Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

1997. december 12., péntek MEGYÉNKBŐL A vidék csak az FKgP-ben bízhat — mondta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke egy szabolcsi fórumon Torgyán József a nagyhalászi gyű­lésen Harasztosi Pál felvétele Nagyhalász (KM - BG) — Súlyos válságban van Ma­gyarország, amelyből csak úgy lehet kilábalni, ha elküld­jük Hornt, Kunczét és csapatu­kat — jelentette ki szerda este Nagyhalászban egy lakossági fórumon Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnö­ke. Az éjszakába nyúló fóru­mon Torgyán József szerint gyökeres változtatásra van szükség, és fel kell emelni a vidéket, amely ma már csak a kisgazdákban bízhat. Aki eb­ben kételkedik, tanulmányoz­za át a 98-as költségvetést, s ha még ez sem győzi meg, nézze meg az M3-as autópálya körüli huzavonát. Miközben Pesten egy hat kilométeres metrószakaszra 180 milliárd forintot fordítanak, ez két me­gye teljes évi költségvetése, addig a keleti országrészen, köztük Szabolcson áthúzódó autópályára két év alatt mind­össze három és fél milliárd fo­rintot áldozott a kormány. Ez a kormány, folytatta a pártelnök nem az ország, ha­nem a bankárok, s a hozzá közel álló nagyvállalkozók kormánya. Ez esz­tendő végére csak a belső államadósság kamata meghaladja a nyolcszázmilliárd forintot, miközben sikerült eltüntetni a nemzeti vagyon nyolcvan százalé­kát. Önöknek mi ju­tott e tömérdek va­gyonból, kérdezte a hallgatóságát, majd kijelentette, ha a kisgazdák kerülnek hatalomra, nem csu­pán a nemzeti vagyon tolvajait vonják felelősségre, hanem azokat is, akik a kezükre ját­szották a javakat. Amelyek nem a termelést segítették, nem munkahelyeket teremtet­tek belőlük, hanem átváltoztak luxusvillákká, személygép­kocsikká, nyaralókká. Meg kell nézni, hány magyar vál­lalkozás van bejegyezve mondjuk a Kajmán-szigete­ken, mondta Torgyán, s rájö­het bárki, hová vándorolt ez a tömérdek pénz. Élesen bírálta a kisgazda el­nök az Antall-éra gazdaságpo­litikáját is. Legfőbb kifogása az volt, a legnagyobb privati­zációs tranzakciók során telje­sen kiszolgáltatták az országot a külföldi mamutcégeknek, a magyar érdekek védelme szó­ba sem került. Ráadásul 350 milliárd forintot adtak az úgy­nevezett bankkonszolidációra, ahelyett, hogy a tragikusan le­maradó vidék megsegítésére fordították volna a milliárdo- kat. Karácsonyi koncert Angolul, németül Nyíregyháza (KM - B. I.) — Vastag csomaggal tá­voztak tegnap az iskolák képviselői a Megyeházá­ról. Tartalmát nem a Miku­lás hozta, hanem a Studi­um Nyelvoktatási Közala­pítvány ajándékozta. A csomagokban mintegy 50 ezer forint értékű tankönyv és hanghordozó nyelvi ka­zetta volt. Pályázat útján megyénk tizennyolc általá­nos és középiskolája nyer­te el a Studium támogatá­sát, a „Villám Német” és a „Villám Angol” tananya­got. A támogatók körében jelentős szerepet töltött be a Magyar-Német Relaxa Innovációs Kft., a tan­anyag rendszergazdája. Tegnap délután Vass La- josné, a kuratórium titkára elmondta: sokan ajánlották fel a nyelvtanulás nemes céljára a személyi jövedel­mük egy százalékát is, amit szintén jól hasznosít­hattak. Az ajándékozást konzultáció követte, Kósá- né Oláh Júlia főiskolai ta­nár a tanítás módszereiről, tájékoztatta a megjelent nyelvtanárokat. Mátészalka (KM - Sz. E.) — Ünnepelni jöjjetek! Gyönyörű madrigállal köszönti a máté­szalkai színház közönségét de­cember 19-én 18 órakor a Szé­chenyi István Általános Iskola nagykórusa. Az ő műsorukkal kezdődik a hagyományos ka­rácsonyi hangverseny, amely­ben mintegy háromszáz sze­replő lép színpadra. Elsősorban a helybéli gyer­mekek és felnőttek ajkáról csendülnek fel a szebbnél szebb karácsonyi szenténekek, dalok. Fellép a Széchenyi is­Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A karácsony közeledtével újra beszéd- és vitatéma az üz­letek nyitva tartásának kérdé­se. Ugyanis elterjedt a hír, hogy egyes kereskedelmi cé­gek karácsony másnapján ki­nyitják üzleteiket a nagyobb haszon reményében. De vajon mi a véleménye erről az érdek- védelemnek — kérdeztük Mrenkó Lászlótól, a Kereske­delmi Alkalmazottak Szak- szervezete megyei szövetségé­nek elnökétől. — Véleményem szerint de­cember 24-én jó lenne, ha kola Kicsinyek kórusa, a Ké­pes Géza Általános Iskola énekkara, Ferenczi Anett, Horváth Teodóra, Juhász Esz­ter, Stonawski Tamás és Sto- nawskiné Emri Edina. Őket követik a budapesti Rock Színház művészei, Ulmann Zsuzsa és Bardóczi Attila. A kórusmuzsikát szerető és éneklő Mátészalkai Zenebará­tok Kamarakórusának hang­versenye nyitja a második rész műsorát. Minden évben bemu­tatkozik egy Mátészalkáról el­származott és a művészeti minden üzlet, áruház és csar­nok legfeljebb 13 óráig tartana nyitva. Figyelembe véve, hogy a posta és a befizető he­lyek 13 óra körül zárnak be és a tömegközlekedésben is rit­kulnak a járatok. Karácsony első és második napján pedig tartsák zárva a boltokat, áruhá­zakat. — Az év végi munkanap-át­helyezésekkel az átlag magyar munkavállalónak karácsony­kor öt, újév táján pedig négy pihenő- illetve ünnepnapja lesz. Éppen ezért úgy gondo­lom, hogy a kereskedelmi dol­életben tevékenykedő fiatal. Ez alkalommal Láng Annamá­ria színművész lesz a vendég, aki a budapesti Új Színházban három színműben játszik, és akinek októberben a Szkéné Színházban, novemberben a Merlin Színpadán volt nagysi­kerű bemutató előadása. Ezt követően dr. Spenik Vladimir Krisztián orvos, zongoramű­vész játékában gyönyörköd­hetnek az érdeklődők. Műso­rából nem hiányzik a meglepe­tés sem, ám ez maradjon egyelőre titok. gozóknak is jár a december 25-26-ai és a január 1-jei ün­nepnap. A megyei szövetsé­günk ezt azért tartja fontosnak, hogy idejében alakítsuk ki a nyitvatartási rendet, mert így elkerülhetők lehetnek a más megyékben és a fővárosban előforduló nyitva tartással kapcsolatos konfliktusok. Úgy gondolom, nem sértjük javas­latunkkal egyetlen szervezet gazdasági érdekeit sem, ha azt mondjuk: december 26-a le­gyen pihenőnap, hiszen az ün­nep a kereskedelmi dolgozók­nak is jár. Az ünnep mindenkié Elismerés a népfőiskoláknak Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Arról már többször beszá­moltunk, hogy például Német­országban milyen nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a fel­nőttoktatásnak, s hogyan tá­mogatják a népfőiskolákat. A Magyar Népfőiskolái Társa­ság (MNT) december 9-ei közgyűlésének résztvevői örömmel vették tudomásul, hogy több éves, kitartó küz­delmük eredményeként az or­szág történetében a népfőisko­lákat először ismerték el az Országgyűlés december 9-ei ülésén előterjesztett közműve­lődésről szóló törvényben. Alább idézünk néhány gondo­latot az MNT közgyűlése résztvevőinek nyilatkozatából. „Mi, akik ismerjük a magyar és a nemzetközi népfőiskola­történet elmúlt 150 évének és jövőjének társadalmi jelentő­ségét, nagyra becsüljük ezt a szerény eredményt.” Az MNT közgyűlése köszönetét nyilvá­nítja az Országgyűlés kulturá­lis és sajtóbizottsága tagjai­nak, a törvénytervezetet támo­gató képviselőknek. A pártok­tól való függetlenség jegyé­ben, állampolgári jogaikkal él­ve minden választási körzet­ben nyilvánossá teszik: a tör­vényi elismerés milyen erőfe­szítések eredményeként válha­tott valóra. „Az Európai Unió 15 tagál­lamának több mint felében mai is a népfőiskola az iskolán kívüli közösségi művelődés egyik legfontosabb tevékeny­ségi formája. Magyar intéz­ményként az ország európai integrációba történő bekap­csolódása során az egyik leg­természetesebb szellemi-mű­velődési kapcsolódást jelent­heti számunkra, ha élünk vele. Az MNT országos és nemzet­közi megfigyelő munkacso­portot állít fel az Öntevékeny Szervezetek Európai Szimpó­ziuma, az Európai Közműve­lődési Társaság és az Európa Parlament állampolgári kap­csolatok szolgálatával együtt­működve a törvényben foglalt előnyök hazai és nemzetközi kiaknázása érdekében, a tör­vény végrehajtásának elősegí­tésére és folyamatos értékelé­sére. Felhívjuk a népfőiskolái, az értelmiségi és civil szervezete­ket, a közművelődési intézmé­nyeket, a helyi és megyei ön- kormányzatokat, a minisztéri­umokat, az egyházakat és a szakszervezeteket, a gazdasá­gi vállalkozások képviselőit, hogy támogassák a közhasznú szervezetként működő népfő­iskolákat a közművelődési tör­vényben biztosított jogok és támogatások együttes érvé­nyesítésében. A közösségi önszerveződés és a művelődés joga és képes­sége, a felelősség és a részvé­tel fontossága felismerő mű­velt állampolgár, valamint a nemzeti tudat és a keresztény értékek érvényre juttatása a magyarság legféltettebb kin­csei közé tartoznak. De jövő­jének is egyik legfontosabb zálogát képezik.” Nyugdíj­program Nyíregyháza (KM) — Jövő év január elsejével alapvetően megváltozik a nyugellátás rendszere. Azoknak, akik már dolgoznak, választaniuk kell: megmaradnak a jelenlegi rendszerben, vagy átlépnek az új, vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerbe, ahol a tár­sadalombiztosítási nyugdíj mellett magánnyugdíjat is fog­nak kapni. A választás megkönnyítése érdekében az Állami Pénztár- felügyelet számítógépes prog­ramot dolgozott ki, amelyet a polgármesteri hivatalok ren­delkezésére bocsátott. Mint azt Virók Csilla Hajnalkától, a nyíregyházi polgármesteri hi­vatal hatósági ügyosztálya ügyfélszolgálati irodájának vezetőjétől megtudtuk: a prog­ram az irodán megtalálható, ügyfélfogadási időben bárki próbát tehet, vajon melyik rendszer az előnyösebb szá­mára. A kicsi is kell Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszerveze­tének (KASZ) megyei szö­vetsége és az Országos Ke­reskedők Szövetségének (OKSZ) megyei képviselői a tegnapi fórumon a kis- és középvállalkozások meg­erősödésének lehetőségeit taglalták. Reményeik sze­rint ebben jelentős előrelé­pést hozhat az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által képzett alap. A munkaadókat kép­viselő OKSZ és a munka- vállalókat reprezentáló KASZ megállapodott ab­ban, hogy információkkal és egyéb eszközökkel segí­tik a megye kereskedelmi szervezeteit. A két szerve­zet bár önállóan dolgozik, bizonyos esetekben és té­makörökben — pályázatok elkészítése, benyújtása, ün­nepi nyitva tartás koordiná­lása stb. — együttműködés­re, összefogásra van szük­ség. Az érdekvédelmi mun­ka területén fontos volt az üdültetési lehetőségek átte­kintése a megváltozott helyzetre való tekintettel, a résztvevők szerint foglal­kozni kell a szakma nyug­díjasaival is. Elmondhat­juk, országos viszonylatban e megyében fizetik leg­rosszabbul a kereskedelmi alkalmazottakat, ezért is fontos a béralku, a szerző­dések írásbeli megkötése. Nyugdíjreform (5) A magánnyugdíj örökölhető Az új nyugdíjrendszerben kétfelé fogunk nyugdíjjáru­lékot fizetni. Háromnegyed részét a társadalombiztosí­tásnak, egynegyed részét pedig egy magánnyugdíj- pénztárnak. A befizetett pénzt a nyugdíjpénztár tő­késíti, vagyis befekteti, for­gatja, dolgoztatja. Teszi ezt azért, hogy minél maga­sabb hozamokat érjenek el és minél magasabb nyugdí­jat fizethessen tagjainak. A magánnyugdíj-pénztárba befizetett járulékot és an­nak hozamát egyéni szám- , Iákon tartják nyilván. Ami a számlán összegyűlik, az nemcsak papíron a járulék- fizetőé, hanem a valóság­ban is az. Olyannyira, hogy örökölhető is. Az örökölhetőség fontos előnye az új rendszernek. Senki sem gondol szívesen a halálra, de azért élete so­rán a legtöbb embernek megfordul a fejében: mi lesz szeretteivel, ha bekö­vetkezik a legrosszabb. Ilyenkor megnyugtató arra gondolni: tettünk félre vala­mit, gondoskodtunk a jövő­jükről. Eddig nem gondolhat­tunk úgy a nyugdíj járulék­ra, mint megtakarított pénz­re. Aki a nyugdíjba vonulás előtt meghalt, annak befize­tései sok esetben teljesen elvesztek. Aki nyugdíjba vonulása után két hónappal meghalt, az két havi nyug­díjért fizette egy életen át a nyugdíjjárulékot. Igaz, az elhunyt kiskorú gyermekei árvaellátásban részesültek, házastársa pedig özvegyi nyugdíjat kapott. De ez utóbbi csak bizonyos felté­telek mellett volt lehetsé­ges. Az özvegyet csak ak­kor illeti meg az özvegyi nyugdíj, ha nem volt saját nyugdíja vagy az alacsony volt, és csak azt követően, hogy ő is elérte a nyugdíj- korhatárt. Sok esetben az özvegy csak havi egy-két ezer forintot kapott az el­hunyt után, ha kapott egyál­talán valamit. Az új nyugdíjrendszer­ben a társadalombiztosítási pillér jobban igazodik ah­hoz az emberi vágyhoz, hogy szeretteink halálunk után is anyagi biztonságban élhessenek. Az új özvegyi nyugdíjrendszerben a hát­ramaradt házastárs minden­képpen megkapja majd az elhunyt nyugdíjának egyö­tödét. Ez persze nem túl sok, ráadásul az elhunyt fel­nőtt gyermekeinek tovább­ra sem jár semmi. Lényegesen jobbak a le­hetőségek a magánnyugdíj esetében. Nyugdíjba vonu­lás előtt az egyéni nyugdíj­számlán felhalmozódott összeg ugyanúgy örökölhe­tő, mintha takarékbetét­könyvben lenne. A befizető halála esetén egy fillér sem vész el, örökösei a befizeté­seket és a hozamokat is megkapják. Nyugdíjba vonuláskor választhatunk. Felhalmozó­dott megtakarításaink egy részét felvehetjük egy összegben. Erre akkor van lehetőség, ha nyugdíjpénz­tárunk nagyon eredménye­sen gazdálkodott és a várt­nál sokkal több pénz gyűlt össze számlánkon, vagy ha 15 évnél kevesebb ideig fi­zettük a tagdíjat a pénztár­hoz. A felvett pénz magától értetődően ugyanúgy örö­kölhető, mint bármely más megtakarításunk. Nyugdíjba vonulás után a számlán összegyűlt pénzt, illetve azt, ami az egyössze­gű kifizetés után megma­radt, járadékként kaphatjuk meg. A négy választható já­radékfajta közül három örö­kölhető. Örökölhető az ele­jén garanciatartamos életjá­radék, amelyet nyugdíjba vonulásunk után az általunk meghatározott időtartamig mondjuk tíz évig, nekünk vagy örököseinknek min­denképpen folyósítanak. Örökölhető a végén garan­ciatartamos életjáradék is, amelyet halálunk — szintén a mi kérésünk szerint — né­hány évig továbbfizetnek. De örökölhető a két életre szóló járadék is, amely ad­dig jár, amíg a pénztártag vagy az általa megnevezett kedvezményezettek közül bárki él. Á járadékfajták közül az életjáradék az, amely nem örökölhető. A járadék havi összege termé­szetesen függ attól, hogy melyik járadékfajtát vá­lasztjuk. Nyilvánvaló, hogy alacsonyabb lesz annak a járadéknak az összege, amelyet több kedvezmé­nyezett bármelyikének éle­te végéig folyósítanak, mint az, amelyiket csak a tag éle­te végéig fizetnek. A havi járadék nagyságát a biztosí­tási matematika törvényei határozzák meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom