Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

1997. november 15., szombat HÁTTÉR Több lábon nyugdíjasként Fiatalok előnyben • A törvény több pénzt is jelent • Új járadék özvegyeknek Tulipán Lászlóné Zatik László Martyn Péter felvételei írásunk ezt a témát járja körül; az új törvényről kértünk véle­ményeket . Tulipán Lászlóné, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság nyugdíjosztályának cso­portvezetője: — A jövő év január elsejétől életbe lépő új nyugdíjtörvény több kezdvező fordulatot ho­zott. A társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozóan téte­lesen szabályozza, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a nyugdíjba vonulók. A legtöbb módosítást két terü­leten, a szolgáltatások fajtájá­ban és a jogosultság megítélé­sében hozták. Január 1-jétől is létezik az öregségi, rokkantsá­gi, baleseti rokkantsági és úgyne­vezett hoz­zátartozói nyugellá­tás, tovább­ra is jár az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői, il­letve bal­eseti és hozzátarto­zói nyugel­látás is. Ugyanak­kor kimaradt a juttatások kö­zül a végkielégítés, az öregsé­gi vagy munkaképtelenségi já­radék, valamint a házastársi pótlék. Már most szeretném azonban kijelenteni, hogy akik az utóbbi járadékokat kapják, továbbra is kapni fogják azt, csak újakat nem állapíthatunk meg. Változatlanul él a sza­bály, hogy a nyugdíj összege a megszerzett, elismert szolgá­lati időtől és a figyelembe ve­hető havi átlagkeresettől függ. Változás abban van, hogy mi­lyen időket ismerünk el szol­gálati időnek. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy az új nyugdíjtörvény szerint nyugdíjat csak az kaphat, aki járulékot is fizetett, s az össze­get is annak arányában állapít­ják meg, amennyit az évek so­rán az TB kasszába juttatott az illető. Mindezt azért rendkívül fontos kiemelni, mert manap­ság nem mindenütt jelentik be a dolgozót, a ténylegesnél jó­val alacsonyabb bér után fize­tik a járulékot. Aki most aktív és jól jár ezzel a módszerrel, nem gondol arra, hogy majdan a nyugdíjának összege sínyli meg a mostani nagyvonalúsá­got. Ugyanakkor 1992 köze­pétől nincs munkakönyv sem, amiből az következik, hogy sokan nem fogják tudni iga­zolni majd ténylegesen letöl­tött munkaidejüket. Ezért is ja­vaslom mindenkinek, hogy munkaviszonyával kapcsola­tos valamennyi papírját őrizze meg. Kft.-k, Bt.-k jönnek, mennek, tíz-húsz év múlva nem lesz ember, aki tőlük bár­kinek az ügyében hivatalos dokumentumot tud beszerez­ni. Legnagyobb változás az öz­vegyi nyugdíjak terén tapasz­talható, mégpedig pozitív irányban. Özvegyi nyugdíjra változatlanul az elhunyt nyug­díjas, illetve a nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosult­ságot szerzett elhunyt személy házastársának meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának lehet megállapítani. Leglénye­gesebb és új vonás, hogy az özvegyi nyugdíj az özvegyet saját jogú nyugdíjának össze­gére tekintet nélkül is megille­ti. A magánbiztosítók szolgál­tatásait igénybe venni a pálya­kezdő fiataloknak 1998. július elsejétől lesz kötelező. A negyven év fölöttieknek az új lehetőségek már nem sokat je­lentenek. Gyúró Imre, a Megyei Nyugdíjas Szövetség elnöke, az Országos Nyugdíjbiztosítá­si Önkormányzat tagja: — Közel 170 ezer nyugdí­jas, járadékos él a megyében, az ő érdekeiknek képviselete rendkívül fontos feladat. Ugyanakkor tény az is, hogy a január 1-jétől életbe lépő nyugdíjtörvény már nem annyira az idősekre, sokkal in­kább a mostani fiatalokra, ak­tív dolgozókra vonatkozik, ha úgy tetszik, a mai harminca­sok, negyvenesek ügye. Épp ezért is tartom sajnálatosnak, hogy a nyugdíjtörvény tárgya­lásakor a különféle fórumo­kon, vitákon ez a korosztály igencsak passzívnak mutatko­zott, nem képviselte saját ér­dekeit, pedig amiről szó volt, elsősorban az ő életükben lesz jelentős fordulat. Tudom én, hogy fiatalon még nehéz az öregkorra, a majdani nyugdíj­ra gondolni, de mindenkinek azt tanácsolom, vegye komo­lyan a fentieket, az új törvény passzusait, s fontolja meg, hogy marad az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjban, azaz kizárólag az állami gondoskodásra bízza magát, vagy már fiatalon tesz valamit azért, hogy idős éveire kevesebb anyagi gondja le­gyen. Ideje lenne belátni, hogy az öngondoskodásra igen is nagy szükség lesz, mert eljön az idő, amikor mindenkinek hozzá kell majd járulnia saját öregkorához. Ma már bizonyí­tott tény, hogy az ezredfordu­lóra az aktívak lesznek keve­sebben, az eltartottak többen. Az új nyugdíjtörvény legna­gyobb erénye elsősorban az, hogy a ma nyugdíjasai közül senki nem jár rosszul. Törvény rögzíti immár, hogy az éves nyugdíjemelés 2000-ig a bér- kiáramlást követi, ami azt je­lenti, hogy a bérekkel együtt a nyugdíjak is nőnek. Ez bizto­sítja a nyugdíj értékének meg­őrzését, az infláció követését. A másik nagy erény az özve­gyi nyugdíjak ügyének rende­zése, amit tíz éve nem volt ké­pes elérni a politika. Az özvegyi nyugdíjak átla­gosan húsz százalékkal emel­kednek január elsejétől, s a je­lenlegi kormány törvényileg garantálja, hogy az ezredfor­dulóra ezt a százalékot tovább növeli. Pénzre átszámolva ez azt jelenti, hogy az özvegyek többsége január 1-jétől mosta­ni nyugdíjánál közel negyven százalékkal kap majd többet havonta. Zatik László, könyvvizsgá­ló, a Kelet-Magyarországi Ön­kéntes Kölcsönös Nyugdíj- pénztár vezetője: — Ha azt mondjuk, hogy az új nyugdíjtör­vény életbe lépé­sével az állami nyugdíj és a köte­lező magánpénz­tári nyugdíj a két- lábon állást je­lenti, akkor ab­ban az is benne van, hogy az ön­kéntes nyugdíj- pénztárak a har­madik támaszté­kot adják, adhat­ják. Tény ugyan­akkor, hogy amíg a negyven év fölöttieknek már nemigen éri meg a kötelező pénztárak tagjainak sorába csatlakozni, addig az önkéntes pénztárakba történő belépéssel még mindig segíthetnek ma­gukon. Itt ugyanis az állam­polgár dönti el, mennyit tud aktív dolgozó korában nyugdí­jas éveihez hozzátenni, ráadá­sul élvezi az ezzel kapcsolatos adókedvezményeket is. Ör­vendetesnek tartom, hogy mind több munkáltató igyek­szik dolgozóját úgy is a cég­hez csalogatni, illetve megtar­tani, hogy átvállalja az érte fi­zetendő önkéntes nyugdíj- pénztári tagdíjat, vagy akár pluszösszeget is fizet. így a dolgozó kötődése munkahe­lyéhez a legerősebb lehet, mi­közben a munkáltató adó- és TB-járulékfizetés nélkül nyújthat alkalmazottainak olyan kedvezményeket, me­lyeket azok idős korukban él­vezhetnek. Sokan megkérde­zik mostanában tőlem, mi le­het az önkéntes nyugdíjpénz­tárak jövője? Az országban közel háromszáz ilyen pénztár működik, tudomásom szerint nagy részük igen alacsony lét­számmal, ami a megyénkben működőkre is elmondható. Az igazi az lenne, ha a megyei ön­kéntes pénztárak összefogná­nak. Akkor lehetnének igazán működőképesek, s ha tevé­kenységüket ezen felül még a kötelező magánnyugdíj pénz­tári szolgáltatásokkal is kiegé­szítenék, ha erőiket egyesíte­nék, maguknak, a hozzájuk csatlakozóknak, a megyének is jóval többet segíthetnének. Főképp, ha a megyei önkor­mányzat és a gazdasági kama­rák ezt a megye saját területi pénztáraként fogadnák el. így nemcsak a pénztárak tagjai­nak, hanem e régiónak is hasz­nára válhatnának, hiszen be­fektetéseik egy részét a me­gyében tennék, megyei beru­házásokat finanszíroznának, ha úgy tetszik, e megyében forgatnák, „dolgoztatnák” pénzeiket. Magánnyugdíj Az új, vagyis a társadalombiztosítási és a magánnyugdijat is magában foglaló vegyes nyugdíjrendszer csak a pályakez­dőkre lesz kötelező. Pályakezdő az, aki 1998. június 30-a után vállal először munkát, vagy létesít egyéb olyan jogvi­szonyt, amely tb-járulékfizetési kötelezettséggel jár, s ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. A pályakez­dőkön kívül minden állampolgár szabad döntése alapján át­léphet a vegyes rendszerbe. Erre a döntésre 1999. szeptem­ber Tjéig van lehetőség. Ha valaki a vegyes nyugdíjrend­szert választotta, legkésőbb 2000. december 31-ig meggon­dolhatja magát, és visszatérhet a tb-nyugdíjhoz. Visszalépés­re csak egy alkalommal van nukl. A visszalépő egyéni szám­láján nyilvántartott követelését a pénztár köteles átutalni a\ nyugdíjbiztosítási alapba. Önkéntes nyugdíj ______________ A társadalombiztosítási és a magánnyugdíj-pénztárakra épülő nyugdíjrendszert kiegészíti az önkéntes kölcsönös biz­tosító nyugdíjpénztárak rendszere. Az eddig megalakult mintegy 250 önkéntes nyugdíjpénztár az 1993-ban elfogadott pénztártörvény alapján jött létre. Ez a rendszer az állampol­gárok önkéntes befizetésein alapul. Az alacsony—akár havi 500forint—tagdíj vállalására képes polgárok is találhatnak maguknak megfelelő pénztárat. Az önkéntes pénztárak által fizetett kiegészítő nyugdíj független a kötelező járulékfizeté­sen alapuló nyugdíjtól. Az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett tagdíj után személyijövedelemadó-kedvezmény jár. A tagdí­jat, vagy annak egy részét sok munkáltató átvállalja (költség­ként számolható el), ez esetben — bár az átvállalt tagdíj is személyi jövedelem — nem kell utána tb-járulékot fizetniük. Kényszerpálya J ött tegnap a legfrissebb hír: ha a remények valóra vál­nak, 2007-ig Nyíregyházát is eléri az M3-as autópá­lya. Vagyis, hogy mégsem. Tudniillik a tervek szerint Polgár után csak jó minőségű autóútként építik tovább az M3-ast, ami ugye nem teljesen ugyanaz, mint az autópálya. Még ez lehetne a kisebt» gondunk, hiszen a jelenlegihez képest ez is egy óriási előrelépés azon az „úton”, amelyen közelebb kerülhet e távoli régió a fővároshoz, meg az egész Európához. Nagyobb gond az, hogy mibe kerül mindez az államnak, meg nekünk. Csak következtetni le­het a szédítő összegekből (az M3-as Polgárig történő meg­építésére 1995-ös árakkal 20 milliárd forintos támogatást és 30 milliárd forintnyi állami hitelgaranciát irányzott elő a kormány, ami ugyebár az: elkészülésig az inflációval nö­vekszik.) Ez a dolog egyik, bizony nem filléres oldala. Bár sokszor mondták már, nem árt itt megismételni, hogy a méregdrága benzinárban a fenti költségek jelentős fedeze­te is benne foglaltatik. Ahhoz pedig meg kell fogódzkodni az embernek, ami­kor ezt a számot látja: a Füzesabony és Budapest közötti 100 kilométeres autópályán egy személygépkocsi jövő szeptembertől 1060 forintért hajthat végig. Mármost, aki a keleti régióból a fővárosba megy, valószínű vissza is jön, tehát kétszer fizet, ami már 2120 forint. Ha ezt leperkáltuk, akkor még mindig csak Füzesabonynál járunk, ahonnan 2001-ig döcöghetünk Polgárig még a régi áron. Azt köve­tően viszont már Polgárig se m adják ingyen, onnan sem le­het csak úgy grasszálni az autópályán. ígérik ugyan, hogy a pályát gyakran használók, továbbá az M3-as mellett élők számára kedvezményes tarifát vezet be majd az autópálya­társaság, ennek mértéke viszont még legalább annyira rej­tély, mint a lochnessi szörny'. Akik majd döntenek a tarifa felől, ne feledkezzenek meg róla, hogy a Balaton irányába vezető M7-esen még most sem kell díjat fizetni, nehogy érzékenyen érintse ez a köte­lezettség a kikapcsolódni vágyókat, a szörfözőket, meg a vadászokat. Fizessenek helyettük azok, akiket nehéz sor­suk az autópályára kényszerít. Angyal Sándor Választás előtt: igen... nem... Ferter János rajza A kapcsolat útja E gymásnak adják a kilincset Szabolcs-Szatmár-Be- regben a különböző küldöttségek, ez egyfajta jele annak az érdeklődésnek, ami a remények szerint jó­tékony hatással lehet megyénk és székhelye közeljövőbeli fejlődésének. Ez a megállapítás még akkor is igaz, ha az esetek egy részében még csak. a puhatolózó, terepfelderítő tárgyalások folynak, a kézzel fogható üzletkötések ké­sőbbre várhatók. Tárgyalások nélkül azonban remény sincs arra, hogy előre lépjünk, ezért üdvözlendő a nap mint nap érezhető erőfeszítések sora, ami nem kevés időbe, s nem kis fárad­ságba kerül. Persze vitathatat lan: a vezetőknek ez (is) fel­adata. A minapi ukrán-magyar kormányközi megbeszéléseken számos téma vetődött fel, hamarabb és később megvalósít­ható együttműködési lehetőségek egyaránt. Az látszott, hogy a szándék megvan, de a2: is kiviláglott: bizony, jó né­hány problémát kell megoldani a cél érdekében, elég, ha csak a beregsurányi határátkelő fejlesztésének túloldali akadályaira, vagy az uniós csatlakozást követő átjárható­ságra gondolunk. A regionális együttműködésé az előny, ez jelentheti az országok közötti kapcsolatok alapját — fogalmazták meg a tanácskozáson, az első lépcsőfokot a nyíregyházi szék­helyű vegyesbizottság működése jelentheti, ami megyénk számára jó lehetőséget jelenthet a kereskedelmi forgalom, a beruházások növekedéséhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg lesz a közeljövőben Európa keleti kapuja, egyfajta ugródeszka a nyugati hatalmak szá­mára is a volt Szovjetunió országai felé. Arra kell most fi­gyelnünk, nehogy minket ugorjának át ahelyett, hogy kiin­duló bázist jelentsünk. Ennek érdekében még erősebben szükséges lobbyzni egyebek között a közlekedési lehető­ségek mielőbbi fejlesztéséért, mert ha jócskán 2000 után jut csak el ide az autópálya, akkor sokat veszthetünk. Kováts Dénes □ gf g, ■ Ts3*- 4$I »T» * | i g Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az előttünk álló esztendő leg­első napja egyben az új nyugdíjtörvény élet­belépésnek időpontja is. Igaz, a változások döntő része nem ezen az egyet­len napon, hanem fokoza­tosan és folyamatosan változtatja meg a nyug­díjjal kapcsolatos rendel­kezéseket. A változások lényege röviden összefog­lalva az, hogy az állami, azaz a társadalombiztosí­tás által folyósított nyug­díj mellett ezentúl önma­gunkról gondoskodva kü­lönböző nyugdíjpénztá­rakba is beléphetünk, öregkorunkról mór aktív korunkban gondoskodha­tunk. Fontos változás az is, hogy nyugdíj csak an­nak jár majd, aki dolgo­zóként járadékot fizetett. Gyúró Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom