Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-30 / 253. szám
1997. október 30., csütörtök Nyolcvan év mondatokban A megyeszékhely talán legotthonosabb, legszebb középiskolája a Zrínyi Nagy sikert arattak a Zrínyi Ilona Gimnázium jubileumi rendezvényei Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (Lutter Imre) — Hatalmas rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját október 18-án és 19-én a Zrínyi Ilona Gimnázium. Az ország legnívósabb iskolái közé tartozó intézmény egykori diákjaiból lett sztárokról a helybéliek sokat tudnak, azonban kevesen ismerik a gimnázium múltját, történetét. A Zrínyi egyik elődje a hajdani Tiszai Evangélikus Egyház- kerület püspöke, Geduly Henrik által alapított, és később róla elnevezett evangélikus leánygimnázium. Első igazgatója, Popini Albert 1917-ben foglalta el székét a mai Vasvári Pál Gimnázium épületében. Egyesültek A neves tanárok soraiban találjuk Méreiné Juhász Margit írónőt, Ambrózy Géza matematikust, és az utóbbi időben méltatlanul feledésbe merülő Fehér Gábor írót. A másik elődiskola, az Angol Kisasszonyok Zárdája 1930-ban alakult. A felszabadulás után a Geduly Henrik Evangélikus Leánygimnázium felvette a Zrínyi Ilona Leánygimnázium nevet, az államosítás alatt pedig egyesült az evangélikus és a katolikus leánygimnázium. Az évtizedek során a koedukálttá vált kisiskola nem bírta el a 630 főre duzzadt tanulósereget. Ráadásul 1990 nyarán életveszélyesen megrepedt a bejárattal szemben lévő fal, amelyen Margittay Jenő festőművész alkotásait lehetett látni. 1992 októberében elkezdődték, az épület átalakítási, felújítási munkálatai. 1995 júniusára befejeződtek a nagyszabású építkezések, a megújult főépület mellett elkészült a kulturált étterem és a modem kollégium. Ennek következtében Nyíregyháza talán legotthonosabb, legszebb középiskolája ad teret az ott tanulóknak a műveltség elsajátításához. Kiemelkedő helyen A zenei élet terén már 1964- ben kiemelkedő helyet foglalt el a Zrínyi: sorolhatnánk a Phoenix együttestől a Pax Bändig, vagy a ZIG Singerstől a Báthory utcáig. Az irodalom és a színház iránti szeretet összekapcsolódását mutatja a Margócsy Klára és Kardos Tiborc által vezetett ZIG-ZUG Pódium, melyben részt vett Huszáráé Kádár Ibolya igazgatóhelyettes is; az Irodalmi Színpad; és nem utolsó sorban a diákköltők figyelemre méltó próbálkozásai (Valami elindult..., Avartánc című verseskötetek). A sporttevékenység felsorolása külön történet lenne, elegendő csak Bartha Dénes kézilabda- és Tóthné Kegye Éva röplabdaedző eredményeire gondolnunk. Az első Zrínyis Napok rendezvényt a 75. évfordulón ünnepelte a tanintézmény. Közismert személyiségek foglaltak helyet a nézőtér soraiban már akkor is. A közelmúltban megtartott programsorozat és gála azonban minden eddigi hasonló próbálkozást felülmúlt. Géniuszok sora Reméljük, nemcsak emlékeznünk kell a régen elballagott mai tudósokra, közéleti személyiségekre, művészekre és sportolókra, de tudva frissíthetjük fel a géniuszok sorát. Hiszen Pécsi Ildivel, Frideri- kusszal, Margócsi Istvánnal, Bolgár Judittal, Mádi Zoltánnal, Belányi Zoltánnal (és még sorolhatnánk) a Zrínyi már bizonyított. Múzeumot a laktanyából Egy ötlet szerint idegenforgalmi látvány osság is lehetne a „Damóból" Nyíregyháza (KM - HZs) — A szóbeszéd szerint már a konkrét tervek is elkészültek arról, hogyan hasznosítják az évek óta üresen álló Damjanich laktanyát Nyíregyházán. A mai összeállításunkban arra kérdésre kerestük a választ, hogyan képzelik a városlakók a laktanya jövőjét. Sebők László Sebők László (diák): — A fiatalok körében óriási problémát okoz a lakáshoz jutás. Jó ötlet lenne, ha egy átmeneti olcsó szállásnak alakítaná ki a város az épületeket, ahol fiatal házaspárok olcsó bérleti díj fejében néhány évig meghúzódhatnának addig, amíg egy saját lakásra össze nem gyűjtené- nek. Lencsés Gáborné (hivatal- segéd): — Annyi munkanélLencsés Gáborné küli él a megyében, a városban egy közkonyhát minden bizonnyal létre lehet hozni a volt laktanyában. Váratlanul beköszöntött a hideg idő, a számtalan hajléktalant a megfagy ás veszélye fenyegeti. Most üresen áll az épületegyüttes, mindenképpen jobb lenne, ha ezeknek az embereknek adnának szállást. Posta Józsefné (vállalkozó): — Hajléktalanszállássá alakítanám át, bár a környékbeliek nem hiszem, hogy örülnének ennek. Sajnálom a hajléktalanokat, biztosan ők is tehetnek a sorsuk alakulásáért, azonban úgy vélem, a megváltozott világ is rontott az életükön. A laktanya területén munkát is adnék nekik, hogy ledolgozzák a szállásdíjat. Valkó Mihály (hegesztő-lakatos): — Valamilyen beruházást alakítanék ki, vagy kedvezményesen bocsátanám az épületegyüttest a vállalkozók rendelkezésére, hogy minél több munkahelyet teremtsenek, hiszen rengeteg az állástalan a megyében és a városban. Biztosan lehetne találni valamilyen lehetőséget a hajléktalanok elszállásolására is. Eddig katonák laktak az épületekben, most üresen áll, s napról napra jelentősen romlik az állaga. Tóth István (pedagógus): — Mindennap fájó szívvel megyek el az épületkompexum Posta Józsefné mellett, hiszen egykoron itt töltöttem katonaéveimet. No, nem annyira a katonaságot sírom vissza, csakhogy akkor teljesen más képet nyújtott a laktanya. Odabent egy szerelőműhely építésén is dolgozValkó Mihály Martyn Péter felvételei tam, nem tudom, az most milyen állapotban van. Talán azt oda lehetne adni egy vállalkozónak. Néhány épületben hadtörténeti múzeumot rendeznék be, minden bizonnyal idegen- forgalmi látványossággá lehetne felfejleszteni. A többi épületben — az orosz laktanyában működő Inkubátorház- hoz hasonlóan — vállalkozók kaphatnának működésükhöz helyiséget. Az biztos, hogy jó lenne már valamit lépni, mert bosszantó és irritáló, hogy a város, valamint a honvédelmi tárca hagyja ennyire lepusztulni a „Hotel Damót”. Szerepvállalás A becslések szerint az országban mintegy harmincezer embernek nincs hol lehajtania a fejét, él napról napra létbizonytalanságban. (Megyénkben körülbelül ezren lehetnek.) Hogy ki és miért került az utcára, regények születhetnének róla. Mégis ők inkább hallgatnak. Megtalálható közöttük a jól szituált főmérnöktől a lecsúszott pedagóguson át a segédmunkásig minden szakma képviselője. Bár az idősek vannak többségben, jelentős a gyermekek és a fiatalok száma is. Eljutott már erre a „szintre" a magányos özvegyasszony, de férj-feleség együtt is. Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy valaki a pályaudvaron, szeméttelepeken, vagy a lépcsőházak sötét zugában tengesse életét. Társadalmunk nem készült fel erre a problémára. Egyre több a munkanélküli, a felbomló család, s a minden bajra „feledést hozó” ital rengeteg férfi és nő életét tette tönkre. Ki saját, ki mások hibájából, de elvesztette a talajt a lába alól. A lejtőn pedig nagyon nehéz megállni. A legnagyobb gond a lakás, hisz az „élelem” és a ruha kikerül a kukákból, de az otthon elvesztése szinte reménytelen helyzetet teremt. Az átmeneti szállások, a pihenőhelyek száma kevés, de sokan igénybe sem veszik, csupán az egy tányér meleg ételt fogadják el. Pedig kegyetlen világ a hajléktalanoké, igazi farkastörvények uralkodnak köztük. Hamar semmivé válik a látszatösszetartás. Az erősebbé a jobb kuckó, a nagyobb falat, ezért aztán könnyen kitör köztük a háború. De a „szórakozni vágyóktól” is tartaniuk kell gyakran, hisz nemegyszer egészen a halálba kergetik a szerencsétleneket. Pedig nekik is joguk van az élethez. mi marad nekünk? V Választhatunk: közölj nyösen tudomásul vesszük létüket, átlépünk a parkban alvók felett, vagy megpróbálunk segíteni nekik? Bizony nem könnyű a döntés az egyszerű ember számára. S ha a szívünk sajnálattal is fordul feléjük, az eszünk diktálta lépés nem menti fel őket a saját felelősségük alól. Nehéz _ helyzetben van az ország, a város, a különböző szervezetek. Jótékony célra egyre kevesebb jut, de mégis meg kell keresni a módját a segítségnek, s szerintem ebben az államnak kell vezető szerepet vállalni. Dankó Mihály Hírnév a városnak Nyíregyháza (DM) — A napokban tárgyalta és hagyta jóvá a város közgyűlése Nyíregyháza 1998- as rendezvény tervét és azok támogatási arányát. A közgyűlés kategórizáltan támogatja a rendezvényeket. Kiemelten kezeli a nemzeti és állami ünnepeket. Nagy hangsúlyt kap az 1848-49- es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának ünnepe. Katonai tiszteletadással és parádéval kívánnak megemlékezni az államalapító Szent Istvánról. A megyei önkormányzattal és a társadalmi szervezetekkel közösen, a hagyományoknak megfelelően emlékeznek meg az 1956-os forradalomról. A nagyrendezvények sorában azokat támogatják elsősorban, melyek hagyományteremtő szándékkal szerveződnek, és méltó hírnevet szereznek a városnak. Nagy hangsúlyt kap például az augusztus 18-23-i II. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál. Nem maradhat el a Nyírségi Ősz rendezvénysorozat sem, mely 1998-ban ünnepli 25 éves jubileumát. Lesz ismét nemzetközi néptáncfesztivál, mazsorett-találkozó, karnevál, tűzijáték stb. Júliusban rendezik meg az Európa Reménységek és Szabolcs Kupa Nemzetközi Úszóversenyt. Az önkormányzat több idegenforgalmi (kül- és belföldi) jelentőségű kulturális, szakmai és sport jellegű programot is támogatni kíván. Ezek közé tartozik a Mandala Nyár ’98 szabadtéri előadássorozat, a Nevelőszülők Nemzetközi Szervezetének európai konferenciája, a XXIII. Nyíregyházi Nyári Egyetem, a Birkózó Világkupa és a XXII. Nemzetközi Eremművésze- ti és Kisplasztikái Alkotótelep. Szerepel még továbbá a támogatott események között például a közgazdász vándorgyűlés és a sétálóutcái programsorozat. Olvasónk írja Vendégségben A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ 4. sz. Idősek Klubjának tizenhat tagja Debrecenben, a helyi 5. sz. Gondozási Központ vendégeként egy csodálatosan szép napot töltött el. A látogatás lehetőséget nyújtott az intézmények vezetőinek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, szakmai elképzeléseket. A rendezvényen az idős klubtagok tovább mélyíthették debreceni társaikkal a már meglévő barátságot. Külön örömet jelentett Lo- vass Lajos és Matkó Mária nótaénekesek műsora. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani Végh Sándor- nénak, debreceni vendéglátónknak a találkozó színvonalas megrendezéséért. Román Demeterné, igazgató Nyíregyházi KisKelet
