Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

I Szemtől szemben Szerte az országban, s a határokon túl is száz­számra akadnak házak, épületek, amelyeket Makovecz Imre és tanít­ványai terveztek. Az egyik legismertebb magyar építész a közel­múltban megkapta a Francia Akadémia nagy aranyérmét is. Beszél­getésünk során először az északkeleti térség­hez kötődő munkáiról kérdeztük. DOMBROVSZKY ÁDÁM- Sárospatakon 1964-től egészen a kilencvenes évekig dolgoztunk. A rendszerváltozás után az új polgár- mester nem tartott igényt ránk. Több mint tíz éve kezdtünk épiteni Csenge- ren. Egy nagyszerű polgármesterrel, aki akkoriban még tanácselnök volt. A faluból időközben város lett, s azt hi­szem, itt markánsan sikerült megvaló­sítanunk a szerves építészet lényegét.- Röviden meg is fogalmazná?- Szerves gondolkodásra épül. Az építészet összefügg a szociológiával, a földrajzzal, a település növényvilágá­val... Kommunitatív tartalmú gon­dolkodást. eleven szemléletet kíván.- Már ahol fogadják. Mert ahogy tudom: Debrecennel például kifeje­zetten rossz a kapcsolata.- Lett volna egy nagyobb megbízá­som, de a debreceni kollégák tiltakoz­tak. Felháborodtak azon, hogy egy „idegennek” akarják odaadni az új gimnázium tervezését. Akkor közöl­tem velük, hogy mindörökre befejez­tem a debreceni ténykedésemet.- Ilyen haragtarló? Hiszen nyilván pusztán egy szűk kör érdekeit sértette... S tudom. Debrecenben is vannak hívei.- Ezt már eldöntöttem. Nekem ez a kicsi Magyarország Debrecen nélkül is elég ahhoz, hogy megéljek. Makovecz Imre Makovecz-terv: a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium- Sőt. ahogy tudom, most éppen Leadván. Temesváron, Dunaszerdahe- lyen is tervez.- Meg a Kárpátalján, Berlinben, Londonban...- Tovább tágítom a kört. pedig én csak a határon túli magyar területekre céloztam. Arrafelé nem sért érdekeket?- Ezzel mindenütt számolni kell. De én nem az ottani építészek kenyerét akarom elvenni. Megpróbálok minősé­get produkálni. Ugyanis nem szeretem azt a hazafiságot, ami pusztán a XIX. századi rétori fogásokból áll. A gya­korlatban kell azt megvalósítani. Az én szakmámbari ez azt jelenti, hogy elme­gyek a Csallóközbe dolgozni. Valódi kapcsolatot kell kiépíteni, hogy ne sza­kadjon tovább a Kárpát-medence. Nem locsogni kell a határok átjárhatóságá­ról, hanem azt tartalommal megtölteni.- Ön családi házakat szeret elsősor­ban tervezni.- A családi ház számomra nem elsősorban pénzkereset. Főleg a középrétegeknek dolgozom. Az újgazdagok csicsás neobarokk palotáit el sem vállalom. Sajnos, a mai labilis gazdasági és politikai világban a házépítés sokszor csak a tőke ingatlan­ba való átmentését jelenti. Csökken a gyerekszám, nő az épületek nagysága Nem ez az én világom.- Hanem?- A munka szépségét az adja, amikor szoros kontaktus alakul ki az építtető és a tervező között. Engem roppant módon érdekéi, hogy az emberek miként szeretnének élni, s mi­lyen emlékeket hoztak magukkal. Fan­tasztikus hallgatni a kis házgyári, S3 négyzetméteres lakásból kitömi készü­Fotó: Nagy Gábor lök elképzeléseit. Látszik, hogy az mi­lyen pontokon neurotizálta őket, mit tett velük a nyolcadik emeleti svábbo­garas, túlfűtött lakásnak nevezett élettér...- Mennyi időt vesz igénybe a ter­vezés előkészítése?- Rendkívüli erőfeszítéseket teszek az előkészítő munkák során. Elsősor­ban az asszony az igazi partner, hiszen valójában mindenütt ő irányítja a csa­ládi életet. Fontosnak tartom, hogy a tíz évnél idősebb gyerekek is beleszól­hassanak a tervekbe. Ez persze időigé­nyes, de feltétele annak, hogy az épít­kezés során viszont már minden gördü­lékenyen haladjon. Akkor már csak az én egyetértésemmel lehet változtatni, így tudom megvédeni az építtetőt azoktól az iparosoktól, akik mindig „egyszerűsítéseket” ajánlanak. Több­nyire azért, hogy kevesebb munkával több pénzt vasaljanak be a megren­delőtől.- Meglepett, hogy el sem indult a Nemzeti Színház tervpályázatán.- Sohasem pályázok. Egyrészt azért, mert az építtetés a megbízó és a tervező közötti bizalmon alapul. Más­részt a pályázati végeredmény mindig a középszerűnek kedvez. Akármilyen zseniálisak is a zsűri tagjai, mégiscsak kiegyenlített eredményt reprezentál­nak. Harmadrészt: a pályázat ered­ménye mindig ki van szolgáltatva a politikai és a személyes ízlésnek.-Ha a politikától távol tartja is ma­gát, rendszeresen megnyilatkozik a közéletben. Aláírásával tiltakozott az ellen, hogy a rendőrség brutálisan fel­lépett aföldiigyben tüntetőkkel szemben.- Itt van ez az ország 40 év szelle­mi-fizikai pusztítása után. Valójában annyi történt, hogy az irányítóközpont keletről nyugatra tevődött. Azt kell lás­sam: a Kádár-rendszer alatt erőtelje­sebb volt a nemzeti politika, mint ma.- Ön szerint mit részesít előnyben a mai kurzus?- A felszínen nemzetköziséget kép­visel, a hangsúlyt pedig a gazdasági életre helyezi. A földtörvény esetében például azt a látszatot kelti, mintha a korszerű mezőgazdasági struktúra élet- lehetőségeit védené. Holott a szocialis­ták számára jelentős káderréteget je­lentenek a tsz-vezetők. Velük olyan vegyes vállalatokat kívánnak létrehoz­ni - külföldi tőkeinjekciókkal ame­lyek a szövetkezeteken keresztül a föld kiárusításához vezetnek. A földet áru­vá akarják tenni, s ez számukra a meg­gazdagodás útja, hiszen Európa Unió­tagként a föld ára sokszorosára megy majd fel. A tűzhöz közel állók már vá­sárolják is a földeket, hogy később majd üzletelhessenek vele. Nahát ennyit jelent a „nemzetköziség". S ha mindezt ma Magyarországon meg lehet csinál­ni, akkor nagyon nagy baj van. Az írás­tudók bénultsága pedig hozzájárul ah­hoz, hogy olyanokká váljunk, mint a marhák a vágóhídon, akik csak arra várnak, mikor kerül rájuk a sor. (Folytatás a: első oldalról) Az iskolát részben felmentheti a társadal­mi felelősség alól az az alsó tagozatos gyer­mekek körében nyert pedagógiai, szociál­pszichológiai felmérés, amely szerint: „az iskolai teljesítmények szóródásából az otthoni tényezők négyszer többet magya­ráznak meg, mint az iskolai tényezők.” Mindezek - amelyek csak vékony sze­letét képezik a problémakörnek - olyan tár­sadalmi és részben élettani törvénysze­rűségekre utalnak, amelyek nem ismerete vagy tudatos figyelmen kívül hagyása rend­kívül súlyos károkat okozhat mind a kisebb közösségekben, mind országos viszony­latban, tovább élteti és felerősíti a kölcsö­nös előítéleteket. És nemcsak az al­kotmányban megfogalmazott emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye, ha­nem elemi érdekeink összessége is azt kí­vánja. hogy ezeket az előítéleteket leküzd- jük még akkor is, ha ismerjük és helyenként naponta megtapasztaljuk Gordon W. Allport amerikai szociológus ún. „rászol- gálás” elméletének érvényre jutását. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a többségi tár­sadalom értetlenül - és egyre türelmet­lenebbül - áll azokkal a jelenségekkel (rendkívül durva hangnem és viselkedés- mód - ami természetesen nem csak rájuk jellemző erőszakos házalás, koldulás, szexuális jellegű ajánlattevés stb.) szemben. amelyek egy niás közegben évszázados be­idegződések folytán természetesnek tűnnek. Allport ez esetekben is megértést, tolaren- ciát és segítőkészséget ajánl. Nem fogadhatjuk el az ún. „megélhetési bűnözés”-szisztémát - legyen az elkövető cigány vagy nem cigány ennek égisze alatt ugyanis műiden szegény ember lophat­na, rabolhatna. A társadalom gon­doskodik (gondos­kodnia kell!) arról, hogy a legalap­vetőbb létszükség­leti cikkekhez min­denki hozzájusson. Nincs joga azon­ban ezt (pl. családi pótlék, nevelési se­gély) senkinek kocsmákban, do­hányboltokban és drogüzéreknél elherdálni (akkor szabadulna el igazán a „pokol”, ha a cigány fiatalok a kábítósze­rekre rászoknának). Kétségbevonhatatlan joga van minden gyermeknek egészségesen megszületni, és éleiét így leélni. Az intézkedéscsomagban megfogalmazott „pozitív diszkrimináción” és a széles körű miniszteri felelősségen kívül utalni kell a helyi önkormányzatok, rend- és jogvédelmi szervek, ill. mindannyiunk felelősségére és kötelezettségeire. Külön kell hivatkozni a cigány vezetők meghatározó felelősségére az etnikum egy részére jellemző élet- és magatartásmód gyökeres megváltoz­tatásában annak a tudományosan is bebi­zonyított elvnek a jegyében, hogy ember és ember közön genetikai-etnikai alapon nem lehet - nem szabad - különbséget tenni. Elutasítandók a feszültséget növelő kijelen­tések - Horváth Aladár szerint például Ma­gyarországon a romák ma is gyarmatosító hatalom alatt élnek -, csakúgy, mint az előítéletek, amelyek szerint remény sincs arra, hogy a cigányok integrációja megva­lósulhasson. A kormány koncepciói szerint rendkívül jelentős összeg - csak költségvetési forrás­ból 3 milliárd forint áll majd rendel­kezésre a cigányság támogatására. Farkas Flóriánnak igaza van abban, hogy azt in­kább e célra, mint börtönök építésére fordít­suk. Nagyon fontos azonban az ésszerű finanszírozáson túl a rendszeres és szigorú ellenőrzés, annak megakadályozása, hogy, a társadalom más elesettjeitől keservesen megspórolt összeg egyesek luxusigényei­nek vagy lumpen életmódjának fedezetéül szolgáljon. A kormány és az önkormányza­tok teendője az ezzel kapcsolatos garacia- rendszer kidolgozása, működtetése. Horn Gyula miniszterelnökkel egyet lehet érteni abban, hogy a cigányok közösítsék ki ma­guk közül a bűnöző elemeket, de meg kell kérdeznem: hova költöztetné Sátoralja­újhelyről a ricsei cigányokat? Kanadába? Angliába? Németországba? Ő is tudhatja, hogy nem ez a megoldás. Mint mindannyi­unkra, a cigányokra is vonatkozik a Szózat végzetszerű ténymegállapítása, hiszen a kö­zel kétezer éve éh Jézus Krisztus őérettük is meghalt a keresztfán. Tájak, múzeumok rejtett fényben Tiszavasvári Történet: A 18. szá­zadban épült reformá­tus parókiában lévő Vasvári Pál Múzeumot 1963-ban alapították. Nevét az 1848-as már­ciusi ifjak egyik ve­zéréről, Vasvári Pálról (1827-49) kapta. Kez­detben elsősorban a helytörténeti emlékek után kutattak, majd az 1980-as évektől a gyűj­tőkört kiterjesztették a természettudományok és a régészet területére is. Archiválták a világ­hírű Alkaloida gyógy­szergyár működésére és történetére vonat­kozó dokumentumokat. Ma a múzeumi gyűjte­mény mintegy 7000 régészeti, 3000 népra­jzi, helytörténeti tárgyból Állandó kiállítások. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszertörténete: a témát a honfoglalás korából származó, egyetlen ismert trepanálókéstől a 20. századi korszerű gyógy­szerekig tekinti át, kiemelve Kabay Jánosnak a morfinkutatásokban elért eredményeit. A nyíri Mezőség története az újkőkortól a közép­korig (felújítás alatt). Cím: 4440 Tiszavasvári, Kálvin u. 7. Postacím: 4441 Tisza­vasvári, Pf. 56. Telefon: (42) 315-722. Nyitva tartás: 8-16. (Forrás: Magyarország múzeumai) atattfe., *-----------— _..... Avar kori lelet és jelentős adattárból áll. Mit ér az ember, ha cigány? Nemzetiségek (1990) Szlovák 10 459 Román 10 740 Horvát 13570 Stert) 2905 Szlovén 1930 Német 30824 Cigány 142 683 Egyéb 19640 Koras: KSH) Í Megjelenik kéthetenkent Kiad ja at. Inform Stúdió Hacz Kft. I Felelős szerkesztő: 1 úri Gabor Vostaeim: 4001 Debrecen. Ff.: 7’ , i}«, , leleten: <52* 41U-5S7; Ka\: (521417-W5 .. ..-i— ------------------------- , .................— .....

Next

/
Oldalképek
Tartalom