Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. november 25., kedd Áremelések közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Az év első háromne­gyedének gazdálkodását vi­tatta meg tegnapi ülésén a nyíregyházi önkormányzat. Ezután sorozatban követ­keztek az áremelések, ame­lyek január elsején lépnek életbe. A Szabolcs-Volán új tarifái: az elővételben váltott buszjegyek ára 70- re, a korlátozott (nem csúcs-) időben használatos jegyeké 55, a buszon váltot­také 90 forintra emelkedik. Az egyvonalas bérlet ára 1386, az összvonalasé 1956, tanuló/nyugdíjas bér­leté 636 forint lesz. A lakossági hulladékszál­lítási díjak átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Pél­dául a 1,5 helyiségből (szo­ba + főzőkonyha) álló lakás szemétszállítási díja havi 179 forint lesz, a 2 helyisé­gesé 205, a háromé 293, a négyé 312, az 5 vagy több helyiségből állóé 331 fo­rint. A rendelet lehetőséget ad indokolt esetekben ked­vezményre illetve mentes­ségre. < Fizetőparkoló lesz a Vay Ádám körút 1-25. és a Hő­sök tere 9—10. szám által határolt terület, a környé­ken lakók kedvezménnyel válthatnak ide bérletet. A közgyűlés nem fogadta el azt a javaslatot, hogy az 1. zónában (kiemelt belvárosi parkolók) két óránál tovább ne lehessen parkolni. Közel 11 százalékkal emelkedik a vízdíj. Áfa nél­kül 93, áfával 104,16 forint lesz január elsejétől az ivó­víz. A csatornadíj áfával 72,8 forintra emelkedik, vagyis a kettőért együtt fel­kerekítve 177 forintot kell majd fizetni az eddigi 94+65, azaz 159 forint he­lyett. ' A távhőszolgáltatás díja­in belül az alapdíj közel 8, a hődíj 14 százalékkal emel­kedik. A hődíj drágulását teljes mértékben az (erőmű­vi) energiaáremeléssel in­dokolja a Nyírtávhő. (Egyébként elhangzott a vi­tában: az idei hődíjemelke­dés összességében 55 szá­zalékos volt). Az alapdíjak a következőképpen alakul­nak jövőre: csak fűtés (Ft/légköbméter, év) 195,02, fűtés és melegvíz 221,20. A fűtési hődíj 193,44 Ft/lm3, év, a meleg­víz hődíja 254,65 Ft/m3 lesz. A mért hőenergia díja 856,14 forintra emelkedik. Személyi kérdésekről (kitüntetések adományozá­sa, intézményvezetők meg­bízása) zárt ülésen tárgyalt a testület. „Hosszabbítás" rend őrverésért Somoskőújfalu (MTI) — Egy rendőrt áthajított az üvegajtón, egy másiknak a betonoszlophoz nekivágva a kezét törte el az a hétvégi eltávozását önkényesen meghosszabbított rab, akit büntetésének további letöl­tésére akartak rábírni. Ka­szás Ottó százados, a salgó­tarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője el­mondta: a somoskőujfalui illetőségű Sz. S. a balassa­gyarmati büntetés-végre­hajtási intézetben töltötte egyéves büntetését, amiből három hónapot le is ült. Két hónappal ezelőtt azonban hétvégi eltávozásából nem tért vissza, így elfogatópa­rancsot adtak ki ellene. A fiatalembert a határ menti falu egyik kocsmájában ta­lálták meg. A szökött rab megpróbált elmenekülni, majd megtá­madta a rendőröket, akik­nek végül sikerült megbi­lincselni. A falu rémeként ismert fiatalember a kör­nyék nagy megkönnyebbü­lésére visszakerült a balas­sagyarmati börtönbe. Hátralévő ideje várható­an valamelyest meghosz- szabbodik, a rendőrség ugyanis hivatalos személy elleni erőszak bűntette mi­att az ügyészségi nyomozó- hivatalnál tett feljelentést ellene. A Hamasz muzulmán katonai szervezet szimpatizán­sai az izraeli csapatok által még 1994-ben lelőtt két társuk iránt érzett fájdalmukban hétfőn a nyugati parti Hebronban tartott tüntetés során egy lángra gyújtott izraeli zászlóra vetik a Dávid-csillagot. A fej­szalagokon a következő felirat olvasható: „Nincs más isten Allahon kívül" AP-felvétel ORSZÁG, VILÁG V Kavács László külügyminiszter meghívására Magyarországra érkezett Broniszláw Geremek lengyel külügyminiszter. Megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, fogadta Horn Gyula miniszterelnök, s egyet értettek abban, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozása a NATO-hoz Európa békéjét szolgálja. A lengyel külügyminisztert fogadta Göncz Árpád (képünkön) a Magyar Köztársaság elnöke is AP-felvétel Méltóan ünnepelni a millenniumot Budapest (MTI) — A kor­mány nemzeti kötelességnek tartja a magyar államiság 1000 éves évfordulójának méltó megünneplését, és azt, hogy megteremtse az ehhez szüksé­ges szellemi és tárgyi feltétele­ket. Mindez nem lehetséges a nemzeti önismeret és önbecsü­lés kiteljesedése nélkül. Erről Horn Gyula miniszterelnök, a Magyar Millennium Emlékbi­zottság társelnöke beszélt hét­főn a testület első ülésén. Hangsúlyozta: nem szabad, hogy az ünnepet bármely poli­tikai irányzat vagy párt kisajá­títsa, és a megemlékezések kapcsán versengés alakuljon ki. Göncz Árpád államfő sze­rint az emlékbizottság elnöke kijelentette: az Európához va­ló csatlakozás megmaradá­sunk záloga. Utalt arra, hogy a hosszú távú elképzeléseket és programokat tartalmazó Ma­gyar Millennium — a 2000-et jelentő római számból eredő rövidítéssel: MM — ellentét­ben a millecentenáriumi ün­nepségekkel, amelyek helyi kezdeményezések sorozata volt, egységes és maradandó lesz. Magyar Bálint felvázolta a Magyar Millennium program­ját. Mint mondta: ennek egyik fő pontja a millecentenárium kapcsán már megkezdődött múzeumi rekonstrukciók befe­jezése és a magyar történelem építészeti örökségeinek, így például a királyi emlékhelyek­nek, az Árpád-kori falusi templomoknak a felújítása. Nagy hangsúlyt kap az elmúlt évezred legjelentősebb törté­nelmi és kultúrtörténeti évfor­dulóinak megünneplése is. A tervek szerint az ezredforduló­ra megépítik az új Nemzeti Színházat, létrehozzák többek között a Magyar Irodalom Há­zát, a Neumann János Multi­média Központ és Digitális Könyvtárat. A program kidolgozói fon­tosnak tartják a magyar kultú­ra határon túli megismerteté­sét, ezért több külföldi rendez­vényen vesznek részt hazai művészek. Jelentősnek ígérke­zik az 1999-es frankfurti nem­zetközi könyvfesztivál, amelynek Magyarország dísz­vendége lesz. Magánnyomozók kamarában Szegénység, közbiztonság az országgyűlés napirend előttijén Budapest (MTI) — A szoká­sos napirend előtti felszólalá­sokkal kezdte meg hétfői mun­kanapját az Országgyűlés. Torgyán Józsefi FKGP) a haj­léktalanok helyzetét tette szó­vá, tekintettel a közelgő télre. Keller László népjóléti állam­titkár elismerte: az ország gaz­dasági helyzete eddig nem tet­te lehetővé, hogy szálláshelyet biztosítsanak minden rászoru­lónak. Szekeres Imre (MSZP) az özvegyi nyugdíjak új rend­szeréről beszélt napirend előtt. Elmondta: a korábbi szabályo­zással szemben az özvegyek jövedelemhatár nélkül meg­kapják elhunyt házastársuk nyugellátásának 20 százalé­kát, ami átlagosan 3600-4000 forintot jelent majd számukra. Szabad György (MDNP) azt a kifogást fogalmazta meg, hogy januárra csak 19 százalé­kos nyugdíjemelést irányoz­nak elő, holott a statisztikák mintegy 24 százalékos bér- emelkedésről tanúskodnak. Béki Gabriella (SZDSZ) — miután az utóbbi időben a saj­tóban több cikk jelent meg is­kolákban éhező gyermekekről — kifejtette: a kormány által is elfogadott szabaddemokrata javaslat értelmében a terve­zettnél nagyobb mértékű lesz a családipótlék-emelés, a költ­ségvetés az eredeti elképzelé­seknél mintegy 5 milliárd fo­rinttal fordít többet erre a cél­ra. Sepsey Tamás (MDF) a po­litikai közerkölcsökről szólt napirend előtt, az 1994-ben el­fogadott, az egyes fontos tiszt­ségeket betöltő személyek el­lenőrzéséről szóló törvény kapcsán. Úgy vélekedett, hogy az egykori ügynököknél is na­gyobb felelősség terheli azo­kat, akik elrendelték a megfi­gyeléseket és felhasználták a jelentéseket. Pokorni Zoltán (Fidesz) a közbiztonság romló helyzetét tette szóvá. A napirend elfogadása előtt két mentelmi ügyről tájékoz­tatta a plénumot Gál Zoltán: a legfőbb ügyész Sümeghy Csa­ba (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, köz­úti baleset gondatlan okozásá­nak vétsége miatt. Az APEH Heves Megyei Igazgatósága pedig arról tájékoztatta a ház­elnököt, hogy a kisgazda Mor­vái Ferencnek jogerős adótar­tozása van. Az Országgyűlés ezután megkezdte a vállalkozás kere­tében végzett személy- és va­gyonvédelmi, valamint a ma­gánnyomozói tevékenység szabályairól, továbbá a Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Ma­gánnyomozói Szakmai Kama­ráról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. Kuncze Gábor expozéjában utalt arra, hogy a rendszerváltás előtt a nyomo­zás és a vagyonvédelem a rendőrség monopóliumába tartozott. Azóta viszont meg­jelent az igény arra, hogy az állam ne sajátítsa ki e piacké­pes tevékenységeket. A vállal­kozások tevékenységét a rend­őrség ellenőrzi, ám a hatósá­gok joga nem terjed ki a szer­ződések tartalmának megis­merésére. Az előterjesztés összeférhetetlenségi szabályo­kat is rögzít. Ezek révén meg­akadályozza, hogy a vállalko­zók esetleges korábbi hivatali kapcsolataikat felhasználják munkájukhoz. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a meg­bízások csak olyan tevékeny­ségekre szólhatnak, amelyeket minden állampolgárnak joga lenne elvégezni. A magánnyo­mozókat nem illetik meg ható­sági jogosítványok. A belügyi tárca vezetője el­mondta még, hogy a törvény- javaslat elfogadásának rendkí­vül fontos kriminálpolitikai céljai is vannak. Leszögezte, hogy a bűnüldözés nemcsak a rendőrség ügye: minél több társadalmi szereplő közös fel­lépésére van szükség, s ebben a magánnyomozói és a sze­mély-, illetve vagyonvédelmi vállalkozások is részt vállal­hatnak. Kuncze Gábor ezzel összefüggésben közölte, hogy a magánvállalkozások nem mentesítik, hanem segítik az állami szerveket a bűnözés el­leni harcban. Az önkormányzati bizottság egyhangú támogatásáról biz­tosította az előterjesztést. Az általános vitában felszólaló Puha Sándor (SZDSZ) fontos­nak minősítette, hogy a tör­vényjavaslat garanciák sorával biztosítja: kriminális érdekek nem érvényesülhetnek a vál­lalkozásokban. Átgondolásra ajánlotta azonban a kamarákra vonatkozó elképzeléseket, ne­vezetesen azt, hogy nem ma­gánszemélyek, hanem — ami példa nélküli a jelenlegi gya­korlatban — vállalkozások lennének a kamarák tagjai. Balsay István (Fidesz) szá­mos módosítást szorgalma­zott. 0 is helytelenítette, hogy vállalkozások kapjanak kama­rai tagságot. Úgy vélte továb­bá, hogy az államnak a tulaj­donviszonyok változása során sem szabad lemondania a köz­rend, a vagyon és a személyi biztonság óvásáról, ezért a belügyi tárca és a rendőrség megerősítését ajánlotta. Az általános vitát e ponton elnapolták, a tárgyalást ked­den folytatja a Ház. Az Országgyűlés hozzászó­lás nélkül folytatta le költség- vetés részletes vitáját. Az el­nöklő Kóródi Mária bejelen­tette, hogy a fejezeti főössze­geket nem érintő módosító ja­vaslatokról a jövő heti ülésén határoz a törvényhozás. A Ház folytatta a társada­lombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó számvevő- széki vélemény általános vitá­ját. A Magyarországon... ...élő kisebbségek is dele­gálhatnak képviselőket a parlamentbe, ha az Ország- gyűlés jóváhagyja az erről szóló törvényjavaslatokat. A magyar... ...és a lengyel külügymi­niszter hétfőn megállapo­dott arról, hogy a két ország szorosan együttműködik a NATO- és az EU-csatlako­zás előrehaladtával. Ismét elromlott... ...a Mir orosz űrállomás fedélzeti számítógépe, ezért az űrhajósok egy tel­jesen új komputert állítot­tak üzembe a hét végén. Hatalmas... ...érdeklődéssel kísért per kezdődött hétfőn Párizs­ban: az első olyan bírósági eljárás, amely az Algériá­ban működő és ártatlan em­berek ezreinek lemészárlá­sáért felelős iszlám terror­szervezet, a GIA ellen in­dult Franciaországban. A vádlottak padján 38 sze­mély ül. Hétfőn... ...a pozsonyi Danube Szál­lóban harmadszor ült tár­gyalóasztalhoz a hágai dön­tés végrehajtásáról tárgyaló magyar és szlovák küldött­ség. A szlovák nyilatkoza­tok arra engednek követ­keztetni, hogy Szlovákia következetesen ragaszkod­ni kíván a vízlépcső nagy­marosi fokozatának meg­építéséhez. Háromnapos... ...hivatalos látogatásra hét­főn Olaszországba érkezett Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka, vezérkari főnök Guido Venturoni tenger­nagynak, az olasz fegyve­res erők vezérkari főnöké­nek a meghívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom