Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07 / 56. szám

© riyas fejvadász éjszakáit idéző Öntörvényű zene. Gazdagon hangszerelt, briliáns öt- ' letekkel tunningolt ezredvégi poszt- modern-pop. Tarka harmóniákkal, illem s/irup-j edes énekkel. Színi- y P ; e Mesés rapszódiák ' Epikus, szimfonikus power metal. Leginkább ekép­pen lehetne meghatározni az 1993-ban’egy olasz kisvárosban még. Thunderéross néven indult, inára ■ a ' - Rhapsodyvá átkeresztel kedett métái négyes fogát-«wiSSasáfeim^-^ muzsikájának műfaji hovatartozását. A Luca lurilli gitáros vezette, klasszikus zenén nevelkedett muzsi­kusok alkotta olasz csapat közelmúltbán megjelent „Legendary Tales", című CD-je koncepr-album, s éppen ebben rejlik epikussága. Egy ősi legen­dákkal fűszerezett történetet mesél el a Rhapsody a jó és a rossz, a sötétség és a fény, a szeretet és a gyűlölet örök harcáról. Mindezt pedig - ami e muzsika szimfonikusságát jelenti - nem akármilyen zenei körítéssel mond­ják el a tálján metál-harcosok. Mintha a régi Belloween, a Gamma Ray, a Manovvar zenei, alapjait ötvözték volna Beethoven, Paganini cs Vivaldi muzsikáival. Ezen az albuniori igazi.egységet képez, a klasszikus, vágtás-, dallamos".fémzenei a, Bachot idéző templomi orgqmúutamokkal, a közép­kori hangulatú fuvola- és mandolínbetétekkel, a gitárszólókat pedig re*., niekül kiegészítik a vonósnégyesek. A Legendary Talcs-re - fájdalom - tízesnél nem lehet kevesebbet adni... 10/10 N. G. M. tíluskalauz Kéf ujjas Chopin Korábbi kompozícióit hallgatva az jutott eszembe Robert Miles-ről, hogy valami ilyesmit produkál­hatna Chopin, ha ma élne, cs fél kezét hátracsavar­ná egy „nyóekerületi* gengszter. Táncolható, dübörgő alapokra terített (elektro- >f,s.V ; , , nikus) vonós-szőnyegeken sétáló melankolikus ' , zongoradallamok és diszkrét, ezredvégi cyber-noise ./ • effekrekkcT zsúfolt szintizenéje után el nem tudtam képzelni, mi jöhet még. Lehet-e folytatni ezt a na­gyon kulturált hatású slágervilágot? Lehet. Igaz, első hallgatásra visszafo­gottabb tempójú és néhol kicsit unalmas a Idám. Aztán az unalom foszlányaiból. kibontakozik egv színes álomszerű, a tolkien-i mesetájak és a Szár böki cicababák és tahójanik ma radjanak tőle távol. /BMC) 8/10 Sz. M. u n e k Hm. Arról láték f ábrándoztunk, hogy legalább egy, azaz egy legény akad a vidéken, aki egé­szen pontosan megmondja, milyen hangszeren játszik St. Martin (ké­pünkön). Nem akadt. Sokan írták (he­lyesen) azt, hogy szaxofonon, de csak egyetlen leány (Oláh Judit) volt, aki ismerte a meghatározást: szopránszaxofon. Fiatalok: tanulni, tanulni, tanulni! A BMG kiadó ka­A sou# zene DAVID BOWIE képzőművészeti kiállítást nyi­tott saját lirog rá fiáiból és önarcképeiből az Inter­neten. A portrék dedikált példányai ás megren­delhetők potom 200 fontért. A látogatók a www.bowieart.com címen kopoghatnak be a virtuális galériába. MICHAEL HtlYCHENCE továbbra is tisztá­zatlan halála után ez év elején is több rocklegenda kö­vette az ex-lnxs énekest az örök vadászmezőkre. Január 29-én elhunyt CARL PERKINS, a rockabilly királya. S. P. LEARY, Muddy Waters és Howlin’ Wolf blues- zenekarainak egykori dobosa is'eltávozott, csakúgy mint a Beach Boys egyik alapító tagja, CARL WILSON. A fia­talabbakat sem kímélte a sors: február első hetében autóbaleset áldozata lett TIM TELLY, a'Slaughter me­tálcsapat gitárosa, valamint az osztrákok egykori sláger- gyárosa, FALCO is. ‘ ^ JÉG DUPLA WHISKYVEL címmelválogatáslemez és könyv jelent meg Horváth Attila dalszövegeiből. A Taurus, a Piramis, a Korái és Charlie dalainak szöveg­írója szerzői pályafutásának 25. évfordulóját ünnepli. A Magneoton által kiadott lemezen 17 dal kapott helyet, az említet­teken kívül a Bojtorján, az Omen, a Senator, Cserháti Zsuzsa és Kern András előadásában. A MORCHEEBA valamelyest elkanyarodott az eddigi triphop irányától, nemrég DAVID BYRNE- vel (ex-Talking Heads) készített lemezt, márciusban pedig második önálló lemezük kerül a boltokba. A SONIC YOUTH új albummal jelentkezik áprilisban Thousand Leaves címmel. A lemez állítólag a fogyaszt- hatóbb, dallamosabb felvételekből lesz összeállítva, míg a kísérletezőbb darabok külön maxin látnak napvilágot. SHINING PATH, azaz fényes örvény néven alapított hiphop-punk jellegű formációt Darry Jenifer (Bad Brains), HoópsMcGraw (Dog Eat Dog) és Danny Ilchuk (Poguish Armament). V .. , >" V 2 PÁC. Magyarországon február elején jelent meg az amerikai rapper, 2 Pác Shakur első albuma, Ru Stil! Down címmel. A rajongók Örülhetnek, mert hamarosan az előadó további négy teljes albuma kerül forga­lomba. Rea-gálás stúdiótechnika trükkjeitől mentes zene, slide gitárszólók, kemény rit­musok, szociálisan érzékeny szöve­gek (egyfajta „zenei újságírás”), re­kedtes hangon előadott, panaszos jellegű dalok. A rock megszelídített, dallamos, de igényesen kivitelezett változata ez, amely visszaállítja az egyéniséget a jogaiba. Rossz szám nincs a lemezen, jó több is, sláger­gyanús legalább kettő: a Square Peg, Round Hole, illetve a The Blue Café. Jó arány. (Warner) 8/10 CsetényiÁdám zettáit és poszterjeit nyerték: Oláh Judit - Hajdúböszörmény, Dávid Ernő - Tunyogmatolcs, Szabó Enikő - Sáránd, Oláh Zsuzsa - Debrecen, Illés Boglárka - Debrecen. Újabb játékunk kérdése: Mi a Scooter együttes legfrisebb CD-jének a címe? A helyes megfejtők között a Record Express kiadó új kazettáit sorsoljuk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon a következő címre küldjétek: Jövünk/ Játék, Napló-székház, 4024 Debre­cen, Dósa nádor tér 10. Húsz éve is van már annak, hogy Chris Rea első lemeze megjelent, de a gitáros-énekes csak a nyolcvanas évek közepére, mindenekelőtt Wired To The Moon (1984) és Shamrock Diaries (1985) című albumaival szilárdította meg helyét az angol rockzene élmezőnyében. A sláger­listák élére a The Road To Hell című számával sikerült felkerülnie, s ez a lendület ma is tart, amit a The Blue Café című friss opus bizonyít. Reá ti­zenhetedik albumán visszatért az alapokhoz, és felmutatja mindazo­kat az erényeket, amelyek kedveltté tették a hallgatók széles köreiben: a Az ő városa Lutricia McNeal az Egyesült Államokban, Dallas városában él, énekesnői karrierje mégis Euró­pához kötődik, ugyanis Svédország­ban már közreműködött két lemezen is - különösebb nemzetközi vissz­hang nélkül amit most világszerte sikeres önálló album követett, szin­tén svéd produkciós csoport kiadá­sában. Az áttörést az Aint’t That Just The Way fülbemászó dallama, remek hangszerelése hozta meg szá­mára, melynek sikerét az album cím­adó dala, a My Side of Town is kö­vette. Az album egyenletes és igényes dance-muzsikát tartalmaz, bár két­ségtelen tény, hogy maradandó da­rabot csak az említett első siker­számmal sikerült alkotnia a lemez készítőinek. Azt is erényként lehet elkönyvelni, hogy - ellentétben szá­mos mai társával - Lutricia albuma a táncparkett szerelmesein kívül a nem túl zavaró háttérzenét kedve­lőknek is bátran ajánlható. (Lutricia McNeal: My Side of Town. CNR Music, Record Express) 7/10 HeP A hatvanas évek forrongó Amerikája, a négerek pol gárjogi mozgalma és a mindennek hangot adó fékét zenék. Ebben a tarka forgatagban a színes bőrű ameri kai polgárok öntudatra ébredésének egyik legfontc sabb kifejezőeszköze a saját gyökereikből táplálkozz zenéjük volt. James Brown az 1956-os detroiti é washingtoni gettólázadásoknál saját rádióján hívta fe „testvéreit a soul-ban”. A zenét mozgósító erőnek tai tóttá, amint erről híres száma, a „Soul power” (Sou hatalom) is tanúskodik. Különösen a néger soul muzsi­ka ad példázatot arról, hogy a világ bajait, jelenségeit igazán megértő ember belső lelki szemeivel (soul-lélek) akár vakként is „tisztán láthat”: Ray Charles, a stílus egyik előfutára éppúgy vak muzsikus, mint pályatársa, Stevie Wonder. Ray egyik dalának címe: „I Believe to My Soul” (Hiszek a lelkemnek). A hőskorszak muzsiku­sai dalaikban harcosan kiálltak a szépség, a jóság, az egyenlőség és a szeretet lelki értékei mellett. Az egy tőről fakadó amerikai néger zenéket, a bluest, a gospelt, a spirituálét, az archaikus dzsesszt és a soult a hatvanas évek közepére tanulja meg megkülönböztetni a világ. A soul muzsika a gospel belső, vallásos fűtöttségét egyesíti a blues összetartó, közösségi erejével, többnyire egy-egy karizmatikus, szenvedélyes fekete énekes tolmá­csolásában. A detroiti Tamla Motown cég volt a feketék első és legnagyobb önálló lemeztársasága. Előadói igen gyakran a legszegényebb sorból kikerült tehetségek vol­tak, akiket sztárrá tudtak emelni. A soul legjelesebb kép­viselői 1967-ben robbantak be az amerikai piacra. Az illinoisi Curtis Mayfield megénekli a négerek jelszavát: „A fekete is lehet szép”. Elkötelezett egyénisége, bána­tos, mégis felemelő muzsikája a soul klasszikus példája. Aretha Franklin (képünkön), a soul királynője ebben az évben jelenteti meg első milliós slágerét, Martin Luther King (a feketék polgárjogi mozgalmának később meg­gyilkolt vezetője) külön is megemlékezik sikereiről. A panaszdal, a négerek elégiája, a lélekből jövő zene a fehér amerikaiak tömegeit is megérinti. Igyekeznek hangszerelésében is közelíteni az ő ízlésükhöz, ami a töb­bi fekete zene mellett a soult tette a legfogyaszthatóbbá a közízlés számára. Idővel életképességét is csak úgy őriz­hette meg, hogy tompította a harsány gospeles éneket, előadásmódot, valamint a szövegek társadalmi élességét, és a fülbemászó harmóniák, lágy fúvósok, vonósok, ké­sőbb a billentyűsök kaptak benne fontos szerepet. Szám­talan zenés film is segítette a feketék zenéjének népszerű­vé válását: Shaft, Superfly, vagy később az akkor még ti­nédzser és fekete bőrű Michael Jackson főszereplésével készült WIZ. Az új profitcsináló fekete zene, a „super-soul” karri­ertörténete 1970-ben már Philadelpiához kötődik (pl. Sigma Sound Studio). Ebben az évben Stevie Wonder is szakít a Motownnal, hogy saját útján haladhasson. A detroiti mammutcég sikergyáros szerző-trióját (Holland- Dozier-Holland) is philadelpiaiak váltják fel (Gamble- Huff-Bell) a Top 10 élmezőnyében. Jól táncolható, kelle­mes hangzású, könnyen fogyasztható „plüss-soult” hoz­tak létre. Az egykori nagy sztárok is igyekeztek alkal­mazkodni a kor követelményeihez, de az új előadók a soult egyértelműen habos tortává édesítették. Fémszállal átszőtt ruháikban, mosolyogva énekelnek a napfényes világról. Olyan nevek követték az úttörőket, mint Billy Paul, Al Green, O’]ays, Spinners, Stylistics, Archie Bell, az öblös hangú Barry White, vagy napjaink kései soul- unokái, Whitney Houston, Tony Braxton és a többiek. Ezt a muzsikát az európaiak - ha csodálták és érté­kelték is - igazán sohasem szerették meg, így a mai napig „belterjes” amerikai zene maradt. Ha a break és a rap történetét megvizsgálnánk, valószínűleg gyanússá vál­hatna a soul megbékélése, rózsaszínné válása. Belőle született az életvidámabb és játékosabb stílus, a funky is, majd a - már az európai ízlésnek is megfelelő - diszkó, de ez már más történet... Héty Péter 0^ (TI—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom