Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

1998. április 22., szerda HÁTTÉR Ötlet sorban állás közben Megmondják, mit érdemes termeszteni, s technológiai útmutatást is adnak Megyénkben örvendetes a kordonos uborkatermesztés térnyerése A szerző felvétele Nyéki Zsolt Nyírmeggyes (KM) — Az egyéni megérzésekre alapo­zó mezőgazdasági kisterme­lés eredménye gyakorta két­séges. A bizonytalanság csökkentésében mind na­gyobb szerepet játszanak az értékesítő szövetkezetek, ezt lassan megyénkben is felis­merik. A termelők értékesítő szövet­kezete (a TESZ) nem lehet is­meretlen fogalom a kisterme­lők előtt, hiszen a rendszervál­tást követően hazánkba érkező holland, német és amerikai szaktanácsadók százszor el­mondták: hogyan is működik ez ott, ahol a szervezett munka természetes dolog. Akkoriban sokan egy legyintéssel elintéz­ték az intelmeket: messziről jött ember azt mond, amit akar. meg egyébként is, itt nem lehet a német mércét al­kalmazni. De valóban nem lehet? Hosszú évekbe került, amíg a helyzet megérett a változtatás­ra, különösen a termés leadá­sának pillanatában, a teherau­tók és utánfutós személygép­kocsik sorkígyójában várakoz­va gondolkodtak el sokan azon: mit is mondtak azok a fránya külföldiek? A napok­ban csendes terepszemlét tar­tott a szatmári részeken egy kis csapat, saját szakterületén ki-ki ismert személyiség: egy már komoly eredményeket felmutató értékesítő szövetke­zet tagjai és partnerei keresték a kapcsolatot a környék terme­lőivel. — Lassan két éve, egészen pontosan 1996. május 5-én alakult meg balmazújvárosi központtal a Kvaliko Szövet­kezet, melynek Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok mellett Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből is voltak alapító tagjai. Az eltelt idő alatt két­száznál is több beszállítónk választotta az általunk kínált értékesítési formát — mutatja be az igény szülte kezdemé­nyezést Rózsa Péter, a szö­vetkezet elnöke, aki a Zöld­ségtermelők Országos Szö­vetsége élén is e tisztségben munkálkodik. Az együttmű­ködés a termeltetésre fekteti a hangsúlyt, eddig a paprika, dinnye, kaliforniai fokhagyma volt a legkeresettebb portéka, melynek 90 százaléka Nyugat- Európa piacain talál vevőre két nagy exportőr közvetítésé­vel. — Emellett az apró uborka is kitűnő exporttermék, most éppen azt vizsgáltuk meg, hogy itt, a közismerten ubor- kás megyében adottak-e a na­gyobb tömegű termelés tech­nológiai és személyi feltételei — utal újabb lehetőségekre Szelényi Ernő, az egyik ex­portőr, a budapesti székhelyű Albert Piltz Kft. ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évben több mint hárommilliárd fo­rintos forgalmat elkönyvelő cég vezetőjének piacismeretét nehéz lenne megkérdőjelezni, miként azt is: jelenlétük nem szezonfüggő. A cég jelzi a szövetkezetnek: miből és mi­lyen mennyiség adható el, a szövetkezet pedig továbbítja tagjainak az információkat, s megszervezi a termelői hátte­ret. — Ezen túlmenően gondos­kodik a szaporítóanyag be­szerzéséről (nagy tételben ol­csóbb a palánta neveltetése), segít az összes segédanyag megvásárlásában, s technoló­giai útmutatással is szolgál. Mindez a Kvaliko Szövetkezet nyírmeggyesi képviseletén ke­resztül érhető el a megyénkbe- li gazdálkodók számára — hívja fel a figyelmet a tervez­hető termesztésre Szentmiklósi Dénes szaktanácsadó. Cím­szavakban említi az egyébként szakkötetekre rúgó előnyöket: hosszú távra szóló, biztonsá­gos termeltetési rendszer, pon­tos piaci információk. Korszerűbb képzés Bemutató Nyíregyháza (KM) — Fogathajtó és díjugrató bemutatót, valamint ver­senyt rendez május 3-án 9 órától a Sóstói Múzeum­faluban a Lovassport Egye­sület. Nyíregyháza (KM) — A Munkaügyi Minisztérium pá­lyázatot hirdet Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése címmel. A nyolc osztályt vég­zett és az érettségizett fiatalok tanfolyamainak indítására má­jus 4-ig pályázhatnak a szak­munkásképző intézetek és a feltételeknek megfelelő más képző szervek. A programot a Világbank finanszírozza. A pályázatokra szakmai segítség és technikai felszerelés adha­tó. A pályázati okmányokat a Munkaügyi Minisztérium nemzetközi főosztályán lehet beszerezni, cím: Budapest, Roosevelt tér 7-8. Az elkészí­tett pályázatokat a megadott határidőig a Megyei Munka­ügyi Központba kell eljuttatni. Cím: Nyíregyháza, Egyház u. 13. Y Y a e%y PaJk°s kis t—J szellem, ami a pa- A. A lackból szokott időnként kiszabadulni, hogy furcsa dolgokat műveljen, azon a napon a középkorú férfi a fölébe súgja „bár a ci­pőboltba indulsz egy tisztes­séges, kényelmes cipőt venni, de a kórházban fogsz kikötni, mégpedig a sebészeti osztá­lyon” , valószínű betegre ne­vette volna magát. Még hogy a kórházban. Mindig is tartott a cipővá- sárlástól. Ez az idegeskedése odáig fajult, hogy a felesége rendszerint elkísérte, mint egyszemélyes zsűri. Olykor valóságos tragikomikus jele­netté vált a próba, a vásár­lás. Rendszerint az ötö­dik-hatodik cipőboltban kezdte úgy érezni, talán itt már rátalál a lábának megfe­lelő cipőre. Azon a napon egyedül indult útnak. Valami furcsa önérzetesség játsza­dozott az agyában, mert a feleségének odaszólt: Elég nagycsoportos vagyok már, egyedül is meg tudok venni egy pár cipőt. De a cipők csak nem akar­tak alkalmasak lenni, hiába próbálta fel őket sorra. Ugyanabból a méretből más­más fazonnal is kísérletezett. Sajnos a cipőknek, megvan volt a megjegyzés, miszerint nem a cipővel van itt a baj, hanem a kedves vevő lábá­val, pontosabban bütykével, de még időben visszaszívta a sértő mondatot. Elvégre a vevő szent, annak a lábát nem illik bírálni. Jól tudta ezt a gyöngéjét a szenvedő alany is, ezért volt számára mindig Lábat a cipőhöz az az alattomos tulajdonsá­guk, hogy a boltban, a né­hány perces próba közben azt mutatják magukról: az is­ten is arra a lábra teremtette őket, de otthon, majd viselés közben kiderülhet, mégsem egészen stimmel valami. Már végigjárta a város szinte valamennyi cipőbolt­ját, áruházát. Az eladók a raktárak mélyéről is előha­lászták a vélhetően megfelelő darabot. De hiába. Az egyik eladóhölgynek már a nyelvén egy kegyetlen tortúra a cipő­vásárlás. Már tudja, milyen belső erők érlelték meg gyors elha­tározását. A sok órás próbál­gatás utáni fáradság, az el­keseredettség, talán a hiú­ság. De valósággal a földre teremtette az éppen próbára kapott cipőt. Csak annyit mondott a meglepett eladó­nőnek: most pedig megyek a kórházba. A sebészeti osztá­lyon nagyon csodálkoztak, hogy minden előzetes beje­lentés, beutaló nélkül szinte eszelősen ragaszkodik az azonnali műtéthez. O innen addig el nem megy, míg le nem szedik a bütykét. A vélet­len úgy hozta, hogy az egyik asszisztensnő házbeli isme­rőse volt, talán ő is közben­járt, hogy ne küldjék el, vár­jon egy kicsit. y C gy jó két óra múlva t J már ott volt a műtő- L/ asztalon. Végig éb­ren. A végén hallotta azt is, amint a kis edénybe koppon a csont, a felesleges bütyök, ami annyi bajt okozott. Né­hány perc múlva már telefo­nált is a feleségének: Anyu­kám ne ijedj meg, itt vagyok a kórházban. Megszabadul­tam a bütyöktől. Hozd be a pizsamám, mert egy napig még bent kell maradni. Es még szinte suttogva hozzátet­te: És hozzál egy kis pénzt is. A cipő ára talán kevés lesz a honoráriumra.----------------------------------------------------------1 Mecénások a láthatáron A lónyai, tiszakerecsenyi erdő az Alföld egyik leghangulatosabb erdeje, a közepén felépített vadászház pedig, köszönhetően a varázsosan szép környezetnek, sokaknak kedves célpontja. Ez a kas­tély és erdő ad otthont majd egy hétig több szabolcsi, és távolabbi képzőművésznek, akiket a Nyírerdő lát vendé­gül. Az újságokban megjelent hímek ezzel vége, de a kezde­ményezés mellett nem szabad szó nélkül elmenni. A kultú­ra támogatása már a rendszerváltást megelőző években is akadozott, de azért pénz híján film befejezetlenül nem na­gyon maradt, a reáliákat figyelembe vevő színházi előadás el nem maradt, s valódi értékeket tartalmazó könyvek so­kasága jelent meg évről évre. Az állam, ha nem is bőkezű, de azért megbízható mecénás volt. A ránk szabaduló szabadversenyes kapitalizmus első hónapjaiban, — de talán az első éveiben is — viszont úgy tűnt, befellegzett a magyar kultúrának. S még csak nem is nagyon foglalkoztunk azzal, hogy az állam totálisan kivo­nult a kultúra mögül, hogy egyre több kézirat marad a fió­kokban, egyre több festmény, kisplasztika porosodik a műtermekben, egyre több színész, festő, író teng-leng a vi­lágban, mert nincs szükség a munkájukra. De talán csodál­kozni sem lehet e közönyön, hiszen gyárak, mezőgazdasá­gi üzemek százai mentek tönkre, zárták be a kapuikat, egy- csapásra százezrek kerültek az utcára. Ebben a helyzetben alig-alig jutott el a művészek panasza a pénz gazdáihoz: Segítsetek, vagy már nincs szükség a munkáinkra!? Sokáig úgy tűnt, nincsen. Me­gyénkben is, ha nincs a megyei közgyűlés, pár város ön- kormányzata, és nincsen néhány elszánt magánvállalkozó, akkor a térség művészei alighanem éhen maradnak. És el­porlad, vagy talán meg sem születik jó néhány művészi al­kotás. Manapság változni látszanak az idők. Ha nem is tolon­ganak a mecénások, azért egyre többen ismerik fel, hogy az arra érdemes művészi törekvések támogatást érdemel­nek. S talán azt is elérjük egyszer, hogy egyetlen komoly alkotónak sem kell szégyenkezve kalapolnia a segítségért, s nem kell bizonygatnia, műve nemcsak az ő életét teszi szebbé, igazabbá, hanem mindannyiónkét. Balogh Géza Meddig biliárdozunk még? Ferter János karikatúrája Fűtés fél áron Briketté gázosítják a hulladékot Nyíregyháza (N.L.) — Fe­leannyi fával ugyanaz a hő előállítható füst nélkül, ma­réknyi hamuval, környezet­barát körülmények között. A megyénkben nagy mennyiségben előforduló mezőgazdasági hulladék brikettálható és fűtésre használható. A német Kün- zel cég ugyanis olyan újfaj­ta faelgázosító fűtőkazáno­kat gyárt, amelyek egyfajta technikai csodának, kor­szakalkotónak számítanak. S Magyarországon e kazá­nok kizárólagos fogalma­zója, javítója a nyíregyházi Aero Therm Kft. Girhiny László ügyveze­tő igazgató arról is infor­mált, hogy a kívánt hőfokra programozható, automata Künzel kazán szinte 100 százalékig elégeti a fát. A hűtőszekrénynél nem na­gyobb kazán fűtésre és víz- melegítésre egyaránt alkal­mas, a szobában bútornak számít. A német mérnökök olyan szigeteléssel látták el, hogy a külső fala nem for­rósodik fel mint a hagyo­mányos vaskályha, a játsza­dozó gyerekekre nem ve­szélyes. A kft. tervezi a mezőgaz­dasági hulladékok újra­hasznosítását. Az ősszel brikettált dohánykóró pél­dául jövő tavasszal a kazán­ban fűtheti a fóliát a csepe­redő dohánypalántáknak. A terv szerint a kft. Nyíregy­házán létrehoz egy labora­tóriumot a nemzetközi Pha- re-program anyagi támoga­tásával. r— --------------——t----------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom