Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

1998. január 20., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Vita az egészségügyben Az orvoskamarában a szakmai mellett politikai nézetek (is) csatároznak? Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az egészségügy súlyos, totális válságban van, problémái egyre sokasodnak, megoldás az lehet, ha lemond a minisz­ter — állítja a Magyar Or­vosi Kamara, melynek hét­végi ülésén olykor viharos hangulatban született a fenti felszólítás. Ugyanakkor Gógl Árpád, — a kamara elnöke, a FIDESZ miniszter­jelöltje fontolgatta lemon­dását, melyet a testület elve­tett. Megyénk két küldöttjét, a ka­mara tisztségviselőit kérdez­tük, miképpen vélekednek a kialakult helyzetről, szerintük mi a megoldás kulcsa, a válság feloldása? A kérdés már csak azért is jogos, mert egyesek szerint a vita már nem is annyira szakmai, egyre inkább politikai... Dr. Losonczy János, a Me­gyei Kamara titkára: — Gógl Árpád és a kamara testületé azt a dilemmát taglal­ta, maradhat-e a Fidesz ár­nyékminisztereként a kamara első embere. A résztvevők ki­jelentették: maradjon, annál is inkább, mert ősszel tisztújítás­ra kerül sor, amikor ismét szó­ba jöhet a kérdés. Jómagam is tudom, hogy a magyar egész­ségügy helyzete igen nehéz, a működőképesség garanciái jó­részt az orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók szak­mai önbecsülésében keresen­dők. Az adatok valóban lesúj- tóak, az egészségügy tényleg nem sikerágazata e kormány­nak. Igaz, az előzőeknek sem volt az. hiszen a tárca, a szak­ma a rendszerváltoztatás óta görgeti maga előtt a súlyos problémákat, melyeket ideje lenne végre valóban megolda­ni. Tény az is, hogy az ágazat­ra fordított összeg kimondva rengeteg, mégsem elegendő, s a béremelések az ígért mérték­ben nem jutnak el a dolgozók­hoz. Hogy a tanácskozás in­kább volt politikai, mint szak­mai? Én azt mondanám, igen­csak fűszerezve volt politikai felhangokkal, s akár a minisz­ter lemondásának követelését is tekinthetjük annak. Meg­győződésem, a válság és an­nak kezelése nem egy sze­mélyhez, Kökény Mihály ne­véhez kötődik, a sorban ott áll­nak az előző kormányok és miniszterek, Surjántól Szabó Györgyig. A megyei orvoska­mara képviseletében mi két véleményt vittünk a tanácsko­zásra: a miniszter maradjon a helyén, s ne legyen sztrájk az egészségügyben. Dr. Vojnik Mária, megyei kamarai elnök: — A politika sajnos valóban jelen volt a tanácskozáson, amivel nekem az a legnagyobb bajom, hogy nem szeretem az egyenlőtlenséget. Azt, hogy amikor más mond valamit, az nem politika, ha mondjuk én, akkor pedig annak minősítik. A miniszter lemondásának kö­vetelése szerintem nem meg­oldás a valóban létező bajokra. Azzal, hogy a minisztert nem Kökénynek, hanem másnak hívják, nem leszünk előbbre, a gyakori személycsere többet árt. mint használ. Tény ugyan­akkor, hogy a problémák sem egy év alatt gyűltek ennyire össze. Mi a megyei kamara felhatalmazását vittük a szom­bati tanácskozásra, azt a meggyőződést, hogy a megol­dás kulcsa nem egy miniszter lemondása, s a sztrájk — bár­mennyire jogos és érthető a szándék — sem gyógyír a ba­jokra. Az egészségügyben alapvető problémák nehezítik a helyzetet, s három konfliktus is jelen van egyszerre. A fi­nanszírozás gondja, az egész­ségügyi bérek alacsony szín­vonala, és az, hogy az amorti­zációt ma senki sem számolja el a gyógyításban. A jelenlegi súlyos helyzet azért is szomo­rú, mert eközben rengeteg pénz megy el az egészségügy­re, amiből csak kevés ered­mény látszik. Eredményesen vitatkozni a téma fölött csak akkor lehet, ha a betegségek­ről, azok gyógyításainak mód­járól, a ráfordítható pénzekről, nem pedig kasszákról, elméle­tekről vitatkozunk. Tarthatat­lan, hogy az átlagbérek az egé- szégügyben a legalacsonyab­bak, s a harminchármas listán mi a harminckettedikek va­gyunk. A kapitány székfoglalója Szakmai fórum Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Január húszadikán szakmai értekezletet tarta­nak a Megyei Közigazgatá­si Hivatal szervezésében jegyzők, körjegyzők és a területi államigazgatási szervek vezetői részére ti­zenhárom órától a megye­háza nagytermében. A fórum témája: a köz- tisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításából eredő idő­szerű jogalkalmazási fel­adatok. Az előadó: dr. Dudás Fe­renc, a Belügyminisztéri­um közszolgálati főosztá­lyának vezetője. Kisvárda (KM - K. B.) — A kisvárdai képviselő-testület tegnapi ülésén egyebek mel­lett állást foglalt a város ko­rábbi rendőrkapitányának egészségügyi okokból történő nyugállományba vonulása mi­att megüresedett vezetői posztra vonatkozó — a me­gyei főkapitány által tett — ki­nevezési javaslattal kapcsolat­ban. Az ülésen, amelyen részt vett dr. Szabadfi Árpád ezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője is, a hona­tyák egyhangúlag támogatták a jelenlegi megbízott kapi­tányságvezető, Villás István alezredes kinevezését. Amint azt a megyei főkapitány is hangsúlyozta, Villás alezredes személyében garanciát lát ar­ra, hogy a kisvárdai rendőrsé­gen végbemegy az általa is szorgalmazott és mindenkép­pen szükséges megújulási fo­lyamat, ugyanakkor az immár két évtizede a kisvárdai rend­őrség kötelékben dolgozó ka­pitányjelölt egyfajta folyama­tosságot is képvisel majd. Az újdonsült kisvárdai rend­őrkapitány (akinek beiktatása a szükséges adminisztráció után várhatóan február végén, esetleg március elején történik meg) székfoglalójában több — valóban intézkedő, s nem­csak büntető —■ rendőrt ígért, illetve hangsúlyozta, hogy ke­mény kézzel tisztítja meg a ve­zetésére bízott állományt a korrupt, fegyelmezetlen rend­őröktől. Mint Villás alezredes aláhúzta, csak feddhetetlen, erkölcsileg és szakmailag jól felkészült rendőrökkel hajlan­dó a jövőben együtt dolgozni. A képviselők hozzászólásaik­ban jelezték, bár még csak rö­vid ideje bízták meg felettesei Villás Istvánt a városi kapi­tányság vezetésével, mégis már több pozitív fejlemény is látható, érzékelhető a kisvár­dai rendőrség tevékenységével kapcsolatban. Mindazonáltal kérték az új vezetőt, legyen azon, hogy még több rendőr teljesítsen szolgálatot az utcá­kon és napközben az iskolák környékén, illetve felhívták az új rendőri vezető figyelmét az egyre növekvő helyi drogfo­gyasztás és kábítószer-keres­kedelem visszaszorítására. Mint elhangzott, jó lenne, ha város rövid időn belül lekerül­ne ezen a téren a megyei sta­tisztikák szerinti — meglehe­tősen kétes dicsőséget jelentő — dobogós helyéről. Örül-e az enyhe télnek? Nem örülök, mert az a véleményem, hogy a hidegnek most van itt az ideje Tóth Endréné, tanár: — Egyáltalán nem örülök ennek az időnek, hiszen az allergi­ámnak egyáltalán nem hasz­nál. Pedig már azt hittem, a hi­degebb hónapok közeledtével elmúlik ez a fajta szenvedés. Ez az idő kedvez a betegsé­geknek is, és nem hiszem, hogy az enegiaköltségekkel is sokat lehet spórolni, hiszen a gyógyszerekre majd annyit kell költeni, mint amit azokon megspórolhatunk. Nagy Attila, önkormányzati dolgozó: — A tél az le­gyen tél! Nem örülök en­nek az epyhe időnek, mert az a véleményem, hogy hideg­nek most van itt az ideje, nem pedig mondjuk márciusban. Bár ahogy hallom, most már jön a hideg, de jobban örültem volna, ha a téli szünet­ben esik a hó, mert akkor a gyermekeimmel együtt is ki tudtuk volna használni az év­szak szépségeit. Lejegyezte Bodnár Laczkóné Király Emese, kismama: — Nagyon örülök ennek az enyhe januárnak, mert nem kell annyit fűteni, mint a korábbi időszakban. Azt is tudom ugyanakkor, hogy ennek lesz úgymond böjtje, ám szerintem nem ta­vasszal, hanem nyáron, mert akkor esős és hűvös hóna­pok várnak majd ránk. Ami szerintem nem is baj, hiszen a nyári hőséget sem bírom na­gyon elviselni. Tibor, Martyn Péter felvételei Kiss Szabolcs, ügyvezető igazgató: — Méghogy enyhe a tél? Én most is fázom! Ettől ugyan jóval hidegebbek szok­tak ilyenkor lenni, ám én nem bánom, hogy nem kell bundá­ban járnunk. Az átlagemberek többsége szerintem örül ennek az enyhébb időnek, hiszen mégsem kell annyit fűteni és fagyoskodni, ám a mezőgaz­daságnak biztos nem tesz jót, hogy az ilyenkor szokásos fa­gyok elmaradnak. Érezhető az élénkülés Záhony (KM - Ny. Zs.) — Megyénk statisztikai körze­teinek gazdasági helyzetét mutattuk be lapunk hasáb­jain a közelmúltban. A cikkben leírtak kiegészíté­sére szolgált további infor­mációkkal Bajor Tibor or­szággyűlési képviselő. — Az írás szerint a kis­várda—záhonyi körzet életé­ben alig érezteti hatását a gazdasági övezet létrehozá­sa. Én három település — Záhony, Tuzsér, Kisvárda — esetében megvizsgál­tam, hogyan is változott az iparűzési adót fizető ala­nyok száma az elmúlt évek­ben. Ebből kitűnik: 1993. december 31-én 579, 1997. azonos időpontjában pedig 1326 cég volt nyilvántartva iparűzési adóalanyként, te­hát csaknem két és félszere­sére növekedett a bejegy­zett vállalkozások száma. Ez mindenképpen komoly eredmény. Az tény, hogy kormány- határozat miatt a területi ki­egyenlítő alap forrása eb­ben a körzetben sok telepü­lés számára elérhetetlen, de tisztázni kell: ez az alap ar­ra szolgál, hogy az országos átlagtól bizonyos szempon­tok alapján lemaradt telepü­léseknél a hátrány lefaragá­sát segítse. Több mint húsz mutató alapján (a vezetékes ivóvíz és a szennyvízháló­zat kiépítettsége, gépkocsik száma, munkaképes korú lakosság száma, nyugdíja­sok aránya, az aszfaltozott utak nagysága, az épített la­kások száma stb.) ezek a te­lepülések az országos átlag­nál jobb helyzetben van­nak. A munkanélküliek száma is 1993 decemberéhez ké­pest tavaly év végére több mint 1500-al csökkent a zá- hony-kisvárdai körzet 21 településén. Ezen belül Zá­honyban tartósan 5 száza­lék alatt mozog a munka­nélküliségi ráta, Kisvárdán is 8-9 százalék körül alakul ez a szám, sokszor a mun­kaerő hiánya okoz gondot. Azt is tudni kell, hogy a mi­nisztérium a kedvezménye­zettségből kieső települé­sek számára külön alapot hozott létre, amelyre az ön- kormányzati alapellátáshoz szükséges beruházással le­het pályázni. Ezt a pénzt ez­után sem lehet meggondo­latlan fejlesztések során fel­halmozódó hitelek tör­lesztésére fordítani. A tele­pülések vezetőinek fele­lős, a költségvetéshez iga­zodó döntéseket kell hozni — hangsúlyozta Bajor Ti­bor. Arany es pénz a sírkamrában Demecser, Nyírbátor, Nyíregyháza, Tiszavasvá­ri (KM - L. Gy.) — Ha nem előre kiszimatolt do­logról van szó, akkor a há­rom sírrabló is nagyot néz­hetett. amikor január 15-ére virradóra a demecseri köz­temető egyik sírkamráját kibontották. A sírhely tulaj­donosa nem tudni mi okból, de abban tartotta 100 ezer forintját és a mintegy 300 ezer forint értékű arany ék­szerét. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság deme­cseri rendőrőrse a három gyanúsított közül két férfi ellen már eljárást indított, s keresik a még ismeretlen társukat. Rablás bűntettének ala­pos gyanúja miatt őrizetbe vettek egy harmincöt esz­tendős nyíregyházi férfit, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy szombat este két társával együtt erőszak­kal bementek egy huszon­hét éves nyíregyházi nő la­kásába, ott a sértettet és élettársát bántalmazták, késsel megfenyegették őket. Mindezek után elvit­tek egy videomagnót kazet­tákkal együtt, 30 ezer forint értékben. Tiszavasváriban egy ABC-ben szombat délelőtt egy 32 éves nő a ruhája alá rejtett különféle árut, ame­lyet a 21 éves pénztárosnő észrevett. Amikor a pénztá­rosnő felszólította, hogy rakja ki az ellopott dolgo­kat, a tettes kereket akart oldani, ám a pénztárosnő­nek sikerült elkapnia. A tol­vaj viszont hirtelenjében megharapta a hölgy kezét, így tudott csak egérutat nyerni. Ám menekülése nyúlfarknyi volt csupán, merthogy a bolt közelében elfogták. Nyírbátorban egy magán­lakásból 200 ezer forint műszaki cikket loptak el a még ismeretlen tettesek ja­nuár 16-án késő este. Lottótájékoztató Budapest (MTI) — A Sze­rencsejáték Rt. tájékoztatá­sa szerint a 3. heti lottónye­remények a következők: ötös lottó: telitalálatos szel­vény nem volt, 4 találatos szelvény 58 darab, nyere­ménye egyenként 332 643 forint, 3 találatos 3456 da­rab, nyereménye egyenként 5583 forint, 2 találatos 93 153 darab, nyereménye egyenként 362 forint. A következő hétre átvitt — nettó — halmozódó nyere­ményösszeg: 5 találatos: 24 116 636 forint. Hatos lottó: telitalálatos szelvény nem volt, 5 plusz 1 találatos 1 db, nyeremé­nye 11 184 044 forint, 5 találatos 59 db, nyeremé­nye egyenként 99 293 fo­rint, 4 találatos 2421 darab, nyereménye egyenként 2420 forint, 3 találatos szel­vény 45 608 darab, nyere­ménye egyenként 450 fo­rint. A következő hétre át­vitt — nettó — halmozódó nyereményösszeg: 6 talála­tos: 90 126 248 forint. Jo­ker telitalálatos 1 db, nyere­ménye: 6 584 905 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom