Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-30 / 25. szám

1998. január 30., péntek KULTÚRA EIaS^SSSEihI Az ördög báj itala Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — A német roman­tika legjellegzetesebb írójá­nak remekművét ma talán még frissebb élvezettel s nagyobb izgalommal olvas­hatjuk, mint megjelenése idején. Mai szemmel in­kább észrevehetjük, mi minden merész, a maga ko­rát meghaladó ötlet, szem­lélet és emberábrázoló erő van ebben a rendkívüli re­gényben. A kalandokban való tobzódás, a hihetetlen helyzetek halmozása, a képzelet szinte korlátlan já­téka már maga is lenyűgözi az olvasót, amikor a bol­dogtalan Medardus barát hányatott életének történe­tét olvassa. Egy legendás hagyományból és egy bűn­ben fogant családra zuhanó balsors bonyodalmaiból szövődik Az ördög bájitala című regény fantasztikus meséje, amelyben egy meg­kísértett barát élete útját kö­vethetjük a bűnbeesésétől a kísértéssel való viaskodá- sán át csodával határos megtéréséig. Szerelem, gyilkosság és főképp sok-sok kaland vál­takozik a regény lapjain. Ugyanakkor érdekes képet kapunk a 18. századi neme­si és polgári életről, a ko­lostorok lakóinak lelkivilá­gáról, s főként a bűnnel vi- adkodó lélek legrejtettebb titkairól, amelyeknek feltá­rásával E.T.A. Hoffmann a mai legmodernebb írók lé- leklátásával kel versenyre. Különös regény ez, a va­lóság és a képzelet legsajá­tosabb keveredése, mulat­tat, gyönyörködtet, ahogy csak az irodalom legna­gyobb remekművei tudnak. (A kötet a Pallas Stúdió gondozásában jelent meg.) A nyíregyházi Városi Művelődési Központban a na­pokban az Igrice együttes szervezésében rendkívüli táncházat tartottak. A zenei „aláfestésről" Bistey Atti­la, az Igrice együttes művészeti vezetője gondosko­dott, s ő volt a rendkívül jó hangulatú est ceremónia­mestere is Harasztosi Pál felvétele Az Év könyve London (MTI) — Ted Hughes, az angol udvar ko­szorús költője, Pilinszky lelkes fordítója lett az Év könyvének járó Whitbread irodalmi díj idei kitüntetett­je. Hughes Mesék Ovidius- tól című tavalyi fordítás­gyűjteményéért részesült a 21 ezer font pénzdíjjal járó brit irodalmi kitüntetésben. A 67 éves, visszavonul­tan élő Ted Hughes, aki be­tegsége miatt nem is volt je­len az átadási ünnepségen, éppen negyven éve jelent­kezett első verseskötetével. Felesége Sylvia Plath ame­rikai írónő volt, akit a kor­társ amerikai irodalom egyik legígéretesebb tehet­ségeként kezdtek emlegetni első és egyetlen könyve, az 1963-ban kiadott Az üveg­búra megjelenése után. Plath házasságuk összeom­lása miatt ugyanabban az évben véget vetett életének. Petőfi Sándor szavalóverseny Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — A Magyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai Szerkesztősége, a Petőfi Emlékbizottság, az Orszá­gos Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyarok Vi­lágszövetsége és a Művelő­dési és Közoktatásdai Mi­nisztérium Magyar Millen­nium Emlékbizottsága Pe­tőfi Sándor műveiből sza­valóversenyt hirdet határa­inkon belül és kívül élők számára. A vetélkedő három kate­góriában zajlik: vers- és prózamondás; énekelt vers (hangszeres kíséret nélkül); megzenésített vers (hang­szeres kísérettel). A versenyen korhatár nélkül bárki részt vehet ál­talános iskolás, középisko­lás és felnőtt korcsoport­ban. A jelentkezők lehetnek egyéni versenyzők, csalá­dok, műkedvelő csoportok, kisegyüttesek, maximum 8 fő. A műsort magyarul és saját anyanyelvükön is elő­adhatják. Nevezni legalább három Petőfi-művel, illetve szö­vegrészlettel kell. Egy-egy produkció ideje nem halad­hatja meg az öt percet. A versenyre nem jelent­kezhet az, aid a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, végzett színész vagy engedéllyel rendelke­ző előadóművész. A je­lentkezéseket (név, lak­cím, életkor, kategória) a következő címre várják a szervezők: Budapest, V. Pfi 368. 1369 Magyar Te­levízió Petőfi Sándor Sza­valóverseny. A jelentkezés határideje: 1998. január 31. Az ember vágyik a jóságra Amit a szerző valamikor kimondott, annak ma is élnie kell • Új bemutató a színházban Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Korok- nay Károly 1987-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán. Öt évadot a Vígszínházban töl­tött, majd Amerikában dolgo­zott közel egy esztendeig. Egy videósorozatban kapott színé­szi feladatot. Igazából kezdő rendezőnek számít, mert eddig csak két munkáját láthatta a közönség. Verebes István a Vígszínház házi színpadán látta egy rende­zését, s meghívta a nyíregyhá­zi színházba. O A színész először megmé­ri magát a színpadon, s utána belekóstol a rendezésbe. Ön­nél ez fordítva történt. — Nem akartam rendező lenni, de 1989-ben úgy adó­dott, hogy a Lepkegyűjtők cí­mű darabot megrendezhettem. Az ambíciók valószínűleg ek­kor ébredtek fel. Közben íro­gattam is, Szavadon foglak cí­mű darabom színpadra is ke­rült. O Hogyan találkozott Mol­nár Ferenc Úri divat című munkájával? — Verebes István ajánlotta, de miután alaposan megismer­kedtem vele, én is beleszeret­tem. Nem tartozik az igazi Molnár-remekművek közé, de nagyon jó. A próbák során fo­lyamatosan alakul a szöveg­könyv, de arra törekszünk, hogy megmaradjon az eredeti szellemisége. Különben is Molnár Ferenc van olyan jó, Koroknay Károly rendező hogy mindenképpen övé a ve­zető szerep. Tréfásan azt is le­hetne mondani, hogy nem le­het elrontani. O Azt mondják, Molnár Fe­renc darabjaira tódul a közön­ség. — A darab középpontjában az a Molnár Ferenc-i gondolat húzódik meg, hogy a jóság győz mindenek felett. Ez meg­lehetősen közhelyesen hang­zik, könnyen el lehet csúszni, de olyan mondatok is vannak a darabban, amelyek hitelesítik ezt a gondolatot. O Milyen az Ön színháza, vagy még nem kötelezte el ma­gát egyetlen irányzathoz sem? — A színházi elemzésnek úgy kell működnie, hogy az, amit a szerző valamikor ki­mondott, ma ugyanúgy éljen. Gosztola Adél és Verebes István Harasztosi Pál felvételei Kizárólag egy dologban hiszek, ez pedig az elemzés pon­tossága. Ez iro­dalmi felké­szültséget és színházi látás­módot feltéte­lez. A forma nagyon fontos, de a formai ele­mek megterem­tését meg kell előznie az elemzésnek. Kell egy for­mai alapötlet, ami végig mű­ködik az elő­adáson. Az Úri divatban korhű- ek a díszletek és a jelmezek, a korabeli filmslá­gerek dominálnak, a külső vi­lág állandóan beomlik a zárt térbe. A játékstílus talán szokat­lan, de a színészek rendkívüli­en expresszíven, sok érzéssel játszanak. Az Úri divat egy pesti belvá­rosi divatáruboltban játszódik. Ennek vezetője egy olyan em­ber, akit mindenki kihasznál. Ezért anyagilag és a magán­életében is tönkremegy. Egy gróf segíti és pártfogolja, de vele is konfliktusba keveredik, mivel mindketten ugyanazt a nőt szeretik. A darab legfonto­sabb szerepeit Gosztola Adél, Réti Szilvia, Avass Attila, Me­gyeri Zoltán, Molnár László, Szalma Tamás, Verebes István játsszák. Gipszben várták a feltámadást Tóth Sándor szobrászművész utolsó kiállítására készül — Szegeden Tóth Sándor Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — Tóth Sándor szobrászmű­vész huszonöt évvel ezelőtt választotta kisebb hazájául Nyíregyházát. Most hatvanöt évesen életének utolsó kiállí­tására készül! Az életművet felölelő anyagot a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum dísztermé­ben láthatja a közönség febru­ár 1-je és április ötödiké kö­zött. Kivéve azokat a köztéri alkotásokat, számszerint 65- öt, amelyek már végső helyük­re kerültek. Meglehetősen ritka, hogy egy művész bejelentse: többé nem rendez kiállítást. Tóth Sándort az okokról kérdez­tük. — Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai, de művészettörté­neti tanulmányaim is megerő­sítettek, hogy abban a korban, amelyben most én is vagyok, a szobrász már ritkán tud nagy alkotásokat létrehozni. Termé­szetesen én sem hagyom abba a munkát, de nem vagyok híve a kiállításoknak. Nálam többet kortárs képzőművész nem állí­tott ki Magyarországon. Nem­csak itthon szerepeltek mun­káim, hanem a világ számos kiállítótermében, galériájában, múzeumában is. Úgy gondolom, hogy egy olyan életút birtokában, mint az enyém, nagy luxus a pénzt kiállításokra pazarolni. Elkép­zelhetetlenül sokba kerül a ka­talógus elkészíttetése, de ugyanúgy a munkák bronzba öntése is. A mostani szegedi kiállítás­ra kiöntettem azokat a harminc évvel ezelőtt készült kis­plasztikái munkákat, amelyek mindmáig gipszben várták a feltámadást. Sokat köszönhetek néhány lelkes művészetpártolónak. Gyúró Imrének, a Jósa András kórház főigazgatóinak, Ke­resztes Szilárd püspöknek, Tö- rőcsik Frigyes budapesti vál­lalkozónak. O Nyíregyháza nem akar tisztelegni a negyedszázada itt élő művész előtt? — Próbálkoztam, de nem jártam sikerrrel. Rómeó és Júlia a Nemzeti Színházban Budapest (MTI) — Shakes­peare lírai tragédiájának, a Ró­meó és Júlia című darabnak bemutatóját tartják pénteken a Nemzeti Színházban. Rómeót Széles Tamás alakítja, Júliát Gregor Bernadett játssza. Iglódi István rendező Törő­Nyíregyháza (KM — K. J.) — A napokban hagyta el a nyomdát a Pedagógiai Műhely (PM) múlt évi, utolsó (harma­dik) száma. A folyóirat az 1997. június 24-26-án Nyíregyházán meg­tartott Igazgatóhelyettesek II. Országos Konferenciáján el­hangzott fontosabb előadások szerkesztett anyagát tartal­csik Marit kérte fel a dajka szerepére. A művésznő 1971 - ben Júliát alakította a Hevesi Sándor téri teátrumban. Ró­meó szerepében Sztankay Ist­ván volt partnere, a Major Ta­más rendezte előadásban. Lő­rinc barátot Kozák András, mázzá. Néhány érdekesebb írásra hívjuk fel a szélesebb körű olvasótábor figyelmét, mivel maguk az előadók (szerzők) sem csupán az is­kolák igazgatóhelyettesei­nek érdeklődésére számítot­tak. Pőcze Gábor a magyar köz­oktatás tartalmi modernizáció­jával foglalkozik dolgozatá­Mercutiót Bede Fazekas Sza­bolcs formálja meg. A díszlet­tervek Rózsa István, a jelme­zek Schaffer Judit munkái. Shakespeare darabját utoljá­ra 1983 tavaszán — kettős szereposztásban — tűzte mű­sorra a Nemzeti Színház. ban, Sziidi János a tanügy jog­szabályváltozásairól és értel­mezésükről adta közre igen hasznos gondolatait, Vári Pé­ter a Monitor vizsgálatok ta­pasztalatairól, illetve a velük való iskolavezetői teendőkről számolt be. Botka Lajosné pe­dig az iskolavezetés funkciói­nak gyakorlásáról tartott refe­rátumot. Sacha Distel 65 éves Párizs (MTI) — Világsi­kert aratott 1958-ban a „Scoubidou”. Az emberek megőrültek a színes mű- I anyagszalagokból font bi­zsukért, és mindmáig hűek : maradtak Sacha Distclhez. A francia sanzonénekes ja­nuár 30-én ünnepli 65. szü- | letésnapját A behízelgő hangú éne­kes minden világnyelven mintegy kétszáz számot énekelt lemezre. A „Scou- ! bidou” felújítása, amelyet 1982-ben egyik fiával, Ju- liennel együtt adott elő, ugyancsak előkelő helyre került a slágerlistán. Konferenciáról a Pedagógiai Műhelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom