Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
199&- ÁPRILIS l8., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete A márka: Pulit A Columbia egyetemen a héten adták át az idei Pulitzer-díjakat. A díj az újságíróknak adható legnagyobb szakmai kitüntetés, alapítója a magyar származású újságmágnás, Joseph Pulitzer, azaz Pulitzer József. Pulitzer 1847-ben született Makón, elszegényedett kereskedőcsaládban. A katonai pálya iránt vonzódott, de gyenge egészsége miatt elutasította az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg egyaránt. Tizenhat évesen hajófűtőként vándorolt ki ^merikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában. Később volt öszvérápoló, bálnavadász és temetőgondnok, végül újságíró. 1869-ben amerikai állampolgár lett, nem sokkal később pedig Missouri állam parlamentjében képviselő. Itt azzal tűnt ki, hogy egy szóváltást követően az ülésteremben rálőtt vitapartnerére — mivel azonban a dolog a vadnyugaton történt, megúszta pénzbírsággal. Idővel ő lett St. Louis legnagyobb lapkiadója, majd 1883ban New Yorkba költözött, megvásárolva a csőd szélén tántorgó The World című újságot. A halódó újság az ő irányítása alatt a legnépszerűbb és legjövedelmezőbb napilap lett. Pulitzer hevesen és nem mindig tisztességes eszközökkel küzdött a Hearst-biroda- lom lapjaival. Sokak szerint a szenzációkra vadászó két sajtómágnásnak döntő szerepe volt az 1898-as spanyol-amerikai háború kirobbantásában. Pulitzer romló látása és gyöngülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult újságjainak napi szerkesztésé- től, de t o - vább- ra is azok irányí- t ó j a m a - r a d t Clarence Williams (Los Angeles Times) Pulitzer-díjas fotója. Egy 8 éves fiúcska a papa barátnőjének szavai elől menekül. A kis képen a szerző látható AP-felvételek Martha Rial (Pittsburgh Post-Gazette) Pulitzer-díjas fotója 1997 januárjában készült Tanzániában. A kis képen a szerző látható egészen 1911-ben bekövetkezett haláláig. Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai kongresszus első magyar származású tagja. Hatalmas vagyonának nagy részét jótékonysági célokra adományozta. Pulitzer- ben tisztelik az amerikai modern hírlapírás atyját. Azt vallotta: „a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság”. A The World egyszerre volt népszerű tömeglap és minőségi elitújság, a szenzációk mellett a szerkesztőségi oldal vezércikkei a hírek hátterét világították meg, jobbító szándékú sajtókampányokat indítottak el. Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség — anyagi és politikai értelemben egyaránt. Pulitzer szerint „a világon a legnagyobb morális hatóerő a nyilvánosság”, szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Éppen ezért végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a New York-i Columbia egyetem újságírói karának megszervezésére, mivel a zsurna- íizmusrnem csak szakmának hanem-hivatásnak tekintette. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit. A díjakat az egyetem független szakértőkből álló bizottsága ítéli oda, átadásukra minden év áprilisában kerül sor. Az alapító csak hét kategóriában gondolkodott, de ezek száma az idők során változott és növekedett, jelenleg tizennégy újságírói, hat kulturális és egy zenei kategóriában díjazzák az adott műfaj angolszász legjobbjait. így egyebek között elismerésre számíthat a legjobb helyi, országos és nemzetközi riport, vezércikk, oknyomozó újságíró és kritikus, karikatúra és sajtófotó, valamint a közérdeket leginkább szolgáló újság — ez utóbbi pénz helyett aranyérmet vehet át. Osztanak díjat regényért és drámáért, versért és zeneműért is. A díjakkal járó hár ■ romezer dollár természetesen eltörpül azok erkölcsi értéke mellett, hiszen a Pulit- zer-díjasok között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy. (MTI) (Az idei díjazottak névsorát csütörtöki lapunkban közöltük. A szerk.) a km vendége A timári dandártábornok KM-reprodukció Lefler György A héten magas rangú vendéget fogadott Tatán a Klapka György Gépesített Lövész Dandár parancsnoka, Nagy Tibor dandártábornok. A látogató nem más volt, mint Henry H. Shelton vezérezredes, az USA Fegyveres Erői Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke. A vendéglátó parancsnok nemrégiben cserélte fel ezredesi uniformisát tábornoki egyenruhára: Nagy Tibort március 15-i hatállyal nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök dandártábornokká. Az ünnepélyes aktus a Parlament Nándorfehérvári Termében zajlott. A 45. évében járó, az ország egyik legfiatalabb dandártábornoka szép ívű pályáján hosszú utat tud maga mögött, amíg szülőföldjéről, Tímárról Tatáig jutott. A hazai lépték szerint nem óriási távolság mégis megszámlálhatatlan kilométereket, időhurkokat, állomáshelyeket jelentett neki és családjának. A tábornok eddig 25 országban járt. No, de menjünk csak vissza a gyerekkorhoz, Tímárra, ahol a Nagy nagycsalád legfiatalabbjaként napestig „katonáskodhatott”, merthogy ez volt a kedvenc játéka. Kóró lován és fa kardjával száz kemény csatákat vívott és nyert, pajtásait is hadrendbe állítva. Hatodik gyerekként jött a világra, ám az édesanyja Debrecenbe ment megszülni a legki- sebbikét. A hat gyerek közül öt fiú, az egyetlen lánytestvér 18 évesen, a falu haA Nagy család zépiskola négy éve következett, ahol kertész oklevelet szerzett. E pályán kívánt továbblépni, így a debreceni agráregyetemmel próbálkozott. A nem sikerültben ugyan benne volt az „épphogy”, de ez elegendő volt az évnyi kihagyásra, s mint később kiderült, vakvágányt is jelentett. Ezt az időszakot a helyi téeszben gyümölcstermesztő csoportvezetőként töltötte. Majd a jóbarát, s már katona- tiszti főiskolás Riczu György megpendítette azt a fülének-szívének mindig is kedves szálat: legyen katona! A következő szeptember már a főiskolán, Szentendrén találta. S innen, miként másfajta avatáson is részt vett: megnősült. A felesége, Marika szintén timári, így nem voltak egymásnak „zsákbamacska”. Az első állomáshely Szombathely volt, itt hat év alatt szakaszparancsnokból zászlóaljparancsnokig avanzsált. Innen egy jókora ugrással Varsóban találta magát. A lengyel fővárosba egy év múltán már a családja is követte, akkor már szépen cseperedtek lányai, Ágnes és Eszter. A lányok délelőtt lengyel iskolába jártak, délután tanárnő felesége tanította őket magyarul. A varsói katonai akadémia elvégzése után, 1987-ben ismét Szombathely következett. Tíz hónap teltével ismét sátorbontás, Budapestre vitt az út, ahol egy önálló alakulat parancsnoki teendői vártak rá. A lányokra pedig ismét új iskola. Tatára 1990-ben szólította az újabb feladat, az ottani dandár parancsnoka lett. Itt fél év alatt két lakást is váltottak, a legújabbat ki is rabolták: 14 évi házasság után szinte semmi nélkül maradtak. Ézredes lett, majd nyelvtanulás következett Budapesten, a lengyel mellett így angolból is felső fokú nyelvvizsgát tett. Aztán két évig az USA-ban tanult, az Amerikai Szárazföldi Erők Vezérkari Akadémiáját végezte el. Ez újabb próbatételt jelentett a családnak is. A két év alatt a kamasz lányai felnőtté váltak. Nagyon büszke rájuk, hiszen eddig kitűnően megállták a helyüket. Ágnes másodéves egyetemista az ELTE-n, az érettségi után Eszter is oda készül. Á felesége tanárnőből katona lett időközben, így összetarthatóbb a család. Most tesz ő is újabb nyelvvizsgát. A katonai teendők mellett sok az egyéb elfoglaltsága, civil szervezetekben, egyesületeknél tölt be elnöki funkciót, alapítványokat segít a parancsnok. Szeret horgászni, ám csak ritkán teheti, miként a hazalátogatás is egyre gyérül. Évente kétszer-háromszor jönnek haza az idős szülőkhöz, a rokonsághoz. — Sokat köszönhetünk anyósoméknak és a sógoroméknak, Pásztor Andrásnak és családjának. Ki a Tisza vizét itta, vágyik annak szíve vissza — mondta tréfás-komolyán a dandártábornok. azt mondani szokás, kacskaringókkal egyenes volt az út. Hadnagyként avatták fel 1977-ben, de előtte tárában kanyargó Tiszába veszett. A timári általános iskola után a . ....