Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

KULTÚRA 1997. december 10., szerda [♦TrrTlíuTírj Beszélgetések Rácz István és a cigányok Gimnáziumi emléktáblájának leleplezésekor diákokat nem lehetett látni Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Közös érdekünk, hogy a közelmúltunk viha­ros és leszorított létállapota emlékeit megőrizzük, to­vább adjuk. A keservekkel, a közös kiszolgáltatottság­gal, s a koloncszabadító örömérzésekkel együtt. Ta­núságtétel gyanánt: a beregi Tiszaháton a mégis, a csak azért is fűtötte törekvések hogyan segítették a huma­nitásértékek újrateremtését. Szemtanúk, közcselekvé­sek részesei idéznek kort, emberi viszonyokat. Ele­mekből építenek valóság­képet arról, hogy miként él­tünk ezen a tájon, értelmez- hetőt az okulásunkhoz. Ez utóbbit segíti oknyomozás­sal Miklós Elemér, a beregi életviszonyok ismerője, ku­tatója. Eddig megjelent könyvei (Béreg irodalmi hagyományai, Tiszaszalka, Budapest (KM - B. I.) — Alaposan tévednek azok, akik a Gutenberg-kor- szak végéről beszélnek. Sőt, a könyvek értéke ta­lán még becsesebb, mint korábban! A hét végén Budapesten jártam; elmenten a Honteri- us Antikvárium XXXIII. árverésére. Közel kétszázan zsúfolódtunk össze a Mű­szaki Központ aulájában. Idősebbek, fiatalok, kö­nyökvédős könyvmolyok, jól fésült, elegáns urak. Kö­zel háromszáz könyv került kalapács alá. Nem hiány­zott a korszerű technika sem, kamera segítségével televíziós készülékek na­gyították ki az éppen árve­résre bocsátott kiadványt. Nos, licitáltak is az urak és a hölgyek! Szinte min­den könyv többszörös áron kelt el, pedig már az alapár sem volt kevés. Bizonyára a kereskedelmi élet pezsgését jelzi, hogy A Magyar korcsmák és fogadók a XI- II.-XVIII. században című, 1927-ben megjelentetett ki­advány például 1600 forint helyett 7500-ért kelt el. Élénk licit mutatkozott A Kolozsvár műemlékei című egészvászon-kötésben, 1935-ben kiadott könyv iránt is, amelynek 1400 fo­Tiszaparti beszélgetések. Üzenetek félárnyékból) ta­núsítják elkötelezettségét életünk és kultúránk alakí­tása iránt. Az újabb emlékidézés — jelenünkben elhatározáso­kat serkentő tanulságaival — a bizalom, az összefo­gás, a tisztelet hitelét erősí­ti. Miklós Elemér Határszéli beszélgetések című köny­vét a vásárosnaményi váro­si könyvtár adta ki. A tartal­mas gyűjteményben izgal­mas interjúkat olvashatunk többek között Gál Zoltán­nal, Kányádi Sándorral, Kiss Gáborral, Baja Fe­renccel, Pozsgay Imrével és másokkal. Nagy kár, hogy a gyűjtemény tipográfiája, belső megformálása mesz- sze elmaradt a lehetőségek­től és igazán nem vall szak­értelemre. rint után 10 ezerig ment fel az ára. Batsányi János poé­tái munkáji — amely 1835- ben látott napvilágot — több mint a duplájáért, 13 ezerért került új gazdához, míg Comenius Sárospata­kon megjelentetett Orbis pictus... A világ le-festve című könyvét—amely ma­gyarra fordítatott, és hellyel-hellyel megjobbíta- tott — 72 ezerért adták el egy boldog öregúmak. A legnagyobb érdeklődés azonban a Klasszikus Arany Biblia iránt mutatko­zott, amely pontosan száz évvel ezelőtt, 1897-ben lá­tott napvilágot három vá­rosban, Lipcsében, Buda­pesten és Bécsben. A könyv értékét nyilván az emelte, hogy az illusztrá­ciók klasszikus bibliai tár­gyú festmények után ké­szültek. Díszcímlap, keret­díszes oldalak, festett ara­nyozott egészbőr-díszkö- tés. Nos, nem csigázom az olvasók érdeklődését, a Biblia a kikiáltott 80 ezer forint helyett több mint fél­millió forintért, 580 ezerért kelt el. A 92. tételnek szabolcsi vonatkozása, hogy Jósa András Barangolás Német­országban és visszaemléke­zések című kötetét 1400 fo­rintra értékelték. Fazekas Árpád Nyíregyháza — Társadalmi életünk mindennapi és fon­tos kérdése a nemzetiségi ki­sebbség, a másság elviselése. Különösen meghatározó le­het e tekintetben a vezetők magatartása. A következők­ben Rácz István (1904-1966) tanár, a forradalom nyíregy­házi vezetőjének a cigány­sághoz fűződő kapcsolatait mutatjuk be: 1924-ből, 1956- ból és a börtönévek (1957- 1960) idejéből egy-egy eset alapján Rácz István az utókor számára készített Önéletrajzának 7. ol­dalán a következőket írta a ro­mániai 20. gyalogezred speci­ális századába történt 1924. ja­nuár 7-i behívásáról: „Itt ért az élet olyan problémája, ami ma is megtáncoltatna bárkit. A vályogvető Egy cigány — Fekete Jóska aradi vályogvető és contrás — állított furcsa alternatíva elé. Mindenünnen elkergették, il­letve elverték. (A szerző meg­jegyzése: ugyanis a rossz ellá­tottság miatt három ágyon öt katonának kellett aludnia). Oda menekült mellém. Áll­tunk pedig így: én, magyar; Jóska: cigány; Gretenyuk: orosz; Nugaj: tatár; Bicsi: tö­rök. Igen, három ágyban öt ember. Pillanatok alatt villám- lőtt át agyamon, egy cigánnyal egy ágyban? Alig hagytam el az iskolapadot. Ránéztem Jós­kára. Szemében a kivert két­ségbeesett ember ijedtsége. Te is elkergetsz? Döntenem kel­lett. Vagy ember vagy nem, vagy Isten teremtése vagy nem. Te, akit ilyen dilemma elé nem állított az élet, fogal­mad sincs róla, micsoda lelki tusámba került. Győzött a hu­mánum. Ekkor éreztem tanu­Nagy István Attila Csenger (KM) — December havának első hétvégéjén rendezték meg Csengerben az V. Megyei Film- és Videó- fesztivált. Azért éppen itt, mert az ifjú város évekkel ezelőtt szeretett volna vala­milyen rendezvényt megsze­rezni magának. Az esemény itt maradt, mert a házigazdák megfelelő körül­ményeket tudnak az esemény számára biztosítani. A mostani ráadásul premiernek is számí­tott, mert a városi televízió első alkalommal vállalkozott egyenes adásra. Ráadásul a versenyfilmeket a város kö­zönsége egyszerre tekinthette meg a zsűrivel, ami az alkotó­kat még inkább arra ösztönzi majd, hogy szakmailag jobb alkotásokkal nevezzenek be a fesztiválra. Két kategóriában A versenyt a rendezők — a megyei önkormányzati hivatal és Csenger város önkormány­zata — műfaji megkötés nél­kül két kategóriában hirdették. Várták a városi televíziós mű­helyek által készített alkotáso­kat, illetve az intézményekhez nem kötődő, egyéni alkotók műveit. A fesztivál célja a kezdetek­lásom eredményét. Az ala­csony műveltségűek elkerget­ték, irtóztak tőle. Én döntöt­tem: Maradj Jóska!” A diákvezér Az 1956-os forradalom idején Rácz István tanárt választották Nyíregyháza vezetőjévé: a Városi Munkástanács elnöke lett. A megválasztása Dandos Gyula negyedik gimnazista ta­nuló, diákvezér javaslatára történt, aki szintén Erdélyből (Torockó) származott és ci­gány szülők gyermeke volt. Már az előző tanévből ismer­ték egymást, mert a Vasvári Pál Gimnázium III. osztályá­tól a bemutatkozási lehetősé­gek megteremtése, illetve, le­gyen alkalom a szakmai prob­lémák megbeszélésére, hiszen a videósok nincsenek sokan, ritkán tudják közös gondjaikat megbeszélni. (Természetesen nagyon sokan rendelkeznek kamerával, de ezeket jórészt családi események vagy a nya­ralás élményének megörökíté­sére használják.) Sokat javult Közel húsz versenyfilmet lát­hatott a közönség. Két útifű­met, három portré- és riportfil­met, négy ismeretterjesztő al­kotást, két dokumentum-, két játékfilmet és egy etűdöt. A szakmai zsűri véleménye szerint az alkotásoknak mind a technikai, mind a szerkesztés­beli, dramaturgiai színvonala sokat javult. A résztvevők többsége már félprofi beren­dezésekkel dolgozik, ami szükségszerű, hiszen a nézők — a mai csatomakínálat mel­lett — már nem tűmé el a tech­nikailag dilettáns munkát. A zsűri hat díjat osztott ki, összesen 120 000 forint érték­ben. Belánszky Demkó Péter két díjat is elhozott Csenger- ből. Az egyik filmért, amelyet Istvánovits Eszterrel közösen készítettek, megkapta a leg­jobb ismeretterjesztő filmért járó különdíjat, a másikért, amely Papp D. Tibortal ká­ban tanára volt. Dandos Gyula többször járt Ráczék Madácz u. 3. sz. alatti házában is. Együtt raboskodtak a nyíregy­házi rendőrkapitányság börtö­nében, ahol Dandost szinte agyonverték. Érről így írt Önéletrajzának 28. oldalán: „Én is össze vol­tam verve, de azon a gyereken nem volt egy borsónyi hely, ahol nem volt véraláfutás!” Dandos Gyulát ma a forrada­lom mártírjaként tiszteljük, ugyanis a szovjet deportálást követően Szentgotthárdra me­nekült, ahol második határát­lépési kísérletekor lelőtték 1957. február 10-én. Itt csupán szült, elhozta a legérdekesebb kísérletért adott különdíjat. — Az első film egy régésze­ti munkáról szól. Voltaképpen azt mutatja be, hogyan törté­nik az ásatás. A video képes rögzíteni a folyamatot, míg a fényképezőgép pusztán egy pillanatot hasít ki az időből. A másik a nem régen Nyír­egyházán felállított lovasszo­bor kapcsán az alkotási folya­matot rögzíti. Párhuzamosan fut egy valóságos ló „történe­te” és a szoborkészítés folya­mata. Nyári tábor A szervezőktől megtudtuk, hogy az alkotások (az előző fesztiválokéi is) nem tűnnek el az időben, mert azon gondol­kodnak, mi módon lehetnek ezeket hozzáférhetővé tenni, hiszen ezek bizonyos szem­pontból kortörténeti dokumen­tumok is. A szakmai munka javítása érdekében nyáron tá­bort szerveznek, amelyben a filmkészítés legfontosabb te­endőivel ismertetik meg a résztvevőket, mert most is az volt a tapasztalat, hogy megle­hetősen nagy volt a műfaji ke­veredés az alkotások között. Jó néhány esetben nem lehe­tett érzékelni a forgatási előké­születeket, a tervezési munkát, amely során megteremthető az összhang a technikai lehetősé­gek és a mondanivaló között. csak utalok arra, hogy 1996- ban Vásárosnaményban a fia­talok Dandos Gyula Unitárius Cigányegyletet alapítottak példaképük emlékének ápolá­sára. Igazi humanista Rácz István nemcsak fran­cia-magyar tanár, hanem kitű­nő festő és rajzoló is volt. Már Kolozsvárott két évig (1926-27) járt a Rajztanárkép- ző-Szépművészeti Iskolába. Debreceni egyetemi évei alatt pedig sikeres kiállításokat ren­dezett festményeiből s a bevé­telből szűkösen eltartotta ma­gát és később feleségét is. Tudjuk, hogy a nagykállói Bu­dai Nagy Antal gimnáziumban 1947-49 években rajzot is tanított. Még a börtönben (1957-1960) is rajzolt és víz­festékkel festett, ha engedé­lyezték. így megmaradt 629- 624 számú rab feliratú rajzfü­zete (benne 87 akvarell) és Karcolatok c. füzetében 46 il­lusztrált vers. Utóbbiból be­mutatok egy rövid verset, a rajzzal együtt: Cigány leány Századok álma Szemében, szívében! Kivert, de mindig Talpra áll... Töredék, kóbor nép leánya, ó Dallal, tánccal szál, mint a madár! E témaválasztás is jelzi, hogy a raboskodó Rácz István tanár szerette és értékelte a cigány­ság művészetét. Rácz István nemcsak művelt francia-ma­gyar szakos tanár, hanem igazi humanista volt. Gimnáziumi emléktáblájának (Vasvári Pál u. 16.) 1995. október 23-i le­leplezésekor diákokat még csak mutatóban sem lehetett látni. Pedig az ilyen humanista élet ma különösen példamuta­tó. Kórusok Budapest (MTI) — A Ko­dály Zoltán I. Magyar Kó­rusversenyt december 12- 14. között rendezik meg a Pesti Vigadóban. A ver­seny hét kategóriájában — gyermekkórus, ifjúsági ve­gyeskar, ifjúsági nőikar, női kórus, férfikórus, ka­mara kórus, vegyes kórus — hatvanöt énekkar vesz részt. A megmérettetésre a versenyzők az előző évek­ben elért minősítési ered­mény alapján nevezhettek. Minderről a programot szervező Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) képviselője adott tájékoztatást kedden a saj­tónak. A versenyre — amelyet elképzeléseik sze­rint a jövőben hároméven­ként megrendeznek — a KÓTA másfél évvel ez­előtt zeneszerzői pályáza­tot is kiírt. Ennek győztes műveit a nyitókoncerten fellépő együttesek — töb­bek között a Budapesti Monteverdi Kórus, az EL­TE Bartók Béla Énekkara, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Le­ánykara és a Kecskeméti Pedagógus Énekkar — szólaltatják meg. Ezek kö­zött hallható lesz a fiatal szegedi zeneszerző, Hor­váth Barnabás két műve, illetve az idősebb Pödör Béla szerzeménye. Nyelvi verseny Nyíregyháza (KM) — An­gol és német nyelvű ver­senyt rendezett a közel­múltban a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Általános Is­kola. A nemes versengésen a következő lett az ered­mény: német nyelvből az ötödikesek közül Csorna Anikó az első, Seres Gyula pedig a második lett (nyír­egyházi Móra Ferenc Isko­la). A hatodikosok közül Lé­vák Tímea szerezte meg az első (nyíregyházi Kodály Zoltán Iskola), Szoboszlai Kitti (Móra Ferenc Iskola) pedig a második helyet. Kürti Renáta az első (Nyír­egyháza Váci Mihály Isko­la) és Horváth Judit (Nyír­egyháza Evangélikus Isko­la) a második helyre került a hetedikesek csoportjából. A nyolcadikosok közül a legjobban nyírbátori Ko­vács Krisztina szerepelt, míg Horváth Dóra (Nyír­egyháza 17-es Általános Is­kola) lett a második. Angol nyelvből a hetedi­kesek közül két Apáczai Csere János iskolás szerez­te meg az első két helyet: Gálik Csaba, illetve Angyal Judit. A nyolcadikosok csoportjából megosztott el­ső helyre került Soltész Ta­más és Padla Dóra a nyír­egyházi Móra Ferenc Álta­lános Iskola diákjai. Külön­díjasok lettek a Nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Általá­nos Iskola tanulói: Hajzer János, Darai Nikoletta, Czifra Csaba és Vincziczky Áron. Biblia félmillióért Kamerával a kézben A filmeket a közönség egyszerre tekinthette meg a zsűrivel Rácz István Cigány leány című rajza A KM reprodukciója

Next

/
Oldalképek
Tartalom