Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

1997. december 2., kedd HATTER Koccintás, áfával terhelve Új évtől jövedéki termék a pezsgő, a habzóbor és a Martini típusú ital is Györke László Debrecen-Nyíregyháza (KM — Gy. L.) — Az Európai Uni­óhoz való várható csatlako­zás szükségessé tette EU- komform jogszabály megal­kotását. Ezért az 1998. janu­ár 1-jétől hatályba lépő új jövedéki törvény számos lé­nyeges változást tartalmaz. A legfontosabb tudnivalók felől érdeklődtünk Béres Csabától, a Vám- és Pénz­ügyőrség Hajdű-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnokságának jövedéki osztálya vezetőjé­től. — Eddig a jövedéki termékek fogyasztási adójával két szerv foglalkozott: a Vám- és Pénz­ügyőrség a termelésével és a termeltetésével kapcsolatban végzett ellenőrzést, a fogyasz­tási adóbevételek viszont az APEH számlájára folytak be. Az új törvény értelmében a vámhatóság egyszer fogja a termeléssel és forgalmazással kapcsolatos jövedéki ellenőr­zéseket és adóztatásokat vé­gezni. Új engedélyek Továbbra is jövedéki termék­nek számít az ásványolaj, az alkohol, a sör és a dohányter­mék. Az új törvény szerint 1998. január elsejétől ide tartoznak még a pezsgőfélék és a köztes alkoholt tartalmazó termékek (habzóborok és Martini típusú italok). Nem jö­vedéki termék viszont január elsejétől a fűszerpaprika és a kávé. A törvény engedélyezési eljárással kapcsolatos része már november 14-én hatály­ba lépett. Eszerint aki jelenleg jövedéki tevékenységet foly­tat, és azt később is folytat­ni kívánja, annak legkésőbb ez év december 31-éig új en­gedélykérelmet kell benyújta­nia. Az engedélykérelmeket a Vám- és Pénzügyőrségen le­het átvenni s benyújtani térítés ellenében. Aki ezt elmulasztja, 1998. január 1-jétől nem jogo­sult jövedéki tevékenységre. Aki engedély nélkül termel, il­letve forgalmaz jövedéki ter­méket. attól azt elkobozzák és megbírságolják. Új évtől jövedéki termék a pezsgő, a Martini és társaik Harasztosi Pál felvétele Kikre is vonatkozik a jöve­déki törvény? A termelőkre, a termeltetőkre és a nagykeres­kedőkre (export-import). A jövedéki engedélyezés a kis­kereskedőkre nem vonatkozik, a jövedéki termékek nem jöve­déki engedélyes kereskedelme az üzlet helye szerint illetékes település jegyzője által kiadott működési engedély birtokában folytatható. Fontos tudni, hogy akik ed­dig nem tartoztak ebbe a körbe (pezsgő, köztes alkoholt tartal­mazó italok gyártói, forgalma­zói), azoknak is engedélyké­relmet kell benyújtani decem­ber 31-éig. Készpénzben Érdekes, hogy bár a kávé nem számít ugyan január 1-jétől jö­vedéki terméknek, ám a ter­melése, termeltetése, exportá­lása és importálása ugyanúgy engedélyhez kötött, mint volt korábban. A korábbi szabályozásnál is megvolt, és most is megma­radt. hogy a jövedéki tevé­kenységet folytató alanyok jö­vedéki biztosítékot nyújtanak fedezetként. Az új törvény szerint viszont biztosítékot csak készpénzben vagy bank- garanciában lehet nyújtani. Tehát a korábbi szabály, mely az ingatlan bankgaranciát is — zépen, sok érzéssel, V kedves bársonyos U hangon énekel a kis szőke: „Van egy szegény kis árvalány, nincs apja s nin­csen anyja..." Iluska dala a János vitézből. Visszafojtott lélegzettel figyel az egész né­zőtér: csupa mama és papa, no és mi: nagyanyák és nagy­apák — hiszen iskolai műso­ros esten vagyunk. Mindenki szorít az érettségi előtt álló kis művésznőnek, pedig izga­lomra semmi ok: biztos a dolgában, a legutóbbi isko­lák közti vetélkedőn második lett. És ömlik a színpadról Ilus­ka búja és panasza... A ked­ves papa épp a szomszéd né­zőtéren, és vigyázva odasú­gott: „na, hogy tetszik?”-jé- re épp a Marika lány remek mimikáját, rutinos színészi beleélését akarom dicsérni, mikor az előadóval mintha incselkedni kezdene egy kis­ördög. Először azt hiszem té­vedek, csak képzelem, hogy küszködik vele, vissza akarja fojtani, de egyszer már nem bírja tovább, és végigömlik az arcán. Egy igazi, hamisí­tatlan, utánozhatatlan tizen- hétéves-ko­ri leány mo­soly. Csak I egy-két pil­lanatra. A közönségnek illik elfogultnak lenni: észre sem veszik. Marika (én érzem, óriási erőfeszítéssel) már is­mét magára öltötte leggyá­szosabb képét: „A mostohája szidja-bántja, szegény árvá­nak rossz a sorsa..." Csak ne lett volna nemrég az a születésnap... Tegnap­előtt... Hát lehet most másra gondolni? Anyu addig cserélgetett a kolléganőivel, míg kiügyes­kedett magának erre az alka­lomra egy szabadnapot. Mi­re Marika hazajött az iskolá­ból, odahaza ragyogott min­den, a nagyszobában szépen terített asztal, fénylő tányé­rok, csillogó evőeszköz, szi­elfogadta — megszűnik. (Egyetlen kivétel: a kávé.) A jövedéki biztosíték mérté­ke szigorúbb, melyről a pontos tájékoztatást a megyeszékhe­lyi vámhivatalok adnak. A nagykereskedelmi jövedéki engedélyezési eljárás egysze­rűsített lesz, amennyiben a forgalmazók az új törvényben meghatározott feltételeket tel­jesítik. (Itt a jövedéki biztosí­ték mértéke nem változott: ás­ványolajnál 80 millió forint, egyéb jövedéki terméknél 15 millió forint. Fontos még tud­ni, hogy a nagykereskedelem kivételével a jövedéki biztosí­tékot a felére lehet csökkente­ni, amennyiben az új törvény rendelkezéseinek a jövedéki alany megfelel. A feltételek fennállásának lehetőségét az engedélyezési eljárás során a vámhatóság vizsgálja. Bérfözde A bérfőzésért (szeszfőzdéről van szó) az új törvény szerint minden jövedéki alanynak biztosítékot kell — egymillió forint — nyújtania. Itt is vár­ható adónövekedés, a új jöve­déki adó ugyanis 344-ról 390 forintra emelkedik hektoliter- fokonként (1 hektoliterfok = 1 liter 100 százalékos alkohol­lal). Száz hektoliterfok felett már 970 forint! Az új törvény szerint a pénz­ügyőri hatáskörbe utalt jöve­déki termékek értékesítése után január 1-jét követően nem az APEH-nek kell meg­küldeni az adóbevallásokat, hanem a Vám- és Pénzügyőr­ségnek. legközelebb jövő év február 15-éig. A kormányzat a mezőgazda- sági termelőket úgy támogatja, hogy meghatározott mérték­ben a gázolaj fogyasztási (jö­vedéki) adóját 100 százalék­ban megtéríti (szántóművelés­nél 90 liter/ha/év; gyümölcsös, szőlő: 200 1/ha/év; szarvas- marhatartás: 851/jószág/év). A szabolcs-szatmár-beregiek igényeit — a január 1 -je után keletkezetteket — a Nyíregy­házi Vámhivatal fogja nyil­vántartani, illetve a visszafize­tést intézni. A vámhatóság ké­ri a jelenlegi és a potenciális jövedéki alanyokat, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a Vám- és Pénzügyőrséggel, a vámhivatalokkal (zöldszám: 06-80-420-420: illetve Nyír­egyházán a (42) 312-616-es, vagy a 311 -774-es számon). Bár a jövedéki adó január 1- jétől nem az APEH számlájára folyik majd be, az adóhivatal jövedéki ellenőrzésre továbbra is jogosult és bírságolhat, melynek összege az ő számlá­jukra kerül. ' * porkázó poharak. És virág, virág! Hogy mennyit össze- hordtak az osztálytársai... Hanem a teremben tovább gyűrűzik Kacsoh Pongrác kesergő melódiája, és Marika már nem is veszi észre, hogy közben fo­lyamatosan mosolyog. Most meg a múlt heti osz­tálykirándulás emlékei vo­nulnak el a szeme előtt, s et­től még jobban ragyog a: ar­ca. de azután másfelé kanya­rodnak a gondolatai, és a vo­násai visszasimulnak a dal diktálta szomorúságba. Sőt, mintha kissé komorabb is lenne, mint az ének meg­kezdésekor, de ehhez is megvan a jó oka. Már pro­dukciójának vége felé halad, de Ot még mindig nem látja sehol. Hát hiszen megmondta előre Attila, hogy nemigen tud eljönni. Tavaly, tavaly az más volt. Akkor még együtt csinálták végig az egészet: Attila érettségiző, Marika eggyel lejjebb. Csakhogy a fiú azóta komoly kereső em­ber lett, és épp most akadt egy fontos, sürgős munkája. — Tudod milyen szívesen ott lennék. De majd jól rá­szorítok és remélem, a te szá­modra még odaérek. És úgy látszik: vannak még csodák. A kis művésznő épp az utolsó vers szakba fo­gott, amikor nyílik az ajtó és a félfája mellett megáll 0. Maga. A kik nem láttak még őszinte örömöt, azok­nak most kell jól oda­figyelniük Marika arcára. Hogy micsoda győztes, fel­szabadult mosollyal adja ki dagadó tüdejéből Iluska bú­jának a maradékát. A nézőté­ren lelkes taps viharzik.-— Csodálatos a mimikája! — súgom szomszédom meg­ismételt „Na, hogy tet­szett?" jére. HÍV vagy küld T alán nem is jó a címben szereplő, választásra lehe­tőséget adó vagy szócska, az AlDS-betegek érde­keit képviselő, s a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ügyvéd szerint ugyanis ha valakiről megtudják az orvosok, hogy HIV-pozitív, szóba sem állnak vele. Amikor egy Veszprémben megoperált asszonyról kiderült, hogy AIDS-es volt, az orvosok, s az ápolók között pánik tört ki. A másik oldalról nézve is hasonló mértékűek a gondok, hi­szen előfordult, hogy egy sürgősségi beavatkozásra szoru­ló beteget négy fogorvos is elzavart, amikor felfedte fertő- zöttségét, ezért az ötödik helyen már nem mondta meg, hogy HIV-pozitív. Kinek van igaza? Kinek, kiknek az érdekeit fontosabb megvédeni? Egyáltalán lehet-e fontossági sorrendet felál­lítani vagy érdekeket szembeállítani, amikor emberéletek­ről van szó? Nem könnyű válaszolni. A betegeknek — le­gyenek az akár AIDS-ek is — joguk van az egészségügyi ellátáshoz, a gyógyításukban részt vevőknek pedig saját egészségük megvédéséhez. Amit egyre nehezebb lesz megvédeni. Az ENSZ beszámolójából tudhatjuk, hogy több mint harmincmillió a HÍV vírussal fertőzött betegek száma, s eddig 2,3 millióan haltak meg immunhiányos tü­netegyüttes okozta betegségben. Félelmetes számok ezek, szerencsére Magyarországon korántsem ilyen rossz a helyzet. De nem is jó. Mert egy beteg is sokakat megfertőzhet, egy beteg kezelése is több orvosnak, ápolónak, családtagnak okozhat bajt. pláne ha eltitkolja. És sajnos a titkolózás nem ritka dolog. Már a mentősök is úgy beöltöznek a HIV-pozitív betegek szállításánál, hogy ránézésre mindenki tudja, kit visznek, ezért inkább titokban tarja a fertőzést. Lehet, hogy akik megkapták a betegséget, mindent meg­tesznek azért, hogy ne terjesszék. Ám olyanról is hallot­tunk, aki bosszút esküdött: ha őt megfertőzték, ő is meg­fertőz másokat. Már csak emiatt is kötelezővé kellene ten­ni a szűréseket. Akkor ők ellenőrzés alá kerülnének, s nem fertőzhetnének meg másokat. Balogh József Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája Magyarok diskurálnak A pedagógusokkal úgy van a mindenkori hatalom, hogy szeretné őket megnyerni, másrészt harag­szik is rájuk. Igaz. mindegyik érzést nehéz té­nyekkel bizonyítani, de apró jelek azért akadnak. Az előző rendszerben az volt a gyakorlat, hogy egy-egy, a pedagógustársadalom egészét érintő döntést már január­ban vagy az előző esztendő végén bejelentettek. Ezt hóna­pokig lehetett ismételgetni, így aztán a társadalom egészé­nek az volt az érzése, hogy a pedagógusok bére állandóan kúszik, egyre magasabbra. Ebből a szempontból nem változott sokat a helyzet, mert az illetékes tárca minisztere bejelentette: bevezetik a mi­nőségi prémiumrendszert — szeptembertől. (A januári be­vezetésre nincsen pénz, meg különben sem akarná a kor­mányzat egymásnak ugrasztani a különböző rétegeket.) Nagyszerű intézkedés, lehet örülni neki. Csakhogy: ma Magyarországon az oktatásban nem nagyon vannak olyan minőségi kritériumok, amelyek alapján el lehetne dönteni, hogy az adott helyzetben a pedagógus tudása maximumát nyújtja, és alig ér el valamit. Másrészről: tevékenysége olyan háttérre támaszkodik, amelyben két-három magán­tanár segíti a nebulót abban, hogy sikeres legyen. Ki dönti el a minőséget? Valószínű, hogy erre a szerep­re kevesen vállalkoznak, így aztán a döntés bekerül az ál­döntések sorába, és voltaképpen szembeállítja egymással a pedagógusokat akár egy tantestületen belül is. (Amire az elmúlt időszakban szintén volt példa.) A minőségi prémiumrendszert felkapják a pártok, követ­kezésképpen hangot kap a sajtóban is, az olvasók, a hallga­tók feje pedig tele lesz a hírrel. Már megint a pedagógu­sok! Nehéz gazdasági helyzetünkben ezt a tevékenységet jutalmazzuk, pedig lám-lám, a két tizenéves kislányt sem tudták visszatartani a gyilkosságtól! Mit csinál az iskola és a pedagógus, ha ilyen dolgok megtörténhetnek? Az utca embere könnyen lefordítja a maga nyelvére az információkat, s ez nem az, amelyen a művelt Európa dis- kurál. Nagy István Attila Produkció

Next

/
Oldalképek
Tartalom