Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

1997. október 15., szerda HATTER 3 Földügyeink napszámosai Egymást követő kampányfeladatokkal telt el a földhivatalok 30 éve Az ország harmadik legnagyobb földhivatalát vezeti Havellant Csaba Balázs Attila felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Jelen­legi formájában három évtize­de működik az agrártárca ke­retei között a földügyi szerve­zet. Jubileuma alkalmából a minap központi ünnepségen emlékeztek meg a sokat meg­élt hazai földügyről, s annak megyénkből is 16 fővel erősí­tett „törzsgárdájáról”. Az elis­merés persze áttételesen a szervezet valamennyi dolgo­zójának szól, akiket afféle ál­lami napszámosokként az el­telt 30 év során is többször fo­gott erőn felüli munkára az ak­tuális politika. Az ország harmadik legna­gyobb körzeti földhivatalának számító nyíregyházi élén hét éve áll Havellant Csaba. A szervezetben eltöltött közel negyed század alatt, miközben végigjárta a hivatali ranglétrát, maga is részese volt annak a birkózásnak, amelyet a földü­gyesek folytattak a rájuk rótt feladatokkal. Lázas évtizedek — Aki ennél a szervezetnél 30 évet eltöltött, valóban elisme­rés illeti, mert emberfeletti munkát végzett. A földhivata­lok élete ugyanis Magyaror­szágon tulajdonképpen az egymást követő kampányfela­datok végrehajtásának történe­te. Csak az a gond, hogy ezek megoldásához soha nem adtak elég időt, valamint anyagi, technikai eszközt. így aztán sajnos nem is sikerülhetett tö­kéletesen végrehajtani a fel­adatokat — tér rá a megélt ne­hézségekre mindjárt beszélge­tésünk elején a hivatalvezető. — Kezdődött mindjárt ’67- ben a földmegváltásokkal, amelyeknek révén az addig magánkézben lévő földek ter­melőszövetkezeti tulajdonba kerültek. Ezután jött a zártker­tek rendezése, majd ’72-ben az új ingatlannyilvántartás 8 évig tartó szerkesztése. Ennek során minden egyes tulajdo­nossal személyesen kellett tár­gyalni, s elképzelhető mekko­ra feladat volt, ha elmondom: a telekkönyvhöz képest a föld­terület bő 40 százaléka, a tulaj­donosoknak pedig több mint a fele változott meg! Ráadásul ekkor tértünk át a tulajdoni lap rendszerre, s mellesleg a négy­szögölről, holdról, a méterben, hektárban történő számolásra. 1982-ben korszerű techniká­val új felmérések kezdődtek egy egységes országos térkép- rendszer kialakítását megala­pozandó, s mondanom sem kell, az így felmért területek eltértek az addig nyilvántartot­tól. Ugyanebben az évben el­indult egy új, közgazdasági té­nyeken alapuló földminősítési rendszer kidolgozása is, amely az idejét múlta aranykorona­rendszert (AK) lett volna hi­vatva leváltani. Erre a korsze­rű termőhelyi értékszám rend­szerre történő átállást azonban meghiúsított a kárpótlás, cél­szerű volt visszatérni az AK- hoz. Jött a kárpótlás — Minden eddig számba vett feladat eltörpül azonban a kár­pótlással illetve a részaránytu­lajdoni földek kiadásával kap­csolatos feladatokhoz képest. A kárpótlási feladatok többsé­ge a földhivatalokra hárult, amelyek viszont erre nem vol­tak felkészülve. A szükséges feltételek hiánya ellenére ma már bátran állíthatom — mondja jogos büszkeséggel Havellant Csaba — a megyé­ben helyt állt az apparátusunk. Zömében szolgáltami tudta a tulajdont igazoló okiratokat, a területeket előkészítette árve­résre, elkészítette a munka­részeket kitűzésre, majd a területeket — jelenleg már 80%-ban — be is jegyezte az ingatlannyilvántartásba. — Ma már nem is a kárpót­lással vannak a gondok, ha­nem sokkal inkább a részarány földterületek kiadásával, be­jegyzésével. E téren rettentő nagy a lemaradás, mert a föld­kiadó bizottságok sok telepü­lésen mennyiségben és minő­ségben is erősen kifogásolható munkát végeztek. Ezt a lema­radást most a földművelésügyi hivatalnak és a földhivatalok­nak kellene helyrehozniuk, ám ez önmagában akkora munka, ami az apparátusunk teljes ka­pacitását leterhelné. Nyilván eleget kell azonban tennünk valamennyi egyéb feladatunk­nak is. Mindezek mellett még itt egy újabb kampányfeladat is: európai uniós Phare-támoga- tással az elektronikus ingatlan nyilvántartás felállítása, azaz a tulajdoni lapok felvitele szá­mítógépre. Ez különösen itt Nyíregyházán az ország har­madik legnagyobb földhivata­lánál eredményezett jelentős ügyirat-hátralékot. Az óriási tömegű adat számítógépre vi­tele — mint a beszélgetés so­rán kiderült—jelenleg is gőz­erővel, túlmunkában folyik. A pillanatnyilag ehhez képest alacsony számítógépes kapa­citásuk az ígéretek szerint vár­hatóan jávulni fog. Szükség is lesz rá, mert már rajtuk az újabb tennivaló: a digitális tér­képek létrehozása, ugyancsak Phare-segítséggel. Minden körzeti földhivatal elkezdte ezt a munkát egy-egy települé­sen. A nyíregyházi körzet Nagyhalászban indította. Állandó küzdelem Az elmúlt években elburjánzó tennivalóit persze a földhiva­tali apparátus képtelen volt rendes munkaidejében végre­hajtani. Hogy mégis milyen áron sikerült teljesíteni a fel­adatokat, arról végezetül a kö­vetkezőket mondta Havellant Csaba: — Munkatársaink rengeteg túlórát teljesítettek hétközna­pokon és hétvégeken, s ennek köszönhető, hogy mégis csak elfogadhatóan állnak a dolga­ink. A 30 éves jubilálókon kí­vül éppen ezért elismerés illeti a földügyi szervezet vala­mennyi dolgozóját, közöttük pedig részemről nyilván a nyíregyháziakat is. Talán sike­rült érzékeltetnem: állandó küzdést jelent a földügyi szer­vezetben dolgozni, de mégis szép munkának tartjuk vala­mennyien. Szolgálat ez, hi­szen a papírok között nap mint nap emberi sorsokról kell dön­tenünk. .....1 —1 ■' " "■ i.'.nu. " "i 1 "i —■ ...... ■ —„,i . „ ...................mi i---- m n . T T j lépcsőt építenek a M / Me trop ólnál — je- Lz lentették be a minap egy sajtótájékoztatón, de már dübörögnek is a fúrógé­pek Nyíregyháza szívében. Azt mondták: a vásárlók igé­nyeit figyelembe véve..., a tér és az épület hangulatá­hoz illő... széles és kényel­mes lépcső kell ide. Az igazi ok­ról mélyen hall­gattak: amikor építették, ala­posan elszúrták. Mert a tér hangulata azóta semmit sem változott. Csak a vásárlóké. Amikor meghallották, hogy újabb milliókat költenek rá. Es még rájuk is fogják! ▼ ♦ ▼ Épülő templomot romboltak le a minap ismeretlen tette­sek a Szolnok megyei Rákóc- ziújfaluban. Az elkövetők le- döntötték a készülő épület friss lábazatát, amelyet az előző hétvégén húztak fel a kivitelezők. A templomépí­tésre létrehozott alapítvány kuratóriumának elnöke el­mondta, senkire sem gya­nakszanak az elképesztő vandalizmus okán, csupán annyit állapítottak meg, hogy a ledöntéshez kellő fi­zikai erő szükséges, ezért valószínűleg a gyerekcsíny kizárható. A felnőtt meg be. Persze csak ha megtalálják őket. T ♦ ▼ Megkezdődött a 33 rendbeli csalás és kétrendbeli sik­kasztás bűntettével vádolt Zemplényi György pere. A nemzetközi szélhámos 300 millió forint kölcsönfelvéte­lét elismerte, de azt mondta, az összeg 75 százalékát a magyar úszósportra, illetve Széchy Tamás mesteredző luxusigényeinek kielégítésé­re fordította. Nem tudom, igaz-e, amit Szécsiről be­szélnek, de nagyobb igényei nemigen lehettek, mint Zemplényinek. Már azt is el­intézte, hogy a rabkoszt he­lyett — betegségére hivat­kozva — különleges elbá­násban részesüljön. ▼ ♦ ▼ Különös erőpróbára készül Frank Tibor, a tököli fiatal­korúak börtönének igazga­tója: rajthoz áll azon az ok­tóber 21 -én Indiában kezdő­dő speciális futóversenyen, ahol a Himalája a cél. Hét nap alatt hétszer 42 kilomé­teres maratoni táv „leküzdé­se” a feladat, s 4800 méter magasságban feszítik ki a célszalagot. Frank Tibor már háromszor is lefutotta a szuperverseny­zőknek kiírt 240 kilométe­res szaharai távot a forró homokban, s több alkalom­mal Iron-versenyen is in­dult, ahol 15 kilométer eve­zés, 760 kilométer kerékpá­rozás és 168 kilométer futás szerepelt a programban. Jó terep lehet a rabok sétája alatt a börtönudvar a gya­korlásra... T ♦ ▼ Jó hír az almatermelőknek: megoldódnak a felvásárlási gondok. Megegyeztek a fel­dolgozókkal: olyan ütemezé­si rendet vezetnek be, amely 24 órára csökkenti a beszál­lítók várakozását. Persze csak ha az áll sorba, akinek diszpozíciója van. Ezután a diszpozícióért kell 3-4 napot sorba állni. Menet közben Kép a megyéről Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A mai naptól postázza tag­jainak a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azokat a kérdőí­veket, amelyek kitöltésével a vállalkozók hozzásegíthetik a szervezetet a megyei gazdaság pillanatnyi helyzetének feltér­képezéséhez. Az októberben végzett rep­rezentatív felmérés része an­nak az országos programnak, amelyet a megyei értékelések alapján a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara készít el, s amely közvetlenül a vállalko­zói kör véleménye alapján igyekszik tájékozódni az or­szág gazdaságának állapotá­ról, a következő fél évi tenden­ciákról, kilátásokról. A felmérést ezentúl minden évben két alkalommal, márci­usban és szeptemberben sze­retné elvégezni a kamara. A vállalkozók számára az adat­szolgáltatás önkéntes jellegű, de a kamara örömmel venné, ha minél többen válaszolná­nak a kérdőívben feltett kérdé­sekre. Ezek nem konkrét szá­mok, adatok, inkább tendenci­ák és vélemények felől érdek­lődnek. Süncsata I dőnként nagyon messze kell elmenni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messze mehetünk el — írja Murphy, akinek bölcsességeit lassan többet vagyunk kénytelenek idézni mint az összes többi filozopterét, bele­értve azokat is, kiknek képei helyén még sápadt a fal. így történt ez kényelmes parlamenti többségű koalíciónkkal is, amely most homlokán sajgó kékeszöld púppal hátrál attól a faltól, amely előtt nem ártott volna néhány centiméterrel megállni. A hétfő esti marakodás és nyilatkozatháború a népszavazás ügyében majd éjfélig a képernyő előtt tartott, mégsem lettem sokkal okosabb. Lapunk zártáig olvasgat­tam az MTI jelentéseit, és amit végül is átvettem az újság hasábjaira, ellentmondásos maradt. Odamondogatások, rögtönzések, értelmezgetések... Mindenkit készületlenül ért a taláros testület ítélete. Az Aktuálisban Dávid Ibolya leteremtette a miniszterelnököt, a szintén ott ülő Bihari Mihály magasröptű jogelméleti fejtegetésbe kezdett, de nem védte meg pártelnökét. Pokomi pár perccel azelőtt kötötte az ebet a karóhoz az íveken szereplő kérdések ki­írását illetően, Szabó Ivánnak elegendő volna a NATO- ügy. Mennyi hátránya van a média teremtette egyidejűség­nek? Mennyi összehangolatlanul kimondott szó. Erre gon­doltam, miközben kisétáltam az éjszakai kertbe, hátha leg­alább nekem eszembe jut valami konklúzió. A diófa alatt, mit sem törődve jelenlétemmel, sünök civakodtak, hango­san fújtak, röfögtek, ugattak és olyan zaj volt, mint egy jó­féle Búd Spencer-film kocsmai verekedésében. Istenem, ezek összeszurkálják, megeszik egymást— aggódtam. Kö­zelebb mentem, és már előre féltem a véres látványtól. Ám a sünök sértetlenek voltak. Megnyugodtam. Ez a hétfő esti nagy politikai cécó sem vezethet komolyabb sérülésekhez. Azt lehet tippelni, fél- resöprik egy időre a földkérdést a hétfő esti nagy menet szereplői. Hóm megtudta, meddig mehet el, és még sze­rencse, hogy falat talált, nem szakadékot. Az ellenzék pe­dig megnyerte első csatáját az imigyen rögtön ágyúdörgés­sel megnyílt választási csatában. Esik Sándor Szüreti sebességváltó Ferter János rajza í Színre színt B ékésen, majdcsaknem ráérősen autóztam a délelőtti országúton Vaja és Mátészalka között. Felhőtlen ég, ragyogó napsütés, a hőmérséklet is lehetett úgy tizennyolc fok. Se előttem, se mögöttem egyetlen jármű sincs — állapítottam meg a visszapillantó tükrökben. Az­tán a következő pillanatban csak azt vettem észre, hogy egy fekete nyíl Mercedes formájában állva hagyott. Majd­nem kiszálltam az autóból... Alig ocsúdtam fel kábulatomból, amikor egy fehér japán csoda vágódott elém, hirtelen fékezésre kényszerítve. Azt a hétszázát, ennek már fele sem tréfa, ezek a fiúk nem szív­bajosak. Még végig sem gondoltam a dolgot, amikor erő­södő sziréna hangját hozta felém a lágy őszi szél. Most egy piros tűzoltó autó került elém. (Neki megbocsátom a gyor­saságot.) Közben az autórádióból egy kellemes, szőke hang közölte a hallgatókkal: a biztosítók azt fontolgatják, felemelik a piros autók biztosítását. Indoklásként csak annyit közöltek: a piros autók tulajdonosai agresszívebben vezetnek a többiektől, ők okozzák a legtöbb balesetet. (Ér­dekes, ha beülök egy autóba eszembe sem jut a színe.) Nem semmi, s végig gondoltam az utamat Nyíregyházá­tól Jármiig. Nem volt sietős a dolgom, óránként nyolcvan- kilencven között autóztam. (Ez utóbbi nem a traffipaxnak szól.) Oros előtt sikerült az útpadkára való lehajtással megelőznöm egy balesetet, akkor egy zöld határnak volt sietős az útja. A bakti erdőben egészen a parkolóig szorí­tott ki a szembejövő teherautó miatt a felezővonalon előző kék Saab. A vajai elágazásnál már kanyarodtam, amikor balról megelőzött és elém vágott egy hatalmas sárga autó­csoda. Még a márkáját sem tudtam megnézni, úgy elhúzott mellettem, előttem. Most itt járok Mátészalka alatt, s cso­dálkozom a biztosítókon, mert arányaiban a piros autó a legtöbb. Viszont egyetlen piros Ferrarival, vagy Lamborg- hinivel sem találkoztam, de megelőztem három Skodát, négy kis Polskit és két Wartburgot. Valamennyi piros volt. Ja, majd elfelejtem, én is piros autót vezettem. Sipos Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom