Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
1998. március 13., péntek GAZDASÁG Az idő eddig kedvezett a talaj-előkészítési munkáknak. Intenzíven pótolják az elmaradt szántásokat, szórják és forgatják a szervestrágyát. A szántások elmunkálása, a vetések előkészítése költség- takarékos módon végezhető, mivel a talaj vetőágy előkészítésére kedvező. A Nyírségben a szélfútta por helyenként dű- neszerűen borítja a vetéseket. A kemény fagyok hiányában a kártevők is jól teleltek — a lucernatáblákban számottevő a pocokfertőzés — ezért erőteljes megjelenésükre lehet számítani tavasszal Balázs Attila felvétele Élénkül az autóvásárlási kedv A legtöbben nyugati használt kocsit keresnek A földeken Budapest (MTI) — Az őszi kalászos gabonák jól teleltek, állapotuk a január eleji enyhe időjárás következtében a novemberi állapothoz viszonyítva jelentősen javult, bár a január végi, február eleji hideg némiképpen visszavetette fejlődésüket. Ezt állapítja meg a szaktárca legfrissebb jelentése. A területi tapasztalatok szerint az ország egyes vidékeit leszámítva nem borította hótakaró a vetéseket, mégis jól viselték a telet. A vetések erőteljesen zöldülnek, és már megindult a vegetáció. Az őszi árpa szépen bokrosodik. Folyik az őszi vetések fejtrágyázása, s ezzel jelenleg megyénként változóan, 15-60 százalékban végeztek. A műtrágyaválaszték bőséges. Az ország legnagyobb részén már elvetették a tavaszi árpát is. Az északi területeken ezzel a munkával ezekben a napokban végeznek, ha kedvező lesz az időjárás. A tavaszi vetőmagkínálat egyelőre jó. Nagy a kereslet a borsó vetőmag iránt, ezért egy-két fajtából már elfogyott a készlet. Budapest (KM) — Növekszik az autóvásárlást tervezők száma. Amíg ugyanis 1991-ben még a lakosságnak csak 19 százaléka szándékozott autót venni, sőt 1995-ben csupán 16, addig a GfK Hungária Piackutató Intézet tavaly novemberi felmérése szerint 21 százalék tervezi, hogy autót vesz. A lakosság számarányához képest vidéken inkább mint Budapesten. A helyzet javulását jelzi az is, hogy az utóbbi idők piackutatásai közül most kiemelkedően a legnagyobb azok aránya, akik az elkövetkező egy, illetve két éven belül vásárolnának autót és nem valamivel később. Nagyon változott a hazai autósvilág egyéb vonatkozásban is. Amíg ugyanis 1991-ben többen akartak új autót venni, mint használtat, addig ez az arány az 1990-es évek közepére megfordult. Három éve ugyanis a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló megkérdezettek kétharmada gondolkodik használt autóban és egy- harmadnál is kevesebben régiben. Jelentősen csökkent viszont a tanácstalanok aránya, az évtized elején tapasztalt 24 százalékról mindössze háromra. Ha a vágyott márkákat nézzük, akkor kiderül, hogy gyorsul az autóállomány márka szerinti átrendeződése. 1991- ben még a válaszadók több mint fele nem tudta, milyen márkát szeretne. További egynegyed nevezett meg nyugat- európai, 20 százalék pedig kelet-európai márkát, japánt pedig mindössze két százalék. Akkor legtöbben Ladát és Opelt terveztek venni. Rá négy évre a tanácstalanok aránya 24 százalékra csökkent. Nyugateurópai kocsit a megkérdezettek 46 százaléka akart venni, majdnem kétszer annyian, mint a legelső felmérésnél. A kelet-európai típusok iránti igény alig változott, japán, illetve ázsiai márkát viszont a vásárolni szándékozók hét százaléka nevezett meg. A márkák hívei közt élre kerültek az Opelt, Volkswagent/Audit és Suzukit keresők. A tavaly novemberi felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek 47 százaléka nyugat-európai, 18 százaléka kelet-európai kocsit akar venni, 15 százalék pedig ázsiait. Ezeken belül tíz százalékot meghaladó azok aránya, akiknek kiszemelt márkája Opel, VW/Audi vagy Suzuki. Szembetűnő változást mutat, hogy a kelet-európai márkák aránya az 1991. évi 92 százalékról két év múlva 76, újabb két év után 66, most pedig 55 százalékra csökkent. A nyugat-európai márkák aránya 1991-ben hat százalékkal indult, majd 1995-ben érte el a legmagasabb szintet 28 százalékkal, de most csak 21- nél tart. Legelterjedtebbek egyébként az Opel és Ford. A nyugat-európaiak csökkenésével szemben az ázsiai, különösen a japán kocsik aránya évek óta egyenletesen növekszik és most hét százaléknál tart. Az egy-egy autós által évenként megtett kilométerek összehasonlítása egyenletes képet mutat. Általában az autók egyötödével mennek évente 5 ezer kilométernél is kevesebbet, egyötödével pedig 20 ezer kilométernél többet. Csak hétharmad pedig az 5-20 ezer kilométer közti sávba esik. A kocsik 70 százaléka 8 éves vagy annál idősebb. Az autósok jó egyharmada tankol 98- as benzint, majd 28 százaléka óllommentest. A dízel aránya 13 százalék. A kocsivásárlást tervezők majdnem kétharmada készpénzben fizet. Valamivel kevesebb mint egyharmada készpénzzel és hitelből. HIRDETÉS I» Csak jó oldala van ■ A legforgatottabb szakmai telefonkönyv -100 000 példányszámú megjelenés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ■ Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz ■ Üzletági besorolás három nyelven ■ Alfabetikus cégmutató ■ Egyedülálló hirdetési lehetőségek Hirdetésszervezés: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 Internet: http://www.mtt.hu Őstermelők adózása Nyíregyháza (KM) — Az őstermelőknek 1997-ben az őstermelői igazolvány kiváltásakor nyilatkozni kellett arról, hogy jövedelmükkel kapcsolatban milyen adózási módot választanak, s ennek során — az adminisztrálás egyszerűsége miatt — sokan az átalányadózást választották. Év közben úgy módosították a személyi jövedelem- adóról szóló törvényt, hogy azok az őstermelők, akiknek a bevétele 250 ezer forint és 1.500.000 forint között van, s rendelkeznek a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlával, nem kötelesek őstermelői bevételükből jövedelmet számítani és utána adót fizetni. Ez a kedvező szabály a törvény szerint csak azokra vonatkozik, akik a tételes költségelszámolást választották, az átalányadózást választó őstermelők tehát ettől a lehetőségtől elestek volna, ha nem születik rá megoldás — hívják fel az érintettek figyelmét a megyei ádóhatóság szakemberei. — Ennek az anomáliának a kiküszöbölésére olyan döntés született, hogy 1997. évre vonatkozóan azok a 250.000 és 1.500.000 forint bevételhatárok közötti őstermelői bevételt elérő őstermelők is tehetnek nyilatkozatot, akik az elmúlt évben az átalányadózást választották. Feltéve, hogy rendelkeznek a bevétel 20 százalékát kitevő költség- számlával. A nyilatkozatot a 9753. sz. személyijövede- lemadó-bevalláson, vagy — ha egyébként nem kell bevallást adni — a 9763. sz. nyomtatványon lehet megtenni. Ha valaki erről a lehetőségről nem tudva, már beadta adóbevallását, azt a 9835. sz. önreviziós nyomtatványon korrigálhatja, amelyen vissza is igényelheti az esetlegesen már befizetett őstermelői átalányadót. Emellett be kell nyújtani a 9763. sz. nyilatkozat nyomtatványt is. — Azok az őstermelők, akik 1998-ban az átalányadó szabályai szerint kívánnak adózni, ezt csak akkor tehetik meg, ha választásukat az adóhivatallal 1998. március 20-ig közük. Az átalányadózó választását a 9753. sz. személyijövede- lemadó-bevallás vagy a 9763. sz. nyilatkozat nyomtatvány első oldalán található rovatban kell bejelölni. Azok az őstermelők, akiknek őstermelői bevételük tavaly 250 000 forint alatt volt és így sem adóbevallásra, se nyilatkozat beadására nincsenek kötelezve, így ezt a választást egyik nyomtatványon sem tudják bejelenteni, 1998. évben csak akkor adózhatnak az őstermelői átalány szabályai szerint, ha 1998. március 20-ig az APEH Megyei Igazgatóságával (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8.) levélben közük ez irányú szándékukat. Ennek elmulasztása esetén ebben az évben csak a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos jövedelemhányad szabályai szerint adózhatnak. Az adózási mód változtatását az Agrárkamarának is be kell jelenteni, de ez nem helyettesíti az APEH-nek történő bejelentést. Termelői árak Budapest (MTI) — Idén januárban 2,3 százalékkal nőttek a termelői árak, ami tavaly januárhoz képest 16,1 százalékos emelkedést jelent — derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A belföldi értékesítés árszintje 2,9 százalékkal, az export forintban mért árszintje 1,1 százalékkal emelkedett az év első hónapjában. Éves szinten az árnövekedés a belföldi értékesítésnél 14,8, az exportértékesítésnél 18,3 százalékot tett ki. Keresett malacok Budapest (MTI) — Több megyéből is a kocaállomány lassú gyarapodását jelezték, megnőtt a kereslet a malacok iránt — tűnik ki a Földművelésügyi Minisztériumban összegzéséből. A minisztériumi elemzések azt mutatják, hogy a vásárokon jelentős a malacforgalom, 400-700 forintot kérnek a süldőkért kilogrammonként. A hízósertés-piacot továbbra is a kereslet jellemzi, az árak tovább emelkedtek. Az áremelkedés mértéke területenként eltérő, 5-45 forint kilogrammonként. így jelenleg a nagyüzemi hízókat a feldolgozóüzemek 270- 335 forintos kilogrammonkénti áron veszik át. A kisüzemekből származó hízósertésért 250-300 forintot fizetnek kilogrammonként. Vaddisznó a bűnös? Bonn (MTI) — Az északnémetországi Warinban mintegy 6700 sertést vágnak le szerdán, miután újabb sertéspestis fordult elő. Januárban több mint 82 ezer sertést vágtak le a német tartományi hatóságok utasítására az ország északi részén, ahol nagyszabású sertésvészjárvány ütött ki a Warinnal szomszédos Los- tenban. Az állategészségügyi hatóságok kedden nyomozást indítottak annak felderítésére, mi okozhatta az újabb megbetegedést. Tájékoztatásuk szerint a most felfedezett eset a Gustrow nevű vírussal lehet összefüggésben, amelynek vaddisznók a vírusgazdái.
