Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22 / 273. szám
A KM hétvégi melléklete ’97. XI. 22. MAGÁNVÉLEMÉNY Lebegés A hatvanas években a nyugati filmipar kiemelkedő témája volt a fiatalok kábítószer-fogyasztása. Bemutatták az új nemzedéket aggasztóan pusztító LSD, marihuána, hasis fogyasztásának hatásait. E filmek hozzánk is eljutottak, ám az iszonyatosan leromlott, menthetetlen fiúk és lányok tántorgása, önkívületi állapota láttán úgy véltük, a nyugati társadalmak ifjúságát sújtó borzasztó járvány minket elkerül. Nagyot változott a világ ezen a területen is. Ma már nemzeti drogstratégia kialakítását, kormánybiztos irányításával működő kábítószerügyi koordinációs bizottság létrehozását szorgalmazza országgyűlési határozati javaslatában a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott parlamenti bizottság. Az adatok szerint egyes drogfajták esetében drámaian nő a kábítószeresek száma. Jelenleg mintegy százötvenezren fogyasztanak kisehb-nagyobb rendszerességgel kábítószert, és 30-50 ezerre tehető a drogfüggők száma. Két év alatt megduplázódott az ópiát-, és háromszorosára emelkedett a heroinfüggők száma. Egyre nagyobb arányú a kábítószer-bűnözés. Az éjszakai szórakozóhelyek, diszkók razziáitól hangos a sajtó. Ellenőrzés, lebukás, nagy fogások, siker, s másnap kezdődik minden elölről. A valódi okokat sejtelmes homály fedi. A narkós fiatalok túlnyomó többsége erős szorongásoktól gyötörve céltalanul sodródik, nem tartozik senkihez. Az esetek nagy részében nincs szakképzettségük, helyzetüket értéktelennek, kilátástalannak látják. A narkotikum hatása alatt a valóság eltűnik, a „lebegés”, a szép színes képek és kellemes hangok, a vakmerő tettek illúziói még a kijózanodás után is kárpótolják őket a realitás nyomorúságáért és tehetetlenségükért, hogy sorsukon javítsanak. Küzdünk a drogok ellen — hallhatjuk gyakran. Én úgy gondolom, nem a drogok ellen kell küzdeni, hanem a fiatalokért. Értük, akik a serdülő és ifjúkor válságában kapaszkodót keresnek. Értük, akik állandó bizonytalanságban élnek családjukban, és nem mutat perspektívát számukra a felnőtté válás időszaka sem. Amíg a munkanélküliek között legnagyobb a pályakezdők aránya, amíg a család- és otthonépítés s az alapvető létfenntartás lehetősége csak távoli, elérhetetlen célként lebeg, addig ne csodálkozzunk rajta, hogy egy közeli lebegést keresnek a kábítószer, az alkohol segítségével. Jobb híján ez is egy szelep, amelyen át megszabadulnak szorongástól, agressziótól. Értük küzdjünk tehát mi felnőttek, hogy megkaphassák az éltető és kapaszkodást jelentő szer etetet, az elfogadás biztonságát, hiszen ahogy Vi- kár György mondja: „Akitől megvonták az érzelmi táplálékot, annak egyetlen segítsége az erőszak. A sze- retetében megcsalt gyermeknek felnőtt korára már csak a gyűlölet maradj” Gyűlölet családja, társai, s önmaga ellen. AKTUÁLIS INTERJÚNK A természet visszaüt Évenkénti intézkedési tervek a Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében — A helyzet reménytelen, de nem súlyos! — mondja a kifordított szlogen. Az ember „áldásos” tevékenysége következtében évente több ezer faj tűnik el végérvényesen a földi élet palettájáról. Pedig tudjuk: a Földet nemcsak nagyapáinktól örököltük, de kölcsönbe kaptuk az unokáinktól is. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség mindössze hatvanhat főnyi fiatal csapata, élén a szintén még ifjú éveiben járó Szőke Sándor igazgatóval a környezet megóvását választotta mindennapi munkaként. □ A két éve életben lévő környezetvédelmi törvény értelmében nemzeti program készült. — A Nemzeti Környezetvédelmi Program széles körű társadalmi egyeztetést követően került az Országgyűlés elé, amelyet a honatyák ez év szeptember 16-án, ellenszavazat nélkül elfogadtak. A hat évre szóló program megfogalmazza a legfontosabb feladatokat, cselekvési irányokat, a megvalósítás eszközeit és a szükséges intézkedéseket. A legfontosabb célok a következők: az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése; az élő és élettelen környezet természetközeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása; a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrásokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás; az előzőekkel összefüggésben a gazdasági fejlődés és a környezet harmonikus viszonyának megvalósítása. A hatékony végrehajtás érdekében évente intézkedési tervet kell készíteni és teljesítéséről a kormánynak be kell számolnia az Országgyűlés előtt. Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítani az európai integráció környezetvédelmi követelményeiből adódó feladatokra is. □ Milyen feladatok hárulnak a környezetvédelmi felügyelőségek re ? — Az országban 12 a felügyelőségek szá«« ................................................. Nem pénzbüntetés a cél, amely ráadásul sokszor eredménytelennek bizonyul. •• ma, működési területük vízgyűjtő határokat követ, ezért valamelyest eltér a közigazgatásilag érvényes megyehatároktól. A területi felügyelőségek a vízügyis rendszerből váltak ki 1991-ben, s így némely megyei település (pl. Tiszalök, Tiszavasvári) már nem tartozik hozzánk, s van, amelyet kettévág e természeti határ (pl. Rakamaz), de előfordul megyén kívüli területünk is (pl. Téglás). Feladataink négy fő szakterületet ölel fel: vízvédelem, veszélyeshul- ladék-gazdálkodás, zajvédelem és levegőtisztaság-védelem. Az engedélyezési eljárások mellett ez magába foglalja az ellenőrzési terveink alapján végzett vizsgálatokat, az ezekből eredő esetleges eljárásokat, valamint a különböző szintű és körű tájékoztatásokat. Az ellenőrzések során nem célunk a mindenképpeni pénzbüntetés, de a törvényi szabályozás sok esetben nem ismer más szankcionálási lehetőséget. Sokszor azonban ez sem hozza meg a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartom a társadalommal, az érintettekkel való kommunikálást, véleményüket kérve, amikor közvetlen környezetük problémáira akarunk megoldást találni. □ Az önkormányzatoknak milyen szerepük van a környezetvédelemben? — Sajátos, miként sajátos magának a környezetvédelemnek a szervezeti felépítése is. Vegyünk egy egyszerű példát: a levegőt. Az hogy a levegő hányféle hatósághoz „tartozik”, felsorolni is hosszadalmas. A munkahelyen beszívott levegőt a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, az utcai levegőt, az immissziót már az Szőke Sándor Balázs Attila felvétele ÁNTSZ ellenőrzi. Az üzemek kéményein kibocsátott szennyező anyagok esetében a környezetvédelmi felügyelőség a felelős, míg ha ez a szolgáltatás kategóriájába tartozik, már az önkormányzat. Az autók által kibocsátott kipufogógázért a közlekedésfelügyelet az eljáró hatóság. Az országhatárokon „áthaladó levegőt”, a magas légkörben végbemenő változásokat — a szintén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) égisze alá tartozó — Országos Meteorológiai Szolgálat kíséri figyelemmel. Az önkormányzatokra visszatérve azt mondhatom: noha több ponton javulás tapasztalható, a személyi és a tárgyi feltételek még sok esetben hiányoznak ahhoz, hogy a rájuk testált alapvető környezetvédelmi feladatukat el tudják látni. Mindezért a felügyelőség kötelessége a szakmai segítségnyújtás. Sajnos, a lakosság részéről, egyes rossz viszonyban lévő A földrajzi fekvésünk alapvetően meghatározza feladatunkat: ......... szomszédok esetében, nem ritka a csupán személyes bosszú miatti, harag szülte ügyünk, amely fölöslegesen sok időt, energiát von el tőlünk. Megnyugtató viszont, hogy több település önkormányzata tevőlegesen áldoz a környezetvédelemre, ilyen szakembereket foglalkoztat, stb. Jó példa erre Nyíregyháza, de az apróbb települések is sorra építik összefogva a regionális hulladéklerakójukat (pl. az ibrá- nyi) és szennyvízhálózatukat (pl. Gávaven- csellő). .................. □ A felügyelőség területén melyek a neuralgikus pontok? — Alapvetően meghatározza feladatunkat földrajzi fekvésünk, az, hogy úgynevezett alvízi ország vagyunk. A folyóink vize más országokból érkezik hozzánk, többé-kevésbé már szennyezetten. A külföldi országokkal való együttműködésünk vízügyes struktúrába épül be, amely államközi egyezményen alapul. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az ukrán és a román környezetvédelmi szakemberekkel, a vízminőség védelmében velük közös mintákat veszünk. Esetenként gondot jelent a Túr és a Szamos romániai szennyezése, az előbbi vizében a cinknek, mint nehézfémnek a magasabb koncentrációja, míg az utóbbinál az algák nyaranta tapasztalható tömeges elszaporodása jelent veszélyt. Itt lehetne megemlíteni a Szamos egyik jelentős, 1993-ban történt szennyezését, amikor száz hordónyi pakurát szedtünk le, amelyet aztán sikerült Romániába visszaszállíttatni. A Tisza a legtisztább folyóink egyike, itt a nyári szárazság idején — a Szamos-torkolat alatt — az algaszám megnövekedése okozhat problémákat az élővilágban, oxigénhiány előidézésével. Tény, hogy a gazdasági recesszió visszavetette az ipari tevékenységet, így mindkét említett országban, miként majd nálunk is a gazdaság talpraállásával jobban kell figyelnünk a várhatóan megnövekvő környezeti ártalmakra. □ Milyen eredményekről szólna szívesen? — Például a kisvárdai Caroflex Fékbetétgyár Kft., melynek azbeszttartalmú hulladéka korábban nagy botrányt kavart, áttért az azbeszt nélküli fékbetét gyártására. A Barátság kőolajvezeték anyaghibás szakaszának kiváltásával megszűnt a csőtörések veszélye, amely korábban 8 esetben fordult elő, jelentős szennyeződést okozva. Hasonlóan említést érdemel a nyíregyházi hulladéklerakó megépítése is, amely a korszerű depónia szigetelési technológiájával nem szennyezi a talajt, örven«« 1 """ """ 1 ............................... Nem csupán az embert kell védeni: az ökológiai rendszer, a természet egészét. ^ detes, hogy a megyeszékhelyen a forgalmasabb boltok közelében már megjelentek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek a színes és fehér üvegek számára. Azt, hogy ezek használata mennyire természetessé válhat, Japánban és Hollandiában járva is megtapasztalhattam. Az utóbbi országban kerek egy évet töltöttem a közelmúltban. Ám ott sem tetszett minden, s hogy az ott élőknek sem, ez azt példázza: megpróbálják „visszavadítani” folyóikat, amelyek az én szememnek roppant sivárak voltak „leborotvált” partjaikkal. Nem is tudjuk, mekkora érték például a mi Felső-Tiszánk. A nyáron angol egyetemisták jártak itt, leendő biológusok, akik igencsak ámulatba estek a folyó gazdag élővilágától, a táj természetes szépségétől. Az ember egyet tehet: óvja a természetet, s amit elvesz tőle, azt próbálja is meg visszajuttatni, törekedve az örök egyensúlyra! □ Jelent-e a felügyelőség számára előnyt, hogy a tárca első embere nyíregyházi? — Baja Ferenc miniszter úrral a kapcsolatunkat korrektség jellemzi, a felügyelőség ki nem érdemelt előnyökben nem részesül.
