Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

1998. március 28., szombat HÁTTÉR Sok az iskola, kevés a diák Az átlagosnál is nehezebb helyzetben vannak a szakmát adó intézmények Nagy István Attila Nyíregyháza, Mátészalka (KM) — Megyeszerte lezaj­lottak a középfokú intézmé­nyekbe való jelentkezések. Sok diák már egészen ponto­san tudja, melyik iskolában folytatja tanulmányait. De nem minden intézmény tud­ja, vajon sikerül-e az eredeti elképzelések szerint indítani az osztályokat. Kevés a kis­diák, és bizony harc folyik értük. Ha nem sikerül meg­felelő létszámú osztályokat indítani, nem lesz szükség annyi pedagógusra sem. A tapasztalatok szerint az átla­gosnál nehezebb helyzetben vannak a szakmát is adó intéz­mények: a szakmunkásképzők és a szakközépiskolák egy ré­sze. Otthon maradnak A képet tovább árnyalja, hogy számos általános iskola kilen­cedik-tizedik évfolyamot szer­vez, mert meg akarja tartani a diákokat (meg a fejkvótát). Akik helyben maradnak, kies­nek a létszámból. Őket is meg lehet érteni, hiszen a szociális problémák miatt nem kell fi­zetni a kollégiumért, a busz- közlekedésért A szülők pénzt takarítanak meg, de azzal nem számolnak, hogy a gyermek kimarad a képzési folyamat­ból, mert a tanköteles kor után, tizenhat évesen nem biztos, hogy vállalja a középfokon a tanulást. Bajkán Barna a Baross László Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója Máté­szalkán. — Az elsődleges jelentkezé­sek során sokkal kevesebb di­ák választotta az intézmé­nyünket Két osztályt szeret­nénk indítani: egyelőre sem a szakmunkásképzőbe, sem a középfokú osztályban nincs elég diákunk. Pedig a szak­munkásképzőben kertészeti és állattenyésztői végzettséget le­het szerezni, ami a mostani magángazdálkodás idején na­gyon fontos lehet. Katasztró­fahelyzetről persze nincsen szó, mert a második és harma­dik jelentkezéssel egészen biz­tosan meglesz a szükséges lét­szám. Össiel indul —Ősszel indítjuk az érettségi­re épülő szakképzést, amely­nek keretében mezőgazdasági technikusokat és élelmiszeri- pari gépésztechnikusokat kép- zünk. Gégérty János, a 110. Szá­mú Széchenyi István Ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet igazgatója Nyíregyházán. — Általánosságban el­mondhatom, hogy visszaesett a jelentkezők száma a demog­ráfiai mélypont miatt. Más­részt az ipari szakképzés iránti igény jelzi a megye és a város iparának az állapotát is, hiszen alapvetően meghatározó, hogy végzés után a diákok találnak- e munkahelyet vagy sem. Mi­helyt véget ér ez az átmeneti idő és megindul a fejlődés út­ján a megye, egészen bizonyos megnő az érdeklődés az ipari szakmák iránt is. Létszámgon­dunk lényegében nincsen, mert tíz osztály tudunk indíta­ni. A probléma inkább a szak­mai összetétellel, a tanulók előképzettségének a színvona­lával van, mert az sokkal gyengébb a vártnál. A 9. évfo­lyamon hat osztályt indítunk, három elsős szakközépiskolai osztály kezdi meg a munkát. Érettségi után — A középiskolát végzettek számára egy vagy két osztály indítását tervezzük. Az a ta­pasztalatunk, hogy az érettsé­gire épülő képzési formák iránt egyre nagyobb az érdek­lődés. A tizenhat éven felülie­ket három osztály várja. Ide el­sősorban a szolgáltató jellegű szakmákra jelentkeztek első­sorban. MéwSmmt , -4 f. Családmentők M inden párt keresi a választók kegyét s ehhez a legkülönfélébb ötletek, praktikák látnak napvilá­got, jelennek meg a közéletben. Ilyentájt a jelölt egyéni érdeke szempillantás alatt felduzzad társadalmi közüggyé, aminek minimum kijár egy szereplés a nagy nyilvánosság előtt, természetesen ingyen és bérmentve. Ä miniszterelnök arról beszélt a minap, hogy az országot va­lósággal elöntik az ígéretek, amiben alighanem igaza van. Vitázni legfeljebb abban lehetne vele, hogy ez csupán a el­lenzéki pártokat érinti-e. Kampányidőszak van, így az ígé­retek is csak a kampányhoz kötődnek, hiszen régi tapasz­talat: azt követően, hogy kiürítik a szavazóládákat, az ígér­getők egyszeriben emlékezetkihagyásba esnek, lázasan számolják a voksokat, aztán a vesztesek kétségbe vonják a választás tisztaságát, amire persze ügyet sem vet a befutó. Mondom, se szeri se száma az ötleteknek, ahogy a sza­vazópolgár kegyeibe igyekeznek férkőzni azok, akiknek sikerült begyűjteniük a 750 kopogtatócédulát. Most — akár a haknizó popénekes —, naponta több verbális (szó­beli) programismertetést is tartanak, hiszen aki indul, az természetesen győzni szeretne, különben nem állna oda a rajtvonalhoz. Egy dolog azonban feltűnően azonos a sokszínű negkö- zelítésben: a pártok igyekeznek ígérgetéseik és programja­ik homlokterébe állítani A CSALÁDOT. Szinte egymástól lopják el a szót és valamennyien a család megmentésére, felemelésére, boldoggá tételére teszik le a nagy nyilvános esküt. Aztán a választópolgár, akinek bizsergető ez az ér­zelmektől sem mentes jótevői szándék, végiggondolja a dolgot: a család az egyszerre foglalkoztatás, szociálpoliti­ka, oktatáspolitika, kenyér és gyógyszer, fűtés és színház­jegy, gyermekcipő és felvágott, és a többi, és a többi. Te­hát, amelyik párt a mélybe zuhant családok megmentője- ként jegyzi önmagát, csupán munkahelyet, olcsó lakást, tandíjmentes oktatást, adócsökkentést és fizetésemelést helyez kilátásba, s mindezt egy csapásra. Szurkolok valamennyinek, hogy álmuk mielőbb betelje­sedjen. Angyal Sándor Ne fárassza magát, tizedes! Most, hogy előreállítot­tam az órát, lejárt a munkaidőnk... Ferter János rajza ^^SBBCEBéSSB A kisbárány egy pilla­natra megállt a dom­bon. Norbi odament, hogy megsimogassa. — Szevasz, Matyi! Bégess egy kicsit! De Matyi, mit sem törődve a barátságos paskolással, felhányta a farát, és elfutott, kísértetiesen bégetve, mint akinek nem jutott anyacsöcs. János csak nevette a fiút, magasra tolva a vászonsap­ka simlijét. A nap ugyan me­legen süt, de a böjti szelek virgonc csikóként nekimen­nek az embernek, még a ru­hát is leszednék róla. Nem is beszélve a fóliasátrakról, melyeket úgy megtépáztak, hogy János hallani véli, ahogy a palánták vacognak alatta. Norbi egy ideig kergeti még a bégető kisbárányt. Majd hirtelen apjához for­dul. — Ugye nem ásod el őt is a földbe, mint Bandit? — Nem, őt nem ássuk el. Hatalmas, nagy bundás bá­rány lesz belőle. Majd lova­golhatsz a hátán is. János csak a fejét vakarja. Pár hét és itt az ünnep. Túl kellene valahogy adni raj­tuk. Az idei tél kedvezett a szaporulatnak. Az olasz jön­ne, üzent is, csak hát. Addig még embargó is lehet, meg annyi minden. Gyönyörű az állomány. Eleinte leginkább az ara­bok jöttek, most újabban az olaszok. Kell an húsvéti pe­csenyebárány. O tudja, hogy nem nagyon éri meg, kevés hasznot hoz, de mint minden vállalkozó, bizakodik, hogy pán birscserjék piros göm- böcskéi dúzzadoznak. Matyi is megunja, rohanna az any­ja után. Két ártatlanság. Két eleven bárány — mondaná az Úr is. Matyi megtalálta az any­ját. Rátapad emlőjére, döf öli rettenetesen. Küzd a létért A kisbárány talán most. És persze több lábon áll. Takarmányt ter­meszt, gabonafélét, fóliázik. Nekiveti a hátát a szalmabá­lának, s élvezi, ahogy szinte rádőlnek a napsugarak. Norbi csak foglalkozik a kisbáránnyal. O meg a Te­remtőre gondol, a közelgő ünnepre. A Megváltó mega­lázására, a keresztre, s a lat­rokra. Mennyi lator kering, végzi alattomos munkáját, s alig akad közöttük olyan, akit keresztre feszítenek. Kü­lönben is a keresztre feszíté­sek ideje lejárt, csak üzemlá­togatásra viszik be a latro­kat, hogy aztán röhögve me­sélhessenek róla, ha kieresz­tik őket. János már csak tud­ja, mert a veteményei mellett még az állatokat is megdézs­málják. Norbi versenyt fut a kos­sal, el a kerítésig, ahol a ja­foggal, körömmel, mint az ember. Jánost egy pillanatra elringatják a napsugarak. Rátelepedne a csönd is, de Norbi jön, s oda a békés nyu­galomnak. — Meghoztam a sárkányt. Repítsük el vele Matyit, mie­lőtt elviszik, vagy a gödörbe kerül! / ánosnak ellágyul a te­kintete, s már megy is sárkányt eregetni a fiú­val. Erre még a kutya is csak fülel. Matyi abbahagyja a szopást, s szinte valamennyi­en együtt szurkolnak, hogy minél magasabban lebegjen a sárkány. Talán közelebb van az ég angyalaihoz, s üzen valamit nekik Norbi ál­tal, a bárány által, hogy sze- lídebb szavak barangolják be az ünnepre készülő embe­rek szívét. A piac bizalma Rakamaz (KM) — Ünnepé­lyes keretek között vette át tegnap az ISO 9002 Minőség- biztosítási Tanúsítványt a ra- kamazi Rafafém Fa- és Fém­ipari Szolgáltató Kft. ügyveze­tő igazgatója, Fodor Lászlóné, aki elmondta: az elmúlt évek közös erőfeszítésének köszön­hető a most elért eredmény. A rendszerváltás idején még csőd rémétől fenyegetett üzem talpra állt, s a fémipari részleg mára nemzetközi mércével mérten is minőségi termékek gyártására képes. A fejlesztések nem kevés ál­dozatot követeltek meg min­den dolgozónktól, de szeren­csére sikeres pályázataink is növelték forrásainkat: támo­gatta elképzeléseinket a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Munkaügyi Központ, a Me­gyei Területfejlesztési Tanács és a PHARE-program — so­rolta az ügyvezető. A piac bi­zalmát erősítő tanúsítvány egy új fejezet kezdeteként értékel­hető a cég életében, hiszen nem elég elérni egy nemzetkö­zileg is elismert minőségi szintet, azt meg is kell őrizni a jövőben — hangsúlyozta az okiratot és a zászlót átadó Bo- szágh Péter, a Det Norske Ve­ritas Magyarország Kft. veze­tő auditora. Színházi világnap Nyíregyháza (KM) — A Móricz Zsigmond Színház társalgójában március 27- én, a színház világnapján irodalmi délutánra került sor, amelynek során bemu­tatkozott a Polisz című fo­lyóirat Norvég irodalmi melléklete. A hangulatos délután arra is alkalmat nyújtott, hogy az érdeklő­dők szétnézzenek a szín­házban, hiszen a színház vi­lágnapján az intézmények jó része megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A kamaraszínpadon a színház egyik legnagyobb sikerének, A vágy villamo­sa című drámának tapsol­hatott a közönség. *** A Mandala Dalszínház pén­tek esti előadása előtt leve­títették Magyar Bálint mi­niszter videólevelét, amely­ben köszöntötte a közönsé­get, és a kőszínházak társu­latainak méltatása mellett kitért az amatőr csoportok tevékenységének a fontos­ságára is. Vizsga Pesten Nyíregyháza (KM) — Februárban mintegy hat- százan tettek német, s még ettől is többen angol közép- és felsőfokú nyelvvizsgát megyénkben az ILS szerve­zésében. A teljes értékű diploma érdekében sokan bejelentkeztek a budapesti Idegennyelvi Továbbképző Központhoz, honosítási ki­egészítő vizsgára. Ám on­nan a visszajelzés még nem érkezett meg az érintettek­hez, s ugyanakkor a telefo­nos érdeklődés is roppant nehézkesnek bizonyul. A továbbképző központ egyik munkatársától, Kato­na Zoltánnétól megtudtuk, kolléganőjük betegeskedé­se, majd távozása miatt las­sult a munkatempó, így va­lószínű, hogy a jelentkezők csak három nappal a vizsga előtt kapnak értesítést az előírt tíz nappal szemben. A legközelebbi vizsga német nyelvből április 8-án dél­előtt 9.45 órakor lesz, míg angolból egy héttel később, április 15-én, szintén há­romnegyed tíztől. Mindkét vizsga helyszíne: Budapest, VIII. kér., Baross u. 61. sz. épület első emelete. Az autószerelő szakma még mindig népszerű Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom