Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

1998. január 23., péntek NAGYVILÁG Jeanne Moreau hetvenéves Párizs (MTI) — Jeanne Moreau francia színésznő, a hatvanas évek francia fil­mes új hullámjának egyik kiemelkedő személyisége pénteken ünnepli 70. szüle­tésnapját. Kevesen tudják róla, hogy filmes pályafutá­sa előtt a legjelentősebb francia színházakban ját­szott nagy sikerrel főszere­peket. Az érdekes, de nem szép arcú, rendkívüli vonz­erőt sugárzó művésznő leg­később Francois Truffaut ,Jules és Jim” című, 1961- es művével került be a film- történetbe. Jeanne Moreau francia szállodatulajdonos apja akarata ellenére, de angol táncosnő anyja tudtával ta­nult színművészetet a pári­zsi Conservatoire-ban. 1948 és 1952 között a Co­médie Francaise, 1952-től a Theatre National Populaire tagja volt. Kiemelkedő sze­repei között említendő Shaw „Pygmalion”-jának Elizája, és Williams „Macska a forró bádogte­tőn” című darabjának Mag- gie-ja. Első ízben Louis Malle „Felvonó a vérpadra” című filmjében lépett a kamera elé. Legismertebb filmjeit világhírű, s hovatovább klasszikusoknak számító rendezők készítették. Louis Malle forgatta többek kö­zött 1958-ban „A szere- tők”-et, 1965-ben a „Viva Maria”-t, de Moreau ját­szott Peter Brook „Modera­to cantabile” című alkotásá­ban (1960), Michelangelo Antonioni „Éjszaka” című művében, Francois Trufaut „Jules és Jim” című fűjében (1961), Luis Bunuel keze alatt (Egy szobalány napló­ja, 1963), Orson Wellesnél, Roger Vadimnál, Rainer Wemer Fassbindemél, Wim Wendersnél és Peter Handkénél is. Nem különösebben szép, de kellemesen érdekes arca, humora, eleganciája, éles intellektusa, s a mindezek együtteséből táplálkozó bá­ja és furcsán izgalmas kisu­gárzása sok olyan feladatot hozott, amelyben saját megfogalmazása szerint „anarchista” szerepet játsz­hatott. Jeanne Moreau kétszer nyerte el eddig a Cannes-i Filmfesztivál legjobb női alakításért kiadott díját: Pe­ter Brook „Moderato Can­tabile” című filmjében nyújtott alakításáért 1960- ban, s Luis Bunuel „Egy szobalány naplója” című filmjében játszott szerepé­ért 1964-ben. A Velencei Filmfesztivál Ezüst Orosz­lánját 1993-ban életművé­ért vehette át, 1994-ben ret­rospektív vetítéssorozattal tisztelgett előtte a Modem Művészetek Múzeuma New Yorkban, a Brit Film- és Tévéművészeti Akadé­mia pedig 1996-ban része­sítette elismerésben élet­művét. Eddigi mérlege: több mint száz film, vagy ötvén sikeres színházi szerep, to­vábbá több tucat sanzon. A nyolcvanas években visszatért a színpadra is, tavaly könyvet adott ki éle­te románcairól, s most Joy­ce Carol Oates regénye alapján rendezni szándéko­zik. Jeanne Moreau előtt ezekben a napokban tiszte­leg a táguló televíziós világ is: a tévécsatornákon ezek­ben a napokban világszerte vetítenek a művésznő legsi­keresebb filmjeiből. Orosz haderőreform Moszkva (MTI) — Orosz­országot már nem fenyegeti nagyobb háborús veszély, de az is igaz, hogy az egy­kori hatalmas összegek sem állnak rendelkezésre a vé­delem finanszírozására: 1991 óta kevesebb mint a tizedére csökkentek az orosz katonai kiadások. A hadsereg háttéripara, a kép­zési bázis azonban szinte változatlan maradt, ami végképp elkerülhetetlenné tette a haderőreformot — hangsúlyozta Igor Szerge­jev orosz védelmi miniszter a Rosszijszkaja Gazeta cí­mű orosz kormánylap csü­törtöki számában. Az orosz marsall szerint a haderőreform előkészítése során meglepő felfedezése­ket tettek: az utóbbi évek­ben az orosz hadiipar 250 hadosztály „fenntartására” rendezkedett be, miközben például az 1941-es hitleri hadsereg — amelyet az egész európai ipar támoga­tott — mindössze 190 had­osztályt számlált. Képünkön az utolsó orosz cárnak, II. Miklósnak és családjának csontjait vizsgálja Alekszej Nyikityin tu­dós. Éppen a cárnő szobalányának hátgerincét ren­dezi el egy központi törvényszéki orosz laboratórium­ban. Az előtérben a cár és a cárnö koponyái láthatók. Összesen 9 csontvázat exhumáltak ki egy Moszkvától keletre lévő erdőből. Ebben a hónapban egy Borisz Jelcin elnök vezette bizottság dönt hivatalosan arról, hogy valóban ezekhez a személyekhez tartoznak-e a koponyák AP-felvétel Rendőrségi nyomozó szakemberek vizsgálják annak az Athén belvárosában található épületnek a maradványait, ahol csütörtök hajnalban hatalmas robbanás történt. A házi készítésű bombát egy szemeteskonténerben helyezte el a merénylő. A nagy erejű detonáció igencsak megrongált egy klinikát és néhány környező épületet is. Még további két robbanás következett be, amelyek szintén súlyos pusztítást végeztek, azonban nem sebesült meg senki AP-felvétel „Magyar gazdasági agresszió" Bukarest (MTI) — A buka­resti Evenimentul Zilei csütör­töki száma fél újságoldalnyi, az első oldalon beharangozott írást közölt a következő sza­lagcím alatt: „Miközben a belső termelés haldoklik és a reform egyhely­ben topog, szomszédaink lec­két adnak a piacgazdaságból: MAGYAR GAZDASÁGI AGRESSZIÓ ROMÁNIA NYUGATI RÉSZÉN.” A mintegy 250 soros írás szerint a hazai termelés vissza­esésével párhuzamosan Ro­mánia, különösen az ország nyugati megyéiben, egyre füg­gőbbé válik a külföldi élelmi­szerektől és más cikkektől, fő­leg magyarországi áruktól. Ezek ízletesebbek és olcsób­bak, és több úton jutnak az or­szágba, a törvényes behozatal­Merényletek London (MTI) — Három fegyveres merénylet történt a csütörtök reggelt megelőző 12 órában Eszak-írországban, ahol az immár öldöklés formá­ját öltő felekezeti indulatok feltámadása a hivatalos tűz­szünet összeomlásával fenye­get. A szerda estétől csütörtök hajnalig végrehajtott újabb tá­madásoknak egy katolikus ha­lottja. s egy katolikus, vala­mint egy protestáns sérültje volt. A halálos végű merényle­tet, amelyet este követtek el, a hatóságok először a katolikus oldal számlájára írták, mivel a rajtaütés Belfast egyik protes­táns negyedében történt, de később kiderült, hogy az áldo­zat, akit kocsijában lőttek szi­tává, a katolikus felekezethez tartozott. Washington (MTI) — To­vábbra is kitaszítottnak és félreállítottnak érzik magu­kat azok a közép-európaiak, akik annak idején titkos in­formációkkal látták el az Egyesült Államokat a kom­munizmus elleni küzdelmé­hez — írta a The New York Times csütörtöki számában a lap térségbeli tudósítója a magyar Bencsik Mihály és a lengyel Ryszard Kuklinski esetét hozva fel például. A cikk szerint rendezetlen helyzetük részben filozófiai síkra tereli a kérdést. — Van­nak, akik úgy vélik: egyszerű­en csak nem helyénvaló, hogy azok, akik segítettek az ameri­kaiaknak megingatni a kom­munizmust, most saját hazá­jukban a perifériára szorulnak, nehéz megfelelő munkát talál­niuk, és még csak nem is sza­vazhatnak. tói a személyforgalomban be­hozott élelmiszerekig. Senki sem teszi fel a kérdést, mi fog történni, amikor a román ter­melők csődbe mennek és a szomszédok hirtelen megeme­lik majd áraikat. A cikk számos példát hoz fel arra, miként szorítja ki a szub­vencionált magyar liszt és ke­nyér Aradon a román árut, mi­ként nyer teret az olcsó ma­gyar csirke, miközben a nyu­gat-romániai csirkefarmokat bezárták. A behozatalnál a magyar árukat gyakran alulér­tékelik a vám számára, de ezt nehéz bizonyítani, mert bár a rendőrség közvetlenül is meg­kaphatná magyar partnereitől az adatokat, a bíróságok csak a hivatalos utat megjáró megke­reséseket fogadják el. Igen sok határ menti állampolgár a ma­Róma (MTI) — Megrongál­tak három festményt a Rómá­ban látható Matisse-kiállítá- son. A képek sérülései szeren­csére nem súlyosak; a tettes, vagy a tettesek feltehetőleg a csütörtök délelőtti iskolás lá­togatók között lehettek. Mindenesetre egy kilencé­ves kisiskolás volt, aki dél tá­ján felhívta az egyik teremőr figyelmét arra, hogy a „Zon­gorista és dámajátékosok” cí­mű kép „kilyukadt”. A képek első gyors felül­vizsgálatánál kiderült, hogy a „Japán nő” című festmény vásznán is három piciny lyu­kat ejtettek, valószínűleg ce­ruzával. A későbbi alapo­sabb átnézésnél vették észre, hogy „Az álló Zorah” című Mások viszont azzal érvel­nek, hogy a nyugati országok ugyanúgy nem bocsátanának meg az egykori kémeknek, bármilyen jelentéktelen infor­mációt adtak is ki, mint most a közép-európai demokráciák — írta Jane Perlez, hozzáfűz­ve, hogy az 1990 után hata­lomra jutott közép-európai kormányok mindenekfölött hazafias beállítottságúak vol­tak, és nem óhajtották kegye­lemben részesíteni a volt ké­meket. A lap megemlítette, hogy a jobbközép magyar kormány 1992-ben törvényi úton meg­semmisítette a kommunista időszakban elkövetett összes „politikai bűncselekményt”, de a rendelkezés a kémekre nem vonatkozott. Idézte Kőszeg Ferenc parla­menti képviselőt, aki elmond­ta, hogy ő a megbocsátás mel­lett szállt síkra. gyarországi Metró-típusú szu­permarketekből szerez be árut és azt vonzó áron eladja oda­haza. A fizetés a kereskedelmi ügyletek javában készpénzzel történik, ami azt jelenti, hogy az országból lényegesen több valutát visznek ki, mint amennyit a szabályozások megengednek. A MÓL „része­ket vásárol fel Erdélyből” — írja a lap, arra hivatkozva, hogy a kőolajipari vállalat tel­keket keres létesítményeihez. Megemlíti, hogy egy Magyar- országon körözött sikkasztó Romániába menekült és hamis útlevéllel éppen a MÓL szá­mára teljesített ilyen megbí­zást, amikor őrizetbe vették. A cikk szerzője, Sorin Tro- can szerint „szomszédaink ná­lunk jobban felkészültek arra, hogy kihasználják a román képre ceruzával vonalakat fir­káltak. Miután a csütörtöki nyitást követően elsőként szervezett tárlatvezetés volt, a múzeum illetékesei biztosnak veszik, hogy a képek csak ezt követő­en sérülhettek meg. így kerül­tek gyanúba azok a diákok, akik iskolájuk szervezésében érkeztek múzeumlátogatásra. A „Matisse: a megvilágoso­dás Keletről jött” elnevezésű kiállítás tavaly szemptembere óta látogatható a római Capi- tolium múzeumában. A mint­egy kétszáz — 1901 és 1953 között készült — festmény, rajz, kollázs, tanulmány erede­tileg január 20-ig lett volna látható. A tárlatot azonban ja­nuár közepéig több mint 230 — De a parlament kommu- nistaeilenes tagjainak a több­sége úgy vélekedett, hogy a Magyarország elleni kémke­dés még a kommunista idő­szakban is a haza elleni csele­kedettel ér fel — fűzte hozzá a tudósító. Szerinte a NATO-csatlako- zás kilátása most keserédes ér­zéssel töltik el azokat a ma­gyarokat, akik annak idején információkat szolgáltattak ki a Nyugatnak: részben csaló­dottsággal élik meg sorsukat, amelyet azzal „érdemeltek ki”, hogy segítettek hazájuk újdonsült barátainak. Részletesen ismertetve Ben­csik Mihály hányattatását Jane Perlez megjegyezte, hogy a vele szembeni méltánytalan­ság érzetét csak fokozza az a tudat, hogy a jelenlegi kor­mányt azok vezetik, akik ak­kor is hatalmon voltak, amikor őt bebörtönözték. kormány törvényhozási bi­zonytalankodásaiból eredő ká­oszt”. Az alulértékelt számlák mellett a CEFTA-megállapo- dás tovább csökkentette a ro­mán állam vámbevételeit. Ag­gasztó a kialakuló élelmiszer­függőség, és az is, hogy mi­közben a román finomítókat bezárják, jobb minőségű üzemanyagot importálnak a szomszéd országból. Az, hogy a román kormány által nyitva hagyott lehetőségek különö­sen az ország nyugati részén a magyaroknak kedvezőek, gaz­dasági ügyességüknek tudható be, amelyre a piacgazdaság évei alatt tettek szert. Számuk­ra Románia gazdasági nyitása olyan esély, amelyet értékesí­teni kell, hogy így áthidalják saját gazdasági nehézségeiket — írja a lap. ezren keresték fel, s az érdek­lődés továbbra sem csökkent, így február l-jéig meghosz- szabbították a nyitvatartási. A kiállítás anyagát a világ legrangosabb múzeumai — így a szentpétervári Ermitázs, a párizsi Pompidou-központ, a kiotói nemzeti képzőművésze­ti múzeum, a New York-i Metropolitan Múzeum, a was­hingtoni Nemzeti Galléria — kölcsönözte. Emellett sok kép magángyűjteményekből érke­zett. A „Japán nőt” 1901-ben festette Henri Matisse, s ma­gántulajdonban van. Az 1912- ben készült „Az álló Zorah” az Ermitázs, az 1924-ben festett „Zongorista és dámajátéko­sok” pedig a washingtoni Nemzeti Galléria tulajdona. Árucsere Moszkva (MTI) — A ma­gyar-orosz árucsere tavaly minden jel szerint megha­ladta a korábbi évek statisz­tikáit: 1997 első 11 hónap­jának összesítése alapján a magyar kivitel 21 százalék­kal nőtt, míg az Oroszor­szágból származó import gyakorlatilag szinten ma­radt — közölte csütörtöki moszkvai tájékoztatóján a magyar kereskedelmi ki- rendeltség vezetője. A de­cemberi adatok nem hoz­nak lényeges változást, így magyar szempontból ked­vező tendenciát rögzítenek majd az egész éves statisz­tikák. A magyar kivitel nö­vekedése elsősorban az au­tóbuszok és más gépipari termékek, gyógyszerek, s élelmiszerek bővülő eladá­sának köszönhető. Akik Amerikának kémkedtek Megrongálták a képeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom