Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
1998. április 9., csütörtök Nyíregyházi KisKelet Vízbevető hétfőn — locsolkodhatunk A férfiak jutalma hagyományosan a tojás, ami ősi termékenységi szimbólum Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyben Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásáról (virágvasámap) — kereszthaláláról (nagypéntek) és feltámadásáról (húsvétvasámap) emlékezünk meg. Időpontját a 325-ben tartott niceai zsinat állapította meg a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban, így a húsvét mozgó ünnep — tudtuk meg Bodnár Zsuzsa néprajzostól. Az ünnep neve is elárulja, hogy a negyvennapos böjtöt zárta le, amikor ismét lehetett húst enni. Tavaszköszöntés Mint a néphagyományok többsége, a húsvét is több kereszténység előtti elemet őriz, s ezek a tavaszvárással és tavaszköszöntéssel kapcsolatosak. Olyan ősi mágikus elemek és eszközök játszanak fontos szerepet benne, mint a víz, a tűz, a zöld ág, és nem utolsósorban a tojás. Néhányat aztán egyházi magyarázattal, keresztény tartalommal is megtöltöttek. A húsvéti ünnepkörben országszerte ismert és elterjedt szokás volt, hogy a tavasz behozatalának jelképére a lányok és legények énekszóval, a kezükben zöld ágakkal vonultak végig a falu utcáin. Éneklés közben felemelt karjaikkal kaput formáltak, és átbújtak alatta. Szinte elmaradhatatlan énekük volt a Bújj, bújj, zöld ág... kezdetű dal. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű szokás, a nép a szentelt barkát alkalmasnak tartotta gyógyításra, főként a mennydörgés, a villámlás és a jégeső elhárítására. A tavasz, a természet megújhodása az embert is környezetének megtisztítására készKészül a hímes tojás tette. Ilyen tisztító, javarészt praktikus, de gyakran mégis mágikus cselekedetek kötődtek a nagyhét időszakához. A nagytakarításon, meszelésen kívül ezt tartották alkalmasnak ember és állat mágikus fürdetésére és a féregűzésre. így a nagypénteki fürdésnek betegségelhárító szerepet tulajdonítottak, úgy vélték, aki nagypénteken a Tiszában megmosdik, mindig tiszta és szép marad. Termékenység A pénteki napot általában szerencsétlennek vélte a néphagyomány, de különösen annak a nagypénteket, ezért ilyenkor bizonyos munkákat tiltottak. A kenyérsütést tilalmazták, mert úgy hitték, hogy a családnak vízbefúlt halottja lenne, ha nagypénteken kenyeret sütnének. Nagypéntek a szigorú böjt A szerző felvétele napja. Sok helyen egész nap nem ettek, nem ittak, nem dohányoztak, míg mások ezen a napon semmilyen munkát nem végeztek. Szatmárban ezen a napon szilvalevest, vajaslaskát, pattogatott tengerit ettek. A nyírségi falvakban nagyszombaton szentelték a tüzet, s e nap délutánján tartották a feltámadási körmenetet. A húsvétvasámaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, munkatilalom volt, még a trágyát sem hozták ki az istállóból, s varrni sem volt szabad. A söprést meg azzal a magyarázattal tiltották, hogy az elsepemé a locsolókat. Ezen a napon jellegzetes ételeket ettek, illetve esznek ma is. A katolikus hívők húsvétvasámap délelőttjén viszik szentelni a húsvéti sonkát, kalácsot, pászkát, tojást, sárgatúrót, bort. Ezeknek az ételeknek a maradékát nem lehetett kidobni, legfeljebb a tűzbe vethették (a halott lelkemnek szánták). Húsvéthétfő legismertebb szokása a locsolás, az ön- tözködés, illetve a korbácsolás, vesszőzés napja. Ezt a napot valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ami a locsolás egykori módjára utal. A szagos vízzel kölnivel történő locsolás újabb keletű, s a hozzá kapcsolódó locsolóversikék is újak. Hímes tojás A locsolás jutalma hagyományosan a tojás, ami ősi termékenységi szimbólum, s a feltámadást is jelképezi. A beregi Tiszaháton, Szatmárban nagy gondot fordítottak a tojáskészítésre: festették, viaszos eljárással mintázták, karcolták, míg a Nyírségben főleg főtt hagymalében pirosították vagy paszullyal festették. A hímes tojásokat általában hozzáértő asszonyok készítették, akik a festéket és a szerszámokat is házilag állították elő. A húsvéti ünnepkör gazdag hagyományából ma is él a locsolás, a hímes tojás és annak csokoládéból készített változatai, s ma is népszerűek a jellegzetes húsvéti ételek. Néhol még a húsvéti táncmulatságok sem mentek feledésbe. Út készül lakossági támogatással Nyíregyháza (DM) — A megyeszékhely bármennyire is jól ellátott közművel, vannak még területek, ahol hiányzik a vezetékes gáz, víz vagy a szilárd burkolatú út. Hogy az ott élő polgárok se legyenek hátrányban, egyre többen kezdeményezik a kivitelezést önerőből. Nyíregyházán a Kilátó utca lakóinak is régi vágya teljesülne, ha szilárd burkolatot kapna az útjuk. Ennek megfelelően nemrégiben szervezők járták a lakosságot, kérték a támogatásukat. Mivel több nyugdíjas is él az utcában, felvetődött, mi történik azzal, aki nem tudja a hozzájárulást kifizetni? Valóban, a gyakorlat szerint, a megbízottak felkeresik a családokat, akik nyilatkoznak az esetleges támogatásukról — tudtuk meg a polgár- mesteri hivatalban. Ha ez eléri a hatvanhét százalékot, a városfejlesztési bizottság megvitatja a kérést. Nem történt ez másképpen a Kilátó utca esetében sem. Mint azt Aczél József „főszervező” is megerősítette: a lakosság több mint nyolcvan százaléka kinyilvánította, hogy kéri az utat. A kérést támogatta a bizottság, a kivitelezést önkormányzati saját erőből, pályázaton nyert pénzeszközből és a már említett lakossági támogatásból kívánják megvalósítani. A közel 600 méter hosszú szilárd burkolatú szakasz bekerülési összegének húsz százalékát kell az ott élő családoknak „állni”. Ez telkenként (vonatkozik ez a hétvégi telkesekre és a vállalkozókra is) mintegy 25 ezer forintot jelent. S ha nem jön közbe semmi, a nyáron el is készül a beruházás. A nyugdíjasok felvetésére az önkormányzat rendeletében találjuk meg a választ. Eszerint: azok a magán és jogi személyek, akik az önkormányzati támogatással lakossági magánerőből épülő út megvalósításában nem vettek részt és a beruházáshoz anyagilag nem járultak hozzá, de közút használatában (közvetlenül) érdekeltek, útépítési érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. Aki nem tudja kiegyenlíteni a megállapított a hozzájárulást, annak az összeget, járulékaival együtt, mint jelzálog, bejegyzik ingatlana tulajdoni lapjára. A jelzálog törlésére a befizetést követően kerül sor. Indokolt esetben a fizetésre kötelezett telek tulajdonosának kérelmére — szociális helyzetére való tekintettel — engedélyezhetik a hozzájárulás maximum 24 havi kamatmentes részletekben történő kiegyenlítését. Ebben az esetben az érdekeltnek a polgár- mesteri hivatal gazdasági irodájával szerződést kell kötni. Egyesület a beteg gyermekekért Nyíregyháza (DM) — Hat éve működik a megyénkben, nyíregyházi székhellyel a „Speciális táplálást igénylő gyermekek szüleinek egyesülete”, melyet a lisztérzékenységben, tehéntejfehérje-allergiában, a tejcukorérzékenységben és a mucoviscidozis- ban szenvedő gyerekek szülei hoztak létre. Eleinte a fő problémát a diétás alapanyagok beszerzése jelentette. Kisebb településeken ez még mai is gondot okoz, de már legalább a városi üzletekben — ha nem is nagy választékban — kaphatók ezek a termékek. A közelmúltban több diétáskönyv is megjelent, mely segítséget nyújt a kezdő szülőknek. Az egyesület által szervezett rendezvényeken saját receptek kóstolására, cseréjére is lehetőség nyílik, valamint az ételek elkészítési módjait is megbeszélik a részvevők. Mint az dr. Dolinay Tamás egyesületi elnök tájékoztatójából kiderül, az évek során csatlakoztak hozzájuk az asztmás, allergiás és egyéb légzőszervi betegségben szenvedők, sőt olyan intézményeket is támogatnak, ahol az ilyen beteg gyerekeket ápolják. A fiataloknak szervezett karácsonyi, farsangi mulatságok mellett rendszeresen tartanak foglalkozásokat a szülők számára is, itt az előadók: orvosok, gyógytest- nevelők, asztmanővér, diéteti- kus, pszichológus. A szakemberek (háziorvosok, védőnők, ápolónők, főiskolai hallgatók) részére eddig kilenc megyei továbbképzést tartottak. Sikerült beszerezniük néhány légtisztító készüléket és működik a „só-kamra” is. Az egyesület munkájának eredményességét dicséri, hogy két országos kongresszusnak (gyermek pulmonológia és gastroenterológia) is otthont adott Nyíregyháza. A beteg gyerekeknek, illetve szüleiknek meghirdetett szaktáborokban (Kékestetőn, Sopronban, Zánkán stb) évek óta üdülnek tagjaik. Igen népszerűek a „családi hétvége” programjaik is. Megteremtették az úszás és a gyógytestnevelés feltételeit. Az egyesület szakmai szempontból a megyei kórház II. sz. gyermekosztályára, illetve a mellette működő szakambulanciákra támaszkodik. Anyagi forrásaik a tagdíjból, a felajánlott jövedelemadó egy százalékából, pályázatokon nyert összegekből, adományokból és néhány egyesületi tag munkájából tevődik össze. Ennek köszönhetően számos olyan eszközt sikerült saját forrásból beszerezniük, melyre a kórház szűkös költségvetési keretéből nem lett volna lehetőség. — « <* a A o f ' 1 : &BSK *2 » > w gag?! BaMM1 * > wA. y 4 ...£ S | í ott? t TOgggg «5 “ s $ *> Tiszta búza ■w—T rdekes témát ve#-/ tett fel egyik olva- 1—J sónk. Szerinte a probléma most még többszörösen jelentkezik. Kérdése: tudom-e, ki az úr a faluban, az utcában vagy éppen a lakónegyedben? Először nem értettem a lényeget, de megmagyarázta. Az ember környezetében mindig voltak, vannak és lesznek is olyan nem választott vezetők, hangadók, akiknek a szavára adnak az ott élők. Egy nagyobb településen talán nem is érzékelődik annyira, de egy kisebben már igen. Régen a tanító, a postamester, a bába, vagy éppen a cipész volt, akit megkerestek ügyes-bajos dolgaikkal a rászorulók. Később a funkcionárusok, a tanácselnök, a termelőszövetkezeti vezető, esetleg a párttitkár véleményét kérték ki a leggyakrabban. Ha egy idegen el akart érni valamit, ezekhez a potenciális személyekhez fordult először. Ma egy kicsit nehezebb a helyzet. Bár a polgármestert még mindig az első embernek tartják, igazából sokkal kisebb a ráhatása a környezetében élőkre, mint egykor. A tudás már annyira nem egyedi, hogy hátérbe szorultak a kiművelt egyének. Megosztódik a politikai hatalom is, nincs olyan uralma, mint az egy- párt-rendszerben. Marad napjaink legnagyobb függősége, a gazdasági javak birtoklása. S hogy miért említette olvasónk éppen napjainkat? Tapasztalta, hogy a választások közeledtével a jelöltek ezekre az egyénekre „hajtanak rá”. Mindenki ugyanazt a hangadót keresi, őt akarja megnyerni. Csak egyet felejtenek el — érvel olvasónk —, nem biztos, hogy az a gazdag, feltörekvő vállalkozó mindenkinek szimpatikus. Lehet, hogy, azokat, akik nála dolgoznak, vagy valamilyen formában függnek tőle, befolyásolhatja, de az egész lakórészt nem. Szerinte a hitelességet, az emberséget nem győzheti le a pénzen vett tekintély. Én is úgy érzem, ez is átmeneti korunk jellemzője, bár a példák még nem ezt mutatják, újra kimagaslik egy- egy tekintély, aki tudásával, éleslátásával, segítőkészségével teremt magának „híveket”. Ha most még nem is kapnak elég hangot, mert elnyomják őket a ricsajozók, a húsostálnál tolongok, a minden hatalmat magukénak akarók, előbb-utóbb eljön az ő idejük. Ennek érdekében nekünk is kell tennünk azért, hogy meglássuk az ocsú között a tiszta búzát. Dankó Mihály Reflektorfényben Mm mmt m mmm *rm- WimmP ff * mm mm y MPüll Az év zenekara Nyíregyháza (KM) — Szinte már hazajár Nyíregyházára a debreceni Tankcsapda együttes. A családias hangulat nemcsak a két szomszédvár közelségének, s így a gyakori koncerteknek köszönhető, hanem annak is, hogy egy éve Elek Ottó dobos személyében nyírségi zenészt is láthatunk Lukács László basszusgitáros és Molnár Levente szólógitáros mellett. Az együttes április 11-én, szombat este a nyíregyházi Open Doors zenei klubban ad koncertet 20 órától. A programot a vendégzenekar, a budapesti Buddha együttes kezdi. Mint a Tankcsapda zenészei elmondták, a bulin a Connek- tor 567 című lemez dalai adják a műsor gerincét, ám a régebbi dalok is felcsendülnek majd. Az idei országos tűmét még február elején kezdte el az együttes. A hazai sorozatot megszakítva két alkalommal Szlovákiában is fellépett a Tankcsapda, s május közepén a koncertprogram szintén a Felvidéken fejeződik be. Nagy sikerként értékelhető, hogy elnyerte a Tankcsapda a Silver Voice-díjat, vagyis az év zenekara lett. A márciusi eredményhirdetésen sajnos nem tudott részt venni az együttes, mivel akkor voltak éppen a zenészek a már említett külföldi fellépésen. A Tankcsapda már az új lemezen is gondolkodik, készülnek a számok. Ha ebben az évben nem is, de jövőre, az együttes megalakulásának 10. évfordulójára minden bizonnyal megjelenik az új album. Mint a srácok hangoztatják, nem akarják elkapkodni a lemezkészítést, erős és színvonalas zenei anyaggal szeretnének a rajongóknak kedveskedni. Az április 11-i nyíregyházi koncertre a Tankcsapda két jegyet felajánlott. A kérdésünk: A Con- nektor 567 című lemez dalcímeiben mi a hasonlóság? Mivel csak két nap van hátra a koncertig, a választ minél hamarabb telefonon adjátok meg a következő számon: 311-277/50-es mellék. A Tankcsapda együttes Amatőr felvétel
