Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
ne. Olyan ordítós. De- hát a barátja egyetemista, ő meg technikus hallgató. Vigyázhattak volna jobban, az igaz, de olyan hirtelen jött, szóval úgy alakult... Megígérték neki,1 hogy a szülei nem tudják meg. Egy napot majd kimagyaráz valahogy. A fiú helyes, gyerekképű, elkísérte. Kérdéseimre tőmondatokban válaszol. Elfordult tekintettel tagad, á, nem azért jött el, hogy ellenőrizze a barátnőjét. A lánykát gyorsan elnyeli az ajtó. Egy szürke átlagos nap. Ücsörög vagy 10-15 nő. Mind hallgatagok, bezárkózók. Arcuk hamuszürke, kezük összekulcsolva. Lehet, hogy imádkoznak. Mind külön megtestesült történet egy mámoros szédülésről, a világon a legszentebb dologról, ami férfi és nő között történhet. Csakhát a következmény... TIT A szomszéd rendelésre várók visszafojtot- tan, de diszkréten kacarásznak, csevegnek babakelengyékről, csodálatos apró fájdalmakról. Kismamagondozás. TIT A terhes nő kérésére Európa legtöbb országában engedélyezett a tizenkettedik hét Ekkora és ilyen ő — 12 hetesen Balázs Attila felvételei előtti terhesség megszakítása. A nő dönti el, hogy megtartja-e a magzatot. Ebben sem a férj, az apa, sem a szülők nem dönthetnek helyette. Magyarországon, ha a terhes nő megjelenik valamelyik családvédelmi szolgálatnál és terhessége megszakítását kéri, előtte orvosokkal, családvédelmi szakemberekkel kell találkoznia, akik tájékoztatják az előnyökről, a hátrányokról, a veszélyekről. Ha ezek után — és a három nap gondolkodási idő etekével — mégis a terhessége megszakítását kéri, akkor megkapja a hozzájárulást. Ennek birtokában az ország bármelyik szülészetét, nőgyógyászatát felkeresheti és elvégzik a műtétet. Az ide vonatkozó törvény ezt a jogát garantálja. Hogy is van a szomorú bölcsesség? Egy nő két dologért képes bármire: hogy legyen gyereke és hogy ne legyen. Megyénkben 1996-ban 4349 terhességet szakítottak meg, a becslések szerint, hiszen a statisztika még nincs készen, a tavalyi szám ennél magasabb. 1996-ban száz élve születésre 55 abortusz jutott. Az országos átlag hetven körül volt. A hajnal egyszerre ébreszthette őket. Nyugtalan éjszakák után voltak, kicsit nehezen kászálódtak ki az ágyból. Juli, nevezzük így, épp csak rápillantott még alvó férjére, kicaplatott a konyhába, míg főtt a kávé, lezuhanyozott. így illik. Ha az ember orvoshoz indul. Reggelit készített a három gyereknek, a papírokkal nem volt dolga, már előző este bekészítette a táskájába. A személyibe belehajtogatta a jegyzőkönyvet, A terhességmegszakítások számának alakulása megyénkben: 1970 8779 1980 3173 1985 3748 1987 4053 1988 4134 1989 4235 1990 4200 1991 4244 1992 4214 1993 3692 1994 2940 1995 4222 1996 4349 KSH a különböző igazolásokat, és elindult a buszhoz. Tudta mi vár rá, ez már a harmadik abortusza. Mindig ugyanazzal a kesernyés szájízzel kezdődtek ezek a reggelek. Öt szakmája, munkahelye egy sem, örül, ha a férjének akad néha valami alkalmi. A fiúk után mindig nagyon szeretett volna még egy kislányt, de örökre letett a szándékról. Útközben megpróbálta mindenfélékkel elterelni a figyelmét, de az a kép, amit egyszer látott egy művi vetélés közben a magzatról, s azok a háromszoros anyaság próbálta emlékek, a visszavágyott érzésék, az anyatejet cuppogtató csöppnyi cseresznyeajkak illata, nem engedte el. Könyörtelenül vitte a lába, magában dünnyögte csak: drága a könyv, a tanulás, ott az OTP. No, meg a felelősségérzet. Nem szedhet fogamzásgátlót. Más módszerektől idegenkedik. Hát kockáztat. Háromheti gondolkodás után csak belépett a főbejáraton, balra fordult, s a tapintatosan csak Konzílium felirattal jelzett modern, penészszürke ajtó előtt elfoglalta a várakozók helyét. Szoknyáját lesimítva, épphogy a pad szélére ült, itt olajozottan működik a rendszer, gyorsan szólítják az embert. Túllenni rajta, csak ezt hajtogatta magában. Az altatás olyan, mint amikor lecsapják a legyet, pár perc, mondjuk két-három szál cigaretta elszívási idő alatt kész a kisműtét. Felébred, nem érez semmit, hazaballag. A férje este kissé hallgatagabb lesz a szokottnál, de olyan nap ez is, mint a többi. Vagy majdnem. És ha ő kislány? Nyelt egy nagyot, s ujjait belemélyesztette a tenyerébe. Nagyon fájt. ▼ i ▼ Sz.-nek az tűnt fel, hogy harmadszor maradt ki. Még tegnap este, az utolsó pillanatban, majdnem meggondolta magát, a fájdalomtól való félelem volt, ami csaknem visszarántotta. Elmondták neki, mi váj: rá. Nincs ugyan férjnél, s valamikor biztosan akar még gyereket — kíméletlenebb az úgynevezett feltöltéses eljárás. Majdnem olyan a többórás procedúra, mintha szülA terhességmegszakítások száma a nő életkora tükrében, 1996 -14 5 15-19 627 20-24 1113 25-29 986 30-39 1365 40-44 232 45- 11 Szőke Judit TÖPRENGÉS Cápák szorításában u ’m ezárt a kedvenc kisboltom. Sajnálom, LJr mert szerettem odajárni. Sosem álltak előt- Ij tem húszán a sorban, nem kellett értelmet- m. J len várakozással töltenem életem értékes perceit. Mégis szívesen elidőztem itt, arra nem sajnáltam az időt. Varázsa volt ennek az alagsori üzletnek. Itt mindenki mindenkit ismert. Név szerint. Ha nem indult a kis Polszkim, segítettek betolni, s másnap érdeklődtek, jobban van-e már... Ez egy klasszikus családi vállalkozás volt. A férj szerezte be az árut, de jobbára az eladásba is besegített feleségének. Az asszony időnként felszaladt a házba, „ránézett” az ebédre, mert mindig volt meleg étel délben. A gyerekeket nem adták napközibe. Tanulás után a kicsi hóna alá csapott egy regényt, és „leköltözött” a mamához a boltba. A „hozzávalókhoz” itt mindig kaptam receptet is. Nem voltam kitüntetett vásárló, „csak” ugyanolyan, mint a többiek. Akiket ugyanolyan kedvesen, figyelmesen szolgáltak ki. Most bezártak. Nem bírták a versenyt a nagyokkal, amelyek gomba mód szaporodni kezdtek a környéken. A diszkontok, bevásárlóközpontok kecsegtető áraikkal, akcióikkal, bőséges kínálatukkal lassan fojtogatni kezdik a kisboltokat. Az előbbieknek kétségtelen előnyük, hogy kényelmesen lebonyolíthatjuk bennük a heti vagy havi nagy bevásárlást. Mégis. Ha „beszabadulok” egy ilyen üzletbe, nem érzem jól magam. Már attól felmegy a pumpám, hogy a görgős szekeret két kézzel kell kormányoznom, ha nem akarok elgázolni vele valakit. Ha pedig meglátom a pénztárak előtt kígyózó sorokat, legszívesebben visszafordulnék. Erről mindig a hajdani ünnepek, vagy áremelések előtti nagy bevásárlások jutnak eszembe, amikor a régi Kossuth téri ABC előtt a járdán is állt a sor. Kosárért... Ha a nagy „hodályokban” nincs helyismeretem, s nem tudom, hol tartják mondjuk a sütőport, de szeretném megkérdezni, hamarabb botiok fekete ruhás, kopasz emberbe, mint eladóba. Mert az ilyen üzletekben több a biztonsági őr, mint a kereskedő. Itt biztonságban talán, de jól nem érezbetem magam, mert az egész helyzet teljesen személytelen és rideg. N em tudom, csak sejtem, mi lesz a verseny végeredménye. Győznek a nagyok és vesztenek a kicsik. A vásárló nemigen veszít, hisz üzlet ezután is lesz bőven. Emberi kapcsolatokat viszont igenis veszít. Egy kedves mosolyt, egy udvarias szót, előzékeny kiszolgálást és törődést. Amire a mindennapokban igenis szüksége van. Cservenyák Katalin *98.111,28. Sikoly az életért Az abortusz egyenlő a meg nem születéssel
