Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

1998. január 19., hétfő MEGYEI PLUSZ Befőzés, tartósítás hajdanán Farkas József Mátészalka (KM) — A szál­kái közös iskolában Dózsán tanító néni első gyermekkori tanítóm meséje cseng öreg füleimbe, amikor anyám nyári nagy befőzéseire gon­dolok. Az uborkák üvegekbe dugdo- sása, a meggy, a sárgabarack, a ringlószilva eltevése a tisztá­ra mosott üvegekbe, a szirup ráöntése, majd a hólyagpapír rásimítása az övegek szájára, és körbekötése cukorspárgá­val, aztán az üvegek kosarak­ba helyezése és az ágyba, dunyha alá tevése ködük fel előttem a tűnt időből. Az em­ber ősidők óta az ínséges na­pokra is gondol... Mert „Elhervadt az őszirózsa, lombja vesztén bús a tölgy, kora reggel, virradóra kemény páncél fagy a tóra, dértől fehér már a völgy.” A tücsök mit sem gondol er­re a nyár hevében amikor: „Szól a tücsök muzsikája, alig kél a napvilág, lassút húz, majd frisset rája, lepke járja, méh a párja, míg kigyúl a mécsvilág.’’ A tücsök ember és a hangya ember napjainkban is minden­napos... Ecetes ház Az ecsedi vár 1669. évi inven- táriumában (leltárában) ecetes házról olvashatunk, amikor felsorolja a leltárkészítő, hogy „vagyon itt boreczet 18 hordó­val, jó almaeczet. ki kisebb, ki nagyobb hordóval nyolczal, rósz eczet almábul sajtolt, két hordóval. Semmire kellő bü­dös eczetágy, melyet semmi­képpen meg nem orvosolhatni, három hordóban. Borhoz való jó eczetágy, melyről most töl­tés idején szedetett le az eczet, hat hordóban”... szhalonna 60 darab, ó szalonna mely inven- táriumról, inventáriumra ma­radt 83. új sódar 130, régi só- dar csak rakáson van, új orrja fejesből 32, új háj harminchá­rom.” Az ellenség elől a lápi várba szorult ember is halmozott már, mert tudta, hogy az ínsé­ges napokban is a gyomor pa­rancsol. Halmozni, eltenni, tartósítani, csak anyáról leány­ra, apáról fiúra, generációról generációra átadott tudás, ta­pasztalat birtokában lehetett. A kenyérnek való liszt szá­zadok óta búzából, gabonából (rozs) árpából stb. készült. Ezeket a növényeket nemcsak megtermelni, magvait kicsé­pelni kellett, hanem esztende­ig tartósítani, az esetleges el­lenségtől, rablóktól, tolvajok­tól megvédeni, előlük elrejte­ni, majd megőrölni és lisztté formálni. Erre találta ki a több nap mint kolbász elvet valló, a hideg, fagyos téli napokra is gondoló ember a körte alakú, földbe ásott vermeket. Az ilyen vermet rövid nyelű, ásó­kapával magán körbejáróan maga alatt a talajt mélyítve formálta készítője. A nyíri ho­mokos részeken a veres, agya­gos buckákba ásták, emberma- gasság-mélységbe, a fenék­részben egy-egy ásónyomot az oldalfalakból befelé kerekítve. Amikor elkészült a pad- maly, alját simára kaparták, a mester létrán feljött belőle, s kezdődött a kiégetése. Jó töre- kes szalmából csutakok gyúj­tásával kezdődött, ezeket lo- bogás közben belehányták a gödörbe, verembe és amikor megtelt izzó szalmacsutakok­kal venyigét és akácgallyat tet­tek a tetejére. Ahogy lohadt a tűz a veremben úgy égett ki körkörösen oldala. Az így ki­égetett verem csontszáraz lett s igen alkalmatos a szemester­mény vagy kolompár (burgo­nya), sárgarépa, zöldségfélék stb. tárolására. Ki hinné, még bort is tárol­tak ilyen földi vermekben, be­leöntözve a nedűt, mintha hor­dóba öntenék. A szatmári szőlőhegyen (Szatmárnémeti) ahogy Fényes Elek 1839-ben közre adott munkájában írja: Ez a megyének tulajdonkép­peni borvidéke, mert itt a fő gazdaság szőlőhegyekben áll. Földje részint fekete, inkább kemény sárga agyag kivált Er­dőd s a szatmári hegy környé­kén annyira, hogy sokszor a bort ásott gödrökbe öntik. Amikor ezt a csudát évtize­dekkel ezelőtt szeretett