Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

1998. január 12., hétfő GAZDASAG Kelet-Magyarorszag 15 Támogatható programok kerestetnek A befektetőknek nyújtott helyi kedvezmény később adóban megtérülő engedmény Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Nyéki Zsolt felvétele Budapest (KM - Ny. Zs.) — Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­um nemrég megtartott év­nyitó sajtófogadásán a Mi­nőség ’97 sajtópályázat eredményhirdetésére is sor került. A fogadást követő be­szélgetésen a minőség mel­lett a térségünket érintő ak­tuális témákról is készséggel kifejtették véleményüket a tárca vezetői. — A minisztérium megkülön­böztetett figyelmét élvezi a ke­leti régió, elég csak utalni az ausztriai és a németországi be­mutatkozó látogatások meg­szervezésére, de konkrét pro­jektek, számos ipari beruházás támogatásáról is számot adha­tunk — fejtette ki álláspontját Fazakas Szabolcs miniszter. Célhoz a pénzt — Álláspontunk továbbra is az — folytatta a miniszter —, hogy az infrastruktúra fejlesz­tésében minden tőlünk telhetőt megteszünk, s a jelenlegi sza­bályozókban is egy sor támo­gatás és adókedvezmény biz­tosított az ún. elmaradott tér­ségeknek. A térségből érkező projektekről a megye és a me­gyeszékhely vezetőivel folya­matosan értekezünk, s a meg­felelően kidolgozott, megala­pozott terveket az összes ren­delkezésünkre álló eszközzel felkaroljuk. Nagy lépés a Zá­honyi Vállalkozási Övezet el­ismerése is, de ez önmagában még nem vonz befektetőket. Ehhez ki kell építeni az inf­rastruktúrát, s világosan meg kell mondani a befektetőnek — legyen az külföldi vagy magyar —, hogy milyen terü­leten. milyen programokhoz várják a tőkéjét. Sokan tartanak attól, hogy a ci­gány kisebbség helyzetének ren­dezése körül kia­lakult feszültsé­geknek gazdasá­gi kihatása is lesz. Én úgy lá­tom — mondta a miniszter —, hogy a magyar- országi cigány­ság problémája egyelőre csak a különböző nem­zetközi szerveze­teknél váltott ki visszhangot, de inkább értékelő felhanggal. Nem valószínű, hogy a Székesfehérvá­ron befektető IBM vagy Phi­lips ezzel a prob­lémával ütközne, hiszen ennek in­kább társadalmi­szociálpolitikai illetve kisebbségpolitikai von- zata van, amit egy befektető nem érez. Forrás a parkhoz Ha pedig a turizmust vesszük alapul, a Magyarországról kül­földiek által készített reklám­filmekben, prospektusokban éppen hogy pozitív képpel szerepel a cigánykérdés. Ezek­ben gyakran tűnik fel a hege­dűn játszó prímás, a jó hangu­latot szerző zenekar. A ci­gányság, mint Magyarorszá­gon jelen lévő kisebbség tehát a külföldiek szemében sajátos vonzerőként jelenik meg. A székesfehérvári Rádió utca vi­tája nemzetközi viszonylatban sem egyedülálló, ilyen problé­mák megjelennek a románok­nál, a cseheknél, de Ausztráli­ától Amerikáig szembesülnek hasonló gondokkal. — Fontos dolognak tartom, hogy komollyá tettük az ipari parkok pályázati rendszerét, vagyis csak olyan települések pályázhatnak eséllyel, ahol re­ális esély mutatkozik a megva­lósításra — veszi át a szót Hegyháti József helyettes ál­lamtitkár. Ha pedig a megkü­lönböztető címet már elnyerte valamely ipari park, akkor pá­lyázhat a tárcák kezelésében lévő különböző alapokra. Ami az IKIM-et illeti, a gazdaság- fejlesztési célelőirányzat a ke­rítésen kívüli infrastruktúrá­hoz jelentős vissza nem térí­tendő támogatást nyújt. A bel­ső infrastruktúra kiépítésében a cégek kamatpreferenciákra tarthatnak igényt. Ehhez kap­csolódhat a munkahelyterem­tés, a munkaerőpiaci alap for­rása, de adott a beszállítóvá válás lehetősége is, amelynél kiemelten támogatunk kis- és középvállalatokat. Adófizető befektetők Nagyon sok multinacionális cég keresi meg a minisztériu­mot, ezeket mi lehetőség sze­rint olyan térségekbe irányít­juk, amelyek megkülönbözte­tett figyelmet érdemelnek. Ép­pen a munkanélküliség vagy egyéb, az országos átlagnál gyengébb adottságok miatt. Ide ugyan kisebb lelkesedéssel mennek a külföldiek, de a na­gyobb támogatás lehetősége növeli a szimpátiát. Az egyes tárcák illetve a kormány támo­gatása viszont még nem ele­gendő vonzerő a tőke megnye­réséhez, nem nélkülözhetők a helyi kezdeményezések — szögezi le a helyettes államtit­kár. A beszállítói programhoz kapcsolódni tudó cégekre van szükség, s az sem közömbös, hogy mondjuk a helyi önkor­mányzat milyen kedvezmé­nyeket nyújt a multik számára. Ez hosszabb távon megtérülő engedmény, hiszen egy jó adófizetőt nyer az érintett vá­ros, település. Nem közömbös az sem, milyen telket, az ipari parkon belül milyen kész inf­rastruktúrát kínálnak a befek­tetőnek. Ezeket a kormányzati asztaltól nem lehet vezérelni, ügyes menedzsereket kell a helyi kezdeményezések élére állítani. Előadások agrártémában DAM-vevő Miskolc (MT) — Aláírták a Diósgyőri Acélművek Rt. (DAM) privatizációs szer­ződését Budapesten, az ÁPV Rt. székházában. A Kelet-szlovákiai Vasmű a részvények 68,15 százalé­kát szerezte meg. A vevő az adásvételi szerződésben kötelezettsé­get vállalt, hogy a DAM Rt. jegyzett tőkéjét a szerződés aláírását követően 30 na­pon belül 2 milliárd forint­tal, száznyolcvan napon be­lül további 1 milliárd fo­rinttal és 15 hónapon belül még 1,5 milliárd forinttal emeli. Kisvárda (KM - Ny.Zs.) — Az őstermelői igazolványok változásával és az adózással összefüggő kérdésekről vala­mint az 1998. évi agrártámo­gatásokról szervez januári elő­adás-sorozatot megyénk észa­ki térségében Demeter László gazdajegyző. Az egyes előadások helyszí­nei és napjai (a kezdés idő­pontja mind a kilenc települé­sen 17.30 óra) a következők: Dögé (01. 15., csütörtök, Nap­közi Otthon); Anarcs (01. 19., hétfő, Általános Iskola)^ Gyu­laháza (01. 20.1, kedd, Általá­nos Iskola); Szabolcsbáka (01. 21., szerda, Faluháza); Fé- nyeslitke (01. 22., csütörtök. Faluháza); Kékese (01. 23., péntek, Művelődési Ház); Ajak (01. 26., hétfő, Művelő­dési Ház); Kisvárda (01. 27., kedd, Művelődési Ház); Sza­bok sveresmart (01. 28., szer­da, Művelődési Ház). A fenti helyszíneken az egyeztetés már megtörtént, a termek rendelkezésre állnak, s az előadásokról hangosbe­mondón, illetve postai úton meghívóval is értesítik az ér­deklődőket. Céginfó Becs (MTI) — Az Európai Bi­zottság anyagi segítségével február közepén megkezdi működését az az információs adatbázis, amelyből a bécsi, a győri, a pozsonyi és a bmói cégek kölcsönösen informá­lódhatnak egymásról. A Bécsi Gazdaságtámogatási Alap mű­ködteti a rendszert, amelyből a bécsi vállalatok pontos gazda­sági adatokat tudhatnak meg a kelet-európai partnereikről és a gazdasági együttműködési lehetőségekről. Most készül­nek az Internet-honlapok. A Vienna Tele-Cooperation Centre elnevezésű vállalkozás lehetőséget nyújt a határokon átnyúló együttműködésre, ter­melésre. HIRDETÉS Az Arany Ászok titka A Dreher Sörgyárak Rt. kereskedelmi és disztribúciós prog­ramjának megfele­lően a megújult cso­magolású Arany Ászok termék már a megyében is kap­ható. A pilseni típusú világos sör az ország második legnagyobb márkája, Budapesten pedig minden második üveg sörön az Arany Ászok felirat fénylik. Az Arany Ászok az első jelentős sörmárka Magyarországon, amely ilyen nagyméretű arculatváltást hajtott végre. hogy elkészítésénél az ászokolás hagyo­mányait felhasználva a korabeli sörfőző el­járásokat ötvözik a legmodernebb sörfő­zési technológiákkal. Az Arany Ászokot tovább főzik, mint az egyéb hagyomágyos világos söröket, így szárazanyagtartalma is magasabb lesz. Mindezek eredményeképpen egy rend­kívül kellemes, selymes sört nyernek, ami a sörbarátok megfogalmazása sze­rint „jobban csúszik”, mint más vilá­gos márkák. A novemberben indított országos rek­lámkampánynak és nyereményakció­nak is köszönhető, hogy a megújult külső pozitív visszhangon keltett a fo­gyasztókban, annál is inkább, mert a külcsín igen, de az ár nem változott. Az Arany Ászok selymes, kissé keser­nyés és gyengén aromás ízének titka. Nem véletlen, hogy amióta az Arany Ászok a piacon van, semmifajta minő­ségi kifogás nem merült fel a márká­val kapcsolatban. A Dreher Sörgyárak Rt. kiváló szakember gárdája és világ- színvonalú technológiája pedig to­vábbra is garanciát jelent az állandó magas minőségre. /PR/ Gabona a síneken Budapest (KM) — A gabona­szállítások egyeztetésével fog­lalkozó országos értekezlet ja­nuár 8-i, a MÁV Rt. székházá­ban megtartott ülésén Bobál István árufuvarozási szakigaz­gató bejelentette: 1997-ben mintegy 1,3 millió tonna ga­bonát fuvarozott a MÁV, szemben az 1996-os 300 ezer­rel. Novemberben 276 ezer, decemberben 288 ezer tonna szemestermény hagyta el az országot vasúton. A novemberihez képest Horvátország felé 7 ezer ton­nával, Lengyelország irányába 10 ezer tonnával nőtt a decem­beri forgalom. A vasutak kö­zötti tárgyalások eredménye­ként a lengyel területen 25-30 napról novemberre 15 napra, decemberre pedig 12 napra csökkent a kocsiforduló idő. A román vasút a tavaly novem­beri megállapodásnak megfe­lelően 150 gabonaszállító ko­csit adott át a MÁV-nak, így a Constantái kikötőbe irányuló tranzitforgalom is számottevő­en megnövekedett. Szintén a kocsiforduló idő 34 napról 25 napra csökkenésének tudható be, hogy Olaszországba de­cemberben 14 ezer tonnával több árut fuvarozott a MÁV, mint az előző hónapban. Továbbra is gyér a forgalom a FÁK-országok irányába: no­vemberhez képest december­ben 14 ezer tonnányi gaboná­val kevesebb. A szlovéniai forgalom 25 ezer tonnás csök­kenése a koperi kikötő fogadó- készségének hiányával ma­gyarázható. A szállítások az év első munkanapjait követő­en felgyorsultak: január 6-án, kedden mintegy tizenhat- ezer, 7-én pedig 19 ezer tonna gabonát rakodtak be a vago­nokba. HATÁRIDŐK cégvezetőknek Január 12. A jövedelemadó előlegé­nek befizetése. Január 13. A befek­tetési szol­gáltatók je­lentése a nyitott pozícióik­ról. Január 15. A befektetési vállalkozá­sok nagykockázati jelenté­se; a fogyasztási adó befi­zetése, visszaigénylése; a fogyasztói árkiegészítés igénylése, az idegenforgal­mi adó befizetése; mező- gazdasági támogatások igénylése; az útalap-hozzá­járulás rendezése; elszámo­lás az értékesített közteher­jegyekről; a pénzváltási te­vékenységet folytató átvál­tóhelyek információszol­gáltatása az MNB részére; vízigénybevételi nyilatko­zat; a vízkészletjárulék be­fizetése; az átalányadó elő­legének befizetése; a tételes átalányadó befizetése. Zárjegy A zárjegyfelhasználó a tárgyévet megelőző év ok­tóber 1-jéig köteles bejelen­teni a VPOP-nak a követke­ző évre vonatkozó, várható éves zárjegyigényét válasz­tékonként, negyedéves bontásban, kiszerelési egy­ségenkénti részletezésben. Annak, aki év közben kezdi meg a jövedéki termék elő­állítását vagy importálását, az első zárjegyrendeléskor kell bejelentenie az éves zárjegyigényét. A zárjegye­ket az erre a célra rendsze­resített hárompéldányos zárjegy megrendelőlap két példányának megküldésé­vel kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a meg­rendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon megérkezzen az országos parancsnokság­hoz. A 36/1997. XI. 26. PM rendelet szerint az a jogi személy, jogi személyiség­gel nem rendelkező szerve­zet és természetes személy igényelhet zárjegyet, ame- ly/aki rendelkezik a jövedé­ki termék előállítására jo­gosító érvényes adóraktári engedéllyel, illetve a jöve­déki termék importálására jogosító engedéllyel és a megrendeléséhez bemutatja az érvényes importszerző­dést, valamint a fentiek sze­rint bejelenti az éves zár- jegyigényét. A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó vagy az írásban meghatalmazott képviselője veheti át, amennyiben bemutatja az előállítási költség megfize­tését igazoló bizonylat ere­detijét. A zárjegyet a jövedéki termék fogyasztói csoma­golására kell felragasztani úgy, hogy a szöveg és a sor­szám olvasható legyen. Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 8. Vétel Eladás Középárf. 327.66 345,43 335,37 Angol font 327,50 343,78 335,64 327,10 343,83 335,49 126,73 136,58 131,33 Ausztrál dollár 127,31 135,53 131,42 127,50 135,39 131,45 531,89 570.27 548,34 Belga frank* 532,33 565,30 548,94 532,21 565,13 548,67 28,64 30,87 29,68 Dán korona 28,82 30,60 29,71 28.61 30,59 29,70 36,01 38,81 37,32 Finn márka 36,23 38,49 37,36 * 36,23 38,47 37,35 32,75 35,11 33,76 Francia frank 32,60 34,82 33,81 32.86 34,72 33,79 97,30 104,32 100,31 Holland forint 97,43 103,43 100,43 97.62 ■ 103,14 100,38 150.39 162,07 155,84 tapányen* 151,16 160,90 156,03 151.26 160,61 155,93 139.15 149,97 144,20 Kanadai dollár 140,16, 148,48 144,32 139,92 148,57 144,25 110,42 116,41 113,02 Német márka 110,34 115,98 113,16 110.56 115,93 113,11 26,53 28,59 27,49 Norvég korona 26,69 28,35 27,52 26.69 28,35 27,52 111,69 119,75 115,14 Olasz líra** 111,79 118,69 115,24 112,19 118,18 115,19 15.70 16,55 16,07 Osztrák schilling 15,68 16,48 16,08 15,67 16,48 16,08 105,17 117,35 110,71 Portugál escudo 107,62 114,16 110,84 107,46 114,10 110,78 128,82 138,83 133,49 Spanyol peseta* 129,63 137,65 133,64 129.57 137,58 133,58 136.39 143,79 139,60 Svájci frank 135,60 143,90 139,75 136,05 143,31 139,69 24.70 ■ 26,62 25,60 Svéd korona 24,87 26,43 25,65 24.87 ■ 26,41 25,64 201,60 212,54 206,35 USA dollár 202,64 211,40 206,52 201.26 211,58 206,42 215,75 232,52 223,58 ECU 217,09 230.43 223,76 216,94 230,36 ' 223,65 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, *’: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom