Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-18 / 269. szám

1997. november 18., kedd MEGYEI PLUSZ □ A Hit Gyülekezete vasárnap avatta nyíregyházi imatermét, ahol a hívek zenekari próbákra, bibliaismereti előadásokra gyűlhetnek majd össze, de a fiatalok is itt tartják ezentúl klubfoglalkozásaikat. Négy hónap alatt a hívek adományaiból és aktív részvételével egy tavasszal vásárolt ingatlan átalakításával elkészült imaházat a tervek szerint egy év múlva egy nagyobb csarnok követi Balázs Attila felvétele Jól vizsgáztak a gátak Nyíregyháza (KM - B.G.) — Befejeződtek az őszi vizsgála­tok megyénk folyói, vizei mellett, az eredmények meg­nyugtatóak. A Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóságon tegnap sajtótájékoztató kereté­ben számoltak be a tapasztala­tokról. A szemlék alapján el­mondható, a vízügyi igazgató­ság kezelésében lévő védelmi létesítmények állapota a mű­vek fejlesztése, valamint a je­lentős fenntartási munkák ha­tására az előző évekhez képest javult. Ezt erősítette meg Fazekas László igazgató, Bodnár Gás­pár műszaki igazgatóhelyettes és Kerti Andor vízkárelhárítá­si osztályvezető is, akik azt is elmondták, hogy az idén 531 millió forintot fordíthattunk fejlesztésre, amiből 200 millió jutott a Felső-Tisza árvízvé­delmi rendszerének fejleszté­sére, s százmillió a Szamos torkolati szakaszán a gátak megerősítésére. Mintegy öt­venmillió forint esett a folyó­szabályozási létesítmények Dokumentum_________________ fejlesztésére, s hatvan a Nagy­bukó felújítására a Túron. Az elkövetkező évek árvíz- védelmi fejlesztéseit meghatá­rozza az a tavaly elkészült ta­nulmány, amelynek megvaló­sítását Lotz Károly miniszter indította el. Az idén mintegy négy kilométeres szakaszon erősödtek meg a gátjaink, az idén a Felső-Tisza árvízvédel­mi rendszer fejlesztése kereté­ben hat kilométeres gáterősí­tést terveznek Olcsvaapáti, Panyola, Kisar és Milota tér­ségében. Az idei 531 millió forinttal szemben egyébként jövőre 900 millió forintot meghaladó beruházást tervez­nek az igazgatóság szakembe­rei. A tervek szerint folytatják a folyópartok védelmét szol­gáló szabályozási munkákat a Szamos torkolati szakaszánál, valamint Tiszabecs és Tisza- kóród térségében. Megkez­dik az igazgatóság hírközlő- rendszerének és távadatmérő rendszerének rekonstrukcióját is. Közösen a románokkal pá­lyázatot készítettek, az így nyerhető összegből az árvízi előrejelzőrendszert szeretnék korszerűsíteni, ami nagy segít­séget jelentene a felkészülés­ben. Sajnos nem ennyire kedve­ző a kép a belvízcsatornáknál. Az igazgatóság kezelésében lévők állapota jó, a többiek azonban nem képesek ellátni feladatukat. Már most megjó­solható, ha a gazdák, az ön- kormányzatok, társulatok nem teszik rendbe a kezükön lévő csatornákat, könnyen megis­métlődhet az idei eset. Az igazgatóság létszáma egyéb­ként a központi intézkedések hatására jelentős mértékben csökkent, a védelmi feladatok­hoz szükséges létszámot, esz­közöket a különféle együttmű­ködési szerződésekkel kell biztosítani. Az együttműködés kipróbálására jó lehetőség nyílt a megyei védelmi bizott­ság által megszervezett Felső- Tisza 97 elnevezésű állam- igazgatási gyakorlaton, ahol a vízügyi igazgatóság munkáját kiválóra értékelték. Vadászok Nyíregyháza (KM) — Pénte­ken választották meg a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vadászati Kamara tisztségvi­selőit. Az elnök dr. Móra Ist­ván, a titkár Plavecz János lett. A hivatásos vadászok al- elnökévé Váradi Jánost, a sportvadászokévá Láng Gyu­lát választották. Próbabútor Mátészalka (KM) — A máté­szalkai Sandra Form Bútoripa­ri Kft. felújított irodabútor­gyártó üzemrészében meg­kezdték a technológiai sor pró­baüzemelését. A beruházás, a műszaki fejlesztés 25 millió forintba kerül. A korszerűsí­tés, a bővítés létszámbővítés­sel is járt: tíz új dolgozót vett fel a kft. A mátészalkai iroda­bútorok máris kelendők. A fel­újított rajkai határállomás nyolcvan munkahelyére máté­szalkai irodabútorokat szállí­tanak. A Budapesti Egészség- biztosítási Pénztárnak kétszáz munkahelye van, szatmári iro­dabútorokkal rendezik be. Újoncok a sorban Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az új rend szerint az újonc sorkatonák egyene­sen a kiképzőközpontokba — Kalocsára, Szabadszál­lásra, Tapolcára és Szom­bathelyre — vonultak be tegnap, illetve vonulnak be a mai nap folyamán. A há­rom hónapos alap-, majd szakkiképzés után irányít­ják őket az anyaalakulatok­hoz. Az országban 7500 újonc vonult, illetve vonul be sorkatonának. Zákány László ezredes­től, a Szabolcs-Szatmár­Bereg Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság veze­tőjétől megtudtuk: régiónk­ból tegnap összesen 415-en vonultak be, közülük a leg­többen Szabadszállásra — 262-en. Ezenkívül Kalocsá­ra 106, Tapolcára pedig 47 újonc érkezett. Ma 14.30 órakor kell megjelenniük a kiképzőközpontban azok­nak, akik a szombathelyi kiképzőközpontban töltik majd a következő három hónapot. A kiképzés után Nyíregyházára összesen 147-en kerülnek vissza. Sényői tolvajjárat Nyíregyháza, Nyírkárász, Papos, Sényő, Vállaj (KM — L. Gy.) — Sényőről több lopást is jelentettek a rend­őrségnek, valóságos tolvaj­járat volt a községben az el­múlt hét szombat hajnalán. Ismeretlen tettesek a Petőfi utcáról egy világoskék szí­nű Lada 1200-as személy- gépkocsit lovasítottak meg, amelynek rendszáma: AUX-245. Ugyancsak ez idő tájt Sé- nyőn a Rákóczi úti presszó­ban betörők jártak, ahonnan 100 ezer forint értékben váltópénzt, továbbá kávéfő­zőt, cigarettát és italárut vit­tek el, de meglátogatták az ugyanazon épületben lévő élelmiszerboltot is. Onnan 200 ezer forintot érő hen­tesárut, cigarettát és édessé­get pakoltak fel. Valószínű, hogy ugyanezek a tettesek az elkövetői a Kossuth ut­cai presszó betörésének. Ez utóbbi helyről 110 ezer fo­rint értékben váltópénzt, színes televíziót, rádiós magnót, dohányárut loptak. A gépkocsi tulajdonosa az autójában hagyta Nyír­kárászon, a Jókai úton a pénztárcáját, s vasárnap reggel a feltört autó látvá­nya fogadta. A pénztárca a benne lévő 10 ezer forinttal együtt eltűnt. Paposon, az Ady utcáról az autót is ellopták vasár­nap hajnalban, amelynek rendszáma: BKE-324. A Lada 1200-as eltűnése 200 ezer forintnyi kárt jelent a tulajdonosának, s nem ke­vés mérget. Három nyírbátori fiatal­ember — köztük egy gye­rekkorú — ellen lopás bűn­tettének alapos gyanúja mi­att indított eljárást a Nyír­egyházi Rendőrkapitány­ság. Szombaton este Nyír­egyházán a Tompa Mihály utcán egy Mercedes feltöré­sén mesterkedtek, amikor a járőrök tetten érték. Igencsak szerethetik a húst azok az ismeretlen el­követők, akik szombat haj­nalban a vállaji Sváb Hús­üzem raktárát feltörve 217 ezer forint értékű húsáruval távoztak. A tolvaj ínyence­ket a Mátészalkai Rendőr- kapitányság keresi. Nyírfa-dossziék A „NYÍ RFA”-ügyben az anya­gok átvizsgálására létrehozott rendőri és titkosszolgálati szak­értőkből álló munkacsoport je­lentésének titkosítását a polgéri nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a belügyminiszter — egyes (kipontozott) mondatrészek ki­vételével — feloldották. Az aláb­biakban teljes terjedelmében kö­zöljük a dokumentumot. „A Nemzetbiztonsági Bizottság 1997. szeptember 30-án hozott ha­tározatában megfogalmazott aján­lásának megfelelően a munkacso­port áttanulmányozta a „NYÍR- FA”-ügy dossziéinak a Budapesti Katonai Ügyészség által másolt és hitelesített anyagait. A lapszámo­zás több helyen hiányos, az eredeti anyagok tartalmára és feltalálási helyére utalást nem tartalmaz. A Munkacsoport áttanulmányozta továbbá az utólag fellelt — jegy­zőkönyv nélkül leselejtezett, de meg nem semmisített — anyagok másolatait, melyek a Nemzetbiz­tonsági Bizottságnak is rendelke­zésére álltak. Az eredeti anyagok a katonai ügyészségen találhatók. A Munkacsoport átadási-átvéte­li jegyzőkönyv alapján megállapí­totta, hogy a „NYÍRFA” ügyhöz kapcsolódó további anyagok — köztük a számítógépen tárolt ada­tok eredeti adathordozói — átadás­ra kerültek a katonai ügyészség­nek, így ezek tanulmányozására módja nem volt. A Munkacsoport az előzőekben írt dokumentumok kivételével el­végezte az információk rendszere­zését, értékelését. Megállapításait az alábbi jelentésben összegzi. A „NYÍRFA” fedőnevű műve­letre a dossziét 1996. február 7-én nyitották a .... számú határozattal, .... számmal ........... címmel. A dossziéban ekkor helyezték el a már huzamos idő óta folyó adat­gyűjtés dokumentumait, majd itt gyűjtötték a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megye vonatkozásában kelet­kező, a hírszerzés feladatával össze nem függő információkat is. Ezek átfogják a térség politikai, gazdasági életét, közbiztonsági helyzetét. Nagy teret szentelnek a rendvédelmi szervek belső helyze­tének és tevékenységének. Alap­vető probléma, hogy a dossziéban található adatok jelentős része rendvédelmi szervektől származik: az e szervek által készített jelenté­sek piszkozatai vagy másolati pél­dányai, rendvédelmi szervek állo­mányába tartozó személyek infor­mációi. Ezek olyan bűnügyi infor­mációk, amelyek a rendőrség bűn­ügyi szervei vagy a Belügyminisz­térium Rendvédelmi Szervek Vé­delmi Szolgálata által folytatott felderítésből, nyomozásból szár­maznak. Az információkat gyakor­latilag „ügynöki úton” szerezték, nem pedig a szervek munkatársai­val fenntartott — együttműködési megállapodásokban pontosan rög­zített — mindkét fél részéről sza­bályozott kapcsolat útján. Az érin­tett rendvédelmi szervek vezetői sok esetben nem is tudták, hogy az információk az IH-hoz is elkerül­tek, ezért az IH visszajelzést nem is kaphatott. így fordulhatott elő, hogy a do­kumentumokban, jelentésekben szereplő, bűncselekményre utaló információkkal az érintett rendvé­delmi szerv már „foglalkozott”, operatív felderítést vagy büntető- eljárást folytatott. Néhány kivételtől eltekintve te­hát nem a „NYÍRFA” fedőnevű műveletből keletkeztek vagy ke­letkezhettek operatív vagy nyílt el­járások, hanem konkrét ügyekből, titkos nyomozásokból, nyílt bünte­tőeljárásokból származó informá­ciók alapján állt össze a „NYÍR­FA” fedőnevű dosszié. A rendőrség feladat- és hatáskö­rébe tartozó bűnügyi vonatkozású információk egy része ma már nem hasznosítható, mert lezárt, be­fejezett bűnügyekhez kapcsolódik. Az információkat az adott ügyben esetenként felhasználták. Több in­formáció esetében megállapítható, hogy azok valóságtartalmát a nyo­mozás, operaív felderítés nem iga­zolta, olykor cáfolta. Ugyancsak jelentős számúak az olyan bűnügyi információk, ame­lyek valóságtartalma, relevanciája csekély, forrásukat nem lehet meg­állapítani. Csak általánosságban utalnak visszaélésekre, illetve ke­letkezési körülményeiket figye­lembe véve irreálisnak látszanak. Feltehetően a bűnügyi felhasz­nálhatóság szempontjából való ér­téktelenségüket az információk kezelői, rögzítői is felismerték, mert ezeket — a jelentésekben rögzített javaslatok ellenére — nem küldték meg az illetékes rend­őri, rendvédelmi szolgálatnak. A bűnügyi szempontú értékelés esetén nem hagyható figyelmen kí­vül az információ és a bizonyíték közötti alapvető különbség. Bűn­cselekményi alapos gyanú megál­lapításához a nyomozóhatóságnak olyan adatokkal kell rendelkeznie, melyek megfelelnek a büntetőeljá­rási törvény bizonyítékokkal szemben támasztott kritériumai­nak. Csekély számban tartalmaznak az iratok olyan bűnügyileg rele­váns, ellenőrzött és megalapozott információt — kábítószerrel való visszaélésről, gépjárműlopásról és csempészetről, embercsempészet­ről stb. —, amelyeket megküldték az ORFK illetékes rendőri szervé­nek, illetve a BM Határőrségnek. Elsődleges adataink szerint ezek alapján több titkos információ- gyűjtés, illetve nyomozás indult. Tekintettel azonban az ilyen infor­mációk terjedelmére, bűnügyi hasznosításuk felmérésére további idő szükséges. Bűnügyi szempontból egyéb vo­natkozásban az iratok nem tartal­maznak olyan információt, amely­nek alapján bűncselekmény alapos gyanúját lehetne megállapítani, is­meretlen személyek vagy bűncse­lekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismert személyek el­len nyomozást lehetne kezdemé­nyezni. A dossziék tartalmaznak olyan információkat, melyek a Nemzet- biztonsági Törvény 5. paragrafusa értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NbH) feladat- és hatáskö­rébe tartoznak. így vannak információk: a Ma­gyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi, vagy más fontos érdekét sértő, vagy veszélyeztető külföldi titkosszol­gálati törekvésekre és tevékenysé­gekre. — kémkedésre, — államti­toksértésre, — jogellenes kábító­szer- és fegyverkereskedelemre. Az előzőekben felsorolt, az NbH feladat- és hatáskörébe tarto­zó adatok kiválogatása megtörtént. Külön probléma a felhasználha­tóság vonatkozásában, hogy eze­ket az információkat „gerjesztet­ték”, azaz egy későbbi időpontban a forrás megjelölése nélkül, mint az IH saját adatát szerepeltették, sőt, jelezték, hogy az adott kérdés­körben a rendőrség magas beosztá­sú munkatársainak is van informá­ciója. A dossziékban található — így az NbH feladat- és hatáskörébe tartozó — információk döntő többsége elsődlegesnek, nem el- lenőrzöttnek tekinthető. Az is tisztázatlan, illetve az anyagokból nem állapítható meg, hogy az adatszolgáltatók tudták-e, hogy információikat az IH fedett tisztjének, vagy ....adják át? (Jogi szempontból külön érdekes, hogy az előzőekben írt tisztázatlanság miatt egyes esetekben felmerül az államtitoksértés, vagy más bűncse­lekmények gyanúja is az IH mun­katársai, a rendvédelmi szervek ál­lományába tartozó személyek te­kintetében, de ezek vizsgálata, vagy bizonyítása a katonai ügyész­ség hatás- és feladatkörébe tarto­zik.) Az adatok felhasználhatósága tekintetében gondként jelentkezik az adatok keletkezésétől eltelt idő, amely nemcsak a további felderítő munkában jelent nehézséget, ha­nem egyes esetekben az informáci­ók már aktualitásukat is vesztették. A dossziékból kigyűjtött olyan adatok vonatkozásában, melyek­ben az NbH feladat- és hatásköre vélelmezhető, az NbH a belső adattáraiban a szükséges ellenőr­zéseket elvégzi. Az ellenőrzés után végleges listát készít olyan adatok kiszűrése érdekében, amelyekkel a hivatal már rendelkezik. Az iratok átvételére azonban csak a jogerős büntetőbírói ítélet után van mód. Vizsgálja továbbá azt is, hogy az információk milyen körben vál­tak ismertté, és ez az esetleges „de- konspiráció” hogyan befolyásolja a további intézkedéseket. A Belügyminisztérium Rendvé­delmi Szervek Védelmi Szolgálata a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kelet-magyarországi régióban is számos esetben folyta­tott ügyfeldolgozó munkát. Ezek közül 1996-ban 18 esetben bünte­tőeljárás, 13 esetben fegyelmi eljá­rás indult, 15 ügy parancsnoki tá­jékoztatással fejeződött be. Az ügyek egy részének alapinformá­ciói a „NYÍRFA”-ügy dokumentu­maiban is megjelennek. Megálla­pítható azonban, hogy az adatok azután kerültek az IH munkatársa­ihoz, miután a szolgálatnál azok alapján már műveleti intézkedések végrehajtására is sor került. A do­kumentumokban azonban elferdít­ve, nem a valóságnak megfelelően tüntetik fel az ügyfeldolgozó mun­ka során felmerült személyek sze­repét, tevékenységét. A Munkacsoport az előzőekben írtakon túl megállapítja, hogy a „NYÍRFA”-ügyben nem ellenőr­zötten, de többször visszatérően felmerülnek olyan információk, melyek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei régiófejlesztési pénzesz­közeinek szabálytalan felhasználá­sát vélelmezik. Megfontolásra ajánljuk ezen pénzeszközök fel- használásának vizsgálatát annak ellenére, hogy az e témakörben ke­letkezett információk sem minő­sülnek ellenőrzöttnek. Magában a „NYÍRFA”-ügyben is vélelmezhető, hogy a költségve­tési eszközökkel való gazdálkodás jogszerűsége sérelmet szenvedett,- felmerül a pénzügyi visszaélés' gyanúja is. I A Munkacsoport ezért a Nem­zetbiztonsági Bizottság ajánlásé-' val összhangban javasolja, hogy az érintett miniszterek soron kívül kezdeményezzék az Állami Szám­vevőszéknél a jelzett témakörök­ben ellenőrzések lefolytatását. A Munkacsoport tagjai továbbra is egyetértenek abban, hogy a bün­tető bíróság ügydöntő határozata az információk felhasználhatósá­gára kihatással van.” p^níkértö^unka^oporí^eientése |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom