Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
1997. december 3„ szerda Kelei-Magyarország 3 Nehéz az új adócsomag Legyünk képesek néhány évre előre gondolkodni — mondja a polgármester Mátészalka legkülönbözőbb területein épülnek szemre is tetszetős új lakások, üzletek Elek Emil illusztrációja Szondi Erika Mátészalka (KM)—Elemző, érzelmektől sem mentes vita után módosította a mátészalkai képviselő-testület az elmúlt héten a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét. A törvényi változás értelmében 1998-ban az anyagköltség harminchárom százaléka, 99-ben a hatvanhat százaléka, 2000-ben pedig a száz százaléka lesz levonható az adóalapból, így az önkormányzat úgy döntött, az adó mértéke egységesen 1,4 százalék lesz jövőre. Megszűnik a háromkategóriás adózás is. Az adóemelés heves vitákat váltott ki az érintettekből. Kertész István országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a mátészalkai rendelet ellentétben áll a törvény szellemével. — Mátészalka vállalkozásai az idén százharmincnyolcmillió forinttal járultak hozzá a helyi kiadások finanszírozásához. A polgármesteri hivatal által előkészített jövő évi költségvetés százötvenmillió forint iparűzési adóbevétellel számol. A többlet 8,4 százalék. A várhatóan csökkenő áremelkedések önmagukban is hozzák ezt a bevételt. Nem kell emelni — Az iparűzési adóterhek általános emelésére Mátészalkán nincs szükség. Az országgyűlés is az adóemelés változatlansága. illetve kiegyensúlyozása érdekében fogadta el a kerettörvény módosítását — folytatta a képviselő —. Szó sem volt az átlagos elvonási mérték emeléséről. Az elmúlt héten a bizottsági elutasításokkal, az érintettek korrekt ellenjavaslatával szemben egy lépésben a maximális mértékre, 1,4 százalékra emelték az adót. Tették ezt úgy, hogy 1996. után ismét kimaradt a többletfoglalkoztatásra ösztönző, 1996-ig érvényes kedvezményadási lehetőség. Az önkormányzat rendeletében a lehetőséget sem adta meg még önmagának sem foglalkoztatásbővítő, infrastruktúrát javító beruházások kedvezményezéséhez. Nem ez az egyedüli szempont az ipartelep benépesítésére, beruházások vonzására, de a gesztus hiánya tükrözi a hivatal meghatározó vezetőinek szemléletét. — Nem nehéz kiszámolni. Mátészalkán a helyi adóbevétel 1998-ra a szükséges százötven millió forinttal szemben legalább 230-250 millió forint lesz, ha az 1998 októberében kialakuló új önkormányzat is mai elődje álláspontját osztja. Sajnos eddig sem történtek érdemi lépések helyi beruházás élénkítésre, meglévő lehetőségeink kihasználására, de talán nem kellene ilyen döntésekkel nehezíteni közös dolgunkat, a foglalkoztatás bővítését, ami az egyedüli út gondjaink tartós rendezésére. Döbbenetes Muskovszky János a Munkaadók Szövetségének elnökeként huszonegy olyan mátészalkai cég képviselőjeként jelent meg a tárgyalásokon, akik a helyi adóbevétel több, mint hatvan százalékát fizetik. — Döbbenetes számunkra az a gondolkodásmód, amit tapasztaltunk. Az önkormányzat, mint kiderült jól gazdálkodott, nincs adóssága, amiért dicséret illeti, ám mégis olyan adórendelet született, amilyet csak vészhelyzetben szoktak hozni. A termékelőállító vállalatok számára ez a döntés azt jelenti, hogy jövőre kétszer annyi helyi adót kell fizetnünk. Nem indokolja semmi ezt a nagy mértékű emelést. A megyében több város terveit ismerjük, s mindenütt lényegesen alacsonyabb adót terveznek. Javasoltuk, hogy legalább a szolgáltatók, szellemi tevékenységgel foglalkozó cégeknek legyen alacsonyabb az adókulcsuk, hiszen ők nem vonhatják le az anyagköltséget. Olyan többletteher ez, amely ellene hat a szellemi gyarapodásnak és az adózási fegyelemnek. Véleményem szerint erősíti a feketegazdaságot és nem szolgálja a város valóságos gyarapodását. Semmiféle kedvezményt nem adnak a vállalkozásoknak. Az in- dokolatban fiskális szemlélet a gazdaság fejlesztésével ellentétes. Czibula Józsefné a Vállalkozók és Iparosok Egyesületének elnöke szerint egyelőre szervezetük tudomásul veszi az adóemelést, ám szeretnék, ha a jövőben hasonló változások előtt kikérnék legalább bizottsági szinten véleményüket. Ez a lépés is arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, mert csak így tudják hatékonyan képviselni érdekeiket. '98-tól csökkenhet Természetesen megkérdeztük Szilágyi Dénes polgármestert is az adóemelés szükségességéről. — Az adótörvény új elvi alapokra helyezte az adózást. Az önkormányzat elsődleges feladata a város működtetése. Ezt a működési biztonságot szem előtt tartva alkottuk meg az új rendeletet. Elismerem, 1998-ban relatíve nehezebb lesz a cégek helyzete, ám az ezt követő években már csökken az adó mértéke. Figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a lakosság további adókkal már nem terhelhető, és a város által működtetett intézményeket sem szűkíthetjük tovább. A még valamennyire terhelhető vállalkozói kör felé kellett fordulnunk annak érdekében, hogy biztonságosan működhessen városunk. Ezt a biztonságot mi nemcsak egy évre, hanem hosszú távra szeretnénk garantálni. Vállalom ezt a népszerűtlen lépést a vállalkozókkal szemben, mert nekem az egész város érdekét kell szolgálnom. Nem veszítheti el dinamikus fejlődését Mátészalka csak azért, mert képtelenek vagyunk néhány évre előre gondolkodni. Ivasont: egy korm M mányrendelet előírja, minden állampolgár köteles részt venni fogászati szűrővizsgálaton, ám ehhez még nincsenek meg a feltételek. Nincs könyvecske, amely a szűrés elvégzését igazolná. Már pedig aki nem volt szűrővizsgálaton, jövőre tíz százalékkal többet fizet. Nem rossz ötlet. így a rendelőben nem lesz tumultus decemberben. jövőre mégis nagyobb lesz a TB bevétele. ♦ ▼ ♦ Hatodik hete. hogy minden héten egyszer, sőt legutóbb már kétszer bombariadó miatt elmarad néhány óra a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Fene vicceskedvű hallgató lehet, aki azt hiszi, hogy így meg lehet úszni egy ZH-t, vagy nyugodtan be lehet zárkózni a barátnővel a koliszobába, egy-két órát biztos nem zavarja senki. Nem tudom a diáktársakat nem zavarja-e a primitív, egy rántott velőrózsához sem elegendő észt kívánó ötlet, már csak amiatt is, hogy míg nincs meg a tettes, mindenki gyanús. Es nem biztos, hogy den utalvány elkelt. Az az egyszerű dolog pedig senkit nem érdekel majd: vajon hány dolgozó kapott ilyen ajándékot, s az üdülők között Menet közben a földi halandó ennyi ésszel megáldott holnapi tanárra, tanítóra szívesen bízza gyermekét. ♦ ▼ ♦ Pihentagyú lehetett, aki kitalálta. hogy az üdülőjegyeket a munkáltatók vehetik meg. s féláron. mintegy ajándékként támogathatják vele dolgozóik pihenését, üdülését. Mit tetszik gondolni kedves kitaláló, hány olyan munkahely van ma Magyarországon, ahol a nehezen kialkudott béren felül még ajándékot is adnak? Persze a jövő szezon után majd tetszik értékelni a tapasztalatokat, s meg tetszik állapítani, hogy az ötlet bevált, eredményes volt, minhányan voltak azok a cégvezetők. tulajdonosok, akik megérdemelt munkájuk jutalmaként magukat ajándékozták meg. ♦ ▼ ♦ Szerencsen is találtak csontokat Pándy egykori házának udvarán. Nem kis munka volt, ahogy elnéztem miskolci kollégáim színes felvételeit, alaposan megizzasztotta az ásás a csontkutatókat. Lehet, hogy tavaszig kiderítem: az én telkemen is járt Pándy, hátha felássák ingyen a kertemet. ♦ ▼ ♦ Tisztelt én! (A papíron ügyfelünk szerepelt, de mivel nekem szólt, gondoltam. így is lefordíthatom). Örömünkre szolgál, hogy előfizetőink között üdvözölhettük, s bízunk benne, hogy 1998-ban is partnerünk marad. És van benne rejtvény is. Azt mondja: LFL. aztán BAS. meg EBS. Aztán még hosszú a levél. amit gondolom majd minden nyíregyházi család megkapott a Kábelkomtól. A lényege, hogy tájékoztat a jövő évi árváltozásról, meg közli, melyik adó melyik csomagban lelhető. És ezzel van némi gond. Mert a kereskedelmi adók mind a legdrágább pakkban vannak, pedig azok ingyen adják a kábeltévéknek a műsort. Sőt, november elején még a Szív tévét is elvették, pedig sokan év év végéig előre kifizették a kettes csomag díját, amiben addig — és a szerződés szerint—a Szív tévé volt. Ez már — ahogy falun nemes egyszerűséggel mondják — nem csak szívtelenség! Ájulás nélkül I gazán szép épületet avattak magas rangú külföldi, pontosabban flamand kormányzati tisztségviselők jelenlétében kedden a nyíregyházi Primom Inkubátorház udvarán. A flandriaiak személyes részvétele az aktuson nem a véletlen műve volt. Ugyanis a magyar szakemberek által igényesen megtervezett, gondosan kivitelezett, három emeletén harminc irodahelyiséget és tárgyalótermet magában foglaló ház költségeinek felét a flamand kormány állta. Az ennél fogva Flamand Üzleti Központ névre keresztelt épület a teljes berendezést követően a korszerű irodai szolgáltatásokhoz szokott nyugat-európai üzletemberek igényeit is ki tudja, s ki is akarja majd elégíteni. Nem kis összeg a közel 63 millió forint, amit kapott Belgiumból a Primom Inkubátorház e fontos bővítési programjához. De azért nem is kell ezt valamiféle „örök hálára” kötelező óriási adományként felfogni. Annál is inkább, mert — az Európai Unióban uralkodó (egyébként alapvetően érthető) szokás szerint — a teljes beruházási költség másik felét a támogatásra pályázónak kell előteremteni. Ez esetben sikerült is a Primom Alapítványnak a saját részt letennie, s — köszönhetően a megyei Terület Fejlesztési Tanácsnak — azt 39 millióval kiegészítenie. Lehet, hogy há- lálkodásra számítottak, a megjelent helyiek — köszöntőt mondó vezetők, kérdéseket feltevő újságírók — részéről nagyobb „ájuldozást” vártak a flamandok, ám szerencsére ilyesmi nem volt tapasztalható. Egyenes derékkal, a maga helyén értékelte a beruházást Nyíregyháza polgármestere is, akit nem hatott meg pusztán a közös finanszírozásban elkészült új épület, sokkal inkább annak élettel való megtöltésétől remél előnyöket. „A ház önmagában még nem ügy, százhúsz millióért mi is tudunk bárhol hasonlót építeni”, mondta a megyeszékhely vezetője, aki nem sokkal később viszont már elismerően hajtott fejet az építők százezer forintos négyzetméter áron elvégzett munkáját látva. Galambos Béla Doppingszer Ferter János rajza---------------------------------------------------------------- | Ra ng I i sta-vezetés S záz éve megoldatlan, s a legfrissebb felmérésekből úgy tűnik, sajnos jóidéig még az is marad az öngyilkosok problémája hazánkban. Egy nemrég befejezett vizsgálat tapasztalatait összegezve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az ombudsman kijelentette: az öngyilkosságok száma hosszú évtizede az összes halálozásoknak 2-3,4 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy évente több mint háromezer ember vet önkezével véget életének, s tízszer ennyien vannak azok, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel, testi-lelki következményekkel túlélik öngyilkossági kísérletüket. Adatok bizonyítják azt is, hogy száz éve megoldatlan hazánkban az efféle probléma. Ugyancsak ennyi ideje annak, hogy az európai ranglista vezető helyén szerepelünk, s hogy azóta nincs sem megelőzés, sem pedig utógondozás, a probléma kezelésére Magyarországon nincs kiépített, egységes rendszer. Az európai listát Magyarország, a hazait hol Bács- Kiskun megye, hol pedig Csongrád vezeti, jó ideje tartó elsőbbségüknek a szakemberek sem tudják az okát. Annak, hogy a téma ismét szóba került, ugyancsak szomorú apropója van: mostanában arról lehet hallani, hogy — engedve az anyagiasság, a pénzkeresés csábításának — a jövőben megszüntetnék a telefonos lelkisegély szolgálatok ingyenességét. Úgy látszik, valakik valahol rájöttek arra. ebből is lehet pénzt csinálni, illetve, hogy hiba még ennyi pénzt is elengedni. Szakemberek a megmondhatói pedig, mennyire fontos volt, és fontos marad ez a szolgáltatás, hány embernek jelenti az utolsó szalmaszálat, s hányán gondolják meg mégis magukat, maradnak életben azután, hogy egyszer végre legalább kibeszélgethették bajaikat, elpanaszolhatták gondjaikat. Szokás ma hangoztatni, az emberi önmegvalósításnak mily fontos szerepe van. Sokan mondják azt is, az öngyilkossági hajlam örökletes. Mindezek ellenére is fontos: ne csak beszéljünk, cselekedjünk is végre... Kovácsává ___HÁTTÉR____
