Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

1998. február 18., szerda 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Stockholm — kultúrfőváros Stockholm, Nyíregyháza (KM) — 1998-ban Stock­holm lesz Európa kultúrfő- városa. Ebből az alkalom­ból az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) kép­zőművészeti kiállítást ren­dez. Az 1994-ben alakult egyesület tagjai svédorszá­gi magyar művészetkedve­lők, a világ különböző or­szágaiban élő magyar mű­vészek. Célja a magyar mű­velődési-művészeti élet tá­mogatása, kiállítási alkal­mak megteremtése, alkotó­táborok szervezése, művé­szettörténeti művek megje­lentetésének segítése. Az EMKES tagja a Svéd­országi Magyarok Orszá­gos Szövetségének, továb­bá a Magyarok Világszö­vetsége mellett működő KIT-nek. Számos csoportos és egyéni kiállítást szerve­zett Észtországban (Tallin, Tartu) Magyarországon (Szentendre) és Svédor­szágban (Eskilstuna, Göte­borg, Ljungba, Lund, Sol- na, Södertalje, Stockholm, Uppsala). Támogatta Ban­ner Zoltán Teremtő önvé­delem és Murádin Jenő Nagybánya — a festőtelep művészei című könyvek megjelentetését. 1995-ben megszervezte a Tangagardei alkotótábort magyar képzőművészek számára. Az egyesület sze­retettel várja magyar kép­zőművészek jelentkezését a nyári stockholmi kiállításra az EMKES elnökének aláb­bi címén: Föreningen Un- gerska Konstens Vanner, c/o Tamás György presi­dent, Granitv 42B/3 Tr 13546 Tyresö, Stockholm — Sweden; tel.: 00/46/8/ 712-59-31. Bővebb felvilágosítást nyújt Petkes József festő­művész, Nyíregyháza, tel.: 430-114. Sebastian Weissenbacher osztrák festőművész fest­ményeiből a közelmúltban nyílt kiállítás a budapesti Várfok 14 Galériában. A kevés színnel komponált ké­pek témáját az ifjú alkotó ezúttal a gyermekjátékok világából merítette; többek között felhúzós egereket, macskákat, gumikacsákat ábrázolnak a festmények KM-reprodukció Nagybetüsítések Minya Károly Nagybetűsítésnek azt a he­lyesírási jelenséget nevez­zük, amikor a kezdőbetűt a megkülönböztetés, kieme­lés vagy egyedítés céljából indokolatlanul nagy kezdő­betűre váltják. Leggyakrab­ban az ünnepek, nevezetes napok írásakor fordul elő, a hozzá fűződő érzelmi töltet miatt járnak el így sokan a karácsony, a húsvét vagy a honfoglalás esetében. Ré­gen igaz volt két kivétel, a nagy honvédő háború és a nagy októberi szocialista forradalom, nagybetűvel indítottuk szabály szerint, de ez már a múlté. Még nagyobb a zavar a rendezvények, programok írásakor, ami nem is csoda, ugyanis a szabályzatban az áll, hogy az intézménysze- rűeket (pl. Budapesti Nem­zetközi Vásár) nagy kezdő­betűvel, a többit kicsivel in­dítjuk. Igen ám. csakhogy mi legyen az intézménysze­rűség kritériuma? Az, hogy bizonyos időszakonként rendszeresen ismétlődik és van hivatásos rendező- és szervezőgárdája (így a nagy kezdőbetű lenne a megfele­lő) vagy ha ennél több az intézményszerűség, akkor kicsivel kellene írni. Pl. nemzetközi orvoskong­resszus, országos középis­kolai tanulmányi verseny, magyar nyelv hete. Ugyan­ez a gond jelentkezik leg­frissebb egynapos ünnepek, rendezvények esetében is: magyar kultúra napja, or­szágos dohányzásmentes nap stb. A mindennapok­ban ezek általában nagybe­tűsek, de közelebb áll a sza­bályoshoz a kis kezdőbetűs írás. S végezetül vannak olyan formák, amelyekkel kap­csolatban a szabályzat sem foglalt állást, s ezek az ér­tékpapírok és biztosítási formák neve. Itt is az lenne a jó, ha csak a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tagot imánk naggyal, az ér­telmezésre szolgáló tagot kicsivel, így: Libertás ho­zamjegy, Ezüstfenyő élet- biztosítás. A közszói betűszavak kö­zül az áfa írásmódja már is­mert, s ugyancsak kisbetűs a személyi jövedelemadó (szja) és a társadalombizto­sítási azonosító jel (táj). Rövidítése így is jó: SZJA, TÁJ. Égbe kúszó tankönyvárak A kiadó keveset kockáztat; gondot csak a szerzői díjak megelőlegezése jelent Megyei pedagógiai intézetünk tankönyvbemutatásra és -árusításra is berendezke­dett v Elek Emil felvétele jesztői jutalék is, amely hat, nyolc évvel ezelőtt még a tíz százalékot sem érte el, ma pe­dig már a húsz százalék se rit­ka. Kockázata alig van a ki­adónak, hiszen gondot legfel­jebb a kiadványszerkesztői és a szerzői díjak megelőlegezé­se jelenthet nekik. Az állam — hogy könnyít­sen a szülők terhein — évente átlagban 1,5 milliárd forint tá­mogatást ad tankönyvvásár­lásra. Ez körülbelül az ár 20- 25 százalékának fedezésére elég. Minthogy a másfél milli­árd növelése évről évre jelen­tős probléma, az infláció is­mert tempója miatt minden esztendőben kevesebbet ér a támogatás. Nyolc évvel ezelőtt még az ár harminc százalékát fedezte. Legyen szolgáltatás Állami támogatással nem be­folyásolható a tankönyvek árának az alakulása, pontosab­ban csökkentése. Más megol­dást kell keresni, ha azt akar­juk, hogy minden iskolás meg tudja venni a tankönyvet. Zá- vodszky Géza meggyőződése, hogy a tankönyvet szolgálta­tásnak kellene tekinteni. Az lenne jó, ha az állam, a szak­tárca pályázatot ima ki magán­kiadóknak is a különböző tan­könyvek elkészítésére, gyártá­sára. A pályázati pénzt a költség- vetésből teremtenék elő. így mindjárt kikerülne az árból a banki kamat, elérhetővé válna, hogy minden gyerek ingyen kapja meg a tankönyvét leg­alább az iskolakötelezettség idejére. Vége lenne az árak ir­racionális emelkedésének is. Előfordulhat, hogy a kiadó a pályázati pénzből, és a forgóa­lapjából nem tudja elkészíteni a könyveket. Ebben az esetben kamatmentes hitelt vehetne fel. Ám, ha meg is valósul ez az elképzelés, még mindig ter­helheti az árat az egyre növek­vő terjesztői jutalék. Terjessze az állam? A Tankönyv- és Taneszközbi­zottság elnökének véleménye szerint a pályáztatással elké­szült tankönyvek terjesztése is állami feladat lenne. Csak így kerülhető el, hogy a piacon ne vadkapitalista viszonyok érvé­nyesüljenek, a helyenkénti tisztességtelenség helyébe az üzleti tisztesség lépjen. Ma megesik, hogy egy iskola azért részesít előnyben egyetlen tankönyvkiadót, mert attól kapja a legmagasabb jutalékot a terjesztésre vállalkozó peda­gógus. Závodszky Géza állít­ja, hogy az állam nem járna rosszabbul az általa vázolt tan­könyvkiadási támogatással. Azért nem, mert ma is kifizet annyit a szülőknek tankönyv­vásárlási támogatásra, mint amennyibe a pályáztatás ke­rülne. Jól ismerik '48 örökségét Középiskolásaink kiváló versenyeredményeket értek el Novak Gábor »»M»oc>wax'»tt«6«0Meoo««M>»'»MaeoM»w<»MOMaottMO(O»0Miooo9aeMMeoei6 Budapest (MTI) — Hazánk­ban nyolc évvel ezelőtt 20,7 millió tankönyvkötet jelent meg, két éve viszont már csak 16,8 millió. Szűkül a tankönyvpiac. Azok a ki­adók tartják magukat a leg­jobban, amelyek mind több kiadványukkal szerepelnek az úgynevezett tankönyv- jegyzéken. Ugyanis a jegyzékre felkerült könyvek kiadásához banki hi­telt vehetnek fel a kiadók. Pia­ci kamatra. Hogy melyik könyv kerül föl a jegyzékre? Ezt 1996-ig a három évre élet­re hívott Tanterv-, Tankönyv és Taneszköztanács döntötte el. Mandátuma lejárta után szerepét az Országos Közok­tatási Tanács által megválasz­tott Tankönyv- és Taneszköz­bizottság vette át. Elnöke Zá­vodszky Géza, a budapesti Eötvös Lóránd Tudománye­gyetem (ELTE) Tanárképző Főiskola főigazgatója szerint néhány évvel ezelőtt csak 121 kézirattal foglalkozott a tan­könyvtanács, ám tavaly a bi­zottságnak már 226 könyvről kellett bírálatot mondania. Egyébként a bizottság a 226 ajánlatból 122-őt nem foga­dott el. Nem találták elég szín­vonalasaknak őket. Szűkül a piac, viszont erősödik a jegy­zékre felkerülésért folytatott harc. Halmozott költségek Nyilván azért versengenek a kiadók a tankönyvekért, mert megéri nekik kiadni. És való­ban, a tankönyvárak csaknem az évi inflációt meghaladóan emelkedtek az utóbbi időben. A kiadó a jegyzéken szereplő könyveire felveszi a rendelést az iskolától, a banktól pedig a hitelt, melynek kamatát a ma­ga nyereségével együtt beépíti az árba. Tanévkezdéskor összegyűjti a bevételeit az is­kolai terjesztőktől. Természe­tesen szerepel az árban a ter­Kisvárda (Vincze Péter) — Megyénk középfokú oktatási intézményeinek tanulói si­kerrel szerepelnek a külön­böző országos szintű verse­nyeken. Nemrég Egerben te­rületi döntőn, Kecskeméten országos elődöntőn szerepel­tek sikerrel. Örökségünk ’48 címmel az Egerben megrendezett vetél­kedő területi döntőjén 77 csa­pat mérte össze tudását. A gimnáziumi kategóriában 45, a szakközépiskolai kategóriá­ban 23, a szakmunkástanuló kategóriában kilenc csapat mérte össze tudását. A gimnáziumi kategóriában a kisvárdai Bessenyei gimná­zium Hercku József, Katona István és Pólyák Tamás, III. D osztályos tanulói csapata sze­Budapest (MTI) — Boka, Ne- mecsek, Geréb, Csónakos és a többi Pál utcai fiú története 150. alkalommal elevenedik meg szombaton a József Attila Színházban. Molnár Ferenc regényét — Török Tamás és Ungvári Tamás átdolgozásá­ban — 1992 októberében mu­rezte meg az első helyezést. A második helyezést is „elhoz­ták” a besisek, az ezüstöt Bar- di Barnabas, Bereczki Ákos es Takács József, szintén III. D osztályos tanulóból álló csapat szerezte meg. A kisvárdaiakon kívül sikerrel képviselte me­gyénket e kategóriában a vásá- rosnményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium csapata; ők a ne­gyedik helyezésükkel szerez­tek jogot a március 13-án Bu­dapesten megrendezésre kerü­lő országos döntőben. így eb­ben a kategóriában a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziu­mot s megyénket is képviselve két csapat, míg a vásárosna- ményiak csapata harmadik­ként ott lesz az országos dön­tőben. A kisvárdaiak felkészí­tő tanára Virga Gizella. A szakközépiskolások kate­tatta be az angyalföldi teát­rum. A Tasnádi Csaba rendez­te előadás érdekessége, hogy a kék, illetőleg az Áts Feri ve­zette vörös inges füvészkerti srácok szerepében művésznők lépnek színpadra. Mind a más­félszáz előadásnak közremű­ködője volt: Fehér Anna Bo­góriájában az Egerben meg­rendezett versenyen az első két helyezést szintén a me­gyénket képviselő csapatok nyerték. Első lett a nyíregyhá­zi Széchenyi István Közgaz­dasági Szakközépiskola csa­pat, második helyezést ért el a kisvárdai Szent László Egyhá­zi Szakközépiskola, Szíjjártó László, Varga Attila és Papik Attila III. E osztályos tanulói­nak csapata. A felkészítő tanár Szűcs András. Magyarország az Én hazám címmel Kecskeméten megren­dezett országos elődöntőn a kisvárdai Szent László Egyhá­zi Középiskola Huzdik Kata­lin, Veress Péter és Kiszella András II. E osztályos tanulói­nak csapata a dobogó harma­dik fokán végzett. A felkészítő tanár Szűcs András. ka; Wertig Tímea Csónakos; Kocsis Judit Weisz; valamint Katona János Rácz tanár úr; Turgonyi Pál Janó; Láng Jó­zsef Geréb apja és Szabó Éva Nemecsek anyja szerepében. A díszletterveket Székely László készítette, a jelmezek Schaffer Judit munkái. Sipkay-bál Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Sip- kay Barna Kereskedelmi, V endéglátóipari, Idegen- forgalmi Szakközépiskola és Szakiskola február 21- ién — szombaton este hét órától —- alapítványi bált rendez. A szervezők a ren­dezvényre váljak minden kedves volt tanítványukat, a szülőket, és az iskola ta­nulóit foglalkoztató vállal- ; kozások képvisleöit, ér­deklődőket. Mindazokat, aki részt kívánnak venni a műsornál „fűszerezett”, kellemes, táncos. éjszakai mulatságon, melyen ki-ki temperamentuma sze­rint — élőzenére rophatja a rockit. a tangót, csárdást. A jó falatokat — közöt­tük igazi gasztronómiai különlegességeket — svédasztalos kiszerelésben vehetik magukhoz a részt­vevők, akikre az említette­ken kívül még számos meglepetés vár. A remél­hetően sokakat érdeklő, rendezvénnyel kapcsol at­ban további részletes infor­mációk szerezhetők a kö­vetkező telefonszámokon: (42) 445-332 és (42) 448- 231. illetve személyesen az iskola titkárságán. .............................I A Pál utcai fiúk 150. előadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom