Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-27 / 301. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK Őstermelők első számvetése Az Agrárkamara mindent megtesz, hogy működjön a rendszer MAGÁNVÉLEMÉNY Leltárok ideje ~W" "TT tána vagyunk a karácsonym J nak, elmúlt a szeretet ünM 1 nepe. Mégsem dőlhetünk hátra kényelmesen, mert alig fújtuk ki magunkat, készülhetünk egy másik, jelentős eseményre, az évbúcsúztatóra, a szilveszteri mulatságokra. Egyik év távozik, jön helyette másik. Ilyenkor szoktunk egyfajta számvetést, leltárt készíteni, szerbe-szám- ba venni, mire jutottunk az elmúlt esztendőben, mire készülünk az előttünk állóban. Szokványos kívánságaim vannak! — mondta egyik sikeres fiatal politikusunk nemrég, s a részletek kifejtésekor egészségről, családi megértésről, békéről beszélt. Szokványos, de mégis a legfontosabb dolgokról, azokról, melyek nélkül boldogtalan, üres lenne az életünk, s hiába lenne bármink, ha ezen alapvető, „szokványos” dolgokat nélkülözni lennénk kénytelenek. A leltárkészítés fontos munka. Leginkább akkor mondható sikeresnek, ha stimmel a végösszeg, az elvárások és teljesítések aránya pontosnak mondható. Nemcsak az egyén készíthet számvetést, leltározhat egy ország, a politika is. Ha e szempontokból tekintünk vissza a távozó esztendőre, talán elmondhatjuk róla: néha éreztük rossznak és hiányosnak, mindent összevetve azonban talán mégiscsak elégedettek lehetünk vele. Az ország gazdasági mutatói az ellendrukkerek és külföldi szakértők szerint is egyaránt javultak, stabil, kiegyensúlyozott volt a magyar gazdálkodás, a növekedés immár elvitathatatlan. A politikusokra se lehet igazán sok panasz. Elvitatkozgatnak, el-el acsarkodnak, de valóban legyőzni ma még képtelenek egymást. Betartják a demokrácia szabályait, s ha mindezekre figyelünk, a végén még kiderül: ha megszeretni nem is sikerült, kulturáltan elviselni azért megtanulták, megtanultuk egymást. Az előttünk álló esztendő sok ok miatt lesz fontos és nehéz. Választások jönnek, az előzetesek szerint a csata nem lesz akármilyen. Ha hihetünk a pártoknak, mindenki főesélyes, aki csak elindul, magabiztosságban és optimizmusban egyikük sem szenved hiányt. Lesz gondunk a voksoláskor, nem lesz könnyű eldönteni, kinek higy- jünk, kinek adjunk igazat, s ezzel a győzelemre vivő szavazatokat. Alig leszünk túl a parlamenti választásokon, voksolhatunk az önkormányzatokra, közvetlen környezetünk, lakóhelyünk politikusaira is. Új év, új árcédulák. A jövőre bevezetendő áremelések híre már napok óta köztudott. A listát hallva igen nehéz megmondani, mi lesz drágább januártól, sokkal könnyebbb felsorolni azokat a dolgokat, melyeknek ára változatlan marad. Miközben az ország helyzete javul, egyre nagyobb az a réteg, melynek a megfelelő anyagiak hiánya miatt szinte elemi, napi gondokkal kell majd megküzdenie. En mégis két dolgot kívánok leginkább magunknak: egészségünk és békénk legyen! A többivel már majd elboldogulunk valahogy... Galambos Béla Módfelett kemény évet zár idén, a szokásos évi munkamenet — a földhasznosítási támogatások, a gázolaj fogyasztási adó visszatérítés ügyintézése, pályázatkészítési segítségadás — mellett ezúttal az őstermelői igazolványok kiadására, a vidékeinken pusztító elemi károk felmérésére is hatalmas energiákat fordítani kénytelen megyei Agrárkamara. A mind több kormányzati feladat végrehajtásával megbízott, a tagjai részéről ugyanakkor növekvő elvárásoknak megfelelni igyekvő szervezet ügyvezető alelnökével Bíró Miklóssal beszélgettünk múltról és jövőről. □ Hogyan fogadták nálunk a gazdálkodók a másutt nem túlságosan nagy örömet kiváltott őstermelői igazolvány bevezetését? — A mi tapasztalataink nagyon kedvezőek. Megyénkben különösen nagy számban váltottak ki őstermelői igazolványt, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a 108 ezer igazolvány az országosnak a közel egyhatoda. Ez a szám természetesen nem azt jelenti, hogy ténylegesen ennyien foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Például az őstermelők között nagyon sok az 1-2 hektáros valódi kistermelő, aki az innen származó bevétellel csupán kiegészíti a legszükségesebbekre elegendő jövedelmét. Sokan vannak olyanok is, akiknek feleslegük képződik egy termékből, s a jó felvásárlási ár miatt értékesítik azt. A meggynél például idén 50 kilogramm értékesítésénél már egy ezrest „hozott” a kiváltott őstermelői igazolvány. Azután az is hozzájárult az igazolvány sikeréhez, hogy a felvásárlóknak nem volt kedvük bajlódni az átvételkori adóelőleg levonási adminisztrációval, ezért — szabálytalanul ugyan, de — csak az igazolványosoktól vette át a terméket. □ Úgy tudom tapasztaltak még további nemkívánatos jelenségeket is? nak tehát találkozni kell. A betétlapba maga az őstermelő is bejegyezheti a felvásárlótól kapott összeget és a másnak — például piacon — értékesített termék ellenértékét. Az eladásért járó összeg beírásánál a kompenzációs felárral növelt értéket kell bejegyezni. Amennyiben az értékesítés összege a 250 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság elvárja, hogy 1998. március 20-ig az őstermelő megtegye az adóbevallását. Ez vonatkozik a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre is, ez esetBíró Miklós Elek Emil felvétele Elő kell venni az értékesítési betétlapot, s egyeztetni kell a felvásárlási jeggyel, yy — Az őstermelői igazolvánnyal, mint egy új típusú rendszerrel kapcsolatban semmi E robléma nem lehet. Ugyanakkor helyen- ént tapasztalható volt, hogy egyesek nem megfelelően értelmezték a saját gazdaság fogalmát. Ebbe ugyanis nem tartozik bele, ha valaki bérmunkát végez, s úgymond „őstermelőként” kapja meg munkabérét. Remélhetőleg az ilyen, megtévesztő nyilatkozatokra a jövőben nem kerül sor. Igazolvánnyal csak azok rendelkeznek majd, akik ténylegesen gazdálkodnak és saját gazdaságukban előállított termékeket értékesítenek, beleértve ebbe a gyógynövénygyűjtést végzőket is. □ Ilyenkor év végén mi a teendője egy őstermelőnek? — Elő kell vennie az értékesítési betétlapot, s egyeztetni kell a felvásárlási jeggyel. Fontos, hogy minden tétel szerepeljen az előbbin is, mivel a felvásárló egy külön nyomtatványon közli az adóhatósággal, hogy milyen számú igazolvány tulajdonosától vásárolt fel terméket. A két adatben a közösen elért bevételt kell osztani a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok számával. □ Ha ezzel végezett az őstermelő, mi a további teendője? Az 1997. évben kiváltott igazolványt egyáltalán kell-e érvényesíteni? — Az őstermelői igazolványok 1999. december 31-ig érvényesek. Ezért a csak akkor kell felkeresni a gazdajegyzőt, ha az 1998. évre értékesítési betétlapot kíván kiváltani, illetve ha adózási módot változtat az őstermelő. Az értékesítési betétlapot nyilván még az első értékesítés előtt célszerű kiváltani. Az adózási mód változtatása érdekében viszont március 20-ig kell a gazdajegyzőhöz fordulni. Az ez évi adó kiszámolásakor kiderül ugyanis, hogy jól dön- tött-e például valaki, aki az átalányadózást választotta. Nem jár-e jobban, ha — miu^ A tételes költség- elszámolás a kedvezőbb, igaz ez esetben a ráfordításokról is számla kell. yy tán valószínűleg ismét átlépi a 250 ezres adómentes árbevételi határt — áttér a több kedvezménnyel járó tételes költségelszámolásra. Véleményem szerint a tételes költségelszámolás a kedvezőbb, igaz ez esetben a ráfordításokról, a szolgáltatásokról számlákra is szükség van, s ez együtt jár egy kis adminisztrációval, de érdemes vállalni, hiszen ezzel is több pénz marad a zsebben. A döntés joga természetesen az őstermelőé. Mindenki maga döntse el, mit vállal. □ Akik mée csak eztán akarnak új igazolványt kiváltani, azoknak mit tanácsol? —: Gyakorlatilag évközben bármikor megtehetik, de az adókedvezmények egész évre csak akkor érvényesíthetőek, ha az ominózus március 20-ig kiváltják az igazolványt. A később kiváltott igazolvány ugyanis csak a kiállítás napjától érvényes, így adókedvezmények, költség elszámolások is csak ettől az időponttól érvényesíthetők. Érdemes tehát mielőbb eldönteni, hogy őstermelőként gazdálkodik-e tovább valaki. — A kamaránál nagyon reméljük, nem ismétlődnek meg az idei torlódások, folyamatosan, nyugodt körülmények között tudjuk kiadni a szükséges dokumentumokat. Persze ehhez a termelők megértése is szükséges, hiszen nem az értékesítés napján kell eldönteni, hogy szükség van őstermelői igazolványra, vagy értékesítési betétlapra. A termés a gazda szeme előtt, hetek, hónapok alatt érik áruvá, így tehát az értékesítésre, a szükséges dokumentumok meglétére is fel lehet készülni. 1998-ban a nyilvántartások pontosítását követően gazdajegyzőink január 19- től folyamatosan teljesítik az őstermelők igényeit. Ha valaki például búzát, kukoricát, napraforgót értékesít jövőre, akkor várhat vele a betakarítás előtti egy-két hétig. □ Nyilván mindenkit érdekel kell-e fizetni az igazolványért, az értékesítési betétlapért? — Egyértelműen nem. 1999. végéig az agrárkamara térítésmentesen adja ki az új igazolványt. Az adózási mód változtatás és az értékesítési betétlap ingyenes. Természetesen ez nem vonatkozik arra, ha az igazolvány elveszett vagy olyan mértékben megrongálódott, hogy az használhatatlan, akkor a pótlásért ezer forintot kell fizetni. □ A lassacskán száztízezer regisztrált őstermelőnek egyelőre csak egy kis hányada kamarai tag. Érdemes-e, vagy valakiknek egyáltalán be kell-e lépnie az agrárkamarába? ti .......................................................... A kamarai tagság meggyőződésünk szerint nem jelenthet gondot a termelőknek. yy — A gazdasági kamarai törvénynek, amelyet a parlament a közelmúltban módosított, egyik fontos előírása, hogy az „adóbevallást adó kistermelő, illetve az agrár- támogatást igénybe vevő mezőgazdasági őstermelő, az agrárkamara tagja”. Kivéve akkor ha az önkormányzat igazolja, hogy a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény alapján jövedelempótló támogatásban részesül. Meggyőződésünk szerint a kamarai tagság nem jelenthet gondot a termelőknek, hiszen hároméves működésünkkel bizonyítottuk, hogy a termelők érdekében végezzük a munkánkat, segítünk intézni ügyes-bajos dolgaikat. Szaktanácsot és folyamatos tájékoztatást adunk a különböző támogatásokról, kedvezményekről. Azzal, hogy valaki tagja lesz a kamarának, csak javulhat a tájékozottsága, s erősödhet a kamarai kapcsolata. Ugyanakkor tagként arra is joga van, hogy beleszóljon a kamara belső életébe, segítheti, de bírálhatja is az itt folyó munkát. A kamara ugyanakkor tagjaitól, s az őstermelőktől tulajdonképpen semmi mást nem kér, csupán nélkülözhetetlen információkat. Jp:; A KM hétvégi melléklete ’97. XII.27
