Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK Törvénytelen szeretettel Beszélgetés az alapítványok működéséről dr. Sipos László főügyész-helyettessel Kapkodhattuk a fejünket karácsony előtt, hová és kinek adakozzunk, annyi alapítvány, karitatív szervezet kérte a támogatást. Valóban ilyen sok van belőlük? Valóban mindegyik tenni akar a segítségre szorulókon? Nemrég végzett vizsgálatot erről a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség. A tapasztalatokról beszélgettünk dr. Sipos László megyei főügyész-helyettessel. A beszélgetés talán aktuálisabb lett volna decemberben, ám nem lett volna szerencsés felkelteni a gyanút az alapítványokkal szemben, mert akkor minden bizonnyal kevesebben adakoztak volna. lJ Milyen szándékkal indították el a karitatív alapítványok vizsgálatát? — Tudni akartuk, hogy az alapítványok az alapító okirat szerinti céloknak megfelelően működnek-e közre a karitatív célú feladatok ellátásában; tevékenységük megfelel-e a törvényességi követelményeknek; alakult-e ki együttműködés az alapítványok és karitatív célú egyesületek között; végeznek-e az alapítványok gazdasági tevékenységet; nem használják-e fel a szervezeti formát elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására? Megjegyzem, három évvel ezelőtt már vizsgáltuk a jóléti célú alapítványok működésének törvényességét. A tizennyolc alapítványt érintő vizsgálat során 11 ügyészi intézkedést tettünk. A vizsgálatok feltártak kifejezetten manipulativ céllal létrehozott alapítványt is, amelyet rokonok családi vállalkozásának leplezésére, vagyongyarapítás céljára hoztak létre. Sor került büntető eljárás és APEH- vizsgálat kezdeményezésére is. Most azt is szerettük volna megtudni, történt-e változás az eltelt három év alatt. O Kikre terjedt ki a legutóbbi vizsgálati — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség ezúttal harminc karitatív alapítványt vizsgált meg. Ezen túlmenően a Heves Megyei Főügyészség megkeresése alapján — székhelyváltozás miatt — folytattuk le egy működésfelügyeleti vizsgálatot. l7 Szűnt meg karitatív alapítvány az előző vizsgálat óta? .................................................................................. Elvétve vállalkoztak, s ezek nagy része is balul sült el. mtémmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmui mm m J J — Az Irgalmas Szamaritánus (Gyüre) Alapítványt — keresetünk alapján — a bíróság 1996. július 5-én törölte a nyilvántartásból. Az 50 ezer forint induló vagyonnal létrejött alapítvány célja magányos öregek, testi-lelki elesettek, rászorulók támogatása, elhagyott gyermekek segítése lett volna, ám az alapítvány megalakulása — 1992 óta — anyagi lehetőségek hiánya miatt tevékenységet nem tudott kifejteni, tehát az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. 0 Az ügyészség által megvizsgált alapítványok ténylegesen is működnek? — A megyében működő karitatív alapítványok közül ténylegesen csak 22 tevékenykedik, hat alapítvány cél szerinti működését meg sem kezdte, további kettő már ellehetetlenült. 1 Kik hozták létre általában az alapítványokat? ... — A létrehozók többnyire magánszemélyek. A karitatív alapítványokat jellemzően igen csekély induló vagyonnal hozták létre, ami éppen hogy csak lehetővé teszi a működés megkezdését. A létrehozók azt remélik, hogy adományokból gyarapíthatják alapítványok vagyonát, de ez többnyire alig-alig sikerül. A vizsgálat időpontjában a karitatív alapítványok — néhány „nagy” alapítványnak köszönhetően — hozzávetőlegesen kétszázmillió forintos vagyonnal rendelkeztek, melynek háromneDr. Sípos László: „Hosszú távon aligha lehet kijátszani a törvényeket” Elek Emil felvétele gyede pénzintézeti számlán (illetőleg értékpapírban), negyede ingatlanokban és értékesebb ingóságokban (számítógép, személygépkocsi) testesült meg. ~l Csak adományokra számítottak az alapítványok vagy egyéb bevételeik is voltak? — A karitatív alapítványok elvétve végeztek vállalkozási tevékenységet, s ezek nagy része is balul sült el. Az egyik köz- alapítvány meghatározó részvételével létrehozott nonprofit jellegű kft.-t fel kellett oszlatni, végelszámolása után a közalapítvány jelentős veszteséget könyvelhetett el. Az Egerben létrehozott alapítvány bérvarrodai tevékenységével mára 1,9 milliós tb-tartozást halmozott fel. A még meglévő háromszázezer forintnyi vagyonából kamatmentes kölcsönt nyújtott, székhelyét pedig Nyíregyházára helyezte át — így rerói szakaszban van. Jelenleg mindössze három karitatív alapítvány végez valamiféle vállalkozási, illetve jövedelemszerző tevékenységet. — A Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány (Beszterec) sütőüzemet működtet, a munkaügyi központtól elnyert támogatásból húsz munkahelyet teremtett. A Nyírségi Jóléti Szolgálat Alapítvány pedig — ingatlanain — mezőgazdasági tevékenységet (intenzív alma- és uborkatermesztés, baromfikereskedelmi tevékenység) végez. A Szeretet Alapítvány bérlet útján hasznosítja nyíregyházi ingatlanát. — Á közalapítványok működését jelentősen segítették — a mintegy 135 millió forintot kitevő — költségvetési támogatások. (A Népjóléti, Munkaügyi, Művelődésügyi és Közoktatási Minisztériumtól, az Országos Foglalkoztatási Alaptól). Ezek közül is kiemelkedő a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium által 1990 januárjában az Életerő (Köz)alapítványnak juttatott 100 millió forint. l7 Milyen karitatív tevékenységet végeztek az alapítványok? — A szociálisan rászorultak támogatása (jellemzően adományokkal), speciális rétegek (gyermek- és fiatalkorúak, romák, mozgássérültek, börtönből szabadultak, nyugdíjas katonák, rászoruló orvosok) anyagi segítése, munkahelyek teremtése, oktatási formák (átképzési tanfolyam, szakiskola, népfőiskola) támogatása, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, szociális- és szeretetotthonok fenntartása, a lakáshoz jutás feltételeinek megteremtése, továbbá a nevelőszülőknek havi rendszeres támogatás nyújtása. d Milyen intézkedéseket tett az ügyészség a vizsgálatok alapján? — Egy óvást nyújtottunk be törvénysértő, az alapító okirattal ellentétes szervezeti és működési szabályzat ellen. Tizenhárom felszólalást tettünk, többnyire a kuratóriumok működésével kapcsolatosan, továbbá jegyzőkönyvek készítésének elmulasztása, szervezeti és működési szabályzat hiánya miatt. Figyelmeztet% <fc mmmmmmmmmumímmmammm mi ......................... Az egyik alapítvány gazdasági jellegű bűncselekményeknek esett áldozatul. yy mélte elkerülni a teljes tb-végrehajtást. A bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás elrendelésére csak az elévülés miatt nem került sor. Felhagyott vállalkozási tevékenységével az U. W. alapítvány is, mely hátrányos helyzetű rászorulók részére tartós fogyasztási cikkeket árusított raktárházában. Egy negyedik alapítvány a kuratóriumi tagok gazdasági jellegű bűn- cselekményeinek esett áldozatul. A különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntette miatt indult büntető eljárás már bí-. Egy ilyen vizsgálat erősítheti a nemes céllal létrehozott alapítványokba vetett bizalmat. yy tünk három alapítványt a működéssel kapcsolatos jövőbeni törvénysértés veszélye miatt, tizenhárom jelzésben kifogásoltuk, hogy nem készítenek jegyzőkönyveket, ha mégis, azok nem tartalmazzák a döntési mechanizmust, illetve a szavazati arányt. A kuratóriumok ténykedése kapcsán is nagyon sok a hiba. Három keresetet nyújtottunk be alapítvány megszüntetése miatt, végül tizenháröm alapítóhoz fordultunk felhívással, hogy az alapító okiratokban tapasztalt törvényességi hibákat szüntessék meg. d Ha összességében nem is eget rengető törvénysértések történtek, ezek után nyugodt szívvel adakozhatunk-e a karitatív szervezeteknek, alapítványoknak? — Nem hinném, hogy egy ilyen vizsgálat az adományok csökkenéséhez vezetne, inkább erősítheti a nemes céllal létrehozott alapítványokba vetett bizalmat. Az ügyészség rendszeresen végez vizsgálatokat. Következésképpen hosszú távon aligha lehet kijátszani a törvényeket. Ennek ellenére az a javaslatom, aki adakozik, előbb tájékozódjon, hogy adománya oda jusson, aho- ^ Víi szánta. ............................-—' MAGÁNVÉLEMÉNY Étvágy V alaha az volt a rend a kollégiumban, hogy a napi háromszori étkezéshez fegyelmezetten felsorakoztunk s amikor Füzessy igazgató úr engedélyt adott, elfoglaltuk helyünket a földszintes ebédlőben. Emlékszem a sok, faluról érkezett elsős a kezdeti időkben két tankönyvet is vitt magával, az asztalnál a lócákon ülve a hóna alá szorította, amikor jött a második fogás. így tanultunk meg enni késsel és villával; ott kértünk repetát a főzelékfélékből, volt aki a rizses lecsót éjszakára a párnája alá tette két összeborított tányér közé, éjfél múltán, a sötétben nekilátott kanalazni. Mert a gyerek, a serdülő diák örökké éhes és nincs nagyobb szégyene egy társadalomnak, mintha ezt az érzést nem igyekszik enyhíteni. Ha eltűri, tétlenül nézi, hogy korgó gyomorral üljenek be az iskolapadba a gyerekek, majd a leginkább nélkülözők ki is szédüljenek onnan. Bár magam kételkedem benne, hogy manapság minden negyedik-ötödik gyerek 10 órakor már összeesik az éhségtől, de tény, hogy egyre több apróság indul hazulról reggeli és tízórai nélkül, nem győzi-kivárni a delet, amikor a menzán jó levesillat lengi körül és telerakják a tányérját az ablaknál babfőzelékkel, kenyeret meg annyit vehet, amennyit akar. Politikusoknak jó fogás ennek poentíro- zása, csak a megoldás módjairól hallgatnak. Most meg azt mutatják ki a társadalmat számokban szemlélők, hogy évről évre kevesebben esznek a menzán. Mostanság fejenkénti évi 13 700 forintot ad az állam átlagosan az iskolai étkeztetésben részt vevő gyerekek után. Ha azt tekintjük, hogy az elmúlt tanévben félmilliónál is többen vették igénybe ezt az étkeztetést, még nagynak is tűnhet az ösz- szeg. Annál kisebb, ha a költségeket tekintjük, hiszen ma már naponta 100-200 forint közötti összegeket kérnek egy-egy étkezésért az iskolai menzán (legfeljebb a három és több gyermekes családoknak olcsóbb). Hát persze: ez is vállalkozásba ment át, mint annyi minden, s akkor ugye ott a nyersanyagár, meg az áfa, meg a további költségek, és azt mégsem várhatjuk el, hogy valaki élete végéig vállalkozóként csak ráfizessen. Mit várhatunk el mégis? Azt; a hatalom legyen tekintettel arra a parlamenttől az országszéli önkormányzatig, hogy egyre több a rászoruló, hogy bizony, nem csupán félmillió gyerek után kellene étkezési hozzájárulás címén gyermekvédelmi támogatást adni, hanem annál jóval többnek. Százezrek és milliók, milliárdok forognak a szponzori érában a labdarúgástól a tengerentúli tapasztalatszerzés költségének fedezéséig, amit a juttatók majd aztán jóváír tűik maguknak. Jól menő cégek, milliárdos haszonnal prosperáló intézmények nagyobb figyelemmel fordulhatnának az iskolai menzák, a gyermekétkezdék felé, s talán észre- vennék, vajon hány nebuló csak kívülről néz be az étterem ablakán... fi-JltOQÍ'1 J * : f
