Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

1998. március 9., hétfő SPORT Berzicza és az aranyszőnyeg Monolith Nagydíj: négy finalistánk is volt • Repkát elbúcsúztatták Majoros, miként tavaly, most is alul maradt a fináléban. Vasárnap a koreai Lee tussal verte, miután kockáztatnia kellett Martyn Péter felvételei Mán László Nyíregyháza (KM) — Jólle­het a világ legjobb birkózó­jának tartott Alekszandr Karelin és több más orosz klasszis végül nem jött el, így is több kiválóságot láthatott a nyíregyházi közönség a Monolith Nagydíjért kiírt nemzetközi kötöttfogású bir­kózóviadalon, amely egyben a Matura Mihály-emlékver- seny is volt. Szombaton reg­gel 17 nemzet színeiben 131 birkózó kezdte gyűrni egy­mást a bujtosi csarnokban. Csak kapkodtuk a fejünket, hiszen egyszerre három sző­nyegen pörögtek az akciók. Délután egykor véget ért a se­lejtezők első felvonása, majd jött egy érdekes betétszám. Ezen a bökönyi birkózópalán­tákból álló szabolcsi váloga­tott 10-8 arányban nyert a Szatmárnémetiből érkezett fi­atalok ellen. Az utánpótlás ta­lálkozóját az ünnepélyes meg­nyitó követte, majd folytatód­tak a selejtezők, egészen este nyolcig. Másnap ezzel, már­mint a selejtezőkkel folytató­dott a monstre menetelés. A szervezők meglepetést ígértek és tartották szavukat, mert a találkozóra érkező hölgyeket a napra való tekintettel virággal köszönötték. A selejtezők után a bronz­csaták következtek, s a nézők két magyar győzelemnek tap­solhattak. Kismóni János (85 kg) és Tóth János (97 kg) kezdte meg a medálgyűjtést. A nyolc súlycsoport fináléit a messziről jött koreaiak kezd­ték ragyogóan. Az első győ­Ravaszak ezek a birkózók, minden trükköt bevetnek a siker érdkében. A román Francu és az orosz Bolsa- kov finálézott, amikor a ro­mán került előnybe, mert ellenfelét térdre teremtet­ték. Francu érezte, hogy itt a nagy pillanat és fontos az összpontosítás, mert ellen­fele 2-1-re vezet. Éppen ezért hirtelen lenyúlt, kiol­dotta cipőfűzőjét, majd je­lezte a bírónak: a kikötő­dött fűzőket szeremé he­lyükre rakni. Kapott jó pár másodpercet, kifújta ma­gát, eltervezte, mit tegyen. Aztán odaállt és egyenlí­tett, majd később a győzel­met is megszerezte. zelmet olimpiai bajnokuk, Sím Kwon szerezte meg, miután 12-6-ra nyert az orosz Danie­lian ellen. Sajnos a második meccset is az ázsiaiak nyerték, pedig itt már édekeltek vol­tunk. A koreai bajnokság bronzérmese Lee Tae sajnos alaposan meglepte Majoros Istvánt és a hosszabbítás vége felé 4—1-es vezetésnél kétváll- ra tudta fektetni a magyart, aki miként tavaly, most is csak az ezüstig jutott. Aztán jöttek a románok. Előbb a junior világbajnok Francu nyert hosszabbításban 3-2-re az orosz Bolsakov el­len. Rögtön utána a 69 kg-ban címvédő világbajnok Ender gyarapította sikerei számát, miután nagy csatában, 9-6-ra győzte le a koreai Son Songot. Ez volt az emlékverseny név­adó Matura Mihály súlycso­portja. Miként tavaly, most sem került dobogóra magyar, a Matura-emlékszobrot leg­jobb magyarként Füredi Le­vente vehette át ifjabb Matura Mihálytól. Aztán jött az a finálé, amely előtt már biztos volt a magyar arany. A 76 kg-ban végül Ber­zicza Tamás és Bárdosi Sán­dor csatájában a rutin érvénye­sült, mert a világbajnoki ezüst­érmes Berzicza nyert 3-0-ra. A fehéroroszok sem utaztak haza arany nélkül, mert az olimpiai negyedik Szidorenko biztosan verte (4-0) a jogosz- láv Pilisit. A románok harma­dik elsőségét a tavalyi világ- bajnokság egyik ezüstérmese, Sudureac szerzett, aki a döntő­ben az ukrán bajnokot veret biztosnan 4-1-re. A zárás viszont kellemetlen végkifejletet hozott. A 130 ki­lósoknál ugyanis Deák Bárdos Mihály számára túl nagy falat­nak bizonyult az amerikai Ru­tán Gardner. Az eredményhirdetések egyikét egy különleges prog­ram követte. A versenyzéstől visszavonuló olimpiai bajnok, többszörös világbajnok mis­kolci Repka Attilát búcsúztat­ták ünnepélyes körülmények között. Dr. Hegedűs Csaba, a szövetség elnöke aranygyűrűt adott át, de a volt versenzőtár- sak és a sportvezetés is jutal­mazott. — Szomorú szívvel búcsú­zom, de hát egyszer minden Lázár János, a Magyar Birkózó Szövetség, egyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnö­ke: — Úgy vélem, mind szakmailag, mind rendezés­ben rangjának megfelelő, színvonalas versenyt láthat­tak az érdeklődők. A kötött­fogás legjobbjai randevúz­tak immáron másodszor Nyíregyházán, és azért, hogy ez így lehetett, külön köszönet jár a megyének, Nyíregyházának és termé­szetesen a támogatóknak. Külön öröm, hogy végre magyar aranynak is tapsol­hattunk. Dr. Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke: — Rendezésében és színvonalában is nagyszerű versenyt láthattunk. A mie­ink szereplése is bizakodás­sal tölthet el, hiszen kevés híján a miénk lett a csapat- verseny elsősége. Petrika Ibolya, megyei sportigazgató: — Borzasz­tó nagy munka volt! A ver­szépnek véget kell érnie. A jö­vőben edzősködni fogok Diós­győrben, és szurkolok az olyan tehetségeknek, mint Berzicza és Bárdosi, hogy ők legyenek a sportág következő bajnokai — mondta megha­tódva Repka. Szombaton és vasárnap is volt tombolasorsolás, vasár­nap pedig fellépett a TNT együttes és az IQ 40 duója. A szervezők egyik legnagyobb kérdése az volt a verseny előtt, hogy lesznek-e nézők a lelátó­kon. Nos, a tavalyitól nagyobb volt az érdeklődés, ám még többen jöhettek volna el az igazán rangos viadalra. Talán jövőre. Eredmények, 54 kg: 1. Szim Kvon Ho (dél-koreai), 2. Szá­múd Danyieljan (orosz), 3. Andrej Kalasnyikov (ukrán). 58 kg: 1. Lee Tae Hor (dél-ko­reai), 2. Majoros István, 3. seny rangját bizonyítja, hogy állami, sporthivatali, megyei és városi vezetők is megtisztelték. Remélem a közönség is egyetért velem, hogy érdekes hét vége áll mögöttünk. Bállá József, szövetségi kapitány: — Az eredmé­nyességgel elégedett va­gyok, de azért még van ten­nivalónk a kontinensbajnok­ságig. Biztató jelnek ítéltem meg a versenyzők akciózá­sát, akarását és a küzdőszel­lem is javuló tendenciát mu­tat. A döntősökkel elégedett vagyok, kár, hogy Majoros nagy taktikai hibát követett el. Remélem, Deák a vb-n visszavág majd az amerikai­nak. Tompa Andor, a bujtosi csarnok igazgatója: — Jó volt házigazdának lenni egy ilyen rangos nemzetközi ta­lálkozón. Megkérdeztem dr. Hegedűs Csabát, hogy a szövetség tervezi-e konti­nensbajnokság vagy világ- bajnokság rendezését. Igent Constantin Boroscu (román). 63 kg: 1. Leonard Francu (ro­mán), 2. Vlagyimir Bolsakov (orosz), 3. Oleg Litvinyenko (ukrán). 69 kg: 1. Memet En­der (román), 2. Szun Szang Pil (dél-koreai), 3. Nikicstar Ma- nukjan (kazah). 76 kg: 1. Ber­zicza Tamás, 2. Bárdosi Sán­dor, 3. Baktijar Bajsetov (ka­zah). 85 kg: 1. Alekszandr Szidorenko (fehérorosz), 2. Pilisi Attila (jugoszláv), 3. Kismóni János. 97 kg: Petru Sudureac (román), 2. Anatolij Kozulja (ukrán), 3. Tóth Já­nos. 130 kg: Rulan Gardner (amerikai), 2. Deák Bárdos Mihály, 3. Alekszandr Bezru- tyekin (orosz). A csapatok pontversenyé­ben: 1. Románia 26 pont 2. Magyarország 26 (kevesebb aranyérem) 3. Koreai Köztár­saság 19. A legeredményesebb magyarnak járó különdíjat Berzicza vehette át. mondott, mi pedig úgy vé­lem ismét bizonyítottuk, hogy alkalmasak vagyunk az ilyen nívós versenyek rendezésére is. Radócz János, bökönyi birkózóedző: — Sajnálom, hogy a kubaiak nem jöttek el, mert az oroszok részvéte­le mellett ők is emelték vol­na a színvonalat. Az ameri­kaiak jelenléte üde színfol­tot biztosított, a mieink pe­dig az Európa-bajnokság előtt megmutatták, hogy jó úton járnak. Dr. Világosi Gábor bel­ügyminisztériumi állam­titkár: — Tavaly sajnálkoz­tunk, hogy nem született magyar arany, most örülhet­tünk ennek. A magyar együttes szereplése, az öt érem igen biztató a közelgő Európa-bajnokság előtt, fő­ként ha figyelembe vesszük, hogy ismét igen rangos me­zőny jött össze. Bízom ben­ne, hogy jövőre ugyanitt ta­lálkozunk a harmadik nyír­egyházi nagydíjon. Rangjának megfelelő rendezés Pórul járt az egyik szimpatikus amerikai. Szombaton kika­pott, ráadásul belülről felrepedt a szája. Volt a szájsebésze­ten is, kapott ezt-azt, jeget, gyógyszert, fájdalomcsillapítót. Másnap már jókedvűen mosolygott mindenkire. Majd nem egyedül Figyelte a finálékat. Az egyik hostesslány mellett ült, majd amolyan amoroso módra közben az ifjú hölgy kezét fogta, simogatta. Természetesen gyógyulása érdekében, amolyan kézrátételes terápiaként. Érdekes gólok! NB l/B: Nyíregyházán járt Fortuna Nyíregyháza (KM - M.L., B. T.) — Különlegesen in­dult a meccs! Szombaton délelőtt Kulimár elnök te­lefonon kürtölte össze a rögtönzött sajtótájékozta­tót a nyíregyházi stadion éttermébe. Itt nem kis meglepetésre bemutatta Klivinyi Zoltánt. Csak a személyes bemutatás volt új, hiszen akit a foci iga­zán érdekelt, az tudja, hogy az üzletembernek elévülhetetlen érdemei vannak az óbudaiak sike­reiben, a kerületiek első osztálybeli szereplésében. így aztán csak ültünk és hallgattuk a lehengerlő mo­dorú Klivinyi elképzeléseit. A nyíregyházi klubbal amolyan keretszerződést kötött, és immáron az NYFC menedzserének te­kinthető. Summázva azt mondhatnánk: pénzt nem kért és kap a klubtól, csak a szokásos jutalékot abból, amit remélhetőleg hoz. Nyíregyházi FC-Érd 2-1 (1—1). Városi Stadion, 2,5 ezer néző, v.: Sápi (Me­zei, Nyilas). NYFC: Vadon — Barna, Szatke, Kiss — László, Kondora, Kirchma- yer, Koltai — Janics, Milo­sevics. Edző: Őze Tibor. Érd: Elbert — Kult, Ver- sits, Máté — Bagi, Nastai, Tolnai, Horváth, Somogyi — Varga, Dukon. Edző: Kozma Mihály. Csere: Kondora helyett Bessenyei (a szünetben), Milosevics h. Capatina (59. perc), Bagi h. Süveges, Má­té h. Jakab (mindkettő a 71.), Kirchmayer h. Barva (90.). Gól: Janies (21.), Dukon (29.), Janics (64.). Sárga lap: Tolnai (16.), Barna (52.), Koltai (81.), Jakab (91.). A bevezető sorokhoz az még feltétlenül kapcsoló­dik, hogy a meccs előtt az öltözőben a játékosok is megismerkedhettek az új­sütetű menedzserrel. Ezt nemigazán tartottuk jó ötle­tének, mert nem sokkal a találkozó előtt már a kilenc­ven percre kell ráhangolód­ni, nem az újszerűn csodál­kozni. Aztán még jött vala­mi a találkozó előtt egy kezdőrúgás, amelyet Haj­nal Lajos, a klub egyéni tá­mogatója végzett el és egy gyászszünet, az egykori edző, Szabó Géza emléké­re. Végre jöhetett a meccs, amelyben végül nem sok örömünk lehetett. Mert egyfelől kellemetlenül fújt a szél, és ez időnként meg- téfálta a játékosokat. A hu­szonegy nyerőnek bizo­nyult, mert ennyiedik perc­ben jutott vezetéshez a ha­zai együttes. Nem kis sze­rencsével, hiszen Karkusz úgy mentett, hogy az előre­vágott labdánál elmélázott Kult és Elbert kapus, az utóbbiról kipattant labdát Janics mintegy tizenhét méterről, ballal csavarta az árván hagyott kapuba (1-0). Három perccel később Kult ismét kedveskedni akart a mieinknek, a tizenhatoson belül kezezett, ám Sápi ért­hetetlenül továbbot intett. Nem sokkal később hason­lóan érdekes találattal egali­záltak az érdiek. Az exfra- dista Dukon végzett el egy szabadrúgást, a kapu elé lőtt labdájába nem ért bele se támadó, se védő, a szél megtolta a labdát, amely az ötösön landolt, majd a der- medten néző Vadon mellett a jobb felsőbe pattant (1-1). Véget ért hát egy fejezet, a hétszázegyedik percben is­mét rezdült a nyíregyházi cerberus hálója. Szünet után szomorúan konstatálhatták a szurko­lók, hogy továbbra is aka­dozik a hazai gépezet. A vendégek viszont egyre ügyesebben játszottak. Őze edző cserékkel próbált fris­síteni, de a várt eredmény elmaradt. Vadonnak ismét akadt dolga. Aztán hála a focisorsnak, bekövetkezett az, ami szokott: kimaradt helyzetek után az ellenfél szerez gólt. Egy hazai akció végén Janics erőszakosan ugrott fel fejelni, a kipattant labda Capatina elé került, aki jobbal ívelt középre és Janics pár lépésről fejelt a léc alá (2-1). Utána akadt még pár meleg helyzet, de szerencsére nem született vendéggól. Van ez így! Más csapattal is előfordult már az, hogy ellenfele nem játszott rosszabbul, sőt inkább oda állt a zászló, mégis megsze­rezte a győzelmet. Ez tör­tént szombaton, mert a vártnál jóval gyengébb pro­dukcióval maradt Nyíregy­házán a három pont. Emiatt persze a vendégek kesereg­nek, ám remélhetőleg a tanulságokkal szolgáló meccsből tanulnak majd a hazaiak. Őze Tibor: Azért értékes a mai győzelmünk, mert kapkodva és idegesen ját­szottunk. Pálinkás András (Koz­ma Mihály vezetőedző nem volt hajlandó nyilatkozni, helyette a jpályaedző tette ezt meg): Úgy érzem, nem érdemeltünk vereséget. A mérkőzés képéről mindent elmond, hogy szerintem Vadon volt a mezőny leg­jobbja és a hazaiak helyzet nélkül nyertek. Janics (fehérben) két gólt szerzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom