Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-15 / 88. szám
1998. április 15., szerda HÁTTÉR Vetett magtól a hűtőpultig Integrátori tevékenységét, kapacitásait bővíti a Pongó Hűtőház Spiffs"' Az apagyi Pongó Hűtőházból származó szabolcsi mirelit zöldségek, gyümölcsök zamatát hamar megkedvelték Európában A szerző felvétele Galambos Béla Apagy-Meleghegy (KM) — Egy vállalkozás számára igazán kellemesnek mond* ható egy olyan kényszerpálya, amilyenre a nyíregyházi Pongó Export-Import Kft.-t állította a nyugat-európai piac. Nevezetesen, hogy minél gyorsabban növelje mirelit üzemének termelését, mert jelentős igény mutatkozik a társaság által Apagyon gyártott jó minőségű fagyasztott zöldség-gyümölcs termékekre. — Nagy a kihívás német, francia vevőink részéről. Ám ha a következő évezredben is szállítóik akarunk lenni, miként a már tengerentúlról is jelentkező vevőket sem lenne érdemes elszalasztani, teljesítenünk kell termékeinkkel kapcsolatosan az egyre nagyobb mennyiség, s a gyorsan növekvő, tanúsított minőség iránti piaci igényeket — indokolja a kft. ügyvezető tulajdonosa Pongó Károly azokat a nagyszabású fejlesztéseket, amelybe belevágtak, egyelőre persze csak pályázatok szintjén. Amikor Pongóék a nyugati piacokon ma már egyre inkább követelményként támasztott, nemzetközileg is elismert minőségbiztosítási rendszer (ISO) apagyi hűtőházukban történő idei bevezetéséről döntöttek, akkor merült fel a már tavaly bejegyzett integrációs (termeltető) tevékenységük továbbfejlesztésének igénye is. — Ugyanis a minőségi végtermék-kibocsátás alapfeltétele, hogy a felhasznált nyersanyagot is ellenőrzött körülmények között termeljék meg, az egyöntetű jó minőségben érkezzen az üzembe feldolgozásra. — Elsőként a zöldségtermelésben kiteljesíteni szándékozott — paradicsom-, sütőtök-, cukkinitermelésben már működő — integráció első meghatározó eleme, hogy mi adjuk partnereink kezébe a megfelelő vetőmagot, illetve az egyöntetűen jó minőségű palántákat — sorolja a termelésszervezési stratégiájuk pilléreit az ügyvezető. — A következő, hogy a zöldségek előállítása az általunk kidolgozott, javasolt és szakembereink útján be is tartatott termesztéstechnológia szerint történjen. Ezen belül nagy súlyt fektetünk a termék béltartalmát befolyásoló növényvédelemre. amihez az általunk megfelelőnek ítélt növényvédő szert a szaporítóanyaghoz hasonlóan bocsátjuk a partnereink rendelkezésére előfinanszírozás formájában. A folyamatos ellenőrzéssel és bizonyos anyagok partneri kör számára történő meghitelezésével tulajdonképpen a piac és az üzem igénye szerint fokozható a jó minőségű zöldségalapanyag előállítása. Ezért a fejlesztés a termelési integrációval szorosan összefüggő másik oszlopa a hűtőház kapacitásának bővítése. Pongó Károly tervei szerint, ha a megpályázott támogatások is rendelkezésére állnak, még 1999 első felében elkészülhet az a közel 700 milliós beruházás, amellyel duplájára nő a jelenlegi közel 5 ezer tonnás hűtőházi kapacitás Meleghegyen. Ez pedig egyértelműen jótékonyan hat majd vissza arra a termelési integrációra, amelynek keretében a következő évben már mintegy 150 millió forint értékű zöldséget állíthatnak elő a Pongó Hűtőház partnertermelői, nagyobb részt az apagyi üzem vonzás- körzetében. Növekvő termelés Budapest (MTI) — Az ipari termelés volumene februárban 4 százalékkal növekedett, ami 12 százalékos emelkedést jelent 1997 februárjához képest — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatójából, amelyet kedden juttattak el a sajtónak. Az ipar februári értékesítése 13 százalékkal nőtt múlt év februárjához képest, s a KSH jelentése szerint csaknem az egész termelési többlet exportra került. At exportértékesítés volumene 30,9 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi eladásai februárban 2,2 százalékkal emelkedtek. Az előzetes számítások szerinti 1997-es 4,4 százalékos GDP-növekményből a nemzetgazdaságban 27 százalékos súlyt képviselő ipar hozzáadott értéke 8,1 százalékkal emelkedett. zegény énekes mada- V rainkra eddig igazán nem lehet panaszunk. Ok mindent megtesznek, hogy elérkezzen a várva várt tavasz. Mégis mit hall az ember a megbolydult világban? Bizonyos madártani szakemberek a Kárpát-medence egyes éneklő madárfajainál szokatlan jelenségre lettek figyelmesek. Azt tapasztalták, hogy egyes madarak az utóbbi időben egyre kevesebbet, egyre halkabban vagy egyáltalán nem énekelnek. Olybá tűnik, mintha valami megbabonázta volna őket. Mintha egyik napról a másikra elfelejtettek volna énekelni. De az is lehet, nem egyik napról a másikra történt a szokatlan dolog, csak most derült fény a madárvilág e szokatlan változására. Mi történhetett? Milyen turpisságot követett el megint az ember, a környezet? Mitől ment el a dalos madarak kedve az énekléstől? Vagy nem a kedvük, hanem a hangjuk ment el, netán depresszióba estek a természet élő hangszereinek is nevezett kedves madarak? Ma még rejtély ez a kutatók számára is. Külön kérdés, amely a szakembereket foglalkoztatja. Vajon a folyamat áttersem gondolják, hogy értelmetlen lenne az énekük, úgysem figyel rájuk senki. Legalábbis a többség. A vészjósló jelenségek ellenére mindig a megfelelő időben előveszik a sok évezredes ősi kottákat és előadják nekünk Halkuló madárdal jedhet-e a többi éneklő fajtára is vagy csupán némely érzékenyebb faj tagjai veszítették el átmenetileg vagy végleg az éneklő képességüket? Mindenesetre annak ma még örülhetünk, hogy jókedvükből vagy inkább a gének parancsának engedelmeskedve, nem lehet tudni, de a madárdalárda még nem hallgatott el. Tart a tavaszhívogató, csalogató verseny. Még ha olykor el is nyomják az ártatlan madárhangokat a gépek, az üvöltő magnók, az autódudák és az egymást túlordítani akaró emberi hangok. Az egyenlőtlen versengésben a madarak mégfolyton ismétlődő, s folyton megújuló szimfóniájukat. A madártan kiváló szakemberei pedig vélhetően előbb-utóbb ki fogják deríteni, mi történt azokkal a dalos madarakkal, amelyek az utóbbi években, állítólag leszoktak az éneklésről. Tatán még az is kiderülhet, nem a madarak hangja szállt el, szó sem lehet ilyen jelenségről. Mi emberek lettünk érzéketlenek a madárkórussal szemben. Nincs időnk, kedvünk, erőnk odafigyelni a madárdalra. S ennél ijesztőbb jelzés aligha érkezhet számunkra. Start előtt M ég néhány nap, s véglegessé válnak a választási névjegyzékek. Eldől, kiknek adatik meg, hogy megmérjék önmagukat abban a küzdelemben, amelyet politikainak is lehet minősíteni. Persze már korábban megkezdődött a hajrá, de elsősorban azok szálltak a ringbe, akik egészen bizonyosak voltak abban, hogy nem kerülhetik el a megmérettetést. Ebben a harcban azonban nem egyformák az esélyek, hiszen az, aki az elmúlt ciklust végigcsinálta, jóval több információval, gyakorlattal rendelkezik, mint az, aki még csak most próbálgatja a választási harc ízét. Szívesebben írnék küzdelmet, bár tartok tőle, hogy ezúttal sem lesz mocskolódástól, övön aluli ütésektől mentes ez a néhány hét. Erre mutat, hogy azok plakátjait, akik már megjelentek a küzdőtéren, több esetben megcsúfolták, mindenféle gusztustalan feliratot biggyesztettek rá. Ja. kérem! Aki kilép az arénába, annak a sárdobálást is vállalnia kell, mondhatnánk erre. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. A mostani választásokon nem az dől el, melyik futballcsapat képvisel bennünket valamelyik európai ligában, hanem az, felelős és felkészült emberek kerülnek-e a parlamentbe, vagy olyanok, akik az első napokban lapozgatják majd a diplomácia tankönyvét. Messze vagyunk még attól, hogy minden választópolgár felkészült legyen. A döntés nem egyszer érzelmi, indulati alapon történik. Az is igaz, hogy túlságosan nagy a pártválaszték, gyakran — bizonyos kérdésekben legalábbis — árnyalatnyi a különbség köztük. Akkor lesz majd igazi, valóságos a választás, ha markáns, jól elkülöníthető alternatívák közül kell voksolni a jobbnak tartottra, és négy év múlva valóban számon lehet kérni a teljesítés elmaradását. S aki nem teljesítette az ígéretet, hosszú évekig várhat arra, amíg ismét a lehetőség közelébe kerül. Május tizedikétől még hetek választanak el bennünket, bár könnyen lehet, hogy mindenki a kampány végét szeretné máris: a képviselőjelöltek és a választók egyaránt. Nagy István Attila Uborkaest Csengerben Csenger (KM) — Új piaci és értékesítési lehetőséget kínál a szatmári konzerv uborkatermesztőknek a Kvaliko Szövetkezet — tudtuk meg területi megbízottjuktól, a nyírmeggyesi Szentmiklósi Dénestől. Az érdeklődők számára április 16-án csütörtökön 18 órától szakmai estét rendeznek Csengerben a művelődési házban. Itt neves szakemberek adnak tájékoztatást a konzervuborka termesztés legújabb ismereteiről. Felkészül a Nyírerdő Mátészalka (KM) — A várva várt erdőtelepítési programra készülve, amolyan integrációs próbajelleggel tizedik erdészetét alakította ki Mátészalkán a Nyírerdő Rt — tudtuk meg a Hajdúban és Szabolcsban 60 ezer hektár erdőt kezelő állami tulajdonú részvény- társaság vezérigazgatójától. Kovács Gábor a Nyírerdő Rt. tevékenységéről elmondta, 250 ezer köbméter fát termelnek ki évente, ami jobb eredményt tükröz annál, mint ami a két megyében elterülő 150 ezer hektárnyi összterületből kezelésükben lévő erdők területi arányából következne. Eredményesen működik a társaság nyírbátori keményfa-feldolgozó üzeme is. Áz 1995 elején még a korábbi székházának eladására kényszerült Nyírerdő, mára oly mértékben stabilizálta gazdálkodását, hogy nem régen ismét lehetőségi nyílt saját tulajdonú és saját ízléssel kialakított irodaházba költözni Nyíregyházán a Kótaji úton. Itt, házon belül már kialakították a számítógépes hálózatot, ám hamarosan tovább bővítik azt, s létrejön a fénykábeles kapcsolat valamennyi erdészetükkel. A Nyírerdő a két megyére kiterjedő állami erdeiben több mint hétszáz közmunkást fogalaikoztat. A közmunka program „áldásaira” nagy szükség volna a magánerdőkben is. / Szöveg nélkül Ferter Janos rajza
