Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-06 / 233. szám
1997. október 6., hétfő SPORT Akciógól nélkül nem megy NB l/B: a nyolcadik Alkaloida-remi • Az egyenlítés azért mégis dicséretes Tiszavasvári (KM) — Túlzás azt állítani, hogy futball- lázban élnek mostanában az emberek Tisza- vasváriban. A csapat három hete játszott otthonában utoljára, azóta ki sem kapott, mégis csak lézengtek a nézők a lelátón. Pedig az Érd ellen az első győzelemhez nagyon el kellett volna a biztatás. Tiszavasvári Alkaloida-Érd 1-1 (0-1). Tiszavasvári, 600 néző, v.: Bukovics (Farkas, Sápi). Alkaloida: Szabó L. — Havelant, Lenkey, Homann — Sinka, Szarka, Kovács, Magyart, Bohács — Erdei, Kocsis. Edző: Kiss Miklós. Érd: Mitring — Kult, Kajdy, Jakab — Burzi, Bemáth, Horváth, Komódi, Somogyi — Varga, Dukon. Edző: Kozma Mihály. Csere: Kocsis helyett Lő- rincz, Szarka h. Szenes (mindkettő a szünetben), Kovács h. Hegedűs, Dukon h. Süveges (mindkettő 60. perc), Burzi h. Vanczó (65.), Süveges h. ver- sits (66.). Gól: Varga (28.), Bohács (11-esből, 75.). Sárga lap: Komódi (21.), Szarka (37.), Hegedűs (75.). Kiállítva: Versits (84.). Úgy kezdtek a vasváriak, hogy érezni lehetett, ezúttal valóban csak a győzelem az elfogadható. Kezdés után közvetlenül Erdei előtt adódott lehetőség, ám lövését az NB I-es múlttal is rendelkező Mitring hárította. A folytatásban is az Alkaloida támadott többet, igaz helyzetei nem nagyon voltak. Az Érd viszont az első komolyabb lehetőségét azonnal kihasználta. Komódi Két pont Nyíregyháza (KM) — Idegenben szerezte első győzelmét a Tanárképző-lsobau NB I/B-s kosárlabdagárdája. Salgótarjáni Fekete Sa- sok-Tanárképző-Isobau 90-92 (30-44). Salgótarján, 300 néző, v.: Pázsitka, Halász. TK-Isobau: Gergely 20, Zogovics 11/3, Oroszvári 22/12, Kozma 14/6, Dunai 8. Csere: Kamrás 6, Herczku 11/3. Edzők: Kamarás György, Varga Sándor. A legjobbkor jött a győzelem a tékások számára, hiszen az előző három meccset a nyíregyháziak elvesztették. A felkészülési tornákon is a taijániak nyertek, viszont a bajnokságban úgy tűnik, a Téká a biztosabb. A találkozón végig vezetett a vendéggárda, a második félidő közepén már 78-60-ra. Ekkor a nyíregyháziaknál kipontozódott Zogovics és Dunai, s néhány percre megtört a vendégek lendülete. A tarjániak, főleg letámadással, fokozatosan ledolgozták hátrányukat. A végén ugyan 2 pontra csökkent a Téká előnye, de a hazaiaknak nem volt lehetőségük az egyenlítésre. Kamarás György: Örülök a győzelemnek, ami lehetett volna akár 15-20 pont is. Zogovics hibátlanul játszott, mindössze egy pontatlan dobása volt, nagy hasznára volt a csapatnak. Erdei (jobb oldalon), a vasváriak csatára kapura tör Elek Emil felvétele (ugyancsak ismerős név az élvonalból) indította az idén roppant gólerős Vargát, aki mindenkit lefutva a kapuba helyezett. Ilyen esetben az a szerencsés, ha még szünetig sikerült kiegyenlíteni, hiszen az lélektanilag igencsak fontos a folytatásra. Mindez nem sikerült. Sőt, szünet után egy Szűfó-bravúrra volt ahhoz szükség, hogy ne növekedjen a vendégelőny. A játékrész első negyedórájának végén a szünetben beállt Lőrinci került helyzetbe, ám közelről a kapufát találta el. Telt az idő, Kiss mester kihasználta harmadik cseréjét is, sokáig úgy tűnt, hiába. Aztán egy beívelés után a fejelni készülő Magyarít lökték meg, Bukovics pedig tizenegyest ítélt, amelyet Bohács értékesített. Lendületbe jöttek a hazaiak, ehhez hozzásegített Versits fegyelmezetlensége is, a cserejátékos ugyanis megrúgta Sinkát, így a csere cseréje is hamarabb fejezte be a mérkőzést. Gól azonban már nem született. Nem tört meg a jég, tizenegy forduló után is nyeretlen a nyolcadik döntetlenjét játszó Alkaloida. Mi másban keresendő az ok, mint a támadójáték gyengeségében, hiszen a vasváriak ötödik hazai mérkőzésükön sem tudtak akcióból az ellenfél kapujába találni, eddig két Bohács tizenegyestalálat a mérleg. Ez pedig édeskevés egy olyan csapattól, amely immár szorult helyzete miatt éppen otthonában kellene, hogy remekeljen. Kiss Miklós: Újabb fontos pontokat vesztettünk hazai pályán. A mutatott játékkal és hozzáállással ma nem is érdemeltünk többet. Kozma Mihály: Örülök a döntetlennek, amelyet nagy csatában értünk el. Lettrich csak mosolygott NB l/B: megnyert mérkőzést alakított a játékvezető Szeged (KM) —Az ilyen mérkőzésekre mondják, rangadó. Az NB I-be jutást a zászlójára tűző, ennek érdekében rutinos játékosokkal megerősített csapat fogadta a tíz fordulót követően ragyogóan szereplő második helyen tanyázó riválisát. Mindez nevesítve így festett: a Szeged-Dorozsma otthonába látogatott a Nyíregyházi FC. Villanyfényes, szombat esti mérkőzésre. Szeged-Dorozsma-Nyíregy- házi FC 1-1 (0-1). Szeged, 4 ezer néző, v.: Lettrich (Székely, Tumó). Dorozsma: Cselló — Magyar, Stredie, Varga —Barna G., Stefanov, Farkas, Szabó, Udvari — Kenesei, Miklós. Edző: Vágó Attila. NYFC: Vadon — Barna M., Cap, Kiss — Kondora, Kar- kusz, Bessenyei, Szatke, Göncz ^— Takács, Janics. Edző: Őze Tibor. Csere: Barna G. helyett Molnár (61. perc), Varga h. Szentmiklósi, Farkas h. Vuka- dinovics (mindkettő 65.), Janics h. Unchiás (79.), Bessenyei h. Capatina (89.), Takács h. Németh (90.). Gól: Kiss (19.), Szabó (11- esből, 89.). Sárga lap: Barna M. (16.), Cap (40.), Stefanov (42.), Szabó (80.), Kondora (86.). Kiállítva: Barna M. és Cap (a lefújás után). Nagyszerű hangulatban kezdődött a mérkőzés, amelyen a vendégek az egy pontból kiindulva játszottak, a szegediek pedig támadólag léptek fel. Eredménytelenül, hiszen mégis a nyíregyháziak jutottak előnyhöz. Kondora szabadrúgása után az előrehúzódó Kiss nyolc méterről, éles szögből, szép mozdulattal fejelt a kapu bal oldalába. (A védőnek az utóbbi időben megjött a kapura veszélyeztető kedve, hiszen három mérkőzésen két gól és egy kapufa volt a mérlege.) Erősítenie kellett a Dorozs- mának, ezt azonban hiába tették, mert az első félidőben sokkal jobb volt az NYFC. Nem véletlenül hangzottak el a lelátón ilyen szavak a hazai szurkolók szájából: „Ezek jobbak, mint a Kerület!” Az óbudaiak pedig köztudottan nyertek Szegeden. Volt ugyan egy veszélyes Stefanov-szabadrúgás, amelyet azonban a remeklő Vadon szépen védett. A válasz Takácstól jött, aki minden közelében járót kicselezett, majd a kapufára lőtt. Szünet után nagyobb lett a hazaiak nyomása, ám igazából nem forgott veszélyben a nyíregyházi győzelem. Kenesei egyszer eldobta magát a tizenhatoson belül, ám Lettrich nem ítélt semmit. Aztán Vágó mesternek eszébe juthatatott, hogy tavaly, amikor vesztésre állt csapata az NYFC ellen, sikerrel alkalmazta a hármas cserét. Most is megtette ezt öt percen belül, ám végül nem ez kellett az egyenlítéshez. Hanem egy igen furcsa játékvezetői ítélet. Cap szerelt ugyanis a tizenhatoson kívül úgy, hogy a labda a vállára pattant. Az még belefért volna, hogy Lettrich szabadrúgást ítélt, ám meggondolta magát, és rövid gondolkodás után továbbfutott, és a tizenegyespontra mutatott. Mindez nagyon tetszhetett neki, mert mosolyogva tette. (Mellesleg ebben a bajnokságban ez volt a hetedik büntető, amit a Dorozsmának ítéltek.) A heves reklamálás után (egyes hazai szurkolók kacagva fogadták az ítéletet) Szabó a kapu közepéi« vágta a labdát. Mindez egy perccel a vége előtt történt, ám ezzel még nem volt vége, hiszen a levonulásnál az érthetően felfokozott idegállapotú vendégjátékosok közül a reklamáló Barnát és Capot is kiállította Lettrich, akinek ebben a bajnokságban több volt a botrányos mérkőzése, mint a visszhangoktól mentes. Ja, mellesleg a piros lap egyik esetben sem került elő, Barnának páldául csak a partjelző jelentette be: „vegye úgy, hogy ki van állítva.” És, ami még külön bosszantó, a jegyzőkönyvbe a játékosok szájából elhangzottakhoz képest merőben más és durva szavak kerültek be. Ez a mérkőzés tehát nem kilencven percen keresztül szólt a futballról. A vendégek nagyszerűenjátszottak, és amikor a szegediek tehetetlenek voltak, a segítségükre sietett Lettrich. Vágó Attila: Egy félidőnyi előnyt adtunk ellenfelünknek, ám a végén majdnem puskavégre kaptuk az ellenfél nagyvadját, Őzét. Öze Tibor: Továbbra is csak a munkában hiszünk, hosszú távon csak ez vezethet eredményre. Gratulálok játékosaimnak a helytállásukhoz. Közte mócsing Alkaloida: megszórták a pécsi gárdát Tiszavasvári (KM - M.Cs.) — Az Alkaloida NB I-es kézilabda gárdájának a két hazai meccs alapján a következő a taktikája: majdnem tíz percig gólt sem szabad lőni az ellenfélnek, utána viszont tisztességesen meg kell szórni a vendégeket. A mostani szenvedő a Pécs gárdája volt. Sportnyelven szólva a mócsing a tízgólos különbséget jelenti a hazaiak javára. Alkaloida SE Tiszavasvá- ri-Pécsi Mecsek KC 31-21 (13-12). Tiszavasvári, 1200 néző, v.: Dobro- vits, Kerek. Alkaloida: Boczák — Arató 3, Hellin- ger 1, Berényi 6/4, Pavlo- vics, Danes 2, Varga 1. Csere: Grandjean, Binda (kapusok), Fekete 10/3, Szrdanovics 8. Edző: Mir- zet Uzejrovics. Pécs: Szenté — Serfel 2, Tislerics, Becskei, Horváth T. 6/2, Frey J. 4, Németh 7/3. Csere: Jandó (kapus), Kovács, Várhelyi 1, Lévay 1, Sagyi- bo. Edző: Koleszár György. Kiállítások: 12, ill. 10 perc, hétméteresek: 7/7, ill. 7/5. Utólag nyugodtan mondhatnánk, a vasváriak hagyták a meccs elején játszani a pécsieket, elhitették, nyerhetnek a vendégek. Lehet, hogy ez is benne volt a pakliban, de szerintem sokkal inkább az, hogy ezúttal is • igencsak lámpalázasan kezdtek a vendéglátók. Berényi első találata a 8. percben született, akkor 3-1-re a pécsiek vezettek. Két vendégkiállítás után a 17. percben Fekete góljával egyenlítettek a hazaiak, majd Berényi három sikeres hetesével már az előny a vasváriaknál volt. A pécsieknél Horváth és Németh lőtte a gólokat, előbbi, csak úgy mellékesen, Berényinek hatalmas jobbost is kiosztott. A játékrész végén Szrdanovics percei következtek, három kísérletből három gólt értei. A második játékrész vasvári parádét hozott. Németh kihagyta a hetest, Fekete viszont belőtte, s mire öt perc eltelt, már 16-12-re a hazaiak vezettek. Arató és Szrdanovics légiátadásos gólja, majd utóbbinak emberhátrányból szerzett két találata után a hazai előny hétre nőtt. A cserekapus Grandjean néhány parádés védése után Danes kétszer pókhálózta le a jobb első sarkot, majd zárásként Binda vendéghetest fogott, így összejött a tíz gól különbség. Mirzet Uzejrovics: Az elején féltünk a Pécstől, de utána kiderült, mi vagyunk a jobbak. Koleszár György: Az Alkaloida megérdemelt győzelmet aratott. Pavlovics (3) a második félidőben vállsérülést szenvedett Harasztosi Pál felvétele Helycserés győzelem NB II.: Boda csak szégyenkezik Nyírbátor (Sz. B.) — A múlt heti idegenbeli, s a mostani hazai győzelemmel egy sorozat megszakadt a bátori NB lies labdarúgóknál, akik ezúttal magabiztosan nyertek Nyírbátori FC-Tiszafü- red 4-1 (2-1). Nyírbátor, 600 néző, v.: Birincsik. Nyírbátor: Körmös — Lukács, Balogh, Gubányi, Kosán — Szegedi, Erdei, Szabó (Szarka, 85. perc), Márton — Kovács (Szilvási, 62.), Ricsei (Bandies, 75.). Edző: Baracsi János. Tiszafüred: Gál Z. — Tóth, Földvári, Kaszonyi (Barna, 54.), Görbe — Polonkai, Moldván, Dajka, Nagy — Csillag, Drágár (Gál T., 45., Balázscsik, 83.). Edző: Boda Mihály. 12. perc: Balogh indította Szegedit a jobb oldalon, ő Szabót választotta, aki tizennyolc méterről a kapu jobb oldalába helyezett, 1-0. 28. perc: Ricsein emelték át a labdát a tizenhatoson belül, és a játékszer a bátori játékos kezére pattant. A megítélt büntetőt Földvári értékesítette, 1-1. 44. perc: Baloghhoz pattant vissza a labda egy bedobás után, ezúttal lábbal adott középre, ahol Kovács a kapuba fejelt, 2-1. 49. perc: Szegedi futott le az alapvonalig a jobb oldalon, centerezését ismét Kovács váltotta gólra, 3-1. 84. perc: Erdei jobb oldali szögletét Szilvási fejelte a kapu közepébe, 4-1. A győzelem egyben azt is jelenti, hogy a két csapat helyet cserélt a táblázaton. Baracsi János: Ma nemcsak eredményesen, hanem jól is játszottunk. Boda Mihály: Szégyellem magam a csapat teljesítménye miatt.
