Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

harcosok B| udvarából ni na Ha egy külföldit sarokba szorítanának, és arra kérnék, mondjon kapásból valamit rólunk, magyarok­ról, szinte biztos, hogy „gulasch”, „tsikos”és legfeljebb „Puszkasz” törne fel az ajkán. Pedig ettől jóval többet tettünk le Európa asztalára az elmúlt 1100 év alatt, nem véletlenül zengett évszázadokon át az öreg kontinens nyugati fertályán az „antemurale christianitatis”, ha Ma­gyarországról esett szó. Nos, eme értékek tudatosítását tűzte célul maga elé a Debrecenben alig egy éve alakult Ko­ronás Főnix Hagyományőrző Haditorna Egyesület, amelyben huszonötén (héttől negyvenöt évesig) végeznek rendszeres és kemény munkát. - Magyarországon szerencsére divatba jött a történelmi időket idéző hadijátékok rendezése, ami érthető is: a hagyományok ápolása, a történelem ismerete és test edzése ötvöződik e látványos bemutatókban. Produkciónkkal Károly Róbert XIV. század első felére datált uralkodásának hangulatát idézzük fel - árulja el a csapat érdeklődési körét Bank Richárd, az egyesület fellépéseinek egyik főszer­vezője. Megrendelésekből nincs hiány, az eltelt egy év alatt több rendezvényen adott számot tudásáról a Koronás Főnix: felléptek többek között Siófokon a Pannónia Aranypajzs Kht. meghívásá­ra, aktív szereplői voltak az Egerben megrendezett Végvári Napoknak, s természetesen a debreceni kö­zönség elisme­rését is kivívták már olyan alkal­makkor, mint amilyen a Vi­rágkarnevál vagy a Refor­mátus Világ- találkozó volt. Legutóbb Nyír­egyházán, a Nyírségi Lovas­napok rendez­vényén arattak nagy tetszést és tapsot. A bemu­tatott gyakorla­tok élethűsége megköveteli a jó erőnlétet, de a sikerhez ter­mészetesen el­engedhetetlen kellék a korhű öltözet és fegy­ver. Ezeket tör­ténészek, muzeo­lógusok, restau­rátorok útmu­tatásai mellett maguk készítik és készíttetik el: a meg­vásárolt anyagból megvarratják a ruhákat, s a fegyvereket sem „műanyag­ból kovácsolják”. Erről egyébként a közönség is meggyőződhet, hiszen a bemutatók végén az érdeklődők kézbe vehetik a kardokat, buzogányokat, de már a harci zaj, a pajzsok döngése, a kar­dok csattanása is jelzi a küzdelem komolyságát. - Tisztában vagyunk azzal, hogy az élethűséggel egyenes arányban növekszik a baleset veszélye, éppen ezért minden gyakorlatot szabott koreográfia alapján hajtunk végre. Ez a történelem és a show határán mozgó műfaj - árul el kulisszatitkot az egyik alapító tag, Kecskés Csaba. Ő civilben irodai dolgo­zó, de misszióként értékeli az egyesület munkáját, ezért is vállalják örömmel a szabadtéri történelemórák megtartását. A tervekben a repertoár bővítése szerepel: ha az eddig önerőből finanszírozott munkához sikerül támogatót találni, a hajdú hadtörténet is megelevenedhet a Koronás Főnix Egyesület előadásában. Nyéki Zsolt Abban a tévedésben vagy, hogy ami rímel, az már vers. A dátumozásod után látom, naponta öt-hat nagy ter­jedelmű „verset” írsz. Ötezer verset akarsz írni 2000-ig. Rajta! De a rímelésnek is vannak bizonyos szabályai, amit ismemi kell, ha már az ember használja. Más kérdés, de sze­rintem annak is ismernie kell, aki nem használja. Ha magadnak írod, sebaj, de ha publikálni szeretnél... Legyen bokor, kancsal, kecske, sor, páros, kereszt, fél, vagy ráütő, hím, vagy normt, a suli könyvtárában biztosan van ebben a témában használható könyv, ha magát a tankönyvet nem találod elegendőnek. Szerintem kezdetnek az is megteszi.- ___ Érdekes, de egyfajta tájékozatlanságj ról ad tanúbizonyságot az az eszme- futtatásod, amelyben a kortárs magyar avantgárdról fejted ki véleményed. A kisdolgozat gerincét Petőcz András verseinek felületes elemzése adja, a Weöresről írott bekezdéseid ismerősek, úgy érzem, ezt kiollóztad valahonnan. Megfeledkeztél az előzményekről, Erdély Miklóst is csak érintőlegesen említed. Nem a téma-, hanem a címválasztásod rossz. Ilyen átfogó igénnyel készült tanulmány hosszas munkát, nagy odafigyelést igényel. Azt tanácsolom, felejtsd el a történeti áttekintést, ragadd ki csak Petőczöt, de őt részletesebben, mélyebben elemezd. Szakdolgozati témának is jó lesz. A posztmodem fogalmát nem a literátorok találták ki, nem tudom, ezt honnan szedted. Ha kész, küldd el, nagyon kíváncsian várom - de itt nem közölhetjük, első­sorban terjedelmi korlátok miatt. Ne használd a haiku kifejezést 3 négysoraidra. A haiku kötött japán versforma, háromsoros, tizenhét szó­tagos, történetéről, szimbólumrend­szeréről részletesebben sok helyütt olvashatsz. Kosztolányi fordításait ajánlom figyelmedbe, bár ő rímes for- ? Tttáhan, a szótagszám megváltoz­tatásával fordította... Dzsimike, már megint a dzsimike, ne bosszantsatok már, itt egy vers dzsimikének ajánlva, ezt minden bizonnyal azért kaptam, mert túlontúl is szeretem. „Boldog vagyok, ha szemedbe nézek, nézz a boldog sze­membe kérlek, ne légy vak, lásd, amit érzek, én vak vagyok, mert vakít a fényed, fogd a kezem, ne hagyj el soha, a sors nem lehet ily ostoba.” Hát, ezt a szöveget tényleg megiri­gyelhetné a dzsimike, különösen a „lásd, amit érzek” tetszene neki na­gyon, ilyen szép zavart ő is rit­kán produkál. Fogalomzavar, hogy ez a fogalom zavar. Tandorinak ajánlott nekrológod tetszik, de nekrológot élőnek nem írunk, az ő érdemeit méltató megem­lékezéssel remélem, még jó ideig ráérünk. Humornak még jó lenne, de ez nagyon úgy tűnik, hogy nem annak szántad. ______________________________ A gyermekvers nem gyermeteg vers. Egy kedves tanárom mondta, hogy a gyermekekhez nem lehajolni kell, hanem föl kell tudni nőni hozzájuk, ez szép közhely, de imádom a szép közhelyeket. A nyelvi szépséget, gazdagságot éppúgy megkívánja, mint a ritmikusságot, „énekelhetőséget”. Vass Tibor <^S^Ö23(&bő-----------------------------------------­Gondjaid vannak a kapcsolatteremtéssel? Társra vágysz? Szexuális problémákkal küszködsz? Szeretnéd megismerni a korszerű védekezés formáit? Választ akarsz kapni az egészséggel kapcsolatos kérdéseidre? Rejtőzködő elnevezéssel új segítő vonalat hozott működésbe Debrecenben a Mezon Ifjúsági Iroda. Az (52) 426-432 számon hétfőn és szerdán 15 és 18 óra között szakem­berek válaszolnak a beérkező telefonokra. Bizalomért bizalom: a titoktartás garantálva. Az Internetet böngészve furcsa, sőt, egyenesen hihetetlen, hogy vannak még szkeptikusok ufóügyben. A „hitetlenek”, még ha nem tagadják is a földön kívüli civilizációk létezését, az idegenek földi jelenlétét - elegendő dokumentum és hiteles megfigyelés hiányában - cáfolják. Lehet, hogy ők nem használják az Internetet? A számítógépes világhálón ugyanis ezrével, tízezrével sorjáznak a repülő csészealjakat ábrázoló fényképek. No persze, nincs rá garancia, hogy egyik sem hamisítvány... Létezik egy, az ufókutatásért létrehozott nemzetközi tár­saság, az International Society for UFO Research. Szer­verükön, a http://www.isur.com world-wide-web címen gazdag fotó- és dokumentumarchívumra bukkanhatsz, és gyakorlatilag mindent megtudhatsz - már ha jól beszélsz angolul. A nemzetközi szerverek hírei ugyanis - és ez álta­lánosságban is igaz - általában csak ezen a nyelven olvashatók. Gazdag képanyagra bukkanni a http://www.ufobbs.com valamint a http://www.geocities.com/Area51/Vault/2078/pic- tures.html címeken. A nevezetes 1947-es események helyszínén, Roswellben létrehozott Nemzetközi UFO Múzeum és Kutatási Központ ugyancsak bőségesen ellát tudnivalókkal, ha felkeresed őket a http://www.infomrc.com címen. Naprakész információval a világsajtóban megjelenő ufó­észlelésekről a http://headlines.yahoo.com/Current- Events/ufos adathely szolgál. Hogy pontosan hol vannak az idegeneknek bázisai a Földön, a Marson és a Holdon? Az angol és spanyol nyelvű, a http://www.internet.com.mx/special/bases címen található szerveren megtudhatod,. Az Alien & Ufo Zone nevet viselő web oldal ( http://devon.qrp.com/vadir ) tartalmazza például az 1908-as tunguz meteorit történetét. (Akkoriban Szibériában üstökös, meteorit vagy éppen idegen űrhajó csapódott a Földbe, és atombomba hatásához hasonló pusztítást vitt végbe a tajgán.) N. G. M. annyira naiv, mint akivel bár­mikor el tudnám hi­tetni, hogy én vagyok John Lennon (meg is kapta a szerepért az Oscar-díjat). Szintén Oscart kapott a for­gatókönyv, ugyanis a történet valós: 1987-ben Minnesota államban ez így, egy az egy­ben megtörtént. A cannes-i nagydíjas film han-gulata mellesleg erősen emlékeztet Twin Peaks városka fanyar képére; a szereplők, kezdve a rendőrnővel, a szappanop­erákon felnőtt, sárga hajú rablón (aki társát a film végén ledarálja) át egészen Fargo lakóiig, nevetségesen gro­teszkek. Mindent összevetve, néhol izgalmas, néhol lassú, de nem lehet kikapcsolni. (Fargo. Amerikai, 94 perc) Molnár Csaba Szoruló hurok Mit csinál a Fargo nevű kisváros egyszerű lakosa, ha egy farm megvásárlásához nincs elég pénze? Felbérel két rosszfiút, hogy rabolják el a feleségét, majd a gazdag após váltságdíjából kifizeti a rab­lókat, és támogatja saját vál­lalkozását. Ez idáig tiszta, ámde mi történik hősünkéi, Jerry Lundegaarddal (William H. Macy), ha közben mégis tisztességesen jutna pénzhez? Először berezel, majd meg­próbálja lefújni az akciót. Csak hát a bűnözőknek nincs üzenetrögzítőjük, így beindul a folyamat. Ráadásul a dolgok bonyolultabbá válnak, hiszen a rosszfiúk „véletlenül” elkövetnek néhány gyilkossá­got. Jerry nyaka körül szorul a hurok, annak ellenére, hogy a terhes „nyakszorongató” rendőrnő, Marge Gunderson (Frances Mcdormand) oly­És még... A BOSSZÚÁLLÓ AN­GYAL (Barb Wire). A holly­woodi boszorkánykonyhák­ban elérkezettnek látták az időt arra, hogy Pamela An­derson Lee, a Baywatch-so- rozat népszerű sztárja fősze­replővé lépjen elő. Ebben a kietlen, jövőbeli világot ábrá­zoló akció sci-fi-ben a bunyón kívül azonban alig akad más figyelemre méltó, mint a rámenős fejvadászt alakító szőkeség dudái. Öt percig. A film azonban másfél órás... (Amerikai. R: David Hogan) BENGÁLI ÉJSZAKÁK Mit keres néhány európai az indiai város, Kalkutta szűk sikátoraiban? Allan (Hugh Grant) például építész-ter­vező, aki - mit hoz a véletlen - beleszeret egy fiatal indiai lányba. A románc azonban meghiúsul a zord család ellen­állásán, amely az idegent látja a férfiban. Két világ, két kul­túra ütközik ebben a „termé­szetfölötti romantikus film­ben”, amely sokat akar mar­kolni, de mondanunk sem kell. Misztikum túladagolva. (Amerikai-francia. R: Nicolas Klotz. 1988) tövünk Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelés szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf.: 72 Telefon: (52)410-587 Fax: (52)417-985 A bemutató egyik jelenete A szerző felvétele OBKBH r _______ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom