Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-02 / 230. szám

1997. október 2., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelei-Magyarország A Szabolcstejnél minden oké(é) Készül a tejföl a Szabolcstej üzemében Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — Nem jellemző a Szabolcstej termékeire az a minőségi elté­rés, amelyet a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség( FVF) észlelt közelmúltban végzett vizsgálata során a kereskede­lemben kapható különféle gyártású tejtermékek eseté­ben, amikor is egyes multina­cionális tejipari cégek tejfölé­ben például a címkén feltünte­tettnél jóval kevesebb zsírtar­talmat találtak. Borbás László a Szabolcstej Rt. Minőségfelügyeleti Osztá­lyának vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: az FVF egyebek között az OKÉÉ ivó- jughurtokat vetette ellenőrző vizsgálat alá, ám kifogásolni valót nem talált. Nem véletle­nül, ugyanis, mint azt a Sza­bolcstej „minőség őre” hang­súlyozta, a cég belső minő­ségellenőrzési rendszerén ke­resztül — amely az alapanyag­Kimaradás Nyíregyháza (KM) — A Hímesben és környékén kedden este több mint egy órán át áram nélkül marad­tak a lakások, mert az erő­műben egy kapcsolóberen­dezés meghibásodott. Szer­da délután hasonló problé­ma merült fel, amely ismét áramszünetet idézett elő a városnak azon a részén. A TITÁSZ dolgozói a hibás részt leválasztották, így csak rövid ideig nem volt áram. Borünnep Tokaj (KM — Sz. J.) — Már ma kezdetét veszi a szőlő és a bor ünnepe a sző­lő és a bor hegyaljai fővá­rosában, Tokajban, ahol pénteken tudományos ta­nácskozást és komolyzenei koncertet tartanak. Szom­baton igazi szüreti vidám­kodás veszi kezdetét, folk- zenei koncerttel, gyermek- műsorral, divatbemutatóval és utcabállal. tói a gyártástechnológián át a késztermékekig évente sok tízezer mérést végezve min­dent folyamatosan ellenőriz —, sokkal szigorúbb minőségi követelményeket támaszt ön­magával szemben, mint a ha­tósági ellenőrzések. Teszi ezt (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A magánnyugdíjpénztárak — melyek nem tévesztendők össze az önkéntes nyugdíj- pénztárakkal, hiszen ez utób­biak már évek óta működnek — a törvény szerint 1997. szeptember 1-jétől alakulhat­tak. A lényeg: aki ebbe önként belép, ide járulékot fizet — mégpedig ’98-ban 6 százalé­kot, ’99-ben 7 százalékot, ezt követően pedig 8 százalékot —, annak a társadalombiztosí­tási nyugdíjjáruléka csupán egy százalékos. Akire nézve nem kötelező érvényű, az 1999. december 31 -éig eldönt­heti belép-e magánnyugdíj­pénztárba, vagy sem. Az ide befizetett összeget a magán­nyugdíjpénztár működteti, en­nek hozadéka lesz, és azt egyéni számlán tartják nyil­ván. Tehát aki nyugdíjba vo­nul, az meg fogja kapni a befi­zetett járulékot és annak hoza- dékát is. Igen fontos, hogy ál­lami garancia van a befizetett járulékokra. Tehát azt minden­féleképpen visszakapja a járu­annak érdekében, hogy a nyír­egyházi és mátészalkai üzem­ben gyártott mintegy harminc termékcsoportjából semmi­képpen ne kerülhessen piacra egyetlen minőségi hibás ter­mék sem. Hogy az eddig elért eredményekkel sem elégedtek lékfizető. A magánnyugdíj­pénztárba befizetett járulékot örökölni lehet, amit a tb-nyug- díjrendszer nem tett, tesz lehe­tővé. Ha időközben meghal a jogszerző, akkor az ugyanúgy, mint bármi más, az örökösre száll. Aki pedig a nyugdíjkor­határ eléréséig ezt igénybe kí­vánja venni, akkor vagy egy összegű kifizetést, vagy havi járadékot kérhet, amelynek ugyanúgy történik a folyósítá­sa, mint a tb-nyugdíjnak. Érdekesség: aki 1999. de­cember 31-éig belép a magán­nyugdíjpénztárba, de később meggondolja magát, az 2000. december 31-éig visszaléphet, s az oda befizetett járulékot visszakapja. De vajon kinek kötelező és kinek érdemes be­lépni? Aki 1998. július 1-je után létesít munkaviszonyt, és még nem töltötte be 42. élet­évét, annak kötelező a magán­nyugdíjpénztárba is belépni. A 47 év fölöttieknek egyértel­műen nem érdemes, a 30 éven aluliaknak viszont igen. De mit tegyen a 30 és a 47 év kö­zötti korosztály? Egy biztosí­tásmatematikai számítás sze­meg a megye legnagyobb tej­ipari cégénél, bizonyítja: je­lenleg már folyamatban van a cég az ISO nemzetközi szab­vány szerinti minőség tanúsí­tása. A Szabolcstej Rt-nél egyéb­ként a feddhetetlenek nyugal­mával üdvözölték a fogyasztó- védelmi ellenőrzéseket, mert — mint a Tej Terméktanács­ban is elnökségi tag vezérigaz­gató Márföldi István kijelen­tette — éppen azoknál a cé­geknél talált az FVF most is minőségi problémákat, ame­lyek gyanúsan alacsony nagykereskedelmi áron kínál­ják termékeiket. Ezt nyilván csak úgy tehetik meg, hogy etikátlan módon a deklarált béltartalom töredékét teszik az áruba. „Hívei vagyunk a pi­aci versenynek, de csak ha tisztességes módszerekkel fo­lyik”, tette hozzá a vezérigaz­gató. rint aki 30 és 40 év közötti, és közepes keresettel (30-50 ezer forint) rendelkezik, annak ér­demes belépni. A 40—47 év közöttieknek viszont csak ak­kor, ha kiemelkedő (50 ezer forint feletti) a havi keresetük. A 47 év fölöttieknek pedig csupán igen jó kereset mellett éri meg, hiszen igazából akkor járnak jól, ha legalább húsz évig fizetik a járulékot. Jelentős a hozzátartozói el­látásoknál az a változása, hogy 1998. január 1-jét követően az úgynevezett végkielégítés in­tézményrendszere megszűnik. Az özvegyi nyugdíjaknál pe­dig az a jelentős változás, hogy mindenki a saját jogú nyugdíja mellett az elhunyt házastársa nyugdíjának 20 százalékát fogja kapni az összegtől függetlenül. Fontos még tudni: ha valaki valami­lyen címen korábban már ka­pott özvegyi nyugdíjat, és 1993. március 1-től számított tíz évnél nem régebben, annak semmi teendője nincs, hivatal­ból meg fogja kapni az özve­gyi nyugdíjat. Magyarán: igé­nyelnie sem kell. Rajtol a nyugdíjreform Jó üzlet a fertőző májgyulladás Budapest (MTI) — Az orszá­gos tiszti főorvos a közeljövő­ben eljárást kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál azon gyógyszergyárak ellen, amelyek a tisztiorvosi szolgá­lat megkerülésével hepatitis-B elleni oltáskampányokat szer­veznek a középiskolákban. Ezt Kökény Mihály népjóléti mi­niszter jelentette be szerdán. Hangsúlyozta: a cégek a reklámtörvénnyel ellentétesen járnak el, mert kampányaik egyoldalúan kereskedelmi jel­legűek. A hepatitis-B ugyanis korántsem jelent akkora ve­szélyt, mint ahogyan azt a szó­róanyagaikban állítják a cé­gek. Magyarországon évente mindössze kétszázan beteged­nek meg, és a vírushordozók aránya is csak 1 százalék. Rá­adásul a fertőzésveszélynek különösen kitett egészségügyi dolgozókat térítésmentesen oltják, vagyis a cég hadjárata a veszélyt túlhangsúlyozza, és indokolatlan félelmet kelt. Az oltáskampány mögött tehát — ahogyan Kökény fogalmazott — nem szakmai szempontok, hanem elvakult profitgyarapí­tási szándék húzódik meg. A miniszter az MTI kérdésére nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az egyik érintett gyár a SmithKline Beecham. A miniszter a tájékoztatón bejelentette azt is, hogy a Vi­lágbank 18 millió dolláros tá­mogatásával meghirdetett egészségügyi modernizációs programra öt regionális egész­ségügyi konzorcium jelentke­zett. Ezek a jövő év március végéig nyújthatják be a térség­ben élők egészségi állapotá­nak javítását célzó pályázato­kat. A nyertes konzorcium összesen 27 millió dollár érté­kű támogatásban részesülhet. ♦ ♦♦ A SmithKline Beecham igaz­gatója a távirati irodának nyi­latkozva értetlenségének adott hangot a miniszteri állásfogla­lással kapcsolatban. Leitner György úgy vélte: a tárca ál­láspontja meglehetősen sajá­tos, hiszen ha a hepatitis-B va­lóban olyan banális betegség lenne, ahogyan azt Kökény Mihály állítja, az Egészség- ügyi Világszervezet nem aján­lotta volna Magyarország szá­mára a védőoltás bevezetését, a kormány nem tervezné a jö­vő év őszétől az oltás kötele­zővé tételét a serdülők számá­ra, s a Tb sem adna 50 százalé­kos támogatást az oltóanyag­hoz. Azzal kapcsolatban, hogy a kampányt az ÁNTSZ meg­kerülésével végzik, Leitner rá­mutatott: folyamatos párbe­szédet folytatnak a tisztiorvosi szolgálattal, s a fertőzéssel kapcsolatos tv-reklámjaikat, illetve utcai plakátjaikat éppen az ő szakmai állásfoglalásukra várva nem kezdték még el su­gározni, illetve terjeszteni. HIRDETÉS Adóügyi feszültségek Budapest (MTI) — A sze­mélyi jövedelemadóról, va­lamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tör­vénymódosítás általános vitájával kezdte meg szer­dai plenáris ülését az Or­szággyűlés. Bogárdi Zoltán (MDF) elsősorban az ingat­lanátruházás szabályozását bírálta. Elmondta, hogy míg 1996-ig az ingatlanér­tékesítésből származó jöve­delem fele ugyan az össze­vont adóalap része volt, a lakáscélra felhasznált ösz- szeg nem volt adóköteles. A múlt évben azonban az ingatlaneladásból származó bevétel átkerült a forrásadó hatálya alá, viszont meg­szűnt a lakásvásárlók és a lakásépítők kedvezménye. Ezzel a kormányzat nem a megfelelő társadalmi cso­portokat támogatja. Az általános forgalmi adóról, valamint a fogyasz­tási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló tör­vénymódosítás általános vitájában Csikai Zsolt (SZDSZ) üdvözölte azt a törekvést, amellyel a pénz­ügyi kormányzat a jövede­lemadók helyett inkább a fogyasztáshoz kötődő adó­bevételekre épít. A szabad- demokrata képviselő azon­ban nem értett egyet a déli­gyümölcsök áfa-mértéké­nek 25 százalékról 12 szá­zalékra való csökkentésé­vel. Álláspontja szerint ez egyrészt hátrányosan érinti a hazai gyümölcstermelő­ket, másrészt pedig a költ­ségvetésnek 1,5 milliárd fo­rint bevételkiesést okoz. Jö­vőre a vállalkozóknak több iparűzési adót kell fizetniük — foglalta össze a kor­mányelőterjesztés üzenetét az MDF értékeléseként De­meter Ervin. Kifogásolta, hogy a helyi adó a központi adók csökkenése nélkül emelkedik. Szerinte az iparűzési adóval kapcsola­tos szabályozás módosítása nem oldja fel a jelenlegi fe­szültségeket, például azt, hogy egy pék ugyanannyi adót fizet mint egy szex- shop. A javaslat nem segít azokon az önkormányzato­kon sem, amelyek a helyi adók beszedése tekinteté­ben hátrányos helyzetben vannak a nagyvárosokhoz, elsősorban pedig a főváros­hoz képest. Demeter Ervin a javaslatot elfogadhatat­lannak tartva azt indítvá­nyozta, hogy maradjon in­kább a jelenlegi szabályo­zás. A Fidesz nagy jelentő­séget tulajdonít a menekült­ügy megnyugtató rendezé­sének — mondta Németh Zsolt (Fidesz) parlamenti ülésen. A jogszabály meg­alkotását az is indokolja, hogy a jövőben — főként a gazdasági menekültek ese­tében — tranzitországból célországgá válunk. Az il­legális migráció elleni hatá­rozott fellépés mellett a me­nedékjogról szóló genfi konvenció területi korláto­zás nélküli elfogadását ja­vasolta. Ezt ugyanis jelen­leg már csak öt ország tartja fenn a világon. Farkas Gab­riella (MDNP) hiánypótló­nak nevezte a menedékjog­ról szóló törvényjavaslatot és az MDNP-frakció nevé­ben — a megfelelő módosí­tásokkal — támogatta. Jóváhagyták a leváltást Budapest (MTI) — A Füg­getlen Kisgazdapárt Orszá­gos Vezetősége szerdán egyhangúlag jóváhagyta G. Nagyné Maczó Ágnes le­váltását a párt alelnöki tisztségéből, amiről az FKGP elnökségének kedd esti ülésén született döntés — értesült az MTI. A parla­menti frakció és az elnök­ség tagjait, valamint a me­gyei vezetőket tömörítő tes­tület tanácskozásán a levál­tott alelnök nem vett részt. Az MTI információi szerint új alelnök megválasztása nem került szóba. Mint ismeretes, az alel­nök menesztésének közvet­len előzménye az volt, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes múlt pénteken, Debrecen­ben mondott beszédében azt a véleményét hangoztat­ta: az FKGP-KDNP vá­lasztási szövetségbe be kel­lene vonni az MDF-et és a MIÉP-et is. Emiatt már a kisgazdák hétfői, szemé­lyeskedéstől sem mentes vitába fulladt frakcióülésén is kérdőre vonták az alelnö- köt, akinek Torgyán József pártelnök akkor meg is til­totta, hogy a sajtónak nyi­latkozzon. Ennek ellenére G. Nagyné Maczó Ágnes a leváltásáról szóló döntés előtt, kedden délután még úgy nyilatkozott: nem szá­mít szakításra. Mint mond­ta, tanulmányában csupán alternatívát kínált, a pártel­nökkel való viszonyának megromlásáért pedig a szakértőket — köztük Vár­helyi Andrást, Pokol Bélát, Szabadi Bélát és Horváth Bélát — teszi felelőssé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom