Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

1998. március 19., csütörtök HATTER A közért Kállósemjén (KM — K. D.) — A nagylétszámú kál- lósemjéni polgárőr szerve­zet a napokban tartotta meg közgyűlését, ahol a múlt évi munkát értékelték, s megfo­galmazták az idei feladato­kat. Tavaly 117 tag szerepelt nyilvántartásukban, sajnos hárman meghaltak közülük, ketten elköltöztek, ll-en saját elhatározásukból ki­léptek. hat személyt kizár­tak. Pozitívum, hogy nyolc új jelentkező felvételére ke­rült sor. A szervezet vezető­jétől megtudtuk, hogy 2-3 fős csoportokban évi 1620 órát szolgáltak, közel 14 ezer kilométert autózva, emellett iskolai rendezvé­nyeket, települési ünnepsé­get, futballmérkőzéseket is biztosítottak. A bűnmegelő­ző munka mellett két bűn- cselekmény elkövetését je­lezték a rendőröknek, az ÁFÉSZ-bolt betörését elkö­vetők autójának rendszámát tőlük tudta meg a rendőr­ség, az iskola buszának fel­törésekor pedig személyes megfigyeléssel, illetve kül­ső segítségadással segítet­tek. A kállósemjéni polgár­őr szervezet 1997-ben közel félmillió forintból gazdál­kodott, irodájuk közműdíja- it, a benzinpénzt, s egyéb kiadásokat ebből fizették. Egyedüli támogatójuk az önkormányzat volt. Bizonyos szempontból anyagilag jobb lesz az idei év, hiszen az önkormányzat 650 ezer forintos segítsége mellett négy vállalkozó is besegít 30 ezer forinttal, e pénzből rádiótelefont vet­tek. Két rádiót vesz a szer­vezet a hírösszeköttetés to­vábbi javítása érdekében, így a rendőrséggel gyorsab­bá válhat a kapcsolat. Hiányoznak a milliók Cser Ágnes: az állam az OEP legnagyobb adósa---------------—— — —— pi í ríj 1 «tv11 § Indexlesőben T őzsdeműveletekkel barátkozik az ország, egyre többen lesik az árfolyamokról szóló híreket, még a fővárostól távoli településeken is. Sorban áll és in­dexál a szatmári pedagógus, a beregi köztisztviselő, a sza­bolcsi közalkalmazott. A láz csak emelkedett a Mól Rt. részvényeinek belföldi nyilvános forgalomba hozatalával, a gyorsjegyzést követő hagyományos jegyzést is élénk érdeklődés kísérte a héten. A tulajdonosi vágyat tovább növeli az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tegnapi híre, miszerint a Mol-nak áprilistól nem kell fizetnie vám- és statisztikai illetéket a földgáz- és kőolajimport után. A cég korábbi kérelme alapján első lépésként január 1- től a vámérték már 3 százalékra mérséklődött, a második negyedévtől pedig teljesen eltörlik az 5 százalékos illeték- fizetési kötelezettséget. Több marad a társaság zsebében, bár a cég vezetői siettek közölni: a többlépcsős mentesítés­ből származó megtakarítás várhatóan nem éri el a szak­lapokban becsült mértéket. Egyértelmű a jelzés: a költ­ségek csökkentését nagy valószínűséggel nem követi áresés, így logikusan a profit lesz nagyobb. Csoda hát a részvényjegyzési igyekezet? Annak idején a köz nem kis felháborodása mellett telepakolták a megyeszékhely belvárosi területeit ben- zinkutakkal, igaz tudjuk: más és más cég építette meg töltőállomását. A lakosság (annyiban is maradt...) tiltakozására adott válasz a biztonságos üzemeltetés hangsúlyozásával kerülte meg a kifogásokat, de nem is ezzel lenne a gond. Valójában a piaci versenyt hiányolja minden autós, aki ha tankolni szeretne, csupán egy-két forintos különbséggel csorgathatja tele járműve tartályát. Adódik a kérdés: hol itt a verseny? A töltőállomások számbeli gyarapodásának eddigi hozadéka a valóban udvarias kiszolgálás, a bevásárlási lehetőség, az igényesebb környezet (már ahol a vezető ügyel munkatársai stílusára, mert vannak még flegma, kuncsaftot riasztó alkalmazottak). De ezek csak (nem el­hanyagolható) körítései az alapszolgáltatásnak, ahol fo­rintra, fillérre együtt mozdulnak az árak. A kibocsátás ide­je alatt a Budapesti Értéktőzsdén a Mol-papírok többször is megdöntötték saját rekordjukat. Ám a tőzsdei indexálás mellett a fogyasztók körében mérhető népszerűségi in­dexre is érdemes figyelni minden sikeres cégnek, már csak azért is, nehogy felmerüljön a monopólium vádja. Vagy a látszat csak néha csal? Nyéki Zsolt Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az egészségügyi törvény kész, miniszteri rendelkezései ez­után születnek. A gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése és majdani törvénybeni hasznosítása tehát igen fon­tos feladat. Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója nemrég a Nagykállói Elme és Ideg­gyógyintézetben járt, ahol la­punk kérdéseire válaszolva az egészségügy-finanszíro­zásról, a gazdálkodással kap­csolatos tapasztalatairól, az OEP gondjairól beszélt. — Az egészségügyi intézmé­nyek, kórházak gazdálkodása nem Véletlenül került az érdek­lődés középpontjába. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár érthetően nagy figyel­met szentel az ügynek. A fi­nanszírozható, gyógyító eljárá­sokat szorgalmazzuk, szeret­nénk ezért egy olyan listát összeállítani, melyből kiderül, mely betegségek gyógyítása mennyibe kerül, s miképpen lehet gazdaságos. Meggyőző­désem, hogy mára eljutottunk munkánkban arra a pontra, amikor tudunk a szolgáltatók­kal is törődni, a finanszírozási egyenetlenségeket kiküszöböl­ni. Az OEP több mint 15 ezer szolgáltatóval áll kapcsolat­ban, munka tehát bőven akad. Tisztáznunk kell végre, hogy a betegek gyógyítására milyen profilú és mennyi kórházra van szükség, miközben a cél válto­zatlanul az, hogy minél keve­sebb ember kerüljön fekvőbe­teg-intézményekbe. Jómagam az egészségügyben csakis a fontolva haladást tudom elkép­zelni. Bár vannak ötletek, mi természetesen a kötelező Dr. Cser Agnes Martyn Péter felvétele számára érthető, anya­nyelven megfogalmazott törvények szülessenek, s legyen idő azok végrehaj­tására is. A gyakorlat saj­nos nem e felé halad. A ’97-es jogszabályok öt­ször változtak egy év alatt, miközben szinte mindegyikük már önma­gában is értelmezhetetlen. □ Számíthat-e az egész­ségügy további megszorí­tásokra? — Nem szabad megen­gedni, hogy ez a gondolat bárkinek az agyában gyö­keret verjen. El kell in­kább érni, hogy a Népjó­léti Tárcának kellő lehető­sége legyen végre arra, hogy érdekeit képviselni tudja. Megengedhetetlen, hogy három és fél millió járulékfize­tő befizetése tartson el több mint tízmillió embert, holott ma ez a helyzet, mivel az állam gyakorlatilag kivonult a köte­lező társadalombiztosításból, így a helyi önkormányzatok­nak normatív szinten kell ren­delkezniük minden feltétellel ahhoz, hogy fizethessék azok­nak az ellátását is, akikért sen­ki nem fizet. □ A régi elv az volt, hogy mindenki után fizet valaki... — Ezt az elvet maga az ál­lam törte meg azzal, hogy ki­vonult a korábban bevált terü­letekről. Minden velünk kap­csolatos vádra válaszolva talán elég ha azt mondom, utoljára 1996-ban fizette ki a számára kötelező járulékösszeget, 97- től már egyetlen fillért sem adott. Komoly gond számunk­ra az is, hogy egyes csődbe­ment cégek, akik tetemes tb- tartozást is összegyűjtöttek, ki­játsszák a törvényt, mindent megtesznek, hogy nyomtala­nul eltűnjenek a tartozással, a súlyos milliókkal. r ..............................................................—: ? T: M agyarország felé tartunk, Ungvárról. Történetesen dru­szák kerültek most együvé az autóba: három László. Egy idősebb, akinek élénk emlé­kei vannak a második világ­háborúról — ez vagyok én; egy középkorú, aki csepp gyerek volt, mikor az utolsó ágyúlövések eldördültek, és egy fiatal, aki csak hallott e századi történetünknek erről a tragikus eseményéről. Majd később kiderül, hogy mindez miért fontos. Tegyük még hozzá, hogy magam Ungváron lakom, a két druszám pedig magyarorszá­gi­Záhonyban az útlevelet vizsgáló határőr elmosolyo­dik. Legfiatalabbikunk kita­lálja, hogy miért. — Igen, három László — mondja. — Június huszonhetedike — vágja rá a katona. — Csakugyan akkor van a névnapunk. De jól tudja! — Persze, mert én is Lász­ló vagyok. Hát... itt a negyedik. Valóban furcsa véletlen, s ettől valahogy csuda jóked­vünk kerekedik, a kocsiban szóló rádió pedig mintha még erre is rá akarna tenni szünk a fülünknek. Ez a dal vajon véletlenül került az adásba, vagy a szerkesztő­ben dolgozott valami nekike­seredett csakazértis? A fron­ton harcoló honvédekhez szóló egykori zenés üzenet hangzik most: „Hogyha ■ ' % ' *■-> % «• g 888 W 8 BBS»»» Hggi a $&$888 ^ SS < í * : wuh jr ' -Mg m m at jr Egy másik világ egy lapáttal. Nem is tudjuk, milyen állomás. Az autót ve­zető fiatal druszánk csavar­gatta a keresőt, s mert itt ma­gyar szót hallott, megállapo­dott mellette. Érdekes zenei adás megy: a háborús évek népszerű dalaiból válogat­nak. Rácz Vali, Weigand Ti­bor énekel és persze Ka- rády... A műsor nemcsak rám hat kellemesen, tűnt ifjúsá­gomat felidézően, úgy lát­szik, a társaim is ismerik és kedvelik ezeket a régi meló­diákat. Együtt dúdolják őket a rádióval. S egyszer csak — alig hi­visszajösztök megint...” És azért különös, hogy műsorra tűzték, mert küzdelemre buz­dítja a magyar katonát, győz­tes hazatérést jósolja: „Hogyha visszajösztök me­gint, még az égbolt is csóko­kat hint, fenn a zászló leng, még a föld is reng, mikor visszajön a regiment...” Társaim fölkapják a fejü­ket. Ismerik a dalt. Csillogó szemmel énekeljük, a közép­korú László a műszerfalon a ritmust veri. „Jösztök majd győzelme­sen!" — zeng a rádióban Kelly Anni fortisszimója, s a kocsi utasai is fölemelik a hangjukat. Pedig micsoda nevetséges illúzió! A történ­tek mily ferde érzékelése! „Jösztök majd győzelme­sen!” — énekeljük magunk- feledten, pedig ki nem tudná, hogy vesztesen tért vissza, aki hazatért. Hanem ennek most valahogy nincs jelentő­sége. Kelly Anni akkori lelke­sedése mindenkire átra­gad. j-T- őzben én azon gon- K dolkodom: valóban A. V. annyira megmoso- lyognivaló-e, amit teszünk. Mintha a reálisan kívül létez­nék most egy másik világ is, s én ennek a lüktetését vélem érzékelni. A tüzes, indulósze­rű dal hatására mi most át­léptünk abba a másik világ­ba. S a három László itt, eb­ben a transzcendens világ­ban, az autó alig két köbmé­teres univerzumában—meg­nyerte a második világhábo­rút. Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a kampány­levelet... Ferter János rajza Vízpótlás a Tiszából Tiszaszalka-Szabolcsve- resmart (KM) — Az el­múlt napokban a Tiszán egy 4-5 méteres vízszintemel- kedéssel járó árhullám vo­nult le. Beregben jelenleg nagy a vízhiány, a talajvíz­szint alacsony, a holt-med­rek kiszáradtak. A vízügyi igazgatóság szakemberei március 10-én és 11-én a ti- szaszalkai zsilip nyitásával a Szipa és a Makócsa főcsa­tornákba engedtek a Tiszá­ból körülbelül kétszázezer köbméter vizet, amellyel a vízhiányt enyhíteni lehetett. A Rétközi tóba március 10 és 12. között tápláltak be kétmillió köbméter jó minő­ségű vizet a Tiszából, amely 60 cm-rel emelte meg a tó szintjét, s biztosította a ha­lak részére és az öntözésre a vízkészletet. A tóban jelen­leg 5,2 millió köbméter víz van, ami 50%-os feltöltött- séget jelent. Fia lesz elég csapadék, tovább folytató­dik a Rétközi tó, a tunyog- matolcsi és szamossályi tá­rozók, a beregi csatornák folyóvízzel való feltöltése, frissítése. HIRDETÉS Pontozással • • On nyer...^ ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhöz ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott Fordokat kedvezőbb áron megvásárolhatja. Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! egészségbiztosítás mellett te­szünk hitet, mert szerintünk a szociális biztonság alappillére csakis^z lehet. □ Állandóan hallunk arról, hogy deficites a kassza, sokan nem fizetik a tb-járulékot... — A járulékfizetés morálja fokozatosan javul — ez jel­lemző az önök megyéjében is —, miközben a kintlévőségek növekedése is lassult, illetve megállt. Mindez bizalom a munkánk iránt, erősít abban a hitben, hogy a befizetett járu­lékok felhasználását törvénye­sen végezzük. Az egészségügy már meghozta az áldozatot, a nyugdíjbiztosítás alapjai ma már biztonságosak, most az egészségügyön a sor. □ Kinek jó a tb-szabályok gyakori változásai — Nekünk nem, az biztos, mint ahogyan nem jó a lakos­ságnak sem. Javaslom, ezzel a kérdéssel inkább a Pénzügy­minisztérium illetékeseit ke­resse meg, ők talán többet, ér­dekesebbet tudnak válaszolni. Alapvető követelménynek tartjuk, hogy az állampolgárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom