Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
1998. április 9., csütörtök HATTER Hűsvét közeledtével megélénkült a forgalom az ukrán határszakasz átkelőin is. Az elmúlt héten például mintegy 150 ezer utas lépett át valamelyik határállomáson, akik között jelentős számban voltak olyanok, akik gyalogszerrel, illetve kerékpáron érkeztek. A vendégek elsősorban bevásárolni jönnek át a közeli falvakba. Képünkön: munkában a határőrök és a vámosok a tiszabecsí közúti határállomáson Balázs Attila felvétele Ut az allampolgarsaghoz Bevándorlás • Ügyfélfogadás hétfőn és szerdán délelőtt • Személyesen Györke László Nyíregyháza (KM) — Tavaly decemberben az országgyűlés megalkotta az új menedékjogi törvényt. Míg korábban Magyarország csak arra volt kötelezett, hogy az európai menedékeseket befogadja, most már arra is fel kell készülni, hogy a világ bármely országából érkező emberek kérhetnek menekültstátust — mondta érdeklődésünkre dr. Fekete Zoltán, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Ezzel egyidejűleg az ország- gyűlés döntött abban is, hogy polgári szervek bírálják el a bevándorlási kérelmeket. A belföldön tartózkodó külföldi állampolgároknak a közigazgatási hivatalnál kell azt benyújtaniuk. A kormány az országban nyolc közigazgatási hivatalnak adott ilyen jogosítványt. Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Hajdú-Bihar két olyan megye — a bevándorlási kérelmek nagy számára való tekintettel, ahol önálló szervként a megyei közigazgatási hivatal bírálja el a kérelmeket. (Eddig a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti megyei rendőrfőkapitányságnál tették meg.) Március 1-jétől történt a változás. A kérelmeknél az alapvető szabályok tartalmilag nem sokat változtak, azokat személyesen, az előírt formanyomtatványon kell benyújtani, minden felnőttnek önállóan. A családon belül valamennyi személy összes adatának szerepelnie kell, természetesen a kiskorú gyermekekének is. Erre az eseteges családjogi problémák megelőzése érdekében van szükség. Vannak kedvezményezettek, akikre a hároméves itt-tar- tózkodás nem vonatkozik. Ezek közül a két legfontosabb: aki családegyesítés és aki visszahonosítás jogcímen kér engedélyt. Március 1-je óta tehát a Megyei Közigazgatási Hivatalnál kell benyújtani a bevándorlási kérelmeket, ahol hétfőn és szerdán délelőtt tartanak ügy- félfogadást. Igen lényeges: a bevándorlási kérelmek személyesen adhatók csak be. Telefonon sem adatfelvétel, sem adatmódosítás nem lehetséges. Ugyanúgy a hivatal is csak általános szabályokról ad telefonon felvilágosítást. — Az első hónapban mintegy ötvenen nyújtották be bevándorlási kérelmüket — tájékoztatott dr. Fekete Zoltán. — Ezeket felterjesztjük az Országos Rendőr-főkapitánysághoz központi adategyeztetés és nyilvántartásbavétel céljából. Vizsgálják, van-e előzmény, ugyanis előfordult, hogy valaki máshol is benyújtotta kérelmet. Gyakorlatilag mintegy 40 százalékánál visszakaptuk a felterjesztett kérelmeket, tehát a folyamatosság beindult. A korábbi években benyújtott bevándorlási kérelmekben kötelezettséget vállalt arra minden kérelmező, hogy bárminemű változás következik be, azokat bejelenti, ezzel garantálja az adatok hitelességét. Egy hónap alatt mintegy 140- en jelentettek be módosítást, tehát majdnem háromszor annyian, mint amennyien már itt adták be kérelmüket. Ez nem lehet véletlen: ugyanis mintegy ötezer bevándorlási kérelemről tudunk. Amíg az illető az állampolgárságot el nem nyeri, addig kell ezzel az irattömeggel dolgoznunk. A bevándorlás nem állampolgársági jogcímszerző intézmény, hanem előfeltétele a honosítás vagy visszahonosítás útján történő állampolgárság megszerzésének. Miután visszajönnek az adategyeztetés után a kérelmek, és mielőtt a bevándorlási engedélyt kiadnánk, a rendőrséggel és Nemzetbiztonsági Hivatallal, mint szakhatósággal együttműködve elvégezzük a megfelelő környezettanulmányt. A cél, amit a bevándorlási törvény is megfogalmaz, hogy olyan feddhetetlen személyek kaphassanak a későbbiekben magyar állampolgárságot, akik itt-tartózkodásuk alatt bizonyítják: alkalmasak a beilleszkedésre. A hazánkban élő külföldi állampolgárok kiutazási engedélye is a közigazgatási hivatal hatáskörébe került március 1-jétől. Mivel a hatáskört gyakorló szerv megváltozott, ezért az új jogszabályoknak megfelelő tartalommal elkészül az a hivatalos bélyegző, amely megfelel a speciális nemzetközi jogszabályoknak. Ezeknek a bélyegzőknek az elkészítése folyamatban van, április második felében a Megyei Közigazgatási Hivatal is minden bizonnyal megkapja, és ezzel folyamatossá válik ezeknek az ügyeknek a gyors elintézése is. A bevándorlási kérelemben a pontos adatok rögzítésén túl indokolni kell a letelepedési szándékot, valamint leírni azt, mivel tudja az indokait alátámasztani, A bevándorlási engedély ugyanis előfeltételekhez van kötve. A fő szabály: az illetőnek valamilyen legitimációt kell szerezni arra, hogy Magyarországon letelepedjen. Egyik fontos előfeltétel, hogy legalább három éve jogszerűen — tehát engedéllyel — tartózkodjék Magyarországon, $ tutija eltartani magát és családját. Tej-fel Nyíregyháza (KM - Gy. i L.) — Áz egyik nyíregyhá- zi kereskedő tette szóvá, hogy a Szabolcstej Rt.-tői csak április 8-án kapott értesítést, hogy április 11- étől bizonyos termékek ára változik. Márföldi István vezérigazgató arról tájé- í koztatott, hogy a kereske- , dőket legalább egy hónapja értesítették az árválto- ! zásról, amely egyébként csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú literes fogyasztói tejre vonatkozik. Ezek szerint ezt április 11-éfől nem 70, hanem 74 forintért adják a kereskedőknek. A fogyasztói tejen így is veszteség képződik, hiszen az 55-60 forintért felvásárolt tej mire a boltokba merül, a tejiparnak legalább 79-80 forintjában van. Néhány hete viszont több termék árát is csökkentették, mint például a tejfölét, erről azonban nem szólt a fáma. _______________________ A lmában már nagyon sokszor átélte, hogy ott fekszik a szülőszobában. De a kis jövevény sehogyan sem akar megszületni. De talán jobb is így. Nem látta az arcát, a termetét, nem maradt meg az emlékezetében. Az álmok igen sokszor évekig kísértették. Amikor felébredt, órákig forgolódott az ágyban, s nagyon jól tudta, az igazi forrása a nyomasztó álombéli képnek. Mégis százszor és százszor át kellett élnie a különös jelenetet. A gyermeke nem akar megszületni. Igazában ő is rettegett a pillanattól, talán ezért is ébredt fel mindig, mintha erős áramütés érte volna. De valójában a kíváncsiság is gyötörte, milyen is lenne az álombéli gyermek. Ha olyan amilyennek szeretné, örülne neki. De ha nem, akkor... Házasságuk első éveiben naponta megküzdőitek egymással és önmagukkal. Már a válás is megfordult a fejükben. De mindig meggondolták. Nagyon egymáshoz valók ők, ketten, állapították meg, csak ne félnének annyira a születendő gyermektől. Az a félelem nem akart eltűnni az életükből. Most mégis terhes, igaz a félelemtől nem sikerült megszabadulnia, nem tudatosan akarták a még csak néhány hetes életcsírát, hanem a véletlen hozta így. Életük legdrámaibb óráit élik meg naponta. Még nem lenne késő kimondani az ítéletet az érkező fölött, de halogatják a döntést. Pedig nincs túl sok idő. Egyébként is el kellene határozni magukat, szép lassan mind a kelten felőrlődnek. Helyettük senki nem dönthet, sem a szülők, sem a rokonok, senki... Ha lemondanak a születendő emberkéről, lehet hogy az életük legnagyobb boldogságáról mondanak le. De ugyanez fordítva is igaz lehet. Ha utat engednek a leendő újszülöttnek, vajon nem az életük legnagyobb boldogtalanságával kell majd szembenézniük. A félelem nem mondvacsinált, nem dramatizált. Valós. Az asszonyka egyik testvére ugyanis törpe. Két orvosi vélemény van a zsebükben. Az egyik szerint ki lehet zárni, hogy az ő gyerekük is örökölje e szörnyű rendellenességet. A másik vélemény szerint nem lehet teljesen kizárni, hogy a család valamelyik tagjában újra felbukkanjon a torzulást kiváltó gén. Almában már lemondott a gyerekről, de ébren újra és újra latolgatja, hátha mégis normális gyerekük születne. De a valóság elől aligha menekülhetnek az álmokba. Álombéli gyermek Akadálytalanul M egérte végighallgatni annak a konferenciának az előadásait, amelyet a mozgáskorlátozottak szerveztek építészeknek Nyíregyházán a minap. El- gondolkodató volt megismerni azoknak az embereknek a minket körülvevő világgal, magunk formálta mesterséges környezetünkkel kapcsolatos kritikáját, akiket nemes(?) egyszerűséggel, csak „fogyatékosokéként emleget a szabadon mozogni, járni, a dolgokat érzékelni képes többség. Átlagemberre alakítottuk ki a környezetünket, holott átlagember nem létezik, így az átlagosan jó miliő is egy önámítás, döbbentett rá a sematikus gondolkodásunk tarhatatlanságára az egyik előadó (maga is mozgáskorlátozott). Az akadálymentesre épített környezet igenis mindenki számára kedvező — biztonságos, jól használható, kellemes, esztétikus stb. — közlekedést, hivatali ügyintézést, oktatási, kulturális, gazdasági intézményhasználhatóságot jelent. Ezzel szemben mi a helyzet kis hazánkban? A legtöbb közintézmény eddig a füle botját sem mozdította azért, hogy lehetővé tegye például a mozogni csak segédeszközzel képes embertársaink számára a bejutást. Ha valahol deszkarámpát ácsoltattak az épület bejárati lépcsőjére, már úgy gondolják mindent megtettek, pedig a megoldás csak arra nem jó, amire létrehozták. Álszakértők okoznak károkat, dobatnak ki nem is kevés közpénzeket fölöslegesen azzal, hogy a célnak alkalmatlan megoldásokat „vernek” keresztül. Olyat például, mint a járdaszegélyekhez, lépcsők mellé épített túl meredek lejtésű fel-lehajtó, amelyet sem tolókocsisok, sem babakocsit toló mamák nem tudnak kényelmesen, vagy egyáltalán használni. Ha van is mozgáskorlátozottaknak kijelelölt, felhajtóval ellátott járdaszegélyű védett parkoló, azt lelkiismeretfurdalás nélkül elfoglalják mások, akiket a rendőr sem büntet meg ezért. Sorolhatnánk a valódi beleélés hiányában elkövetett hibákat, de nincs értelme. Inkább gondolkodjuk el azon, amit az Akadálymentesség Európai Eszméje dokumentumban tőlünk humánusabb országok már lefektettek, s gyakorolnak: „a környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a legönállóbban használhassa. Szerencsére ma már ezt nálunk is törvény írja elő. Galambos Béla Helycsere Ferter János rajza Pályázat a szabadságharcról Nyíregyháza (KM) — A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pályázatot hirdet az 1848- as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából nappali tagozatos egyetemistáknak, főiskolásoknak, doktorandusoknak és két évnél nem régebben diplomát szerzett fiatal értelmiségieknek négy kategóriában. Az első, „A forradalom és a szabadságharc hatása a tudományok fejlődésé” című kategóriában a kiírók olyan maximum negyvenoldalas dolgozatokat várnak, amelyek írói azt mutatják be, hogy a szabadság- harc a mindennapi élet és tudományok területén milyen változások, újdonságok megszületését segítette elő. A kiválasztott téma éppúgy kötődhet például a közlekedéstudományhoz mint a hadtudományokhoz vagy az orvostudományhoz. A második kategóriában az elmúlt fél évszázad március 15-i egyetemi és főiskolai megemlékezéseinek dokumentumait és emlékeit kell megírni maximum tíz oldalnyi terjedelemben. A harmadik kategóriában a kiírók célja az volt, hogy ösztönözzék a forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódó olyan emlékhelyek felkutatását, amelyek felsőoktatási intézmények területén találhatók. A negyedik kategóriában a cél az olyan prózai művek megszületésének elősegítése, amelyek bármilyen irodalmi eszközzel az elmúlt fél évszázad, vagy a forradalom megemlékezését dolgozták fel. A pályázatokat július 15-ig a HÖOK, 1053 Budapest, Ferenciek tere 2. szám alá kell eljuttatni.
