Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

AKTUÁLIS INTERJÚNK Törvénytelen szeretettel Beszélgetés az alapítványok működéséről dr. Sipos László főügyész-helyettessel Kapkodhattuk a fejünket karácsony előtt, hová és kinek adakozzunk, annyi alapít­vány, karitatív szervezet kérte a támoga­tást. Valóban ilyen sok van belőlük? Va­lóban mindegyik tenni akar a segítségre szorulókon? Nemrég végzett vizsgálatot er­ről a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főü­gyészség. A tapasztalatokról beszélgettünk dr. Sipos László megyei főügyész-helyettes­sel. A beszélgetés talán aktuálisabb lett volna decemberben, ám nem lett volna szerencsés felkelteni a gyanút az alapítványokkal szemben, mert ak­kor minden bizonnyal kevesebben adakoztak volna. lJ Milyen szándékkal indították el a karitatív alapítványok vizsgálatát? — Tudni akartuk, hogy az alapít­ványok az alapító okirat szerinti cé­loknak megfelelően működnek-e köz­re a karitatív célú feladatok ellátá­sában; tevékenységük megfelel-e a törvényességi követelményeknek; ala­kult-e ki együttműködés az alapít­ványok és karitatív célú egyesületek között; végeznek-e az alapítványok gazdasági tevékenységet; nem hasz­nálják-e fel a szervezeti formát elsőd­legesen gazdasági tevékenység folyta­tására? Megjegyzem, három évvel ez­előtt már vizsgáltuk a jóléti célú ala­pítványok működésének törvényessé­gét. A tizennyolc alapítványt érintő vizsgálat során 11 ügyészi intézkedést tettünk. A vizsgálatok feltártak kife­jezetten manipulativ céllal létrehozott alapítványt is, amelyet rokonok csa­ládi vállalkozásának leplezésére, va­gyongyarapítás céljára hoztak létre. Sor került büntető eljárás és APEH- vizsgálat kezdeményezésére is. Most azt is szerettük volna megtudni, tör­tént-e változás az eltelt három év alatt. O Kikre terjedt ki a legutóbbi vizsgá­lati — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fő­ügyészség ezúttal harminc karitatív alapít­ványt vizsgált meg. Ezen túlmenően a He­ves Megyei Főügyészség megkeresése alap­ján — székhelyváltozás miatt — folytattuk le egy működésfelügyeleti vizsgálatot. l7 Szűnt meg karitatív alapítvány az elő­ző vizsgálat óta? .................................................................................. Elvétve vállalkoztak, s ezek nagy része is balul sült el. mtémmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmui mm m J J — Az Irgalmas Szamaritánus (Gyüre) Alapítványt — keresetünk alapján — a bí­róság 1996. július 5-én törölte a nyilván­tartásból. Az 50 ezer forint induló vagyon­nal létrejött alapítvány célja magányos öre­gek, testi-lelki elesettek, rászorulók támo­gatása, elhagyott gyermekek segítése lett volna, ám az alapítvány megalakulása — 1992 óta — anyagi lehetőségek hiánya mi­att tevékenységet nem tudott kifejteni, te­hát az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. 0 Az ügyészség által megvizsgált alapít­ványok ténylegesen is működnek? — A megyében működő karitatív alapít­ványok közül ténylegesen csak 22 tevé­kenykedik, hat alapítvány cél szerinti mű­ködését meg sem kezdte, további kettő már ellehetetlenült. 1 Kik hozták létre általában az alapít­ványokat? ... — A létrehozók többnyire magánszemé­lyek. A karitatív alapítványokat jellemző­en igen csekély induló vagyonnal hozták létre, ami éppen hogy csak lehetővé teszi a működés megkezdését. A létrehozók azt remélik, hogy adományokból gyarapíthat­ják alapítványok vagyonát, de ez többnyi­re alig-alig sikerül. A vizsgálat időpontjá­ban a karitatív alapítványok — néhány „nagy” alapítványnak köszönhetően — hozzávetőlegesen kétszázmillió forintos va­gyonnal rendelkeztek, melynek háromne­Dr. Sípos László: „Hosszú távon aligha lehet kijátsza­ni a törvényeket” Elek Emil felvétele gyede pénzintézeti számlán (illetőleg érték­papírban), negyede ingatlanokban és érté­kesebb ingóságokban (számítógép, sze­mélygépkocsi) testesült meg. ~l Csak adományokra számítottak az alapítványok vagy egyéb bevételeik is vol­tak? — A karitatív alapítványok elvétve vé­geztek vállalkozási tevékenységet, s ezek nagy része is balul sült el. Az egyik köz- alapítvány meghatározó részvételével lét­rehozott nonprofit jellegű kft.-t fel kel­lett oszlatni, végelszámolása után a köz­alapítvány jelentős veszteséget könyvelhe­tett el. Az Egerben létrehozott alapítvány bérvarrodai tevékenységével mára 1,9 mil­liós tb-tartozást halmozott fel. A még meg­lévő háromszázezer forintnyi vagyonából kamatmentes kölcsönt nyújtott, székhelyét pedig Nyíregyházára helyezte át — így re­rói szakaszban van. Jelenleg mindössze há­rom karitatív alapítvány végez valamiféle vállalkozási, illetve jövedelemszerző tevé­kenységet. — A Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány (Beszterec) sütőüzemet működtet, a mun­kaügyi központtól elnyert támogatásból húsz munkahelyet teremtett. A Nyírségi Jó­léti Szolgálat Alapítvány pedig — ingatla­nain — mezőgazdasági tevékenységet (in­tenzív alma- és uborkatermesztés, barom­fikereskedelmi tevékenység) végez. A Sze­retet Alapítvány bérlet útján haszno­sítja nyíregyházi ingatlanát. — Á közalapítványok működését jelentősen segítették — a mintegy 135 millió forintot kitevő — költségveté­si támogatások. (A Népjóléti, Mun­kaügyi, Művelődésügyi és Közokta­tási Minisztériumtól, az Országos Foglalkoztatási Alaptól). Ezek közül is kiemelkedő a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium által 1990 január­jában az Életerő (Köz)alapítványnak juttatott 100 millió forint. l7 Milyen karitatív tevékenységet végeztek az alapítványok? — A szociálisan rászorultak támo­gatása (jellemzően adományokkal), speciális rétegek (gyermek- és fiatal­korúak, romák, mozgássérültek, bör­tönből szabadultak, nyugdíjas kato­nák, rászoruló orvosok) anyagi segí­tése, munkahelyek teremtése, oktatá­si formák (átképzési tanfolyam, szak­iskola, népfőiskola) támogatása, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, szociális- és szeretetotthonok fenntar­tása, a lakáshoz jutás feltételeinek megteremtése, továbbá a nevelőszü­lőknek havi rendszeres támogatás nyújtása. d Milyen intézkedéseket tett az ügyészség a vizsgálatok alapján? — Egy óvást nyújtottunk be tör­vénysértő, az alapító okirattal ellen­tétes szervezeti és működési szabályzat el­len. Tizenhárom felszólalást tettünk, több­nyire a kuratóriumok működésével kap­csolatosan, továbbá jegyzőkönyvek készí­tésének elmulasztása, szervezeti és műkö­dési szabályzat hiánya miatt. Figyelmeztet­% <fc mmmmmmmmmumímmmammm mi ......................... Az egyik alapítvány gazdasági jellegű bűncselekményeknek esett áldozatul. yy mélte elkerülni a teljes tb-végrehajtást. A bűncselekmény alapos gyanúja miatt bün­tetőeljárás elrendelésére csak az elévülés miatt nem került sor. Felhagyott vállalko­zási tevékenységével az U. W. alapítvány is, mely hátrányos helyzetű rászorulók ré­szére tartós fogyasztási cikkeket árusított raktárházában. Egy negyedik alapítvány a kuratóriumi tagok gazdasági jellegű bűn- cselekményeinek esett áldozatul. A külö­nösen nagy értékre elkövetett csalás bűn­tette miatt indult büntető eljárás már bí-. Egy ilyen vizsgálat erősítheti a nemes céllal létrehozott alapítványokba vetett bizalmat. yy tünk három alapítványt a működéssel kap­csolatos jövőbeni törvénysértés veszélye mi­att, tizenhárom jelzésben kifogásoltuk, hogy nem készítenek jegyzőkönyveket, ha mégis, azok nem tartalmazzák a döntési mechanizmust, illetve a szavazati arányt. A kuratóriumok ténykedése kapcsán is na­gyon sok a hiba. Három keresetet nyújtot­tunk be alapítvány megszüntetése miatt, vé­gül tizenháröm alapítóhoz fordultunk felhí­vással, hogy az alapító okiratokban tapasz­talt törvényességi hibákat szüntessék meg. d Ha összességében nem is eget renge­tő törvénysértések történtek, ezek után nyugodt szívvel adakozhatunk-e a karita­tív szervezeteknek, alapítványoknak? — Nem hinném, hogy egy ilyen vizsgá­lat az adományok csökkenéséhez vezetne, inkább erősítheti a nemes céllal létrehozott alapítványokba vetett bizalmat. Az ügyész­ség rendszeresen végez vizsgálatokat. Kö­vetkezésképpen hosszú távon aligha lehet kijátszani a törvényeket. Ennek ellenére az a javaslatom, aki adakozik, előbb tájéko­zódjon, hogy adománya oda jusson, aho- ^ Víi szánta. ............................-—' MAGÁNVÉLEMÉNY Étvágy V alaha az volt a rend a kol­légiumban, hogy a napi há­romszori étkezéshez fegyel­mezetten felsorakoztunk s amikor Füzessy igazgató úr engedélyt adott, elfoglaltuk helyünket a földszin­tes ebédlőben. Emlékszem a sok, falu­ról érkezett elsős a kezdeti időkben két tankönyvet is vitt magával, az asztal­nál a lócákon ülve a hóna alá szorítot­ta, amikor jött a második fogás. így tanultunk meg enni késsel és villával; ott kértünk repetát a főzelékfélékből, volt aki a rizses lecsót éjszakára a pár­nája alá tette két összeborított tányér közé, éjfél múltán, a sötétben nekilá­tott kanalazni. Mert a gyerek, a serdülő diák örök­ké éhes és nincs nagyobb szégyene egy társadalomnak, mintha ezt az érzést nem igyekszik enyhíteni. Ha eltűri, tétlenül nézi, hogy korgó gyomor­ral üljenek be az iskolapadba a gye­rekek, majd a leginkább nélkülözők ki is szédüljenek onnan. Bár ma­gam kételkedem benne, hogy manap­ság minden negyedik-ötödik gyerek 10 órakor már összeesik az éhség­től, de tény, hogy egyre több apróság indul hazulról reggeli és tízórai nél­kül, nem győzi-kivárni a delet, ami­kor a menzán jó levesillat lengi kö­rül és telerakják a tányérját az ablak­nál babfőzelékkel, kenyeret meg annyit vehet, amennyit akar. Politi­kusoknak jó fogás ennek poentíro- zása, csak a megoldás módjairól hall­gatnak. Most meg azt mutatják ki a társa­dalmat számokban szemlélők, hogy évről évre kevesebben esznek a men­zán. Mostanság fejenkénti évi 13 700 forintot ad az állam átlagosan az is­kolai étkeztetésben részt vevő gyere­kek után. Ha azt tekintjük, hogy az elmúlt tanévben félmilliónál is többen vették igénybe ezt az étkezte­tést, még nagynak is tűnhet az ösz- szeg. Annál kisebb, ha a költségeket tekintjük, hiszen ma már naponta 100-200 forint közötti összegeket kérnek egy-egy étkezésért az iskolai menzán (legfeljebb a három és több gyermekes családoknak olcsóbb). Hát persze: ez is vállalkozásba ment át, mint annyi minden, s akkor ugye ott a nyersanyagár, meg az áfa, meg a további költségek, és azt még­sem várhatjuk el, hogy valaki élete végéig vállalkozóként csak ráfizes­sen. Mit várhatunk el mégis? Azt; a ha­talom legyen tekintettel arra a parla­menttől az országszéli önkormányza­tig, hogy egyre több a rászoruló, hogy bizony, nem csupán félmillió gyerek után kellene étkezési hozzájárulás cí­mén gyermekvédelmi támogatást ad­ni, hanem annál jóval többnek. Száz­ezrek és milliók, milliárdok forog­nak a szponzori érában a labdarúgás­tól a tengerentúli tapasztalatszerzés költségének fedezéséig, amit a jutta­tók majd aztán jóváír tűik maguknak. Jól menő cégek, milliárdos haszonnal prosperáló intézmények nagyobb fi­gyelemmel fordulhatnának az iskolai menzák, a gyer­mekétkezdék fe­lé, s talán észre- vennék, vajon hány nebuló csak kívülről néz be az étterem ab­lakán... fi-JltOQÍ'1 J * : f

Next

/
Oldalképek
Tartalom