Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
1998. március 11szerda HATTER Életképesen embernek maradni A Fiatalok Kamarája kiemelkedőnek ítélte a Sotex üzleti tevékenységét Somogyi Tibor A szerző felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Tíz Kiemelkedő Fiatalt választott meg ez évben is az USA-ból nemzetközivé növekedett Fiatalok Kamarájának (Junior Chamber) hazai szervezete, a JC-Magyarország. A tíz közt két nyíregyházi is átvehette az országgyűlés elnökétől az elismerést jelentő „kiemelkedő” díjat. Az egyik Somogyi Tibor volt, akit az üzleti kategóriában találtak érdemesnek a rangos elismerésre. A fiatal nyíregyházi vállalkozó már nem csak azt mondhatja el, hogy a megye egyik legsikeresebb kis-középvállalatát irányítja a Sotex Kft. tulajdonosaként, de országszerte is jól cseng a cég neve szakmai körökben. — A JC-Magyarország nyíregyházi szervezetének megkeresésére pályáztam — meséli a 37 éves vállalkozó. —Ebben azt a valós helyzetet írtam le, hogy a cégünk ebben a foglalkoztatási nehézségekkel küszködő térségben, e pillanatban is már hatvan embernek, illetve családnak nyújt biztos megélhetést. Gólya János tulajdonostársammal emberközpontú vállalatot igyekszünk megvalósítani, amiben helye van például a karácsonyi közös disznótornak, a dolgozóknak megvásárolt színház- bérletnek, uszodajegynek, a heti egy estére kibérelt tornateremnek is. Az a célunk, hogy munkatársaink érezzék: tartoznak valahová, munkahelyük megbecsüli őket. Viszonzás képpen mi is ugyanezt várja el tőlük. Megadni ma... — A másik emberi értékmérőnk lehet az a karitatív tevékenység, amelyet a Sotex megalakulása óta folytat. Támogatunk sport-, és kulturális köröket, óvodákat, iskolákat. Elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket szeretnénk helyzetbe hozni, mert nem tehetnek róla hová születtek. Amikor ilyen ügyben keres meg minket például a nyírbátori Lions Klub, vagy az állami gondozott gyerekek intézete, az nálunk külön elbírálás alá esik, hiszen ars poeticámat: „amit ma megadhatsz, ne halaszd holnapra”, kollégáim is magukévá tették. Persze sietek hozzátenni, az esetleges rohamok előtt: lehetőségeink végesek. Cégtulajdonosként nem feledkezhetek meg arról, hogy adakozás csak a vállalati nyereség rovására lehetséges, s ilyenkor saját munkatársaimtól veszem el minden esetben a pénzt. Q Sajnos manapság nincs divatban ez az önöknél tapasztalható humánus szemlélet. — A szülői házból hoztam magammal. Édesapámtól láttam az emberekkel való törődés belső kényszerét. Vele együtt vallom: sokkal jobb érzés valamit adni, mint kapni. Én az anyagi elismerést — amiért persze nyolc óránál sokkal többet dolgozom — megkapom a vállalkozásomból, ám ez a most ideítélt díj, mint erkölcsi elismerés számít igen sokat nekem. Hogy miért is adakozik a Sotex? Nem vagyok álszent, elismerem, ezek egy része reklámfogás is, de azt hiszem, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására ez már nem fogható rá. U Váltsunk a versenyszférára. Hol tart és hová igyekszik a 9 éves múlttal, 5 éves gyümölcslé-termelői, s ettől alig kevesebb brandypalackozási tapasztalattal rendelkező Sotex Kft.? Sikeres évek — Elértük, hogy országosan is jegyeznek bennünket az ital szakmában. Elsősorban a Dí- vius gyümölcslécsaládunk, azután az itthon André Renard néven palackozott francia import brandynk, és a legújabb Admirál szeszesital-családunknak köszönhetően. Egyértelműen sikeres évet zártunk tavaly, amikor is megduplázva az ’96 évit, 1,2 milliárd forint forgalmat értünk el. Kemény munkával eljutottunk oda, hogy valamennyi ÁFÉSZ élelmiszerboltban és a Coop áruházakban, továbbá a multinacionális élelmiszeráruház-lán- cok hazai tagjainak pultjain ott vannak a Sotex termékei is. — Persze ha előre tekintünk, azért nem olyan rózsás a helyzet. Ebben az üzletágban már itt vannak, s erőteljesen nyomulnak a nemzetközi nagyvállalatok. Ezekkel versenyezni valójában nem lehet. Egyet tehetünk, megpróbáljuk megtalálni az olyan réseket, ahol nem sértjük meg a nagyok érdekeit, s próbálunk ezekbe beférkőzni. Amíg ez megoldható, a siker sem marad el. Ám véleményem szerint néhány év múlva a teljes magyar élelmiszer-kereskedelem a korlátozás nélkül beengedett külföldi cégek kezébe kerül. Elismerem, a kormány kényszerhelyzetben lehetett, amikor szabad utat adott a tőkének. Ám a csehek példája bizonyítja: nem biztos, hogy a hazai kereskedők hátrányára ilyen arányban kellett volna átadni a terepet a multiknak. Több lábon Az élelmiszerpiacon mozgó külföldi cégek egyike sem jótékonysági intézmény, sőt igen agresszív a beszerzési politikájuk, amivel nehéz helyzetbe hozzák a magyar beszállítókat. Az Európai Unióba történő belépésünk után ne adj’isten még az is megtörténhet, hogy a multiláncok Magyarországon is a saját náció- jukbeli beszállítókat részesítik majd előnyben. — Az élelmiszer-kereskedelmünk biztonságáért, a tagjai védelmében talán többet tehetett volna eddig a kamara is. Most a szervezet minden szintjén élre került új vezetőségtől azt várom, hogy a magyar vállalkozások érdekeit prioritásként kezelje és harcoljon értük. Sajnos könnyen meglehet, hogy már a 24. óra végén vagyunk. Ezért vallom, még több lábon kell a Sotex- nek is állnia és ezért dolgozunk már most is azon, hogy újabb tevékenységekkel bővítve profilunkat a jövőben is életképesek maradjunk. Azért egy dolgot hadd mondjak még el. Miként eddig minden So- tex-siker, a mostani is a kiváló csapatmunkának köszönhető: szüleim és társaim, kollégáim nélkül ezt sem érhettük volna el. Kegyeleti emléktúra Vásárosnamény (KM — B. I.) — A vásárosnaményi Beregi Múzeum * az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából március 13-án 9.30 órától emléktúrát szervez. A túrázók felkeresik a szabadságharcban részt vett, és Beregben eltemetett honvédek sírjait, ahol a kegyelet jeléül virágot és koszorút helyeznek el. Először a Beregi Múzeum parkjában Kiss Lánczy József honvéd őrmester síremlékét koszorúzzák meg, majd Eöt\’ös Tamás és Eötvös Mihály kúriájának a falán koszorúznak. Az út Ján- don folytatódik, Nagy Sámuel sírjánál. Ezután Ger- gelyiugomya következik, ahol Fazekas Gedeon honvéd őrmester nyugszik. Az emléktúra résztvevői Tisza- szalkán Horthy Gyula, Csengerben Ecsedy Károly, Lónyán pedig a Lónyay család több tagjának emléke előtt tisztelegnek. Tá- kosra, Hetére, Csarodára és Beregsurányba vezet a további út. Ünnepség Nyíregyháza (KM) — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára emlékeznek a nyíregyházi tanárképző főiskolán március 12-én 11,30-kor. A műsorban Juhász Gyula, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre és Vörösmarty Mihály alkotásaiból hangzanak el részletek. Közreműködnek a II. éves magyar-ének-zene szakos hallgatók. Vetélkedő Budapest (KM) — A forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából március 15-én 20.05 órától a Duna Televízió vetélkedőt rendez, melynek a részt vevő csapatokon kívül a nézők is részesei lehetnek. A közönség is játszhat, ha aznap 18 órától hívják az 1/156-9813, az 1/175-0291 vagy az 1/175- 4812 számok valamelyikét. ipil I f. I fV f * f <■ >■' .X s: i Y íj: Xv.X. t ■■§ Jp; í »Tf: TI J fü Ivasom lapunkban, i i hétvégén melyik Tv- vy csatorna honnan, mikor, s milyen sportversenyről, meccsről ad közvetítést. Közben eszembe jut: naponta bemondja a köz- szolgálati tv (1-es, 2-es Menet közben csatorna) sportközvetítője mit láthatunk legközelebb. Náluk. Például három nap múlva két külföldi csapat kupameccsét. De hogy aznap, vagy másnap a Duna Tv-n, netán valamelyik kereskedelmi csatornán magyar bajnoki meccs látható, nem mondja. És ezt teszi a közszolgálati rádió is. Ilyen ma nálunk a köz szolgálata! ✓ ✓✓ Az Európai Unió országaiban előzetes adatok szerint januárban Iá százalékos volt az éves inflációs ráta. A legalacsonyabb inflációval, Oá százalékkal Belgium büszkélkedhet. A sorrendben második Francia- országban 0,6 százalékos, az őt követő Németországban 0,8 százalékos, Ausztriában és Írországban egyaránt 1,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme. így ezen országokban az infláció az EU-átlag alatt volt. A legnagyobb mértékű volt a drágulás Görögországban és Svédországban 4,3 illetve 2,1 százalékkal. Kapaszkodhatunk. ✓ ✓✓ A hét végén nőnap volt. Barátom is kitett magáért. Anyukám ma nem kell mosogatnod. Majd elmosogatsz holnap. ✓ ✓✓ A privatizációs miniszter- asszony Nyíregyházán járt. Itt mondta: „Remélem, nincs messze az az idő, amikor a magyar lakosság véleménye a mostani túléltük helyett az lesz: megszenvedtük, de megérte.” Már el is jött ez az idő, miniszterasszony! Sokan vagyunk, akik megszenvedtük, s kevesen azok, akiknek megérte. Felállt a miniszter K opp... Kopp... A postás hozza a kopogtatócédulát, az ajánlószelvényt minden választópolgárnak, akik szívük szerint adják majd tovább valamelyik képviselőjelöltnek, vagy éppen megtartják maguknak. Hétszázötven kopogtatócédulát kell egy-egy jelöltnek összegyűjtenie, hogy felkerüljön a listára. A szakemberek azonban óvatosabban fogalmaznak, szerintük kilencszázig meg se álljon egyetlen jelölt sem. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt igazolják, legalább ennyire van szükség ahhoz, hogy 750 érvényeset találjanak. Nosza rajta, hétfőtől már gyűjthető is a kopogtatócédula. Vagyis, március 15-e előtt megkezdődhetett a nagy harc. Ezek után nem értem, egyes pártok miért ragaszkodtak a május 10-i választási naphoz. Egyik érvük az volt: így március 17-től lehet megkezdeni a kopogtatócédula gyűjtését. Elkerülhető, hogy nemzeti ünnepünk pártpolitikai harctérré változzon. Ezzel szemben egy héttel hamarabb kezdődhetett a szorgos gyűjtőmunka. Persze nem érdemes ilyen kicsinységeken lovagolni, a politikai kultúra nem ismer határokat. Erre mondja azt a magyar: éppen amerről fúj a szél, arra hajlik az ember. Márpedig a politikusok is emberek, ők is érzik a széljárást. Vagy ők érzik csak igazán? Itt van most a Duna-ügy. Az a párt, amelyik három évvel ezelőtt még a gátépítés mellett voksolt, most éppen az ellenkezőjét akarja. Hja kérem, hogy 1998 a választás éve? Igen, ezt sem szabad elfelejteni a választópolgároknak. Mert felelőtlenül lehet ígérni országos szinten évi hétszázalékos nemzetijövedelem-növe- kedést, de amikor maga a kormánypárt is csak négyet mer mondani, akkor el lehet és kell is gondolkodni a hetes számon. A rendszerváltás előtti esztendőben egy miniszter azt mondta a Parlamentben: elege lett azokból az emberekből, akiknek egy egész ruhatárra való köpönyeg lóg a szekrényükben. ...és felállt a bársonyszékből. Sípos Béla Korrupció Ferter János rajza Kommentár____________ Biztonság, biztonság H étfő délben, miközben a kormány és az ellenzéki pártok egymást gyomrozták a közbiztonság ürügyén, fotoriporter kollégámmal Gerhátbokor közepén álltunk, és három idős helybéli panaszáradatát hallgattuk. Éppenséggel lett volna okuk szidni a fellegeket, melyekből nem eső, hanem hó hullott, vagy a kereskedőket, mert az őszön a kutyának se kellett a krumpli, most pedig hatvan forint egy kiló, de panaszkodhattak volna a drága gyógyszerekre, a húsra, meg még egy sereg más dologra is, de ők csak egyetlen miatt háborogtak. A lopások miatt. Miközben hallgattuk az idős férfiak szavait, a parlamentben a szocialisták frakcióvezetője úgy tett, mint aki feltalálta a spanyolviaszt: a jelenlegi jogszabályok nem az áldozatot, hanem a bűnelkövetőt védik, és ezen mindenképpen változtatni kell. Ott kint, a huzatos tanyabokorban persze ekkor e magvas megállapításról mi még nem tudhattunk, de az igazi nagyfőnök, Horn Gyula reagálásáról — melyhez kísértetiesen hasonlít a frakcióvezető véleménye — persze már igen. Ő az emlékezetes Fenyő-gyilkosság után jelentette ki őszinte felháborodással a hangjában: Ami itt van, az nem közbiztonság. Erre reagált úgy a három tirpák atyafi — miközben sorolták, kinek hány tyúkját, malacát, gyümölcsfáját lopták el ismeretlen tettesek: — Hol volt eddig ez az ember!? Hát nem ő a miniszterelnök!? A szóban forgó parlamenti vitanapon a miniszterelnök nem vett részt. A belügyminiszter helyettesítette, aki szokásához híven megnyugtatta az ország népét: hazánkban a közbiztonság jobb, mint számos európai országban. Mondta ezt akkor, amikor a hazai bűncselekmények száma soha nem tapasztalt magasságokba emelkedett, amikor több mint negyedmillió bűncselekmény elkövetője ismeretlen maradt. Többek között a tirpák tanyabokrok tyúktolvajai. És ha csupán az ő kilétüket fedné homály...! Balogh Géza