Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
Különös sportok ipityáia veretik magukat Kft ' Férfiasabb, keményebb sportot akartak űzni a futballnál azok a leleményesek, akik a - labdarúgást átalakítva - a múlt század elején kitalálták a rögbit. Ötletük annyira bevált, hogy utóbb már a rögbiből született meg az amerikai, a kanadai és az ausztrál futball is. A rögbi óriási karriert futott be, a világ negyedik legnézettebb sportága címmel büszkélkedhet. Csak az USA-ban nyolcmillió igazolt játékost állított maga mögé, s Angliában is 2049 rögbiklub működik. A sportág nagy ászai még: Új-Zéland, Dél- Afrika, Ausztrália, Anglia, Francia- ország, Skócia, Fiji-szigetek, Nyugat- Szamoa. Magyarországon a ’60-as évek végén egy olasz úriember hozta létre az első rögbicsapatot. A mára a világranglista 60-70. helyére föltornászkodott - mintegy háromszáz igazolt versenyzőt soraiban tudó — magyar mezőnyben többek között Budapesten, Esztergomban, Százhalombattán, Kecskeméten és Szegeden működik klub. Noha itthon még önköltséges alapon hódolnak szenvedélyüknek a játékosok, óriási eredmény, hogy meg tudták verni a komoly anyagiakkal támogatott Litvániát, Luxemburgot, Norvégiát, Bulgáriát. E nagyszerű fegyvertény ellenére a potenciális támogatók még nem figyeltek föl a hazai rögbiben rejlő üzletre. A sportág nálunk is nagy jövő előtt áll, noha a magyarok a kemény sorsolás miatt nem jutottak ki a tavaszi hongkongi vb-re. A kvalifikációk során az írektől 83-O-ra, az új-zélandiaktól pedig 80-0-ra kaptak ki... A tizenhat hazai társaság NB I-es és NB Il-es ligákban folytatja a küzdelmeket. A Jövünk térségében a Debrecenben egy éve összehozott DMTE Vaskos Kölykök névre hallgató csapat az egyedüli. A volt szovjet reptéren edző társaságot tíz-tizenkét ifi alkotja, ők a kemény mag; edző-játékosuk Madar Miklós. A 7-es rögbit játszó gárda a 6. helyen végzett a Kecskeméten lebonyolított húsvéti tornán, s második lett a debreceni Osram-kupán. Legközelebbi találkozójukra tavasszal a hazaiakon kívül az amúgy igen erősnek mondható Románia együttesét is meghívják. Ahogy Madar Miklós mondta, abból lehet igazán tanulni, ha ripityára verik őket. A rögbinek két változata létezik. A hagyományos angol típust kétszer tizenöt ember játssza kétszer 40 percben. A később megjelent, de látványosabb, szórakoztatóbb hetes rögbit kétszer hét játékos űzi, kétszer hét percben. Ennek a szabályai és a pálya méretei megegyeznek a hagyományos rögbiével. Általában minden rögbiklub játssza. Az előírások azt a célt szolgálják, hogy a játék folyamatos, megállás nélküli legyen. A tizenöt tagú rögbiben őszi és tavaszi fordulók zajlanak, míg a hetesben - több csapat részvételével - tornák. Az érdeklődők Debrecenben az 52/ 437-112-es telefonszámon kérhetnek felvilágosítást; a klubba akár 30 évesek is beléphetnek. A sportágról további ismeretek szerezhetők az Interneten, a htp: // www.geocities.com/colosseum/5112/ rugbyl.html honlapcímen. V. A. Szabályok Akkor érhető el pont, ha az egyik csapat az ellenfél célterületére juttatja a labdát (ez öt pontot hoz). Ezért jutalomrúgás is jár, amely találat esetén két pontot ér. Ha pedig valaki a játék közben droprúgással, azaz a labda egyszeri földre pattanásával tudja bejuttatni a labdát a kapuba, azzal három pontot szerez. Passzolni csak hátra, rúgni viszont előre is szabad. Am az előre adott labdáért kizárólag az elrúgó mehet, illetve, aki az elrúgás pillanatában a rúgó mögött tartózkodott. Csak az az ember támadható, akinek a kezében van a labda. A labdát fogó játékos a labda elvevésével vagy a földre döntése által szerelhető le (a földre került csapattagnak el kell engednie a labdát). Szereléskor tilos ütni, fejet vagy nyakat fogni és gáncsolni. Kedves Zöld Varjú! 18 éves fiatal lány vagyok, ezelőtt két évvel kaptam szemüveget kisfokú rövidlátóságom miatt. A szemüveget nem szeretem, és nem is akarom hordani. Szívesen viselnék kontaktlencsét, de ezt szüleim ellenzik. Kérem, írják meg, miért célszerű kontaktlencsét viselni, és milyen szem- betegségeket okozhat a lencse. (Nagyhalász) A szemorvos gyakran találkozik a fiataloknál, főleg lányoknál jelentkező szemüvegfóbiával, a szemüveg viselésének visszautasításával. A fénytörési hibákat szükséges korrigálni, ezért ha nem akar szemüveget viselni, rö- vidlátósága kontaktlencsével is javítható. A szemorvos dönti el, hogy alkalmas-e a szem kontakt- lencse viselésére, valamint azt, hogy milyen típusú és milyen dioptriájú kontaktlencsére van szükség, ami az adott fénytörési hibát korrigálja. Megtanítják a pácienst a kontaktlencse használatára, felvilágosítják arról is, hogy meddig viselhető, hogyan kell tisztítani és tárolni. Részletesen ismertetik, hogy milyen tünetek és panaszok esetén kell szemorvoshoz fordulni. Ma már jó minőségű, különböző ideig hordható és különböző élettartamú kontaktlencsék vannak forgalomban. Amennyiben a kontakt- lencse viselője betartja a szabályokat, gyakorlatilag nem kell tartania attól, hogy bármilyen szemkárosodást okozna a kontaktlencse. Többnyire az okoz problémát, hogy a páciensek a megengedettnél hosszabb ideig viselik a kontaktlencsét. Ilyenkor jelentkeznek az úgynevezett túlhordás tünetei. Ilyen lehet például a kötőhártya vérbősége, a szaruhártya hámhiánya. Nem viselhető a kontaktlencse a szemhéjak, a kötőhártya és a szaruhártya gyulladásos megbetegedései esetén. Amennyiben a levélíró mindenképpen ragaszkodik a kontaktlencse viseléséhez, azt javasoljuk, hogy válasszon rövidebb, például három hónapos élettartamú lencsetípust. Ha a három hónap alatt problémamentesen viseli a kontaktlencsét, valószínűleg szüleit is meggyőzheti arról, hogy veszélytelen megoldást választott, nem kell félni következményes szembetegségektől. Dr. Szendi Mária szemész szakorvos Egy újság akkor él, ha közvetlen kapcsolatban áll olvasóival. Hogy érintkezésünk ne egyoldalú legyen, a Jövünk rovatot nyit a párbeszédnek. Ha valaki megbukott kémiából (Isten ments!), elhagyta a kedvese, nem érti, mivégre van a világ, esetleg más kérdése, netán véleménye van, írja meg nekünk. Megpróbálunk tanáccsal, biztatással, helyesléssel, esetleg kritikával szolgálni. Ha szükséges, szakember véleményét kérjük, és utánaeredünk homályos kérdéseknek. Nagyon interaktívak leszünk, mármint akkor, ha veszitek a tollat, és megcímezitek: Jövünk (Zöld Varjú), 4001 Debrecen, Pf. 72. Napi világvége Nem újdonság nálunk a világvége. Bizonyos időközönként elterjed, hogy közeledik a vég, és mindent el fog söpörni a földről. Hogy ezt miként számolják ki, számomra rejtély. Ha valaki megfejti, árulja el, mert akkor úgy intézzük a dolgainkat. Ha tudom, hogy „itt van", nem költők ezreseket kozmetikumra és a fodrászra, nem vásárolom tele feleslegesen a hűtőt, és elmegyek minden éjszaka szórakozni. És nem tanulok tovább, mert a diplomának úgysem venném hasznát. Sőt, rászokom az összes olyan káros dologra, amit eddig elvből elkerültem. Csak időben szóljanak, hogy legyen mindenre időm. Egyébként a vélemények igencsak megoszlanak. Valakik odajöttek hozzám az utcán, és közölték, hogy én lehetek a pár száz kiválasztott egyike, aki megmenekülhet. Nem tagadom, vitába szálltam velük. Szóval élhetek tovább. De ki akar már akkor élni, amikor körülöttem minden barátot és ismerőst elnyelt a pokol? Egyedül meg rettentően unalmas tesz, és biztos, hogy nem fogok bolyongom a világban, hogy megkeressem túlélő embertársaimat. Nem megy ez így. Ki kellene találni valami egyezséget. Talán azt, hogy ne keltsék ilyen hamar - és ennyiszer - a világvége hírét, ráérünk azzal még jó pár tízezer év múlva is. Akkor meg már nem a mi gondunk lesz, találjon rá ki valamit a jövő generációja. Itt a világvége? Hogy egy ismerősömet idézzem: akkor végre pihenhetek. Csató Anett Rossz dobás F. Gary Gray producer-rendező új, négy amerikai fekete lány egzisztenciális szabadságharcát bemutató, A nagy dobás (Set it off) című filmjével talán a tömegkultúra fogyasztóit mélységesen lenéző és megvető gondolkodásmódnak a helytállóságát igyekszik próbára tenni. A nagy dobás főhősnői - Jada Pinkett, Queen Latifah, Vivica A. Fox, valamint Kimberly Elise alakításában - törekvő fekete telepi lányok, akik keményen küzdenek önmaguk és hozzátartozóik érvényesüléséért. A sikertelenség, az őket körülvevő értetlenség és a megaláztatások hatására azonban elveszítik türelmüket, és a bűn útjára lépnek. Bankrablássorozatba kezdenek, egyre lejjebb csúsznak az alvilág bugyraiban, és végül a társadalommal folytatott háború áldozatai lesznek, egyikük, a legöntudatosabb- juk kivételével. Ő az, akinek személyében beteljesedik az álom - és a gyönyörű fekete nő, ragyogó tűzpiros autójában elröpül arrafelé, ahol a tenger találkozik az éggel. A cselekményt az amerikai b-szériásokra — másodosztályú filmekre — jellemző gyártási sablonok szabványosított beállításokon alapuló fényképezés és ugyancsak szabványok meghatározta vágási mód, egyféle visszafogott, de közhelyes realista színészi játék, rea- lista filmritmus túlságosan lassúvá teszi. A film legnagyobb hibája azonban az a „mindent bele szemlélet, amelynek jegyében a forgatókönyvírók és a rendező a kegyetlen akciótól a romantikus szerelmi történetig, a társadalmi kérdésektől a klasszikus filmekből vett idézetekig, a gettósztoritól az amerikai álomig, a vígjátéki- ságtól a fekete zenéig bámulatra méltó igénytelenséggel igyekeznek - egymással teljesen összeférhetetlen dolgokat - belegyömöszölni munkájukba. A végeredmény így egy szétlőtt, emberi tetemek vérében tocsogó, egymást kioltó sikerfilmes közhelyekkel telezsúfolt, a humort „bunkóskodással, a borzongást, az erotikát altesttáj- emlegető trágárkodással és eredetieskedő idétlenségekkel pótoló, egyes, valamiféle zavaros faji öntudatnak hangot adó kitételeivel a fehérek és feketék önérzetét egyaránt sértő, inkább fölháborodásra, mint ásításra ingerlő, minőségmentessége miatt csak videotékás forgalmazásra alkalmas ócska film, amelyet még a főszereplők bájai sem menthetnek meg a bukástól. És egy valószínűleg jól eladható, a filmben többé-kevésbé fölhangzó dalokat tartalmazó CD-album. Lajtos László Kavar a’ la Amerika S a m Clayton (Vincent d’ Ono- f r i o ) rosszban sántiká- ló üzlet- ember. Egyszer csak jó üzletet hoz össze megbízójának, aki jutalmul felkínál neki egy csinos és fiatal feleséget, Freddie-t (Cameron Diaz), aki - mivel kényszerítették - nem nagyon lelkesedik az ötletért. Sokkal inkább lelkesedik Sam becséért, Jjaksért (Keanu Reeves), aki véletlenül bukkan fel utált bátyja esküvőjén. Persze a vonzódás kölcsönös, így a lány unszolására döntenek: megszöknek a gonosz és csúnya bátyó elől. Természetesen nyomban kitudódik a turpisság, és Sam teljesen begolyózva nyomozni kezd hű arájáért. Meg is találja őket, s annak rendje és módja szerint - ugyan mi mást is tehetne - lelövi a lányt, majd a korrupt rendőrhaverja segítségével igyekszik Jjaksre kenni a kennivalót. A film ettől kezdve - hála Steven Baigelman író-rendező pihent agyának - arról szól, hogy ki, kit és hogyan tud minél jobban átverni. Sam az öccsét, öcs a bátyját, a rendőr Samet, majd Jjakset, és így tovább, sőt néha még a halottnak vélt Freddie is bekavar egy-két jó ugratással. Ez aztán végképp mindent összezavar (bennünk, nézőkben is), így a végén már nem tudjuk, hogy vajon azért nem értjük a történetet, mert kissé elszundítottunk, vagy mert ilyen egy mai akcióvígjáték. Annyi tuti (ez átjött nekünk is), hogy happy end- del zárul a másfél órás kis mese. Számomra érthetetlen, hogy a rendkívül gyengére sikeredett sztori miért kapott a Pesti Est magazintól olyan ajánlást, miszerint ez a Ta- rantino-filmek legjobb paródiája. A film legfeljebb annyiban hasonlít az alternatív mester műveihez (ami egyébként az egyetlen pozitívum is benne), hogy Amerikát nem az elérhetetlen álomvilágként mutatja be, hanem az egyre gyakoribb piszkos és beteges mivoltában, ahol talán csak az elmebetegek normálisak igazán. Össztanulságként mindössze annyit vonhatunk le, hogy soha ne bízzunk az amerikaiakban. Pláne, ha azok mélyen- szántó filmet akarnak ránk tukmálni. (Féktelen Minnesota, 95 perc) Molnár Csaba j övünk Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen Pf. 72; Telefon: (52) 410-587 Fax: (52)417-985
