Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. október 1., szerda HATTER Rögös kiút a kolóniából Roma vezetők a miniszterelnöknél • Új csomagterv készült a felzárkóztatásra Országos cigányvezetőket fo­gadott szeptember 24-én a Parlamentben a miniszterel­nök: Horn Gyula tárgyalóasz­talhoz ült az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat el­nökségével. A kormány részé­ről dr. Tabajdi Csa6a, a Mi­niszterelnöki Hivatal illetékes államtitkára, az OCKÖ képvisele­tében Farkas Flóri­án elnök, Farkas Kálmán, Kozák Já­nos, dr. Pálfi Mi- lós, Raduly József és Rostás László alelnökök. Törté­nelmünk során ez volt az első alka­lom, amikor ma­gyar kormányfő fogadta a magyar- országi romák le­gitim képviselőit, az OCKÖ elnöksé­gét, köztük e sorok íróját. Ismeretes, hogy a kormány még 1995-ben elkészí­tette a cigányság élethelyzetének javítására vo­natkozó középtávú intézkedési csomagtervét, amelyet az Or­szágos Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat nem fogadott el. Részben azért, mert az a ci­gányság megkérdezése, javas­latai, véleménye nélkül ké­szült. Az észrevételeket a kor­mány megszívlelte, s ennek alapján az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, annak elnöksége és szakértői gárdája munkához látott. Alapozva a csaknem 450 roma kisebbségi önkormányzattól érkező észrevételekre, javas­latokra, elkészítette saját el­képzeléseit, s ezt ötvözve a kormányéval. így megszüle­tett a cigányság élethelyze­tének javítására vonatkozó új, átfogó, a gazdasági, társa­dalmi, kulturális, szociális életre kiterjedő csomagterv, amelyet a kormány elfogadott és 1997. július 24-én hatályba is lépett. Program középtávra Magyarországon ez az első olyan nagy horderejű középtá­vú program, amely számít és igényli az egész magyar társa­dalom megértését és közremű­ködését, elfogadja és támogat­ja a cigánysággal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzattal és a roma civil szervezetekkel együtt annak megvalósítását. Tapasztalatok alapján mind az elnökség, mind a kormány­fő és az államtitkár részéről el­hangzott: jelenleg az egyik legfőbb gond, hogy a cigány­ügy támogatását célzó, a gon­dok kezelésére, a munkanél­küliség enyhítésére, a lakás- helyzet javítására, a feszülő szociális gondok csökkentésé­re, a cigány iskolaügyre stb. fordított pénzek a tárcák kezé­ből szétfolynak, s olykor nem követhetők nyomon, hová is kerülnek. Megtörténik, hogy itt-ott nem is arra a célra hasz­nálják fel, amint sürgősen vál­toztatni kell. Nézzük, milyen intézkedé­seket ölel fel a középtávú cso­magterv. Határozat született például a közoktatás és a fel­sőoktatás tanulmányi ösztön­díj-rendszerének és tandíjtá­mogatásának továbbfejleszté­sére, a cigányfiatalok oktatási lehetőségeinek támogatására. Segítik megoldani a hátrányos helyzetű cigánygyerekek tan­szerellátását, étkeztetését stb. Felmérik az oktatási rendszer­ben fellelhető diszkriminációs jelenségeket, hogy elejét ve­gyék azoknak. Lépéseket tesz­nek a cigányság foglalkoztatá­si körülményeinek javítására. A határozat célul tűz ki a mun­kaerőpiaci helyzetének javítá­sát segítő képzési programok megvalósítását. Kiemelt fel­adat a cigányfiatalok szakkép­zésének segítése. A kormány szükségesnek tartja, hogy az OCKÖ által javasolt kistérsé­gekben szociális földprogra­mok induljanak, s az illetékes tárcáknak kötelezővé tette az együttműködést a Magyaror­szági Cigányokért Közalapít­vánnyal is. Válságkeret A kormány megvizsgáltatja az állami tulajdonban maradt me­zőgazdasági művelhető terüle­tek szociális földalapba törté­nő átadásának lehetőségét. Rendkívül fontos teendőket határoz meg a középtávú prog­ram a szociális, egészségügyi és lakáshelyzet javítása érde­kében. A veszélyhelyzet meg­előzésére legfontosabb egy olyan válságkeret létesítése, amely azonnal segíthet a bajba jutott családokon. Végre elér­jük, hogy e program megvaló­sítása nyomán felmérik a ci­gánytelepeket, kolóniákat és szükséges intézkedéseket fo­ganatosítanak újratermelésük megakadályozására, melyet a cigány közösségekkel együtt valósítanak meg. Elfogadta a kormány az Or­szágos Cigány Kisebbségi Ön- kormányzatnak a cigányság lakásproblémáinak megoldá­sát segítő programját, mely beépült a határozatba. A térsé­gi programok megvalósításá­hoz központi keretből biztosí­tanak pénzösszegeket. A hatá­rozat az érintett minisztereket diszkriminációellenes progra­mok kidolgozására kötelezte. A találkozón azonban szóba került az is, hogy olykor ott is cigány-romaellenességet kiál­tanak, ahol más feszültségek okoznak gondokat a polgárok, cigányok és nem cigányok között. Szerepel a prog­ramban cigányfia­talok rendőrtiszti közép- és főisko­lákban való képzé­sének segítése is. Rendszeresíteni szükséges továbbá a népegészségügyi szempontból is fontos prevenciót szolgáló különbö­ző szűrő-gondozó szolgáltatásokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a te­lepeken lévő, s környezeti és sze­mélyi higiénét veszélyeztető té­nyezők megszün­tetésére. Ennek kapcsán a be­szélgetésen szóba került a ti- szavasvári kettős ballagtatás ügye is, amelyről a miniszte­relnököt tájékoztattuk. Bár a középtávú program­ban részletesen szó van a ci­gányság történelme, kultúrá­ja terjesztésének fontosságá­ról, a miniszterelnöki fogadá­son hangsúlyoztuk: fontos, hogy a közvéleményben reális kép alakuljon ki a cigányság­ról. Remény a fordulatra Az OCKÖ elnöksége nem rejtette véka alá és kinyilvání­totta: tudatában van annak, hogy ez a középtávú program közel egy választási ciklust ölel fel, de azt sajátjának te­kinti, hiszen részt vett kidol­gozásában. Ezért abban érde­kelt, hogy meg is valósuljon. Ehhez minden segítséget, tá­mogatást megad. Kész a mun­kára, az együttműködésre, mert azt reméli, hogy Magyar- országon végre érezhető for­dulat következik be a cigány­ság megítélésében, életvitelé­ben. Farkas Kálmán, az OCKÖ alelnöke Rajtuk kell segíteni Cservenyák Katalin felvétele Balogh József noteszlapjaiból _______________________________________ Y j ajon Seres ezredes | / úr hogy izgulhat, \ amióta megtudta, hogy azt a jóképű száza­dost Végvárról áthelyezik Nyírbátorba. Méghozzá pa­rancsnoknak. Bár lehet, hogy kár minden izgalomért, mert a fiatal százados vado­natújfelesége még nem mon­dott igent, sőt, ha jól vet­tem ki acsarkodásából, kife­jezetten tiltakozott a köl­tözködés ellen. Hiába mond­ták neki, hogy Nyírbátor is szép kis város. Lehet, hogy ö azt hiszi: Nyírbátor nincs is. Merthogy a Kisváros cí­mű tévéfilm helyszíne, Vég­vár is csak egy kitalált város­név. ♦ ♦♦ Akinek tízmilliónál több té- bétartozása van, visszavon­ják az útlevelét—döntötte el a kormány nemrég. Okos döntés, gondolom a legtöbb magyar állampolgár tetszé­sével találkozik. De vajon mi lesz az új megyei főkapi­tánnyal? Most olvasom, hogy rendőrségünknek két­százmilliós tartozása van. Legfeljebb az nyújthat neki némi vigaszt, hogy a bel­ügyminiszter is itthon ma­rad, a népjóléti sem utazhat, mégis az a vietnami pszicho­lógus tetszett, aki a lelki konfliktusok oldására stresszoldó tréningeket szer­vez. Segít a résztvevők önbi­zalmának fejlesztésében, nö­Menet közben s Lotz Károlynak sem kell egy ideig valutát váltani. Mert a legnagyobb adós a Magyar Államvasutak. ♦ ♦♦ A szegények napja alkal­mából a családsegítő köz­pont sok mindennel foglalko­zott, hogy enyhítsen — no nem a gondokon, hanem sa­ját lelkiismeretén. Ki is mondták: nem kampány­szerű akciókkal kívánják a problémákat kezelni. Nagyon fontosnak tartják a szegé­nyek mozgósítását, biztosíta­ni szeretnék, hogy hallathas­sák a hangjukat. Mármint azok a szegények, akik Nyír­egyházán hetvenezernél töb­ben vannak. A legjobban véli stressztűrő képességü­ket. Szóval jobban tűrik a szegénységet. ♦ ♦♦ Jó eredményekről tájékoztat bennünket az Italgas. Az az olasz cég, amelyik 40 száza­lékos áron megvette a lakos­ság, az önkormányzatok pén­zéből állami támogatással kiépített gázhálózatot. Nem hibáztathatjuk. Az ÁPV Rt. az önkormányzatok háta mö­gött kötött üzletet vele, a vé­gén örülni kellett a 40 száza­léknak is. Most az Italgas örül. Itteni termelési értéke 34 milliárd forint, 36 száza­lékkal több a tavalyinál, adó­zás előtti nyeresége pedig 55 százalékkal emelkedett, azaz 2 milliárd 870 millió forint. Mi, gázhasználók minek örüljünk? ♦ ♦♦ Visszatért a képernyőre Cze- izel Endre, a nagy genetikus. Igaz, korábban gyakrabban láttuk, de amióta kiderült ró­la, hogy kismamák utaztatá­sához, majd a magyar újszü­löttek kinti örökbeadásához nyújtott igen hathatós segít­séget, azóta lekerült a kép­ről. Most visszajött, s azt ma­gyarázta, mitől lesz egy mag­zatból, majd csecsmőből ho­moszexuális férfi, vagy nő. Pardon, ezt ma nem ilyen csúnyán mondjuk. Mitől lesz más. Közben az jutott eszem­be, milyen kurtán-furcsán el­tűnt a képről Horváth Gyula, a kitűnő színész. Tudom, ke­vesebb színházi közvetítés kerül képre, de ő benne volt kéthetenként a Szomszédok­ban is. Míg egyszer egy olyan nagygyűlésen fel nem szólalt, ahol miépesek szóno­koltak. Hiba. Ez is más. Egé­szen más. Tíz deka párizsi M inden évben világszerte október 1-jén emlékez­nek meg az idősekről, miután az ENSZ-közgyű- lés 1991-ben e napot az idősek világnapjává nyil­vánította. Magyarországon ma több mint hárommillió nyugdíjas él. A piacgazdaságra való áttérés e korosztályra különösen súlyos terheket ró. Eddig a közlemény. Halványan emlékszem nagyanyámra, aki kilencvenéve- sen — bár hajlott derékkal — még gyomlált a kiskertben, szalonnát reggelizett vöröshagymával és mindig ugratott. Egyetlen gyermeke — pedig volt hat — sem élte túl. Saj­nos, egyik nagyapám sem várta meg, míg megszülettek. Kicsit irigylem is a fiamat, mikor nagyapjával — aki szé­pen benne van a korban, s hál’ Istennek jól bírja magát — hozzálátnak valami igen fontos munkához a ház körül, vagy a kertben. Ők ketten: a család legidősebb és legfiata­labb tagja. így teljes a család. Gyakran látni időseket a boltban, akik számolgatják az aprót, s nem tudják eldönteni, mit vegyenek vacsorára. Nem a bő választék miatt nehéz dönteniük, hanem a bu- gyelláris tartalma miatt: vajon mire futja. Összeszorul az ember szíve: egy élet munkájának „gyümölcse” tíz deka párizsi vacsorára. Előfordul, hogy idős néni ácsorog az út szélén. Bizony­talan, nem mer nekivágni a zebrának, mert a száguldó au­tósok, motorosok közül egy sem akad, aki átengedné. Nem ünneprontás, de olykor felmerül a kérdés: vajon szeretjük-e, az emberi méltósághoz mérten megbecsüljük- e az idős embereket? Mi tagadás, úgy tűnik, mintha sok embertársunknak nyűg lenne együtt élni idős édesanyjá­val, édesapjával. Egy társadalom azáltal is megítéltetik, mint élnek nyug­díjasai, az idősek. Nem valószínű, hogy piros pontot kap­nánk, ha eszerint osztályoznának bennünket. Györke László A zene világnapja Ferter János karikatúrája A kamara derűje S ietett üdvözölni a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke a legutóbbi kormányülés után azt a döntést, amely elfogadta a kamarai és az egyéni vállalkozói törvényekről szóló törvénymódosításokat, s aminek értelmében végre mégis csak átadnak a kamara számára közjogi feladatokat. Nézzük, mi is okozza az elnök kitörő örömét? Az egyé­ni vállalkozásról szóló törvénymódosítás szerint az önkor­mányzatoktól a gazdasági kamarák hatáskörébe kerül a ' vállalkozói igazolványok kiadása. Ezzel valóban egysze­rűbbé válik az eljárás a vállalkozó részére, mivel a kamara beszerzi helyettük az adatokat más intézményektől. A ka­mara derűjének oka pedig, hogy ezzel a „húzással” végre minden egyes vállalkozó bekényszerül kitárt karjaiba, amit nagyon sokan messzire elkerültek eddig. Több mint reményt keltő a jogszabály kínálta lehetőség: az egységes nyilvántartás megteremtésével és a vállalkozási feltételek meglétének az előzetes vizsgálatával hatékonyabban lép­hetnek fel a kamarák a feketegazdaság szereplői ellen. A saját magukról szóló törvény módosításával a kama­rák számára lehetővé válik, hogy hatékonyabban lássák el közfeladataikat. Ugyanakkor megteremti az arányos teher­viselést a tagdíjfizetésben azáltal, hogy a helyi kamarák a távoli székhelyű cégek fióktelepei után is tagdíjfizetési kö­telezettséget állapíthatnak meg. A jövőben a kormány ren­delettel is átadhat feladatokat a kamaráknak, amelyek már­is jogosítványt kapnak arra, hogy a tisztességes vállalko­zók érdekében eredményesen intézkedhessenek a piac tör­vényeit megsértőkkel szemben. Ezt olyan módon tehetik, hogy bizonyos — a törvényben meghatározott — esetek­ben akár magának a bűnös cégnek a megszüntetését is kér­hetik a cégbíróságtól. Idővel persze majd szaván kell fogni a kamarai elnököt, aki kijelentette: felkészültek a feladatokra, amelyek ellátá­sában minőségi változás lesz. Galambos Béla □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom