Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-12 / 36. szám
1998. február 12., csütörtök HATTER mmm Minden gyilkost elfogtak Bár jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, a felderítési arány nem rossz Rendszeresek a piacellenőrzések, olykor mázsaszám foglalják le az illegálisan behozott diót a külföldiektől Elek Emil felvétele Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Nem biztos, hogy szívesen lennék dr. Szabadfi Árpád ezredes, megyei rendőr-főkapitány helyében —jegyeztem meg a keddi sajtótájékoztatón, hiszen a tavalyi munkával összefüggésben olyan sikerekről számoltak be, melyeket az idén nehéz lesz túlszárnyalni. Lehet-e egyáltalán? — kérdeztem. Szerinte nem mindenáron az eredményt kell hajszolni, s a meglévő helyzeten mindig van mit javítani, a feladatokat (a fő csapásirányokat) is megfogalmazták már. Szabadfi ezredes szerint a stabil, kiegyensúlyozott, gyorsan reagálni képes, javuló felderítési mutatókkal rendelkező megyei rendőrség a statisztikáktól némileg függetlenül is eleget tehet az elvárásoknak, s akkor már nem dolgoztak hiába. Több bűneset Másfél ezer hivatásos rendőr és közalkalmazott tevékenykedik a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Rendőr-főkapitányságon, összességében az országos vezetés elismerését is kivívva. A múlt évben bűn- cselekmény alapos gyanúja miatt hét személyt függesztettek fel állásából, hivatali visszaélés vagy vesztegetés miatt tizeneggyel szemben folytattak le fegyelmi eljárást. A főkapitány nagyon fontosnak tartja, hogy kollégái feddhetetlenek, megbízhatóak legyenek. így a jövőben is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a rendőrök ne kövessenek el jogsértéseket. Ami a munkát illeti: az ismertté vált bűncselekmények száma 18,7 százalékkal emelkedett. 19 514-ről 23 155-re. Ez a tény (a növekedés valamennyi kapitányság területére érvényes) az értékelés szerint túlmutat az állampolgárok biztonságérzetén, valójában negatívabb képet mutat megyénk bűnügyi helyzetéről, mint a valóság, hiszen a közbiztonság ily mértékű romlását ez az adat nem támasztja alá. A legtöbb bűncselekményt megyénk székhelyén, majd Mátészalka és Nyírbátor térségében követték el, a legkevesebbet Tiszavasvári vidékén. A felderítési mutató 46,37 százalék, ami nagyjából stagnálást jelent. Jelentős javulás érzékelhető viszont a nyomozás eredményességét illetően, ez 76,67 százalék, ami országos viszonylatban kiemelkedő. Sokatmondó adat: míg tavalyelőtt 1,6 milliárd forint kárt okoztak a bűnelkövetők, addig a múlt évben 2.8 milliárdosat. Hárommal kevesebb embert öltek meg tavaly (23-at), mint az előző évben, a legtöbbet (9) Nyíregyházán. A tragédiák zömében családi, ismerősi konfliktusok következményei voltak, de a nyereségvágy, az aljas indok, az előre kiterveltség is motivációt jelentett egyes esetekben. Valamennyi gyilkosság elkövetőjét felderítették a rendőrök! A rablások is nagy felháborodást váltanak ki az állampolgárokból. 1997-ben 162-t követtek el, a felderítési mutató e téren is javuló tendenciát mutat, a tettesek bő háromnegyedét elfogták. Lopnak, csalnak Talán nem meglepő, hogy az összes bűncselekmény 64 százalékát a tulajdon elleni jogsértések teszik ki, főként a lopások és betörések, utóbbit 4275 alkalommal követték el. Részben magukat okolhatják a tulajdonosok a gépkocsifeltörések miatt (ezek száma szintén igen nagy), hiszen nem fordítanak figyelmet értékeik védelmére: nyitva felejtik autójukat, látható helyen hagyják értékeiket. Érdekesség, hogy a sikkasztásoknál 10 százalékos csökkenés mutatkozik (jellemző, hogy többnyire különösen nagy értékre követik el), a csalások száma viszont 30 százalékkal nőtt (jelentős részben magánszemélyek a sértettek). Tipikus a csalásoknál, hogy az elkövetők a bűncselekmény értékét úgy választják meg. hogy az csekély összegűnek tűnjön, így elkerülhetőnek tartják a feljelentést. Fura — hangzott el a sajtótájékoztatón —, milyen hiszékenyek a könnyen károsulttá váló emberek, elhiszik például: alig négyszáz forintért munkalehetőséghez juthatnak Németországban. Megyénk baleseti helyzete 1997-ben igen kedvezőtlenül alakult, 799-ről 931-re emelkedett a balesetek száma, a halálosaké (62 volt) tízzel több. Az okok között elsőként a gyorshajtás szerepel (tovább fokozzák az idén az ellenőrzéseket!), de gyakori az elsőbbség meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, s a gyalogos hibája. Gond, hogy a gyalogosok és kerékpárosok nem törődnek azzal, hogy — különösen éjjel — jól láthatóak legyenek, fényvisszaverő eszközök viselete, a lámpa használata sokat javítana a helyzeten. A balesetek 67.5 százaléka lakott területen belül következett be. A múlt évben — ezt sokan tapasztalhatták — megerősítették a rendőri jelenlétet a közterületeken, kiemelten kezelik a körzeti megbízotti szolgálatot, s az őrsök is a figyelem középpontjában állnak a bűncselekmények megelőzése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében. A létszámfejlesztés mellett a munkafeltételek javítására is figyelmet kell fordítani, annak ellenére, hogy a tavalyi évet (is) az alulfinanszírozottság, azaz nyugodtan mondhatjuk, a pénzhiány jellemezte a megyei rendőr-főkapitányságon. A cél csak az lehetett, hogy fenntartsák a működőképességet. A közel 200 gépjármű állapota összességében nem igazán kielégítő, bár 22 autót kaptak amortizációs csereként. Tennivalók Eredményes munkáról adtak számot a megyebeli rendőrök munkáját értékelve. Tudják persze azt is: van még bőven tenni- és javítanivaló. A rend őrei remélik, az idén sikerül javítani a lakosság biztonság- érzetén. Nemcsak a bűnmegelőzéssel, de a tettesek mielőbbi kézrekerítésével is. M inden dicsekvés nélkül mondom, amikor az allergia még nem volt népbetegség, én már jó ideje küzdöttem vele. Ez azt jelenti, hogy évente legalább négy-öt alkalommal kemény és kilátástalannak tűnő harcot folytattunk egymással. A csatákat megnyertem, de a háborút sohasem. Orvosoknak soroltam az észlelt tüneteket, akik hümmögtek és további szakvizsgálatokra küldtek, majd a leletekből megállapítottak valami betegséget, általában arcüreggyulladást. Ezért marékszámra szedtem az elrendelt gyógyszereket. így lettem az akkor forgalomban lévő antibiotikumok ismerője és rendszeres fogyasztója. Egyik gyógyszerész barátnőnk felvilágosított annak a veszélyére, hogy a szervezetem ezeket úgy megszokja, hogy végül hatástalanok lesznek, amikor tényleg szükség lesz rájuk. Kidolgozott egy terápiát, amelyhez türelem és a saját erőmben való hit szükséges, a javallott szerek mellett. Ez áll mentaolajos illatterápiából, akácmézzel ízesített kakukkfű. édesgyökér és hársfaAllergia virág keverék teájából és ha ez sem elég, akkor következik a kamillás inhalálás. Ez a kúra vezethet el a gyógyuláshoz, legalábbis egy időre. Az egész betegség egy tompa féloldali fejfájással és orrdugulással kezdődik. Ekkor még elegendő a fájdalom mérséklésére az illatterápia. Jól kiszellőztetem a lakást, majd belecsöppentek néhány csepp mentaolajat a párologtató vizébe és ráteszem a radiátorra. Ezzel akarom a nyálkahártya-gyűli adást visszaszorítani. Néha sikerül, néha nem. Ha a gyulladás makacsko- dik, akkor kezdődik a teafőzés szertartása. A kikísérletezett teakeverékemből nem hiányozhat a kakukkfű, az édesgyökér és a hársvi- rág. Ezek a legkeserűbb teákat is fogyaszthatóvá teszik. A forrásban lévő vízzel leöntött keveréket hagyom pihenni, hogy a hatóanyagok jól kiázzanak. Két-három napig ezt iszogatom, aminek következményeként a családi papír- zsebkendő-fogyasztás meredeken emelkedik. Ha ezek a kúrák nem hozták a várt eredményt, akkor radikálisabb eszközhöz, a forró kamillagőz inhalálásához fordulok. Itt már a feleségem segítségére is szükségem van. O az, aki főz egy liternyi kamillateát. A gőzölgő főzetet elém teszi az asztalra és egy frottír törölközőt a fejemre borítva összezár a kamilla gőzével. További feladata az akció következetes végigvitele. azaz a törölköző alóli minden menekülési kísérletem csírájában való elfojtása. Szereti az alapos munkát, tehát a főzet meghűléséig gőzölődök. Amikor a gőz már úgy átjárt, hogy a kamillától még a szemöldököm is megszőkült, bevonulok az előkészített meleg kuckómba egy csöndes meditációra. Itt sem a rádió, sem a tv, amik különben is szordinóra vannak állítva, nem zavar. A kutyámtól lestem el, hogy ilyenkor csak a gyógyulásra kell koncentrálni. Most sem étel, sem ital, sem kávé, sem dohány nincs, csak az önszuggesszió, mert hajnalban már egészségesen akarom meglesni a fakopáncsot. Alulteljesítve A fejlett gazdaságban a motor szerepét nem a modem gép, a fejlett technika látja el, hanem az azt megteremtő szakértelem. Ezt szinte minden külföldi befektető hangsúlyozza, amikor egy-egy terepszemle alkalmával felméri: megéri-e vagy sem pénzét elvinni olyan helyre, ahol érdeklődése pillanatában a fogadókészség gesztusa a legbiztosabb pont. Piacgazdasági viszonyok közepette tehát a munkaerő tőkeként értékelendő dolog, de az egzisztenciális problémákkal küszködő, önbizalmában megtépázott hazai munkaerő nehezen hiszi ezt el. Éppen ezért kisebb lelkesedéssel követi azt az elvet, hogy a tudás gyarapítása egy hosszú távra szóló befektetés, ez a mentalitás pedig az egyéni képességek lassú leépüléséhez vezet. Az is tény, hogy a hazai munkaerő többsége a mai napig keményen dolgozik, csak éppen a munkahelyeken pazarló az energia felhasználása, állítják a szakemberek. Szerintük az igazi, szervezett csapatmunka görcsös egyéni teljesítménykényszerbe fullad, ráadásul a produktum mennyisége és minősége nem találkozik érték- arányos elismeréssel. így a sok munka ellenére is állandósult az alulteljesítés érzete, s mindez sajátos munkavállalói magatartáshoz vezet, különösen a 25-35 év közötti korosztályban. Ez a generáció az, amely két-három, esetleg még több forrásból igyekszik megszerezni a megélhetéshez, az életszínvonal növeléséhez szükséges jövedelmet. Ez roppant veszélyes folyamat, sok buktatóval: a munkavállaló gyakran kerülhet időzavarba, a túlvállalásának könnyen eshet áldozatul megbízhatósága, testileg-lelkileg idő előtt elkoptatja a szervezetét, amely meglepő gyorsasággal felmondja a szolgálatot. Pedig ha belegondolunk: ennek a korosztálynak még harminc-negyven évet kell (kellene) aktív munkával tölteni. Vagyis, a munkaerő képzése mellett annak regenerációja sem szenvedhet csorbát. Nyéki Zsolt Ezt a szekrénysort kimondottan magányos nőknek ajánljuk... Ferter János rajza Tb tánc(oltató) M i történik itt? Ingyen osztják a kenyeret, vagy valami tragédia vonzza ide az embereket? — gondolhatja. aki e napokban a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság környékére téved. A parkoló dugig, a környező utcákon is autók hosszú sora. Az épületben tömeg, idegesség, a hangulat pattanásig feszült. A tb-székházak, -igazgatóságok csendes napokon sem a béke és nyugalom szigetei, hiszen csak a nyíregyházi ügyfélszolgálaton naponta négy-ötszáz ember fordul meg azért, hogy rendezze ügyes-bajos dolgait. Ezekben a napokban azonban tízszeresére nőtt a forgalom, az ügyfél- szolgálati iroda vezetője közel ötezer főre saccolja a naponta megjelent tömeget. A mostani tömegnyomomak egyetlen oka van, mégpedig a legújabb rendelet, mely előírja. hogy ezentúl az egyéni vállalkozók kötelesek havonta leadni tb-bevallásukat. Nem tudom, miképpen történik az ilyesmi az úgynevezett fejlett országokban, csak azt tippelem, volt valami baja nyaktól felfelé annak, aki e honi módszert kitalálta, sokaknak okozva ezzel felesleges, de annál kiadósabb bosszúságot. Az embernek néha olyan érzése támad, hogy miközben a gazdaság előbbrejutását a vállalkozásban látják megvalósulni odafenn, s ösztönöznek, nosza, vegyük kézbe, s irányítsuk végre önnön életünket, kicsit lejjebb mindent megtesznek azért, hogy ezt a talpraállást, az önállóságot megnehezítsék. Ráadásul kapkodnak azok, akiknek a törvényalkotás a feladatuk. Meghozzák, majd sorozatban módosítják a rendeleteket, egyet előre, kettőt meg hátra lépve. A baj csak az, hogy e tánctól mindenki ideges: az ügyfél azért, mert rángatják, várakozni kényszerül, az ügyintéző meg azért, mert húzogatják, mint bábut a madzagon: ma ilyen utasítást kap, holnapután egy teljesen ellenkező szerint kell munkáját végeznie. Közben persze mindkét fél mosolyogjon, de lagalábbis ne legyen ideges. Mit lehet erre mondani? Csinálja, aki kitalálta... Kovács Éva
