Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

A KELET-MAGYARORSZÁC MELLÉKLETE Bővítés v v -a. Az Euró­^^P^'Y rozó sze­repet ját­szik a nemzetközi ke­reskedelemben és poli­tikában egyaránt. A 370 millió lakosú ELI a világ exportjának körülbe­lül 34 százalékát bonyolít­ja le (az Egyesült Államok 15, Japán ó százalékot). A nemzetközi politikai életben Európát mindin­kább az EU képviseli, az unió tizenöt tagállama óta a közösséget Európai Uniónak (EU) hívják. Az EU-szerződésben a gaz­daság első „pillére" mellett második „pillérként" for­mát öltött a kül- és bizton­ságpolitikai együttműkö­dés szándéka. Áz integrá­ció harmadik „pillére" a bel- és igazságügyi együttműködés. A tagálla­mok száma 1958 óta fo­lyamatosan nő. A hat ala­pító országhoz (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország) 1973-ban csatlakozott Dánia, Íror­szág és az Egyesült Király­1952: Magatokul qz Európai Síén- és Acélközösség 1958. Létrejön az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség 1967: A három közösséghez bizottságot és tanácsot hoznak létre 1973: Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez. 1979: Először választják közvetlenül az Európai Parlament képviselőit . , 1981: Görögország belép az EK-ba 1986: Spanyolország és Portugália csatlakozik ill 1987: Életbe lép az Egységes Európai Okmány 1992: Aláírják a maastrichti szerződést 1993: A maastrichti szerződés életbe lépésével létrejön az Európai Unió ' . ' 1994: Ausztriában, Finnországban és Svédországban nép­szavazáson jóváhagyj«!, Norvégiában elutasítják az EU-csatlakozást 1995: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hox 1997: Amszterdamban lezárult a maastrichti szerződést f gáló kormányközi konferencia igyekszik a legfontosabb kérdésekben közös állás­pontot kialakítani. Az Európai integráció kezdete az Európai Szén- és Acél közösség (ÉSZAK) létrehozása volt 1952- ben. Ehhez kapcsolódott 1958-ban az Európai Gazdasági Közösség (EGK, népszerű nevén Kö­zös Piac) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom). Mivel három közösség jött létre, jogi szövegek gyakran Európai Közösségekről beszélnek, bár a hétköznapi nyelvben inkább az Európai Közös­ség (EK) elnevezés terjedt el. 1993, a maastrichti szerződés életbe lépése ság, 1981-ben belépett Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolor­szág. A legutóbbi bővítés­kor, 1995-ben az EU tag­ja lett Ausztria, Finnor­szág és Svédország. Az EK intézményeit an­nak idején hat tagország­ra alakították ki. A fokoza­tos bővüléssel azonban e szervezetek működése és a döntéshozatal mind ne­hezebb lett. A most zajló kormányközi konferencia egyik legfontosabb témája az EU intézményeinek és döntéshozatali mechaniz­musainak átalakítása, amit a további tagfelvétel perspektívája tesz igazán sürgőssé. Megtermelni kevés A szervezettség legyen a minta ✓ Szakember az EU-ról $ A kertészeti termékek ér­tékesítésének már több évtizedes ha­gyományai alakultak ki az Európai Unió legtöbb országában. Az ottani termelők, jelenlegi magyar társaikkal szemben már jóval korábban fölismer­ték, hogy a piacon csak akkor lehetnek sikeresek, ha egyre jobb, különlege­sebb árut kínálnak. Ám ezért a kiváló minőségért is csak abban az esetben kaphatnak magasabb árat, ha azt együttesen, nagy tö­megben kínálják fel a kon­centrálódó kereskedelemnek. Sipos László a világ vezető növényvédőszer-gyártójának számító svájci vegyipari óri­ás magyarországi cége, a Novartis Hungária Kft. Kelet­magyarországi területi veze­tője gyakorta megfordul Nyugat-Európa uniós orszá­gainak gyümölcstermesztő gazdái, s a termelők szerve­zetei körében. Az almater­mesztés iránt is elkötelezett növényvédelmi szakemberrel arra a kérdésre kerestük a választ: mitől működik olyan precízen Nyugaton az a gyümölcságazat, amelyre idehaza most már évek óta a kiszámíthatatlanság, a piaci zűrzavar a jellemző? A kinti tapasztalatok arra a kérdés­re is magyarázattal szolgál­hatnak, miben kellene na­gyot javulnia a hazai gyü­mölcs ágazatnak ahhoz, hogy az EU-tagságunk idejé­re versenyképessé váljon. — Ami az utóbbi években kialakult hazai helyzet tükré­ben odakint mindig irigység­gel tölt el, az a termékek zök­kenőmentes piacra jutása. Az a kristálytiszta szerkezet, amelyben mindenki tudja, hol a helye és mi a feladata. Ahol számba van véve ki, mit termel és mennyit. így aztán az egyetlen időjárási ténye­zőt kivéve, semmi sem okoz­hat hektikus termésingadozá­sokat. Egyszóval fegyelme­zett mind a termelés, mind pedig a piac. Ezt a precizi­tást nem csupán a kvóta- rendszerrel érik el, hanem az ahhoz illeszkedő támogatási szisztémával is, amely példá­ul adott esetben csak a ter­melő eszközök cseréjét ösz­tönzi, szabályozva ezzel a A termelők szervezeteinek közös raktárházaiban extraárut kínálnak nagy tételben, tapasztalta Nyugat-Európában Si­pos László A szerző felvétele termelt áru mennyiségét. Ugyanakkor a kvótáknak mi­nőségi termékekkel való kitöl­téséhez is minden feltételt megadnak: kiterjedt informá­ciós rendszert működtetve je­lentős szakmai-, pénzügyi-, segítséget kap a termelés, amely egy fejlesztési stratégi­át kidogozó és folyamatosan karban tartó szellemi hátteret is maga mögött tudhat, ha a „hogyan tovább"-ot illetően kénytelen dönteni. Márpedig, ha fenn akar maradni, mondjuk, a kinti al­matermelő, rá van kénysze­rítve a legújabb fajták, ter­mesztés technológiai újdon­ságok figyelemmel kísérésé­re. Át is veszi hamar a bevált dolgokat, hogy azok kon­junktúráját kihasználva jöve­delmezőbb lehessen gazdál­kodása. Ehhez persze a ter­melő oldaláról is kell egy ma­gas szintű szakmai felvérte- zettséa, amelyet arrafelé tör­vényekkel írnak elő a mező- gazdálkodással hivatássze­rűen foglalkozni akarók szá­mára. Áz európai uniós álla­mok bevált gyakorlata továb­bá, hogy az eddig sorolta­kon túl, szorgalmazzák a ter­melői értékesítő szervezetek megalakulását. (Folytatás a következő oldalon.) Régiók portréja A keleti társult tagálla­mok közül elsőként Magyarországot mu­tatja be az Európai Unió statisztikai szol­gálatának gondozásá­ban megjelent kötet. A „Régiók portréja" című sorozat kiadványa 160 oldalon ad áttekintést a 19 magyar megyéről és Budapestről. A kiadvány a magyar tá­jakat útikönyvként mutat­ja be, megbízható statisz­tikai háttérre támaszkod­va. Ismerteti a közigazga­tási egységek általános vonásait, természeti erő­forrásait, népességét, gazdasági helyzetét és ki­tér a foglalkoztatottságra, infrastruktúrára, valamint a környezetvédelem hely­zetére is. E részeket rövid értékelések zárják. Az értékelés szerint pél­dául Szabolcs-Szatmár- Bereg hiába szomszédos három országgal, földraj­zi helyzete nem jár elő­nyökkel. Javára írható azonban, hogy bizonyos mezőgazdasági terméke­ket kitűnő minőségben ál­lítanak elő, és bőséges a munkaerő-kínálat. Ez utóbbi egyben hátránya is, nevezetesen a magas munkanélküliség, és az, hogy a helyi tőke hiánya lehetetlenné teszi új mun­kahelyek teremtését. Budapest értékelésében az idegenforgalmi és kul­turális elemek állnak a pozitív oldalon, míg a fő­város kedvezőtlen jellem­vonásai között a lakosság elöregedése és az infra­struktúra túlterheltsége szerepel. Az angol nyelvű kiad­ványt a KSH szerkesztette megyei igazgatóságai­nak Közreműködésével. Hölgyprogram — a diplomáciai rendezvények során gyakorta kerül sor ilyenre: amíg a politikusok tárayalnak, a feleségek, hozzátartozók kulturális, jótékonysági és más progra­mokon vesznek részt. így volt nemrégiben Nyíregyházán is, míg Michel Carlier, Belgium nagykövete befektetésekről tárgyalt, felesége (a képen balról a második) a Bencs-villában divatbemutatót tekintett meg. A DIRUVÁLL — amely több, mint két évtizede van jelen a nyugati piacokon, számos uniós országban is — modelljei elismerést váltottak ki Balázs Attila felvétele A Kelettel Brüsszelbe Játékra hívjuk Olvasóinkat. Európai Unió című mellékle­tünkben — amely jövő au­gusztusig minden hónapban megjelenik — mostantól Rejt­vényszelvényt is találhatnak. A megjelenéstől számított egy héten belül kell bekülde­ni. Aki egymás után ötöt be­küld, sorsoláson vesz részt, a fődij: társasutazás repülő­géppel Brüsszelbe. (Az utat a GWK-MÁVTOURS Utazási Iroda ajánlotta fel.) Nyerni azonban már hamarabb, karácsony előtt is lehet: aki az első három szelvényt jó megfejtéssel küldi be, két­személyes hétvégi belföldi út­hoz, 25 ezer forintos vásár­lási utalványhoz és más ajándékhoz juthat Fortuna segítségével. Márciusban újabb játék indul. (A részletekért lapozzon a következő oldalra.) EU-lexikon I tunkban Y ppB tY az Euró­'ílflP'Y pai Unió­“ ~iY M val kap­csolatos leggyakrabban használt betűszavakat, fogalmakat ismertetjük. d CFSP: Common Foreign and Security Policy (közös kül- és biztonsági politika) Council of Ministers: Miniszteri Tanács. A 15 tagállam minisztereinek találkozója, amely a Kö­zösségek Bizottsága által elébe terjesztett javaslatok alapján döntéseket hoz: („a Tanács") DG: Directorate General (főigazgatóság) EBRD: European Bank for Reconstruction and. De­velopment (Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank) ECB: European Central Bank (Európai Központi Bank) ECM: European Com­mon Market (Európai Kö­zös Piac) ECSC: European Coal and Steel Community (ÉS­ZAK: Európai Szén- és Acélközösség) ECU: European Cur­rency Unit (európai valu­taegység — az EU által bevezetett valutaegység, amelyet a tervek szerint rövidesen felvált az Euro) EDF: European Develop­ment Fund (Európai Fej­lesztési Alap) EEC: European Econo­mic Community (Európai Gazdasági Térség) ERA: European Free Trade Agreement (Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) ■HhhHhHHh! ifciSiSJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom