Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

1997. december 11., csütörtök □ Nyíregyházi KisKelet Magyar titkok nyomában Oktatási rendszerünkkel ismerkedtek az ide látogató angol filmesek A brit operatőr és David Müls menedzser Nyíregyháza (KM - HZs) — A nyíregyházi Apáczai Cse­re János Gyakorló Általános Iskolában és a Báthory Ist­ván Általános Iskolában an­gol filmesek jártak a héten. A brit Channel 4 stábja Da­vid Mills menedzser irányí­tásával járja a világot, filmet készít az általános iskolai ok­tató-nevelő munkáról. Már voltak Svájcban, Belgium­ban, Japánban, s most ismét hazánkba érkeztek, két évvel ezelőtt ugyanis már forgat­tak Magyarországon. A menedzserrel, David Mills- szel beszélgettünk munkájuk­ról a gyakorló általános iskolá­ban. Keresik a választ — Nagy-Britanniában sok probléma van az oktatással, nagyon magas azoknak a diá­koknak a száma, akik rosszul tanulnak, közel 30-40 százalé­kuk rossz tanuló. Ezen a téren Európában az egyik leg­rosszabb eredmény Ángliában található. Ellenben egyharma- duk kiválóan tanul, nagyon nagy műveltségre tesz szert, felveszik Európában bárkivel a versenyt. Felmerül a kérdés: Miért van ez az óriási különb­ség? Erre keressük a választ, ezért járjuk a világot, keressük a jobb módszereket. Magyar- országon tapasztalataim sze­rint á legtöbb gyermek jól ta­nul. Azért jöttünk ide, hogy megismerjük, hogyan csinál­ják ezt. — Tapasztalataink szerint a kezdeti időszak rendkívül fon­tos, az óvodai előkészítő mun­kának nagy jelentősége van. Nagy-Britanniában általában a gyerekek 3-4 évesen kezdenek olvasni és írni. Magyarorszá­gon úgy gondolják, ez túlságo­san korai kezdés, s a nemzét- közi tapasztalatok is ugyanezt állítják. — Azt gondoljuk, annak, hogy ilyen rossz teljesítmé­nyek vannak az az oka, túlsá­gosan hamar kezdenek olvasni és írni. Rengeteg kudarcélmé­nyük alakul ki idejekorán, s a kezdeti hibákat a későbbi években sem tudják korrigál­ni, egyre inkább lemaradnak a tehetségesektől. Előkészítés Cl Milyenek tapasztalatokat szereztek a magyarországi is­kolák tanítási óráin? — Magyarországon azokat a dolgokat tanítják meg az óvodákban, amelyekre való­ban szükség van, s nem olvas­ni, írni tanulnak a kicsinyek. Nagyon kedvezőek a tapaszta­lataink, rendkívül tetszik a magyar oktatási rendszer. Mostani látogatásunk célja, hogy elsősorban az óvodai előkészítést tanulmányozzuk. Nagyon érdekes, ahogyan a hallás utáni megértést fejlesz­tik az ovisoknak, s tetszenek a csoportfoglalkozások is. Tet­szik továbbá az is, ahogyan az értelmi képességeiket játéko­san fejlesztik. Azt gondoljuk, Nagy-Britannia sokat tanulhat Magyarországtól. O Hogyan hasznosítják a hazánkban látottakat? — Egy összegző jelentést készítünk, illetve az itt forga­tott filmet is sugározzák majd a televízióban. Reméljük, Ma­gyarország ráébred arra, mi­lyen jó az oktatási rendszere, s nem változtatja meg azt. A legrosszabb, ami történhet, az, amikor az iskolák vetélkednek egymással. Ez már megtörtént Nagy-Britanniában és minden rosszabb lett. Kiszélesíti azt a szakadékot, ami a gyerekek között amúgy is létezhet, s vé­gül mindenkit lehúz. A hagyo­mányos módszerekhez kellene ragaszkodniuk a magyarok­nak, hiszen az egyik legjobb eredménnyel Európában ők büszkélkedhetnek. Különösen nem olyan irányba kell változ­tatni, mint Nagy-Britanniában, mert az megbukott. Tragikus lenne, ha a britek átvennék a magyar módszert, amelyek si­keresek, a magyarok pedig a brit módszert, amelyek meg­buktak. Hiányzott a koppantás Néhány szót váltottunk Deb- reczeni Tamásnéval, az Apá­czai Csere János Gyakorló Ál­talános Iskola pedagógusával is, hiszen az ő tanítási óráján forgattak a vendégek. — A magyar gyerekek 6-7 éves korukban kezdenek írni, és mégis hamarabb és ha­tékonyabban sajátítják el az Elek Emil felvétele íráskészséget, mint az angol gyerekek, akik 3-4 évesen már írnak. Arra volt kíváncsi a brit stáb, hogy honnan indul­tunk az iskola kezdéskor, mi­lyen vonalakat, elemeket írtak az első órákon, s hol tartanak most decemberben. Megnéz­ték, hogyan ír egy átlagos gye­rek, s hogyan a legjobbak. Eb­ben az osztályban senki sem ismerte az írott betűket szep­temberben, s most december­ben nagyon szépen írnak. A britek várták a koppantásos ol­vasást, ahogyan régen tanultak a diákok. Ilyen azonban már nincs, mindenki a saját tempó­jában olvas. Magyarórára vol­tak kíváncsiak ebben az osz­tályban, nekik is megmutat­tuk, néhány hónap alatt milyen óriási fejlődésen mennek ke­resztül a gyerekek. Szeptem­berben az írásmozgás gyakor­lásával kezdenek a kicsik, majd a vonalelemek követ­keznek, s az első betű, az i megformálásán fáradoznak. Ilyenkor december elején már több mint húsz betűt tudnak ír­ni, s ebből következik, hogy már szavakat írunk. Hazánk­ban az életkori sajátosságok­nak megfelelően tanítunk, s ez nagyon jó. Egy helyen majdnem minden Nyíregyháza (KM - HZs) — Ezüstvasárnap virrad ránk a hét végén, közeleg a szent­este, mindenki igyekszik meg­venni az ajándékokat. Nyír­egyházán decemberben színes forgatag várja a vásárlókat. Ezúttal annak jártunk utána, mi a véleményük a nyíregyhá­ziaknak a karácsonyi forgatag­ról. Hegedűs Csanád Hegedűs Csanád (nyomdai dolgozó): -— Szerintem jó a forgatag. Szívesebben vásáro­lok ilyen helyen ajándékot, mint szigorú külsejű áruhá­zakban. Vinnai Péterné Vinnai Péterné (pedagó­gus): — Évek óta végignézem a forgatagot. Örülök, hogy van ilyen vásárlási lehetőség, de a választékkal nem vagyok megelégedve, sok sátorban ugyanazt a kínálatot találtam. Úgy gondolom, sok áru a KGST-piacon is megtalálható, csak valamivel olcsóbb ott. Pécsi Jánosné (nyugdíjas): — Hasonló, mint tavaly volt. Megvallom őszintén, egy ki­csit piacos jellege van az egésznek. Nagy József (programozó): — Mindenképpen szükség van a karácsonyi forgatagra, Nagy József én is itt veszem meg az aján­dékokat. Egy helyen majdnem mindent meg tudok vásárolni, nem szükséges üzletről üzletre rohangálni. Vadász Péter (vállalkozó): — Nagyon magas a bérleti díj a sátrakért, hiszen négyzetmé­terenként 500 Ft. Ezért néhány helyen óhatatlanul magasab­bak az árak. Annyira bekemé­nyített az önkormányzat, hogy az már irritáló. Kovács Zsuzsa (felszolgá­ló): — Nem sok időm van a bevásárlásra. A forgatagon is csak átfutottam, benéztem, melyik sátorban mi kapható. Nem itt fogom megvenni az ajándékaimat. Ha már van egy ilyen vásár, akkor legyenek kedvezmények is. A kereske­dőknek az áraikkal is ide kel­lene csábítani az embereket. Lengyel Anita Martyn Péter felvételei Lengyel Anita (kereskedő) : — Délelőtt kevés az érdeklő­dő, délután 4 óra után jönnek inkább az emberek vásárolni. A kereskedőknek szerintem jó ez a forgatag, vásárlóként még nem volt időm szétnézni. Min­den itt kapható egy téren, nem kell a várost körbejárni, hogy megvehessünk egy-egy meg­lepetést. Sok a bicikli, kevés a szerelő Nyíregyháza (N. L.) — Eredményesnek mondható az az állásbörze, amelyet az elmúlt napokban tartottak a Megyei Munkaügyi Köz­pont nyíregyházi kirem- deltségén. Majdnem hat- százan érdeklődtek munka- lehetőségek, illetve átkép­zési lehetőségek iránt. A munkaügyi központ szak­emberei többek között munkajogi információkkal szolgáltak. Figyelmet érde­mel, hogy a börzén jelen volt a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal képviselője is, aki a jövedelempótló tá­mogatásokkal és a segélye­zésekkel kapcsolatban adott tájékoztót. Számos nyírségi munka­adó konkrét állásajánlattal várta az érdeklődőket. Né­hány esetben sikerült előze­tes munkaszerződést kötni. Néhány munkaadó igénye továbbra is kielégítetlen maradt. Ezekre a betöltet­len állásokra a következő napokban, hetekben még lehet jelentkezni. Az újfe­hértói Urbán és Társa Ru­haipari Kft. például a 20-25 varrónőn kívül szalágveze- tőt, szabászt és meóst is ke­res. A nyíregyházi székhe­lyű Merci-Trade Bt. tíz ke­rékpárszerelőt felvesz azonnal. A cég a jelentke­zőket be is tanítja a szakmá­ra. A jelentkezésnél előny­ben részesülnek azok, akik valamilyen vasas alapszak­mával rendelkeznek. Nyír­egyházán és több települé­sen — például Ibrányban — közmunkások jelentke­zését várják majd erdőtele­pítésre és erdőművelésre. Katonás rendben sorakoznak Nyíregyháza utcáin azok a zsákok, amelyekbe a lehullott faleveleket gyűj­tötték össze Harasztosi Pál felvétele Pokoljárás a sárban Mostanában sok cikk jele­nik meg arról, hogy Nyíregyháza város önkor­mányzata mennyire sokat törődik a külterületi telepü­lésekkel. Lehet, hogy így van, de mi ezt Kordovánbo­korban nem érezzük. Leg­alábbis a tanyán élő tizen­három családnak ilyenkor ősszel és tavasszal pokol az élete. A gondot a mintegy másfél kilométer hosszúsá­gú bekötőút okozza. A rossz időjárás beköszönté- vel sárossá, latyakossá vá­lik az út, és szinte lehetetlen rajta közlekedni. Mindezt tetőzi az, hogy sok idős em­ber lakik itt, gyakran kell hozzájuk mentőt, orvost hívni, de jármű legyen, amelyik be tud hajtani. Megkerestük a területünk önkormányzati képviselő­jét, ígérte a Városüzemelte­tési Kht. vezetőjével közö­sen, hogy két héten belül intézkednek. Ez sajnos a mai nap nem történt meg. A földútnak elég lenne, ha vé­gig menne egy gyalu és dombhátúra alakítaná ki. Ez évekig megoldaná a problémát, csak lehet, az idén már elkéstek a munká­latokkal. Tomasovszki János, Nyíregyháza­Kordovánbokor A lakók kérték A Kelet-Magyarország múlt heti KisKelet mellék­letében olvasói panasz je­lent meg, mely a Tábor utca végén lévő bukkanok (fek­vőrendőrök) rossz kialakí­tását sérelmezi. Az észrevé­tellel kapcsolatban Roma- novits István, a polgármes­teri hivatal városfejlesztési iroda vezetője elmondta: A Kistelekiszőlőnek eb­ben az utcájában 1995-ben magánerős lakossági társu­lás formájában — önkor­mányzati támogatással — valósult meg az útépítés. Az ún. fekvőrendőrök ki­alakítását a kiviteli terv nem tartalmazta, és nem a városfejlesztési iroda kez­deményezésére épült. Az út műszaki átadását megelőzően a közös képvi­selő megkereste az irodát és tolmácsolta, a lakosság ké­rése az, hogy helyezzenek el bukkanókat, melyek a járműveket lassításra kény­szerítik majd, ugyanis az aszfaltozás elkészülte után az utcában az autók a meg­engedett sebességet jóval túllépve közlekedtek. Az út kezelője ez ellen nem emelt kifogást, így elkészültek a fekvőrendőrök. Amennyiben olvasóink szeretnék ezt megszüntetni, akkor levélben — az ott lakók aláírásával — fordul­janak az út kezelőjéhez, a városüzemeltetési irodá­hoz. OSv^soxik írja 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom