Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

Aszalt gyümölcs a piacra Eper, málna, meggy, alma szárítása szerepel a tervek között Takarítás a tóparton Hagyomány ilyenkor ta­vasszal. hogy a horgászok kivonulnak kedvenc vizük partjára, és közösen eltaka- rítják a szemetet, s szebbé varázsolják a környezetet. Hasonló megmozdulás lesz Székelyben az Őze-ta- nyai tónál is (12. oldal) Tiszteletjegy az Operaházba A nagyvilág szinte vala­mennyi földrészén énekelt már a Pro Musica leány­kar, ám a Magyar Állami Operaház falai még soha­sem hallhatták a fiatalok műsorát. Az elmúlt héten megtört a jég. (IS. oldal) A kosárlabda szerelmese A kosárlabda határozza meg az életét Elek Tamás­nak. Műszaki tanárként dolgozik a Széchenyi Ist­ván Ipari Szakközépiskolá­ban, s emellett hódol szen­vedélyének. (13. oldal) Foci baráti alapon Rövid a múltunk, de annál szebb jövő előtt állunk — kezdi a bemutatkozást Czirják István, a magyi sportegyesület labdarúgó­szakosztályának vezetője. (14. oldal) Színpadon a Kökörcsin Baktalórántháza (KM ­B. I.) — Az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc 150. évfordulója al­kalmából ünnepi hetet ren­deznek Baktalórántházán. A programok ma. március 12-én folytatódnak. A Kol­dus és királyfi című pro­dukciót láthatják a gyere­kek 9 és 11 órától, majd délután 14 órától rendezik meg a versmondó verseny döntőjét a Regionális Köz­pontban. Március 13-án „Bemu­tatkozik Baktalórántháza" címmel rendeznek progra­mot a művelődési házban. A műsorban fellépnek a nyugdíjasklub énekesei, a Kökörcsin együttes, a ma- zsorettesoport, a szavaló­verseny díjazottal, vala­mint székely és lengyel néptáncegyüttese k. Márc i - us 14-én a felnőttek szá­mára is megismétlik ezt a műsort. Az ünnep napja, március 15-e zenés ébresztővel kezdődik a város különbö­ző részein. Az ünnepi meg­emlékezés a világháborús emlékműnél 9.30-kor lesz. ........ ..... Tiszavasvári (KM - HZs) — Elszomorító kép fogadta a vál­lalkozókat néhány évvel ez­előtt a tiszavasvasvári csoki­gyárban, hiszen az elhagyatott üzemcsarnokokból a csaptele­pektől kezdve a mosdókagy­lókon át a vezetékekig min­dent elvittek, amit csak el le­hetett mozdítani. Tavaly októ­berben azonban ismét meg­kezdődött a termelés az üzem­ben — számolt be örömmel dr. Bónis László, a Top-Fruit üzem vezetője. Mélypontról kezdtek, hiszen hiába kész üzemcsarnokot vá­sároltak. mindent elölről kel­lett kezdeniük. Míg üresen áll­tak az épületek, a három ke­mény tél is ellenük dolgozott, tönkrement a fűtésrendszer és maga a létesítmény is. Jelenleg 46-an dolgoznak az üzemben. Kézzel készített ko­nyakos meggyet gyártanak, s ezenkívül engedélyezték a kombucha tea forgalmazását is, amelyet Ko-tea néven ve­zetnek be a piacon élelmiszer­kiegészítőként. hiszen a gyógytennék minősítéshez még számttalan vizsgálat alá kell vetniük a terméket. — A kombucha teának ősi Szakoly (KM - Ny. Zs.) — Hangulatos, sokáig emlékeze­tes tavasznyitányt rendezett a szakolyi Arany János Általá­nos Iskola és Szakiskola diák­önkormányzata március első napjaiban. Áz Arany Napok elnevezé­sű rendezvény a névadó .szob­rának koszorúzásával vette kezdetét, s a költő életútját is ismertették a több településről idesereglett iskolások előtt. A megemlékezés pillanatait aztán annál zajosabb percek, órák követték! Az egymással párhuzamosan zajló esemé­nyek egyik helyszíne a helyi művelődési ház volt. itt bolha­piac, tréfás vetélkedő és disz­kó szórakoztatta az alsó tago­zatos tanulókat, miközben a nyolc tantermes iskolában harminckét gyermek részvéte­lével mesemondó versenyen tették próbára tudásukat a ne­bulók. Délelőtt tartották meg a kör­zeti szavalóversenyt, amelyen a házigazdákon kívül hat áJta­múltja van a Távol-Keleten, a kombucha kultúra tulajdon­képpen tejsav és ecetsav bak­tériumok, illetve többféle er­jesztő és élesztőgombák szim­biózisban élő közössége. A mikroorganizmusok e szerve­zetbarát összetételű teát a ben­ne található szénhidrátok le­bontásával erjedt musthoz ha­sonló itallá alakítják, közben melléktermékként számos jó­tékony hatású szerves vegyü- let keletkezik. A teában milli­literenként kétmillió élesztő­sejt található. Az élő sejtek könnyítik az emésztést, ener­giát adnak a bélflóra baktériu­mainak, azaz regenerálják a bélbolyhainkat. A tea glüku- ronsav-tartalma segíti a máj méregtelenítését, oldhatóvá és ezáltal a vese számára kivá­laszthatóvá teszi a felhalmo­zott toxinokat. Nem mellékes azon tulajdonsága sem. hogy fokozza a stressztűrő képessé­get, erősíti az immunrend­szert, s a fizikai kondícióra is jótékonyan hat. □ Az üzem múltjáról nem nagyon beszélhetünk, hiszen októberben kezdték meg a ter­melést. Milyen termékek gyár­tását tervezik? lános iskola (Balkány-Békete- lep, Geszteréd, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírlugos, Nyír- mihálydi) képviseltette magát. A tanulók a kötelező versen kívül (Arany János: Letészem a lantot) szabadon választott művet is előadtak, a szakértő zsűri Petneházy Attila, a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház neves művésze elnök­letével hirdetett eredményt. Eszerint az 5-6. osztályos korcsoportban első lett Há­romszéki Béla (Nyíradony), míg a 7-8. osztályosok között Riniger Katalin (Nyírlugos) bizonyult a legjobbnak. Min­den résztvevő emléklapot ka­pott, de Szakoly község pol­gármesteri hivatala különdíjat is felajánlott, ezt kiemelkedő teljesítményéért Bodnár Eni­kőnek és Mészáros Katalinnak nyújtotta át Győri András jegyző. A második nap a sport je­gyében telt el, sor- és váltóver­seny. valamint a kispályás foci vonzott népes közönséget. A — Számos termék engedé­lyezésén fáradozunk, így a di­óscsemegén, amely csokolá­déba mártott dió. Ä kukorica- lisztből készült extrudált ter­mékek fejlesztésén dolgo­zunk, amelyet legalább ötféle ízben szeretnénk gyártani. A napokban tizennyolcán vizs­gáztak az üzemben, mind- annyiuknak munkalehetőséget adtunk, egyelőre a konyakos meggyet készítik, később azonban a gyümölcsszárítás lesz a feladatuk. Kombinálni szeretnénk a két folyamatot, csokibevonattal akarjuk ellátni a szárított gyümölcsöt, hiszen maga az aszalt gyümölcs annyira drága, hogy nem iga­zán bízunk a hazai piacban, exportra termelnénk. Először banánt aszaltunk, azonban ki­dolgoztuk a hazai gyümölcsök aszalására is a technológiát a sárga- és őszibarack, eper. málna, meggy, cseresznye, al­ma szárítása szerepel a terve­ink között. □ Honnan jött az ötlet, hogy újraélesztik a csokoládégyá­rat? — Egy fővárosi cég, a Che- minnova Kft. rendelkezett olyan gépekkel, amelyek az édességiparban is felhasznál­hatók. Terjeszkedni akartak, Romhányban terveztek egy gyümölcsszárító üzemet. Mi­vel Tiszavasváriban nőttek fel a cég vezetői, nem volt nehéz feladat rábeszélni őket, hogy inkább Tiszavasvárit vá­lasszák a bővítéshez. □ A fejlesztéseket követően további munkaerőre is szük­ség ség ük lesz? — Bízunk benne, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően megnövekszik termékeink iránt az igény, és egyre több álláshelyet tudunk nyújtani. Csomagolják a konyakos meggyet A szerző felvétele Alnokfutó tanárok a pályán Önbizalmuk nem volt alaptalan, hiszen győztek a felnőttek Egy nyárfa kivágása keltett heves indulatokat Újsző- lőskert lakóiban. A helybeliek szerint a fa senkinek és semminek nem állt útjában, ezért nem értik a favágók értelmetlen cselekedetét. Az meg már csak olaj a tűz­re: ha egyszer kivágták, miért hagyták ott? (Bővebb tudósításunk a 12. oldalon) Harasztosi Pál felvétele Huszárból színész Nyírpazony (Ivancsó Dé­nes) — A százéves évfor­duló idején, 1948-ban sok idős ember beszélt az isko­lásoknak és pedagógusok­nak arról, hogy apjuk, nagyapjuk a szabadságharc zászlaja alatt harcolt a ha­záért. Nem volt ez véletlen, hisz a falu földbirtokosai is ezt tették. Közülük említi meg Bóna Gábor a pazonyi Elek Ferencet a Táborno­kok és törzstisztek a sza­badságharcban című köny­vében. Elek Ferenc 1835-ben végez a kassai katonai ne­velőintézetben. Biztosan jó katona, mert gyorsan emel­kedik a ranglétrán. Először közvitéz a 34. gyalogezred­ben, majd a 16. határőrez­red hadnagya. 1848 áprili­sában kapja főhadnagyi ki­nevezését és áthelyezését a 18. határőrezredhez. Ide már nem vonul be, mert jú­nius 13-án immár százados­ként a 9. honvéd zászlóalj­hoz kap beosztást. 1849 februárjában őrna­gyi rangban zászlóaljpa­rancsnoki megbízást is kap. Áprilisban már a kecske­méti újoncezred parancsno­ka, de nem sokáig, mert jú­lius 14-én a 129. honvéd zászlóalj parancsnoka lesz, egyben a 10. hadtest dan- dárnoka. Itt kapja alezrede­si rendfokozatát. A szabad­ságharc leverése után egy ideig bujkál, de 1851-ben elfogják és Pesten 15 évi várfogságra ítélik. 1856- ban kegyelmet kap. Vissza­tér szülőfalujába és birtoka­in gazdálkodik. Tíz évvel később a Szabolcs Megyei Honvédegylet tagjai között találkozunk nevével. 1888- ban hal meg. Az ugyancsak pazonyi Reindl Sándor huszár fő­hadnagyként csatlakozik a szabadságharchoz. A leve- retés után nevet változtatva feleségével együtt vándor- színésznek áll. Fiatal házas, hisz Ponti Aloisával 1848. február 24-én volt az eskü­vőjük. Az országot járva 1850- ben Rimaszombatban szü­letik meg leánygyermekük. Felnőve, szüleit követve ő is színész lesz. Művészne­vét férje után veszi fel, így lesz Blaháné Lujza, majd Blaha Lujza, a „nemzet csa­logánya". Előképek 1848-ról Tiszavasvári (KM) — Vasvári Pál, eredeti nevén Fejér Pál Tiszavasváriban, akkori nevén Bűdön szüle­tett 1826-ban, így különö­sen nagy tisztelet övezi a márciusi ifjakat a települé­sen Az 1848-49-es szabad­ságharc emlékére ünnepso­rozatot rendeznek Tisza­vasváriban is. Március 12- én 15 órától emlékülést tart a Vasvári Pál Társaság, ma­jd megkoszorúzzák a város­házán lévő domborművet. A Vasvári Pál Társaság em­lékülésén bemutatják Okos Márton: Erdélyért, Buda­pesttől Párizsig című köny­vét, dr. Sallai József pedig 1848 a régi tankönyvekben címmel tart előadást. Vasvári Pál szülőhelyé­től, a Vasvári Pál Általános Iskolától váltófutás indul a fővárosba március 13-án 6 órakor. Ugyanezen a napon történelmi versenyt rendez­nek 9 órától szabolcsi és er­délyi fiataloknak a Vasvári Pál Általános Iskolában. Vasvári Pál Szobrát a Vas­vári Pál Középiskolában 11 órakor avatják. 14 órától pedig rajzkiállítást nyitnak a városi könyvtárban. Film­vetítés lesz a városi műve­lődési központban 15 órá­tól, a Szegény gazdagok cí­mű Jókai-művet láthatják az érdeklődők. Táncház várja a kicsiket és nagyokat a művelődési házban 19 órától, kalotaszegi fiatalok mutatják be népi hagyomá­nyaikat. Március 14-én 10 órakor kezdődik a középis­kolások megyei versenye a Vasvári Pál Középiskolá­ban, 19 órától a Vasvári Pál keresztelő templomában hangversenyt ad a Városi Vegyeskar, a Kabay János Általános Iskola ének-zene tagozatos kórusa és a Han- kó László Zeneiskola több tanára. Vasvári Pál szobra előtt március 15-én 13.30 tói rendezik meg a városi ün­nepséget, Sulyok József a város polgármestere mond ünnepi beszédet. Ekkor ad­ják át a Vasvári Pál Ifjúsági Díjakat is. A program 18 órakor zárul, a város óvodá­sai, általános és középisko­lásai élőképet mutatnak be az 1848-as eseményekről, jelenetekről. l.£ü . I£Ííí1lMJ: LMMuIlJiIE. -1 ......... n M .............I....... ...... .< |................... ........... ....... , ................ ...... ........... ...................... ...........| .-.V'XS'S.s, 1998. március 12., csütörtök derűvel vegyes izgalom akkor hágott tetőpontjára, amikor az Álnokfutók névre hallgató szakolyi tanári csapat lépett pályára, vállalva a megmérkő- zést a szakiskolák győztesé­vel. Önbizalmuk nem volt alaptalan, hiszen győztesként hagyhatták el a küzdőteret, igaz, a sor- és váltóversenyen a tanulók méltóképpen vissza­vágtak — emlékszik a fair play díjas történtekre Dió- szeghy Agnes, a diákönkor­mányzat elnöke. Délután az Arany János Kézilabda Kupa tartotta lázban a szakolyi, nyíracsádi és nyírlugosi szur­kolókat. A lányok között Nyíracsád csapata szerezte meg a kupát, míg a fiúknál a szakolyiak mentették meg a házigazdák becsületét. Mindent összevetve remek hangulatú (a gyerekeknek még mindig beszédtémát adó) programot sikerült összehoz­ni. s ebben sokat segített a Bír­ta Ferenc igazgató vezette szakolyi tantestület is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom