Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-23 / 299. szám

1997. december 23., kedd f4 Kelet-Magyar or szag Kezdődik a jelöltmeghallgatás Budapest (KM) — A Füg­getlen Kisgazdapárt Orszá­gos Elnöksége nem járul hozzá ahhoz, hogy az Or­szággyűlés „sebtiben dönt­sön a kisebbségek parla­menti képviseletéről és a választójogi törvény módo­sításáról”. A frakció ezért nem támogatja majd a ház­szabálytól való eltérést, ugyanis az a demokrácia beszűkítését jelentené sze­rintük. Ezt Torgyán József jelentette be hétfői rendkí­vüli sajtótájékoztatóján. A pártelnök hozzátette: az FKgP egyetért a kisebb­ségek és az egyházak parla­menti képviseletével, de je­lenlegi formájában nem ért egyet a törvényelőkészítők szándékával. A kisgazda- párt véleménye szerint Gál Zoltán házelnöknek össze kellene hívnia az Ország- gyűlés rendkívüli üléssza­kát, és akkor mód lenne ar­ra, hogy a képviselők ér­demben tudják megvitatni a kisebbségek parlamenti képviseletét. A pártelnök bejelentette: január 5-én kezdődik a mintegy ezer kisgazda or­szággyűlési képviselőjelölt meghallgatása, és csak ez­után döntenek az országos és a területi listák összeállí­tásáról. Elhangzott az is, hogy elkészült az FKgP módosított kormányzati programja, melyet hamaro­san ismertetnek a közvéle­ménnyel. Torgyán József beszá­molt arról is, hogy 1998. május elsején óriási kisgaz­da-demonstrációval fejező­dik be a párt választási kampánya Budapesten, a Hősök terén. Torgyán József pártelnök kemény szavakkal bírálta a tervezett „drasztikus” ener­gia-áremeléseket és leszö­gezte: a kormánynak sür­gősen energiaracionalizálá­si tervet kellene kidolgoz­nia. Huszonöt éves az irányítószám Budapest (MT) — Január elsején lesz 25 éve, hogy Magyarországon bevezet­ték az irányítószámokat. A világon először a múlt szá­zad közepén, a Thum und Taxis posta vezette be a te­rületi csoportosításoknál a számmal való jelölést. Az európai postahivatalait 1853-tól 1-től 306-ig terje­dő számokkal jelölte meg, ám a postai hálózat gyors bővülése miatt a rendszer irányítási jelentőségét ha­marosan elvesztette. Később a tábori posta- szolgálatoknál ideiglenesen ismét alkalmazták ugyan a számrendszert, de véglege­sen először 1961-ben a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban, két évvel utána az Amerikai Egyesült Álla­mokban, majd Svájcban és Liechtensteinben vezették be az 1973-tól nálunk is használatos irányítószámot. Minden kedves jelenlegi és teendő íVartnerének. kellemes karácsonyi ünnepeket 2 és eredményeiben gazdag Békés, Botdog új esztendőt kíván a 1 SZABOLCS GABONA RT. HIRDETÉSEK, HÁTTÉR Ha vasárnap választanánk Pártleltár a Marketing Centrum legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Az év vége a NATO csatlako­zásról tartott népszavazás je­gyében telt el. Legalábbis mind november, mind decem­ber elején ezt említették a leg­többen a Marketing Centrum kérdezőbiztosaink, mint a leg­fontosabb belpolitikai ese­ményt. Decemberben a meg­kérdezettek 70 százaléka mondott valamit a kérdésre, és közülük 53 százalék a népsza­vazásról (is) említést tett. A második helyre a bősi vízlép­csővel kapcsolatos ügyek ke­rültek — 12 százalékos emlí­tési gyakorisággal, a harma­dik, negyedik helyre pedig a székesfehérvári romák kálvá­riája, illetve a földkérdés és az ehhez kapcsolódó tüntetések” 6-6 százalékos említési gya­korisággal. Ehhez képest Maczó Ágnes leváltása és a Tocsik-per a kérdezettek 2-2 százalékának jutott az eszébe, az SZDSZ küldöttgyűlése pe­dig mindössze egy embernek az ezerből. A népszavazási kampány legfontosabb közvetlen párt- politikai hatása az volt, hogy aktivizálta a passzivitásba hú­zódó választókat. Ezt elsősor­ban az jelezte, hogy október és november eleje között 55 szá­zalékról 63 százalékra emel­kedett azok aránya, akik biz­tosra ígérték részvételüket egy „mos vasárnapi” parlamenti választáson. Ez különösen az SZDSZ-nek kedvezett, mert elsősorban a kisebbik kor­mánypárt ’94 óta csalódott tá­mogatóira volt jellemző az, hogy most nem tudták vagy nem akarták megnevezni ked­venc pártjukat, és nem akartak elmenni szavazni. Itt egy kis kitérőt kell ten­nünk, ugyanis sem a Szonda- Ipsos, sem a Gallup novembe­ri felmérései nem jelezték az SZDSZ támogatottságának növekedését. A különböző közvélemény-kutató cégek adatait természetesen nagyon is érdemes egybevetni, ám eb­ben nem árt egy kis óvatosság. Főleg azért, mert a különböző cégek némileg eltérő mintavé­teli és kérdezési technikával dolgoznak. Ez elsősorban ab­ban mutatkozott meg, hogy a többi cégnél 5-8 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik nem árulták el kedvenc pártjuk nevét a kérdezőknek, mint a Marketing Centrumnál. Azok, akik erősen kötődnek kedvenc pártjukhoz, ezt a kö­tődést általában büszkén vál­lalják, míg az érzelmileg ke­vésbé elkötelezettek csak ke­resztkérdések hatására vallják be, hogy melyik párt áll a (vi­szonylag) legközelebb a szí­vükhöz. Márpedig október és november között éppen azok körében növekedett a leglát­ványosabban az SZDSZ támo­gatottsága, akiket egyáltalán nem érdekel a politika. Ezek közül az emberek közül vi­szont sokan egyszerűen nem árulták el kedvenc pártjuk ne­vét a Szonda és a Gallup kér­dezőinek. A közvélemény-kutató cé­gek általában kétféle számmal jellemzik a pártok támogatott­ságát. Az első szám azt mutat­ja meg, hogy a szavazókedvtől függetlenül a lakosság hány százaléka tartja kedvencének az adott pártot. A választások­tól viszonylag távoli időben ez a legfontosabb szám, hiszen ez mutatja meg, hogy hány embert orientál egy politikai erő. A második szám azok kö­rében mutatja meg a pártok tá­mogatottságát, akik biztosra ígérik választási részvételü­ket, és megnevezik kedvenc pártjukat. A tényleges válasz­tásokat természetesen azok fogják eldönteni, akik érvé­nyesen kitöltött szavazólapo­kat fognak az urnába dobni, így a biztos pártválasztók pre­ferenciái jelentik a választási előrejelzést. Ennek a számnak az értelmezésénél azonban fi­gyelembe kell venni legalább két dolgot. Egyrészt azt, hogy itt a szokásos ezerfős minták esetén csak 4-500 ember vála­szairól van szó — azaz jóval nagyobb a hibahatár, mint az első szám esetén — másrészt a választásoktól még viszonylag távol vagyunk, és nagyon ma­gas azok aránya, akik idáig még nem választottak maguk­nak pártot a palettáról. Hogy mindez mit jelent a gyakorlat­ban, azt jól mutatja, hogy a Szonda novemberi felmérése szerint a „biztos pártválasz­tók” körében például 36 szá­zalék volt az MSZP támoga­tottsága. Hóm Gyula sietve közölte is a közvéleménnyel a hírt, hogy pártja támogatottsá­ga most magasabb, mint ’94 májusában volt. Pedig a hely­zet az, hogy az MSZP ’94-es támogatóinak legalább négyti­zede csalódott a pártban, és most másra adná a voksát, vagy nincs kedvence, miköz­ben a szocialisták alig tudtak új híveket toborozni maguk­nak, így aztán támogatottsá­guk valójában jóval kisebb, mint ’94 májusában volt. A je­lenlegi és a ’94-es preferenci­ák egybevetése egyébként azt mutatja, hogy az SZDSZ és az MDF is vesztese a változások­nak és csak a Fidesz és az FKgP tábora gyarapodott szá­mottevően a legutóbbi vokso­lás óta. A NATO-népszavazás akti­vizáló hatása egyébként de­cember elejére csökkent, ami érthető, hiszen a novemberi adatfelvétel idején minden fontos politikai közszereplő választási részvételre buzdí­totta a polgárokat, ami a sike­res referendum óta már nem aktuális. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy vissza­esett 57 százalékra a biztos szavazók aránya. Ugyanakkor az SZDSZ lakossági támoga­tottsága is csökkent 2 száza­lékkal, a hónap vesztese azon­ban a Fidesz-MPP. November eleje óta a fiatal demokraták támogatottsága 5 százalékkal esett az összes megkérdezett körében. Ez viszont azt ered­ményezte, hogy korábbi hóna­pok kiegyenlítettsége után mára jól szétválnak egymástól a pártok. Az első fordulót „most vasárnap” is az MSZP nyerné. A második helyen a Fidesz jelöltjei állnának, a harmadikon pedig a kisgaz­dák. Az SZDSZ-nek be kelle­ne érnie a negyedik hellyel, a többi párt pedig valószínűleg nem jutna be a parlamentbe. Az ötszázalékos küszöb átlé­pésére egyébként változatla­nul az MDF-nek és a KDNP- nek van a legnagyobb esélye, de az szinte elképzelhetetlen, hogy ez mindkét pártnak sike­rüljön, hiszen a leginkább csak egymás rovására növe­kedhetnek. Az első forduló eredményei még nem döntik el véglegesen a választásokat. A második fordulóban változatlanul a Fi­desz jelöltjeinek a legjobbak az esélyei, különösen akkor, ha kettesben maradnak egy kormánypárti jelölttel szem­ben. Ebben az esetben nagyon nagy valószínűséggel mind az MSZP, mind az SZDSZ jelölt­jeit legyőznék. Ha viszont az FKgP jelöltje is indul a máso­dik fordulóban, akkor a kor­mánypárti jelölteknek is ko­moly esélyük marad az egyéni mandátum megszerzésére. A kisgazdajelöltek nem nagyon reménykedhetnek egyéni mandátumokban, nincs olyan felállás, ahol nyerhetnének. A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Köz­vélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. decem­ber 5. és 10. között ezer véletlenszerűen kiválasztott vá- iaszpoigárt kerestek fel személyesen az ország száz pont­ján. A mintavételi pontok tükrözik az ország település- szerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzett­ség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel — úgynevezett többszempontos súlyozással — korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék. Mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban? A pártok említési gya­korisága pártreferencia szerint. Fidesz FKgP MDF KDNP MSZP SZDSZ Fidesz-támogatók * 31 18 13 14 29 FKgP-támogatók 56 * 9 22 4 13 MDF-támogatók 60 29 * 17 10 18 KDMP-támogatók 46 38 10 * 13 8 MSZP-támogatók 30 8 5 3 * 66 SZDSZ-támogatók 49 13 8 4 44 * nem tudja, nem mondja 33 15 9 6 19 21 1997. IV. negyedévi összevont adatok Csurlca a MIEP listavezetője Budapest (MTI) — A Magyar Igazság és Elet Pártja (MIEP) országos listáját Csurka István elnök vezeti, arról azonban még nem született döntés, hogy a politikus egyéni kerü­letben is indul-e. Ha igen, ak­kor viszont minden bizonnyal Békés városában veszi fel a versenyt. Az alelnökök közül Bognár László Dunakeszin, Fenyvessy Zoltán a főváros XI. kerületében, míg Szabó Lukács — Kapronczi Mihály­hoz, a párt jelenleg egyetlen parlamenti képviselőjéhez ha­sonlóan — a tervek szerint Debrecenben indul. A Pest I megyei elnök a helyi területi listát vezeti, míg ifjabb Hege­dűs Lóránt Cegléden, testvére Hegedűs Zsuzsanna Budapest V., Balczó Zoltán pedig a fő­város II. kerületében lesz elő­jelölt. Elképzelhető, hogy a MIÉP más szervezetek prominenseit is jelöltként állítja: Thirring Ákos, a Metész ismert szemé­lyisége Csongrádban kap saját kerületet, de tárgyalnak szá­mos kisgazda és keresztény- demokrata politikussal is, akik a Kisgazda Szövetség, illetve a KDNP fontos párttisztséget betöltő politikusai. ZSOLNAY MÁRKABOLT A Kdíerrn karácsonyt is sikerekben gazdag, jt ' w- 6o(dog új esztendőt •• fávánunktninden vásárCónknak_és üzleti partnerünfculél Zsolnay Márkabolt Nyíregyháza, Jókai t. 6. JÉjL Mwj&eii kedm mádégmk, áte1 iJP* ii$2eti patihmének { ^ öxmidi IiMáMOHyi ünnepeket pa koMon úi Mitendól kivált tti wm Autóker wgp Nyíregyháza, Hősök tere 1. *265359/1 HM2.23/14

Next

/
Oldalképek
Tartalom