pro­fesszoromnak Gunda Bélának említettem, élénk magyarázat közepette mondta, hogy Grú­ziában ugyanezt teszik a kitű­nő konyak alapanyagul szol­gáló borokkal. Csak magya­rázta, a gödörégetést kemény­fa tűzzel kell végezni, ugyanis így a föld átég a gödörfalnál tenyérnyi vastagon ezáltal szinte égetett agyagedényként szolgál. Jégvermek titkai A hűtőszekrényekhez szokott mai ember aki a söröcskéjét onnan veszi elő, ha manapság beleteheti, már mit sem tud a mostani nagyszülők korabeli jégvermekről. Olyan hideg van itt, mint a jégveremben, szokták napjainkban is mon­dani egy-egy hideg szobában, vagy irodában a fázósan ücsörgők anélkül, hogy a mondás jelentőségével tisztá­ban lennének. Egy-két emberöltővel ez­előtt minden jobb korcsma, vendéglő, hentesbolt udvarán hátul nád, vagy vesszőkerítés­sel körbevéve ott volt a jégve­rem. Többcolos, dupla deszka­ajtajához lépcső vezetett lefe­lé, s belül jégdarabok sokasá­ga tornyosult. Itt a kinti legna­gyobb melegben is dermesztő hideg honolt. A jeget télen a befagyott folyókon a jegesek vágták, majd szekerekre rak­ták és behordták a megrendelő jégvermébe. Itt a jég elállt a nyári hőségben is, hogy ha a jégverem ajtaja jól zárt és a te­tőzet nádfedése kellő vastag­ságú volt. Gyermekkorom nyári vasár­napi ebédjei után még a moso­gatást megelőzően a megma­radt étel kútba eresztése volt a harci feladat. A leveses és a töltött káposztás edényeket anyám kötött kasomyájába he­lyeztük, majd spárgán leeresz­tettük a kútba a negyedik beto­nig, egészen a víz fölé. A spár­ga végét a tekerő oszlophoz kötöttük s ezzel megtörtént a tartósítás másnapra. Apám nyaranként pár alka­lommal a vasárnapi ebédhez a jármi dinnyésektől egy-egy jó­kora kaszadinnyét vásárolt. Ezek a dinnyék olyanok vol­tak, mint egy párhetes cse­csemő. Amikor a karomba vettem és cirkás oldalát simo­gattam, belefáradtam az eme­lésébe. A széthasított felét alig bírtuk egyszerre elfogyaszta­ni. A másik felét másodszor is a kútba eresztettük, ma is ér­zem a számban amikor ezen sorokat írom a kutunkból fel­húzott kaszadinnye ízét, zsíros kenyérrel eszegetve felséges eledel volt. Anyám éléskamrája. Ott mindig volt valami fogamra való. Egy kis méz, libazsír, dió, avas szalonna, sonka, kol­bász, tepertő a nagylábasban, leginkább a zsíros tonnába foj­tott lesütött húst szerettem. A disznóöléskor feldarabolt hú­sokat a nagy lábasban lesütöt­te, majd az üres zsírostonna al­jába helyezte és ráöntötte a frissen olvasztott zsírt. Ami­kor egy-egy darabot a fagyott zsírból később kiemeltünk és egy kis krumpliduszival össze­melegítettük, majd savanyú káposztával az asztalra tettük, mert ekkor már én is szerettem segédkezni a konyhán, pom­pás vacsoránk volt egy szem- pillantás alatt. Az alma- és a szilvalekvár a lisztesláda feletti polcon a fü­les szilkékben mindig kacagva integettek amikor egy-egy körbekaréj kemencébe sült ke­nyérrel a kezemben megjelen­tem a spájzban. A paradicsom­ié üvegekben hólyagpapírral lefedve sorjázott a meggy, a cseresznye, a szilva, a barack, a körtebefőtt katonás rendjé­ben. Az udvarló befőttje Udvarlós időmben amikor ki­tikkadva éjfél után hazasom- fordáltam egy-egy üveg befőtt bekanalazása és levének fel- hörpintése jelentette a meg­nyugvást. Mindez tűnt ifjúsá­gommal anyám gondoskodó lélekemeltségével, ízekkel, fa­latokkal, kutakkal, vermekkel kihullott az élet pergő rostá­ján. Most felállók íróasztalom­ból kimegyek a konyhába, s felbontok egy kis fogamra va­ló konzervát ahogy apám ne­vezte az aranysárga olajban úszkáló halacskákat, citrom­mal megcsepegtetem, majd fó­liás, tartósított kenyérrel bepa­rancsolom. Iszom rá egy jó konzervgyári paradicsomle­vet, dobozosat, s kavarok egy Instant kávét süssinával ízesít­ve, nyomós sűrített tejjel dú­sítva és az elkövetkező évezre­dekre gondolok. Kisvárdai képeslap Kovács Bertalan felvétele Kerékpár a vagyona Nyíregyháza (N. L.) — Lakhelye Európa, állam- polgársága hontalan, szüle­tett Kisvárdán, a neve Zsig­mondi Gábor. Életformája a vándorlás, a gyakori hely- változtatás. Két keréken gurul egyik helyről a má­sikra. Beszél franciául, ola­szul, egy kicsit németül is. Volt mosogatófiú, vasutas, kertész és segédmunkás. Persze hogy most munka- nélküli. Ott alszik, ahol szállást kap, azt eszi, amit éppen eléje tesznek. Bízik a jóakaratú emberek segítsé­gében. A minap Nyíregyházán a Szarvas utcai kollégium­ban, majd a vízügyi igazga­tóság vendégszobájában pi­hente ki magát, innen pedá­lozik majd tovább Debre­cenbe. Azon a kerékpáron, amelyet maga konstruált, vagy inkább fabrikált. A kerékpár súlya 23 kg, 20 ki- logrammnyi útipogyász fér el rajta. A pogyászhoz tar­tozik többek közt a rezsó, s az a sok-sok újságcikk és fénykép, amely róla készült az öreg kontinensen. Hogy mit látott és hallott szerte Európában, azt egyszer ta­lán papira veti. Hogy hon­nan a nyelvtudása? Nyolc álló esztendeig élt Francia- országban. Hogy miért így él, arra nem ad magyaráza­tot. Hogy miért nem volt még soha beteg, arra öröm­mel válaszol: a kerékpáro­zás egészséges dolog. Tud­ja, hogy már az ókorban élők is hangoztatták: „Az élet mozgás.” Zsigmondi Gábor és kedvenc kétkerekűje A szerző felvétele Munkalehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szakma/állás fő hol kereseti lehetőség E Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyíregyháza. Szabadság tér 2. Pultos-eladó (18-25 é. nyhi., kér. v. vendéglátóip. szakm. pályák, mn.) 3 Nyírbogdány 20 Bolti eladó-péntáros (20-35 é. pályák, mn. nő. kér. szakm. végz.) I Nyíregyháza 20 Seprűkötő (18-55 é. férfi. 8 ált. isk. végz.+eprűkötő v. kosárfonó v. fonottáru kész. tanf., szállás is megoldható) 2 Nagykálló 20-26 Ügyviteli alkalmazott (18-25 é. pályák, mn. nő. nyhi. pii. számv.', ingatlanforg. szám.gép. gyak. előny) 1 Nyíregyháza Megegyezés sz. Biztosítási üzletkötő 5 Nyíregyháza 20-200 Vendéglátóipari eladó (18-25 é. helybeli pályák, mn. nő, szak. v. bet., de 8 ált. isk.-tól magasabb végz.) 4 Újfehértó 19 500-21 Asztalos (18-50 é. nyhi. szakm., bútor v. épület asztalos) 4 Nyíregyháza 30-35 Cukrász (18-25 é. Rakamaz+kömy., pályakezdő, mn. szak. v. bet. munkás) 2 Rakamaz 25-40 Excenter présgépen és lemezvágóollón betanítón v. szakm. (18-50 é. nyhi férfi, mérőszalaggal, tolómérővel tudjon bánni) 1 Nyíregyháza 19 500-35 Kőműves (Ibrány. Nagyhalász, Nyháza körzetéből szakm.) 5 Változó 28-40 Autódaru kezelő (Ibrány, Nagyhalász, Nyíregyháza körzetéből szakm.) 1 Változó 38-45 Ács (Ibrány, Nagyhalász. Nyháza körzetéből) 5 Változó 28-40 Szakács (20-40 é. nyhi. szakm.) 1 Nyíregyháza Megegyezés sz. Éttermi dolgozó (18—23. é. nyhi. mind. 8 ált. isk. végz.) 9 Nyíregyháza 22-40 Szabászati csoportvezető (25-45 é. szakközép. v. techn. végz. szab. gyak. előny) I Nyíregyháza 30-34 Szociális ügyintéző (nyhi. ped., főisk. végz., matematika-fizika sz. előny) 1 Nyíregyháza 33 Fénymásoló (25-35 é. nyhi. nő. min. éretts. szám.gép. kéz. szövegszerk. ism.) 1 Nyíregyháza 21-23 Kiszolgáló (17-25 é. kemecsei pályk. mn. nő. szak. v. bet. 8 ált. magasabb isk. v.) 1 Kemecse 19 500 Lakatos hegesztő (17-25 é. nyhi. pályák, mn. szakm.) 1 Nyíregyháza 39 Adminisztrátor (18-25 é. nyhi. pályk. mn. nő, éretts. szám. gép. ism.) 1 Nyíregyháza 25 Bolti eladó (18-22 é. nyhi. pályk. mn. nő. ruházati eladó szakm. v. éretts.) 1 Nyíregyháza 19500 Vendéglátóipari eladó (17-25 é. nyhi. pályák, mn. nő. 8 ált.-tól magasabb isk. végz.) I Nyíregyháza 25 Gyógypedagógiai asszisztens (21-25 é. pályák, mn. nő. Demecser+30 km körz.. éretts.+gyógyped. asszisztens, tanf. végz.) 1 Demecser KJT sz. Hostess (18-25 é. nyhi. pályák, mn. nő. szakközépisk. éretts.. szám. gép. szövegsz. ism.) 3 Nyíregyháza Megegyezés sz. Program koordinátor (21—30 é. főisk. végz.. pályák, mn. nyhi.) 4 Nyíregyháza 48 700 Gépészmérnök technológus (műszaki főisk. v. egyetem, erkölcsi biz., tervezői képesít., szám.gép.ism.) 2 Nyírtelek Megegyezés sz. Magasépítő mérnök (25-50 é. magasép. v. építészmérnök, főisk. v. egyetemi végz., B. kát. jog.) 1 Nyíregyháza 40-60 Autófényező (18-25 é. nyhi. pályák, mn.. szakm.) 1 Nyíregyháza Megegyezés sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Kisvárda. Szent Gy. tér 4. Műhelyvezető (szgk. szerviz) 1 Kisvárda Megegyezés sz. Autóvillamossági szerelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Matematika-fizika sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Ének-bármely sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Bilógia—technika szakos ped. 1 Kékese KJT sz. Töltőállomás-kezelő 1 Dombrád 25 Eladó 1 Zázony 25 Csapos 1 Mándok 30 Eladó 1 Tuzsér Megegyezés sz. Tanító 1 Nyírtass KJT sz. Targoncavezető 5 Mándok 30 Könyvelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Gazdasági vez. (mérlegk. könyv, végz.) 1 Záhony KJT sz. Felszolgáló 1 Kisvárda Megegyezés sz. Asztalos 2 Kisvárda 20-30 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Vásárosnamény, Jókai u. 14. Ált. isk. magyar-ének sz. tanár 1 Tiszakerecseny KJT sz. Gépkocsivezető (jogosítv. BCE. nemzetközi, ukrán-orosz nyelvism.) 1 Vásárosnamény 20-25 Üvegfúvó 70 Vásárosnamény 45-55 Üvegipari feldolgozó 35 Vásárosnamény 25-35 Autófényező 1 Vásárosnamény 30 .... — ) "■ Felszolgáló 1 Vásárosnamény 40-50 Gépkocsivezető (B, C. kat.+páv II.) 1 Vásárosnamény 30-35 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Mátészalka, Jármi u. 2. Síknyomó offszet gépmester (szakm.) 2 Mátészalka Megegyezés sz. Betanított munkás 25 Őr 20-29 Főállású üzletkötő (éretts.. techn., főisk.) 8 Mátészalka Jut. rendsz. Segédmunkás (nő, 8 ált. iski) 2 Mátészalka 19 500 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Tiszavasvári, Városháza tér 4. Elektromérnök (egyetemi végz.) I Tiszavasvári KJT sz. Informatika sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Angol-bármely sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Villanyszerelő 1 Tiszadob KJT sz. Kollégiumi nevelőtanár (nő-férfi, szol. lakás bizt.) 2 Tiszadob KJT sz. Lakatos (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Csőszerelő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Hegesztő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Motorszerelő (tart. mn.) , 3 Tiszalök Megegyezés sz. Festő (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Kőműves (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nagykálló, Báthory u. 36. Varrónő szakmunkás 100 Nagykálló 17-30 Nőiruha-készítő és gépivasaló szak-és bet. munkás 10 Nagykálló 19-29 Szabász szakm. 1 Nagykálló 25-35 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Csenger. Petőfi tér 1. Magyar-történelem sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Angol-bármely sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Biológiai-kémia sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. ÁLLÁSKERESŐ KLL'BFOGLALKOZÁS! PSZICHOLÓGIAI SZAKTANÁCSADÁS! Megyei Munkaügyi Központ, Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Forrás: Megyei Munkaügyi Központ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom