Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-31 / 76. szám
1998. március 31.. kedd HÁTTÉR Görbül a liszt a formázóban Második otthona, kenyérkereső helye lesz harmincnál több lánynak, asszonynak Balogh József Csenger (KM) — Tisza-köz. Talán még a csengenek közül is kevesen tudják, hol van, de akik tudják, remélik, hogy egyre ismertebb lesz, méghozzá arról a termékről, melynek előállítását ezekben a hetekben kezdték el. Az üzemcsarnok építése 1996-ban kezdődött, s tavaly év végén megtörtént a műszaki átadás. Megérkeztek a gépek, azóta jön a tojás, jön a liszt, s készül a száraztészta 10 féle változatban — Egyelőre ennyiben, de lesz az még több is, mondja Csaholczi Lászlóné, az Elyon Kft. egyik tulajdonosa, s míg az üzemet megmutatja, a mostani helyzetről, s a tervekről beszél. — Harmincegy dolgozó foglalkoztatását tervezzük, de most még csak 22 emberrel indultunk, mert nem tudtunk még minden felszerelést beszerezni az olaszoktól. Teljes kapacitással a következő évtől működik az üzem. A kapacitása évi ezer tonna száraztészta, 80 százalékát exportálni szeretnénk. A litván, orosz piac már biztos. Egyelőre tíz fajta hagyományos formátumú tojásos és tojás nélküli körettésztát és levestésztát készítünk, a tojásost belföldre, a tojás nélkülit exporta gyártjuk. A pénz egy részét pályázatokon nyerte a kft. Volt a Pha- re-segélyiro- dának egy se- gélykiírása, amely kimondottan közép- üzemekre szólt és a munkahelyteremtést kedvezményezte, de a területfej lesztési pénzből is pályáztak, ahonnan kevesebbet kaptak, mint amennyit kértek, a munkaerőPapp Imréné piaci részéből kaptak támogatást 11 főre. Kaptak a mező- gazdasági alapból is, a Nyíregyházi Regionális Munkaerőképző és Fejlesztő Központ pedig húsz dolgozó képzésére szervezte meg a támogatást. Az emberek verbuválásával nem volt gond, van Csenger- ben, Tyúkodon, Csengerújfa- luban, Urán épp elég munka- nélküli ahhoz, hogy megteljék velük egy üzemcsarnok. Persze nemcsak lányok, asszonyok dolgoznak, kell a férfi erő is a gépek kezeléséhez, azok feltöltéséhez, nem könnyű a teli liszteszsákokat mozgatni. Papp Imréné Csengerből jött. — Eddig a Malimpex Kft- nél dolgoztam, az sajnos időszaki munka volt, nyáron nem nagyon volt munka, csak őszszel. Munkanélküli-segélyen voltam, s mikor meghallottam, hogy ez az üzem indul, jelentkeztem. Itt egész évben és hosszú távon számíthatunk a munkára. A kereset? Még nem tudjuk. A tulajdonos azt mondta: ha jól el tudják adni az árut, nekünk is jó lesz a fizetésünk. A tanfolyam mellesleg ingyenes, amibe kerül, azt az átképzőközpont fizeti. Mi is kaptunk épp tegnap tízezer hétszáz forintot, de ebben benne volt az utazási költség is, mert Szálkára jártunk hetente egy nap elméleti oktatásra. Az elméleti képzés december 10-én kezdődött, a múlt héten volt a vizsga. A gyakorlati záróvizsga május 13-án lesz Csengerben. — Nem nehéz munka, inKatona Miklósné kább kitartást igényel, mert végig állni kell — mondja Katona Miklósné, aki szintén csengeri és ugyancsak a Malimpex Kft.- nél dolgozott, míg nem szült —. A szülési segélyt munkanélküli-segély követte, de most már állandó munkahelyet szeretnék, ezért jöttem én is a tésztaüzembe. Azért vállaltam az iskolát is — mondja —, mert szakmunkás-bizonyítOláhné Györgyi Katalin A szerző felvételei ványt ad, és gondolom, komoly, állandó munkahelyem lesz. Van egy 13 éves lányom, és egy hatodik éves fiam. A férjemet leszázalékolták, ezért műszakot is tudok vállalni, ő otthon van a gyerekekkel. Oláhné Györgyi Katalin szintén a Malimpex dolgozója volt. 1994-ben, érettségi után szegődött oda, mert nem adatott meg neki az a lehetőség, hogy továbbtanuljon. — Elvesztettem édesapámat, édesanyám pedig nem tudta volna a tanuláshoz szükséges anyagiakat biztosítani, így munkába kellett állnom. Csakhogy onnan létszámleépítés miatt másfél év múlva elbocsátottak. Munkanélkülin voltam, aztán elvégeztem egy önköltséges eladói tanfolyamot, aztán próbálkoztam itt. Nagyon tetszik, szép, tiszta munka, bízom benne, hogy jó lesz, s jó fizetést fogunk kapni. A csengerújfalui utat keresztező vasút melletti köz új üzeme ma még amolyan tanműhelynek látszik, de napról napra jobb minőségű, ízléses csomagolású és — ha újabb formákat kapnak —, változatosabb alakú és rendeltetésű tészta készül benne. És második otthona, kenyérkereső helye lesz harmincnál több lánynak, asszonynak. Várkonyi István, a Nyíregyházi Regionális Munkacrőfej- les/.tő és Képző Központ igazgatója adatokkal szolgál a szakmunkás-bizonyítvanyt adó tanfolyamhoz: 1994 márciusában 23 tanfolyamét szerveztek havonta, 419 volt az átlagos hallgatói létszám, s 8522 a havi hallgatói napok száma. Az idén még nincsenek márciusi adatok, de az előző hónapok alapján megjósolható: többen kapnak majd bizonyítványt. s szinte minden végzett hallgatójuk munkahelyet talál. „Tűnt március nagy napja, szép tavasz...” A l 848. év március végi eseményei ugyan nem mentesek az ellentmondásoktól, de mégis biztatóak a jövendő alakítása szempontjából. Az újonnan szerveződő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány legaktívabb tagja, a vattai születésű Szemere Bertalan méltán került pozíciójába. Az országosan szerveződő nemzetőrséget eredményesen fogta össze, s már március 27-étől rendszeres jelentést kért és kapott a helyi nemzetőrségek tevékenységéről. Sikeresen lépett fel a nemzetőrség fegyverrel való ellátása érdekében, olykor még az új kormányzat számára nem elég megbízható katonaság akciói ellen is fel tudta használni tettre kész nemzetőreit. A márciusi ifjak megmozdulásai segítségére voltak ebben. Március 28-án V. Ferdi- nánd király leiratában a felelős magyar kormányról szó(Juhász Gyula) ló törvényjavaslat átdolgozására szólítja fel az ország- gyűlést, mivel nem járulhat hozzá az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium felállításához. De mégsem nevezhetjük e napot szerencsétlennek, hiszen ekkor kerül a helyére a Lánchíd első lánca, s az erdélyi országgyűlés összehívását is ekkor kezdeményezi az uralkodónál Teleki József, Erdély főkormányzója. Március 29-én érkezik meg Pozsonyba a nádor az elutasító királyi leirattal, amelyet Zsedényi Ede hitelesített, akit ezért méltán örökített meg irodalmunk, mint az eszmék elárulóját. A leirat hatására Batthyány lemond, de az alsó tábla határozata visszautasítja a királyi választ, s az úrbéri viszonyok eltörlését elfogadottnak nyilvánítja, mert a törVálasz a nemzetiségi követelésekre: fegyvercsörtetés Vidéky János fametszete vény lényege ellen a leirat nem emel kifogást. Április 3-án a minisztertanács a megyei önkormányzatokkal kapcsolatos ellentéteket vitatta meg. Itt ismét szembekerült egymással Kossuth (ki a megyéket nép- képviseleti alapra akarja helyezni) és Széchenyi (aki ódzkodik ettől). Az ország- gyűlés e napon zárja le a nemzetőrségi törvény vitáját. Április 4-én az ország- gyűlés felterjeszti a népképviseletről szóló törvényt, mely szerint szavazati jogot kapnak a nemeseken kívül azok, akik legalább negyed telket birtokló parasztok, önálló kereskedők, alkalmazottal rendelkező iparosok, vagy értelmiségiek. így választójoga lett az eddigi 1,61.7 százalék helyett a lakosság 7-9 százalékának. A korabeli Angliában a lakosok 4.8 százaléka rendelkezett választójoggal. A cenzus (a választójog szigorú feltételekhez kötése) miatt tehát nincs mit szégyenkeznünk. Vagy mégis... Megint nincs N emrégiben már azt hittem, végre lesz egy valódi intézkedés, amelyik legalább részben gátat vet a bűnözés egyik — mostanában ugyancsak virágzó — ágának, a gépkocsilopásnak. Itt az ideje, hiszen jól szervezett bűnbandák évente tízezrével lopják, sokszor megrendelésre a nagyértékű járműveket, de piti utánzóik az olcsóbbakat is. A biztosítók az egekbe emelik áraikat, egy átlagos jövedelmű család számára már egy kis kocsi díjának fizetése is nagyon megterhelő. Ezt minden illetékes is tudhatja, mert hosszabb ideje kis- és nagyfőnökök mondogatják: hamarosan lesz megoldás. A gépkocsi törzskönyv bevezetésétől remélik a már-már szemérmetlen méreteket öltő lopások megnehezítését. A hét végén arról értesülhettünk, tovább odázódik a törzskönyv bevezetése, mert megint nincs meg a nyomtatványokra a minisztérium pénze, ami előre kell. Furcsa dolog ez a demokrácia leple alá bújó közigazgatási tehetetlenség, magyarázkodás. Közbeszerzési eljárás, tendereztetés, előre meglévő pénz — mind-mind kötelező, miközben a lényeg vész el, merthogy egy jó darabig megint nem lesz törzskönyv. Ami „természetesen” egy fillérjébe sem kerül majd az államnak, merthogy nemcsak az árát, a kitöltését, nyilvántartását is az autósokkal fizettetik meg — gondolom, helyesen. Nem tudom, mennyi pénzbe kerülhet a több százezer törzskönyv, de gyanítom, nem Dunát rekeszteni képes az a mennyiség. Az meg végképp érthetetlen: egy minisztériumnak nincs annyi hitele a „közbeszerzési eljárás” során, hogy egy hovatovább társadalmi méretű gond megoldása érdekében megrendelhessen bizonyos nyomtatványokat. Nem jól van ez így. Az idő múlása után jövőre vagy azután megint jóval többe fog kerülni, prognosztizálható a majdani kapkodás, mint legutóbb az adóigazolványokkal. Az meg végképp nem fér az ember fejébe, hogy bizonyos dolgokra, mondjuk ilyen-olyan hanyadszori „bankkonszolidálásra” ripsz ropsz mindig előkerül 12, 24 vagy még több milliárdocska, más fontos — ezerszer kevesebb összeget igénylő — dolgokra pedig nem. Adódik a kérdés: meddig lehet tovább bürokratizálni mindennapi ügyeinket, s ezzel hátráltatni régen várt jogos problémák megoldását. Sajnos, rémesen lassú a döntéshozás, bizonyos szintek felett pedig nincs felelősségre vonás. Marik Sándor „Tavaszi nagytakarítás" Ferter János rajza Geográfia és történelem Nyíregyháza (KM - B. I.) — A nyíregyházi tanárképző főiskola földrajz tanszéke — más szervekkel, az MTA Megyei Tudományos testületével és a Tudományos Közalapítvánnyal együttműködve — április 1-től 3-ig nemzetközi konferenciát rendez „A Felvidék történeti földrajza” címmel. A rangos tanácskozást Marosi Sándor akadémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke nyitja meg szerdán 14 órakor. Ezt követően a plenáris ülés szekcióülésekkel folytatódik; a konferencián több nyíregyházi tanár, és más szabolcsi szakember is előadást tart. Április 2-án 8 órától folytatódik a tudományos konferencia. Dám László múzeumigazgató a Felvidék népi építészének táji-történeti tagolódásáról, Németh Péter a karthauziak gazdálkodásáról szóló előadását, Takács Péter és Udvari István pedig a háziipar a 18. század utolsó harmadában című értekezését adja elő. Boros László az ásvány- és gyógyvizek hasznosítása a Felvidéken Dohány Zoltán A cserehát gazdasági élete és települése a 18-19. században címmel, Frisnyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár a Felvidék mező- és erdőgazdaságáról címmel tart előadást. Az összejövetel díszvendégeként Nyíregyházára érkezik Pécsi Márton akadémikus, a 20. századi magyar geográfia egyik legkiemelkedőbb egyénisége is. Az összejövetel április 3-án értékeléssel ér véget.
