Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

Hatvanezer műkincs Egyelőre maradnak Oroszországban Moszkva (MTI) — Az orosz államfőnek alá kell írnia a törvényhozás által elfogadott, s az elnöki vé­tót követően is megerősí­tett műkincstörvényt — így döntött az orosz alkot­mánybíróság, amelynek határozatát hétfőn hirdet­ték ki Moszkvában. Az orosz bírói testület most nem vizsgálta a törvény tar­talmát — azt Borisz Jelcin már megtámadta az alkot­mánybíróság előtt március 4-én kelt beadványában, de az alkotmánybíróság nem volt hajlandó azt a törvény­hozási panasszal együtt tár­gyalni. így legalább még egy hónap szükséges ah­hoz, hogy az alkotmánybí­rók napirendre tűzzék Jel­cin ellenbeadványát, mert az államfői panaszoknak nincs elsőbbségük az orosz alkotmánybíróság előtt. Az orosz alkotmánybírók — akik a szavazás techni­kai-jogi részleteiben foglalt állást — úgy ítéltek meg, hogy az államfő köteles alá­írni a törvényt, amelyet vé­tója után ismét megszava­zott a törvényhozás mind­két háza. Az ítélet szerint nem az államfő jogköre vizsgálni, mennyire volt szabályos a voksolás. Jelcin azt kifogásolta, hogy mind az Állami Du­mában, mind pedig a Szö­vetségi Gyűlésben a távol­lévő képviselők helyett is szavaztak társaik, a felső­házban pedig egyenesen „listás” szavazás volt. Az államfő érvei szerint e tör­vényt nem lehet elfogadott­nak tekinteni. Az alkot­mánybíróság ítélete szerint viszont Jelcin alkotmányel­lenes járt el, amikor nem ír­ta alá a törvényt, mert túl­lépte jogkörét, amikor a tör­vényhozás belső rendjét ér­tékelte alkkotmányos szem­pontból. Az orosz „restitúciós” törvény 1996 nyara óta járja a jogi útvesztőket: akkor a duma elfogadta, de a felső­ház elutasította. Végül mindkét ház egyezségre ju­tott, s meg is szavazták a tervezetet, amit viszont Jel­cin vétózott meg 1997. március 18-án. Ezt a vétót az alsóház, majd a felsőház is újabb — az államfő által kifogásolt — szavazások­kal hatályon kívül helyezte, de Jelcin egyszerűen nem írta alá, s tavaly májusban visszaküldte a törvényho­zásnak a dokumentumot. Az orosz elnök a nemzetkö­zi törvényekkel és az orosz alaptörvénnyel ellentétes­nek ítéli a törvényt, mert nem tesz különbséget a Szovjetunióba került mű­kincsek között abból a szempontból, hogy Német­ország és szövetségesei tu­lajdonát képezték-e, vagy a nácik által más országokból összerabolt javakról van-e szó. Az Állami Duma és a Szövetségi Gyűlés viszont panaszt tett az alkotmány- bíróságnál, arra hivatkozva, hogy az ismételt szavazás után az államfőnek köteles­sége ellenjegyezni a tör­vényt. Ezt a panaszt ismerte el jogosnak most az orosz bírói testület, háromhetes tárgyalás után. Az orosz műkincstörvény a második világháború ide­jén a Szovjetunióba szállí­tott kulturális javakat orosz állami tulajdonnak nyilvá­nítja, s csak bizonyos ese­tekben, így az egyházi tu­lajdonok kérdésében, illet­ve olyan javak tekintetében biztosít lehetőséget a „két­oldalú tárgyalásokra”, ame­lyekre 1946-ig tulajdon­igényt jelentettek be. Á má­sodik világháború éveiben több százezer műkincset és több millió kötet könyvet hurcoltak a Szovjetunióba a háborús károk kompenzálá­sára hivatkozva. Magyaror­szág egyedül több mint 60 ezres listát állított össze az eltűnt értékekről, amelyek között szerepelnek a Hat­vány- és a Herzog-gyűjte- mény képzőművészeti al­kotásai, illetve a sárospata­ki református kollégium könyvtárának értékes ritka­ságai is. Hiúzprémmel díszített kasmír estélyi az amerikai Hals- ton divatcég tervezésében AP-felvétel Herkules, az éjjeli pillangó Trópusi Leg-ek • Levelek Pápua Új-Guineából a Kelet-Magyarországnak (9.) Új-Guinea szigetét az ökoló­gusok a soha ki nem merülő lehetőségek paradicsomának tartják évtizedek óta. Valószí­nűleg igazuk is van, mert a kü­lönlegesen változatos felszínt egyedülállóan gazdag növény­zet borítja, s bámulatosan sok­színű madár- és rovar „nem­zetség” lakja. A LEG-LEG-LEG közön­sége bizonyára meglepődne, ha Új-Guinea LEG-jei felvo­nulnának a rekordokat bemu­tató műsor színpadán... Lás­sunk most néhány példát ezek közül: Itt él a föld legnagyobb éjje­li pillangója, a több, mint 250 négyzetcentiméter számyfelü- letű Herkules. Más gerinctele­nekre is jellemző a különlege­sen nagy méret. A sűrű nö­vényzet jól ismert lakója az óriásmillipede, s az ágakon csaknem észrevehetetlenül függő, 30 centiméteres rejtőz­ködő művész, az óriás botsás­ka. Aki errefelé veszi útját, lát­hatja a legszélesebb fejű le­gyet, melynek igazi különle­gessége oldalra kiálló szeme. A hímek különlegessége, hogy két kocsányon lógó szemük tá­volsága eléri az 55 millimétert is, s ez mintegy háromszorosa a teljes testhosszúknak. Az agancsos légy hat fajtá­jából egy Ausztrália északi ré­szén él, öt pedig Pápua Új-Gu- ineában. De milyen célból nö­veszt egy légy agancsot? En­nek sem mindennapi oka van: a hímeknek meg kell küzdeni­ük egymással a megfelelő pár­zási helyért, s a nőstények ré­szére a peték lerakásának biz­tonságos körülményeiért. A hat fajta mindegyike csakis egy-egy bizonyos fafaj rotha­dó kérge alá rakhatja tojásait. A teljesség igénye nélkül felsorakoztatok még néhány LEG-et. Itt található a föld leghosszabb gyíkja — a salva­Videojáték-múzeum Berlin (MTI) — Ritka az a múzeum, amelyben tévékép­ernyők villognak, kis színes emberkék rohangálnak fel-alá rajtuk, miközben szüntelenül dörögnek a fegyverek. Ez a Berlini Komputer- és Videojá­ték Múzeum, ahol ezeket a já­tékokat immár egyáltalán nem csak gyerekjátékként, hanem az általános kultúra érdekes részeként kezelik. A múzeumban látható egye­bek között 31 régi és modem számítógép és jó néhány régi, pénzbedobós videoautomata. A játékok történetét mintegy 60 táblán szemléltetik, s a lá­togatók 35 játékot ki is próbál­hatnak a múzeumban őrzött közel 500 játékprogramból. A videojátékok története a hatvanas éveg végére nyúlik vissza, amikor az amerikai tu­dósok hatalmas számítógépei­ken kezdtek ilyeneket konstru­álni. Az első játék, amely be­került a lakásokba, a Pong volt: két kicsi vonal mozgatá­sával lehetett teniszezni: 1972-ben került forgalomba. A múzeum kutatói szerint a kezdetektől napjainkig valójá­ban főleg a játékok grafikája változott, elve alig. Ami elein­te szinte kizárólag szövegben volt hallható — például: „Ön egy kelet-nyugati irányban hú­zódó erdei tisztáson áll” — az ma már látható, s nincs szük­ség szóbeli magyarázatra. A múzeum igazgatója nagy súlyt helyez arra, hogy a szü­lők ne csak csemetéikre lesel­kedő veszélyt lássanak a játé­kokban. Ez az előítélet rész­ben az általános technikaelle- nesség következménye, rész­ben pedig azzal függ össze, hogy a számítógépek a nyolc­vanas években sok munkahe­lyet tettek feleslegessé, s ezért kevesen rokonszenveznek ezekkel a gépekkel. Más, ked­vező, vagy legalább nem kár­tékony vonásaik mellett a játé­kok jól elősegítik az ember ba- rátkozását a számítógéppel. Mintegy 120, régi korok dicsőségét idéző emléktár­gyat állítottak ki Mississippi állam (USA) fővárosában, Jacksonban Versailles pompája címmel. A képen XIV. Lajos fiának bronz lovas szobra látható AP-felvétel HIRDETÉS MTZD-243 komplett motor kuplunggal szerelve 395 000 Ft + áfa AGROKER Kft. Kecskemét, Halasi út 29. Telefon: n(76)-516-120, 516-100 ^ Selyemblúzvásár Nyíregyháziak, figyelem! Ugye nem feledték, hogy újra árusít a Yessica-Turi (1997-ben szerdánként a Technika Házában árusított) a Kö- lyökvárban április 8-án (szerda) 8.00—12.00-ig. Ajánlatunk: Blúz, ing, szoknya, ruha: 200 Ft/db, de 3 db 500 Ft Dzseki, kabát, zakó, blézer: 400Ft/db de három db 1000 Ft és még sok más! Jöjjenek el és legyenek vásárlóink! *276101/1H*-04.07 FENYŐ FŰRÉSZÁRU AKCIÓ most 2000 Ft/m’-rel olcsób- JtJ ban vásárolhat a teljes »l » l m. választékból. IKSZiRVASAR FRIMEX Kft. , Nyíregyháza lf^>^ Lujza U. sarok, £ A KORONAÉKSZER KFT. Sís-S118’ 8jn^ ÉKSZERSZALONJÁBAN. •276235/W-04.07 iSE. l'P^ NAGYVILÁG 1998'áprilís 7”kedd Ezt a jól megtermett botbogarat az agakon rejtőzködve csaknem lehetetlen ész­revenni dón sárkánygyík, legnagyobb sós vizi krokodilja — akár 9 méteresre is megnő, errefelé terem a leghosszabb banán, honos a legmagasabb trópusi fafajta, s itt lakik a legkisebb papagáj. Á LEG-ek sorának végén el ne felejtsem megemlíteni a két LEGszebb különlegességet, a Föld legnagyobb színes pillan­góit, s az orchideákat, melyek­ből mintegy 3000 fajtát tarta­nak számon e sziget lakója­ként. S ha mindezek olvasása után valaki azt gondolja, hogy aki itt él, annak csak ki kell sétál­nia az erdőbe, s már bámulhat­ja is ezeket a csodákat, azt saj­nos ki kell ábrándítsam. Áz esőerdő dús növényzete ugyanis kitűnő rejtekhely. Ez az egészben a LEGbosszan- tóbb. Lae, 1998. április Bálintné Kis Beáta Egy a sok szinpompas pillangó közül Bálint Zoltán felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom