Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

TREND. DOBD KI A HOLDJÁRÓKAT! Ma már antidivat a vastag talp, sarok, az emeletes cipő! Erre a nyárra spaget- tipántos, vékony talpú, tűsarkú cipőket terveztek. Csak a papucscipők kapnak széles pántot. Az elegáns ruhák a misz­tikus TÁVOL-KELET női viseletét idézik - hernyóselyemből, taftból, szaténból. Hozzájuk erős smink dukál. HAJ-CIHÖ. A kedved és a kínálat szerint használhatod a HAJSZINEZŐ spirált a szivárvány minden színében. Estére lehetőleg egyszerre, nappalra külön, vagy párosával... ÁLLATI. Leopárd - és zebraminta - állatbarátoknak is. Blúz­ra, szoknyára, pulóverre, fürdőruhára is ajánlott! ÚJ SZÍNEK. A legnagyobb meglepetést a tavasz és nyár di­vatjában a HÓFEHÉR visszatérése okozhatja. Akiknek ez túl szolid, azoknak itt az új NÉGERBARNA-TÜRKIZKÉK páro­sítás, de divat lesz a KHAKI, a MUSTÁR és a JEGES KEK is. „ALBÍNÓ" smink. Az arcot ezután az utcára is lehet vadí­tani: jön a FEHÉR SZEMPILLA, a ZÖLD SZÁJ - zöld kö­römlakkal és szemtussal. Aki mást akar, mint a tömegek, azoknak a TENGERKÉK, a TÜRKIZ és az EZÜST ajánlott. danak, kortalanok, és kamaszos a mosolyuk. Nevesítve: Brad Pitt, Johnny Depp, Leonardo DiCaprio... NAGY VISSZATÉRŐK. YVES SAINT LAURENT negy­ven éve a pályán! Van, aki már nem is emlékszik, hogy neki NŐIES NŐK. Kitört a KEBELMÁNIA. A kifutókon. Musz­lin, túli, csipke, és neccblúzok, vagy még ennyi sem „a mindent megmutatni, amit eddig nem” jelszó jegyében. Utcára szolid formában mentendő át. NŐIES FÉRFIAK. A lányok rég tudják, de most már hivata­lossá vált: a „SOFT BOYOK” a menők. Hangjuk mentes a whisky-basszustól; hajuk félhosszú; fényes, laza pólókat hor­köszönhetjük a női szmokingot vagy a kínai stílusjegyeket az utcai ruhákon. 21 évesen (1958-ban) mutatta be első kollek­cióját a Diornál. Néhányszor leírták, de mindig visszatért, akárcsak (egyelőre) CLAUDIA SCHIFFER. A szupermodellt már két évvel ezelőtt is „búcsúztatta” a szakma - akkor éppen Laurent hozta vissza: egy bemutatón ráadta a menyasszonyi ruhát, ami zárómodellként egyfajta csúcs. Claudia azóta is nagy név a közönség előtt, de a szakma számára már meglepő visszatérés, hogy ő csinálta a Joop! legújabb kampányát... „Egyszer eszembe jutott németül két sor, majd ebből egy vers lett. Szü­letett még néhány, ami biztos nem remekmű, de szeretném, ha nyelv­tanilag leellenőrizné őket, nem tu­dom, hogy a versekben mit szabad és mit nem.” Kedves Káwé, mindent szabad, de nekem határt szab, hoflÉ csak három szót tudok németiig Ha oroszul írtál volna... A „n^Mffr” verset értem, sajna, az rotsz. Hiba lenne ebből a német nyelvűek hason­ló színvonalára gondolni? K. ANDREA, i Bontom a következcffievelet, Dzli- mike röhög: nyelvtanfolyamon va­gyok: „Elég sokaMfogjlkozom az angol nyelvvel, ezäjf vaiKiz, hogy az első betűkből isÄ;y angol szó ol­vasható össze.” Ügyanott tanultam, ahová most Te jársz, de nem ezért kellett utánanéznem, mit jelent az addiotion; én írtának néztem, Te is tedd azt: akrÁfítichofHftána jöhet a többi. Szóval, ne Hagyd a fenébe. V. ANIKÓT ÚJFEHÉRTÓ Végre magyarul. „Verseket próbá­lok faragni. / Verset, mi nem kell senkinek. / Félek, föladom a harcot. / Nem bírom, hogy folyton érezek.” Anikó, 26 éves vagy, kedvenced Petőfi. hidd el, én is érezem, hogy szere­tem... „Gyilkos tőr járja át szívem. / Tudom, jó költő nem lehetek. / Ám bármerre is sodorjon az élet, /.Petőfi, én hű szolgád leszek!” Szerintetek van ez a néhány sor ilyen jó németül vagy I angolul^ Fordítási Werseny meghirdetve! á ' A’ ■ ntos számomra,-ténef* két iiősze- tük egymásnak, íkból, mit era«® ol levő másik fél értéktelen sző­rt lejáratni ma­ratom, így rövid tesülök, pozitív ikár fel is hasz­nálhatja versem - de nem örülnék, ha az Ars Poetica rovatában jelentetné j meg, ez a rovat viszont üzenetre al­kalmas.” Annak ellenére, hogy „ki­ff mell CTféttK étverinrfrrsPlSH íma^ sodik változat kissé jobb), ha névte­lenségét feloldja és címét közli, szívesen írnék róluk bővebben -, „van benne valami”. Van, ami tetszik. Azokról bővebben majd levélben. De az ilyesmi nem: „A hallgatag tó hidegkék vizét barna szemed melegíti fel”, sőt amikor „A rét szénaszaga szemedben rózsaillat­tá változik”, ott teljesen kétségbe vagyok esve. Mi a fenének kell gyár­tani ezeket az értelmetlen, zavaros képeket? Persze, első hallásra a szo­batársadnak biztosan „szépen” hangzanak... Várok még anyagot. Vass Tibor Fel a tejjel, mondhatnánk Szo- bonya Boglárkának, aki „állandóan” Kazincbarcikán, „ideiglenesen” Eger­ben (Segítő Szűz Mária Leánykollé­gium) várta türelemmel a választ - íme, itt a válasz, egy írása az Ars Poeticában. • 1 t Hly • 1 >> ... .V • ti Szobonya Boglárka: A réten a tehén A réten a tehén, Tehetetlen egy vén Tejet adó állat. A réten a boci, $zeme mint két foci, Mint magányos bánat A réten a tőgyes, Miként jövendőt les, A több mázsa bőr. A réten a Pöttyös, Farkával legyeket lökdös; A tehén a réten az őr. A réten a Riska, Finom a tej, a sajt trappista, Örök életet adó. A réten a tehén Tehetetlen egy vén Legény. Oda való. (Várjuk leveleiteket, verseiteket az iro­dalmi szerkesztőnek címezve: Észak-Magyarország, 3501 Miskolc, Pf. 351.) Egy Ruth élete Ruth Stoops (Laura Dern) drogos és hajléktalan. Szívja a ragasztót, mint anyós a gáz- sövet, hazudik, lop, és az ég­világon semmi nem érdekli. Lehányt ruhában jár, néha le­fekszik egy stricivel, ráadásul szinte havi rendszerességgel vendége a rendőrségnek, bí­róságnak. Egy ominózus al­kalommal azonban kiderül néhány hetes terhessége. A bíró ezúttal megelégeli Ruth- nak önmagához, a társada­lomhoz és leendő gyermeké­hez való mostoha hozzáál­lását, így a magzat veszélyez­tetése miatt lecsukatja. Ám érkezik egy kedves család, akik sitty-sutty leperkálják az óvadékot, és nyomban haza­cipelik a csodálkozástól meg­nyúlt arcú leányt. Mint kide­rül, ők igen vallásos, abor­tuszellenes szervezethez tar­toznak, és személyes siker­ként könyvelnék el, ha szán­dékai ellenére Ruth nem ve­tetné el a gyermekét. Ez idáig oké, viszont föltűnik a lát­határon az ellenség; az abor­tuszt támogató csoport, ame­lyik magához csábítja a félká­ba állapotban lévő hiszékeny lányt. Ettől kezdve Ruth a két amerikai szervezet és a sajtó játékszere lesz, akit kedvüktől vagy ígérgetésük nagyságától függően ciháinak ide-oda. Szegény, buta lány pedig a nagy kavarban már azt se tudja, hogy a víz képlete H 2O. No, de ezt nem is kérdezik tőle, inkább csak azt, hogy mit akar: gyereket vagy pénzt, gyereket és pénzt, gyereket vagy gyereket, netán pénzt és pénzt. Ruth persze az arany középutat választja, elszökik a zsozsóval és a gyerekkel a hasában. A sztori ennyi, viszont a gondolatisága túlnyúlik a megszabott 98 percen. Nume­ro egy: tisztán látni az ame­rikai álom hátterét, a nyo­mort, a nyomorodott embe­rek vergődését a Dallas-sze- replőknek kitalált világban. Numero kettő: a kutyát sem érdekli, hogy mi történik egy efféle szerencsétlen emberrel, amíg érdeke nem fűződik hozzá. Numero három: vajh’ mégis mi a jó, elvetetni a mag­zatot vagy sem? (Pláne a rút Ruth esetében, akinek a gye­rek fogalomról minden bizon­nyal a Tamagocsi jutna eszé­be.) Ezek mind-mind meg­töltenének egy tanévnyi mély filozófiaórát, ámbátor a ren­dezőnek még ez sem volt elég, hogy kerekké formálja a fil­met, vagyis új fent egy uncsi mozival izgulhattuk össze magunkat. (Ez az életem. Amerikai. Mirax, 98 perc) 5/10 Molnár Csaba A SZÁMÍTÁSTECHNIKA VILÁGÁBÓL ** Z3-TM, Z N E In A 0 A I T Lg Az első működő, programoz­ható digitális számítógépet Konrad Zuse készítette 1941- ben Németországban. Ez a Z3 elnevezésű gép 3-4 össze­adást végzett el másodper­cenként, és két egész számot 4-5 másodperc alatt szorzott össze. Zuse otthon állította össze a gépét, és titokban is tartotta, mivel nem akarta, hogy hadi célokra használják fel. A Z3 végül 1944-ben egy bombázás alkalmával meg­semmisült. Közben Ameriká­ban, a Harvard Egyetemen is kifejlesztettek elektromecha­nikus számítógépet az ame­rikai haditengerészet számá­ra. Ez a MARK-I nevet kapta, és ballisztikus számítások végzésére használták. A MARK-I 17 méter hosszú, 2,5 méter széles volt, több mint 800 kilométer kábelt tartalmazott, és 5 tonnát nyo­mott. Ez a gép már hosszabb számításokat is el tudott vé­gezni emberi közbeavatkozás nélkül. A következő lépés az ED- VAC volt, amely Neumann János tervei alapján készült el 1949-ben, azonban kisebb hi­bák miatt csak 1951-ben kezdték el használni. A gép megépítése 467 000 dollárba került, működtetéséhez 31 emberre volt szükség. Az igazi áttörés 1971-ben történt, amikor az Intel kiadta első, 4004 típusjelű mikroprocesz- szorát, amely már csak 1 cm2 felületű volt. Ezután követke­zett az Intel 8080, amely a világ első személyi számítógé­pét, az Altair 8800-at működ­tette. Mióta 1981-ban megje­lent az első IBM PC, az Intel uralja a processzorok piacát. A 80-as évektől napjainkig sorban jelentek meg az egyre újabb és gyorsabb mikropro­cesszorok: a 8086, 386, 486, a Pentium és a Pentium Pro, végül a Pentium II. Az eredeti Intel 4004-ben még csak 2300 tranzisztor volt, manap­ság már egy átlagos otthoni személyi számítógépben is több millió van. Ha az autók motorjai is ilyen ütemben fejlődtek volna az utóbbi 100 évben, akkor mára egy autó egy gyűszűnyi ben­zint fogyasztana 100 km-en, 5 000 000 km-t tenne meg óránként, és olcsóbb volna egy új autó, mint a parkolási díj. Kőszeghy Ábel Divat­mix! Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf.72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52)417-985

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom