Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

Szemtől szembe Pécsi Ildikó O ^'mz DOMBROVSZKY ADAM „Tiszapolgáron szület­tem" - mondja Pécsi Ildikó -, „aztán édes­apámat az egyik do­hányfermentálóból a másikba helyezték, s így éltem két évet előbb Debrecenben, majd az érettségiig Nyíregyhá­zán. A gyermekkorom ezekhez a helyekhez kötődik." A mi emlékezetünkben is egy fo­lyóhoz, a Dunán lévő senki szigeté­hez kapcsolódik a művésznő indu­lása. Valamikor 1962-ben nagy si­kerrel alakította Noémit Az aranyem­ber című regény megfilmesített vál­tozatában.- Megtört-e ez a közel négy évti­zedes színházhoz, filmhez fűződő vi­szony, amikor 1994-ben ország- gyűlési képviselőnek választották?- Talán még aktívabb lettem a szín­művészetben. Éjjel idegnyugtatók helyett színdarabokat kezdtem írni. Kettő is megy most belőlük a Jó­zsefvárosi Színházban. Nemrég fe­jeztem be egy film szövegének első részét, amit már le is forgattunk. Egy beszélő rendőrkutyáról szól, és már az utómunkálatoknál tartunk.- S mint hírlik: megpályázta az Új Színház igazgatói posztját.- Többen pályáztunk. Szerényte­lenség nélkül állítom, ha én nyernék, egy igazi új színfoltot hoznék létre a Paulay Ede utcában.- Nem gondolja, hogy az Új szín­ház, éppen a legmodernebb színházi törekvéseivel, nagyon sajátos utat jár? Az alapító Székely Gábor szín­házi életünk egyik meghatározó sze­mélyisége.- Ez rólam is elmondható.- Nem kétséges, s nem is az Ön népszerűsége, sikerei ellenében mon­dom. De ha egymás mellé teszem a Józsefvárosi Színházat és az Új Szín­házat, akkor művészi beállítottság kérdésében igen nagy a távolság.- Én a Józsefvárosi Színházban nem tag vagyok, hanem csak vendég. De hadd mondjam el: a kísérletező modern színházaknak az alternatív színházakban van a helye. Az el­következő időkben csak olyan szín­házakra van szükség, ahol a közön­ség megtölti a nézőteret. Kisfaludy Károly Kérők c. darabja klasszikus, és telt házakkal megy...- A művészi színvonal és a né­zettség azonban nem egyenesen ará­nyos. Sőt...- Hát akkor ki kell találni olyan formákat, hogy ez működjön.-Átalakítaná az Új Színházat?- Azért pályáztam, mert egészen mást akarok.-És a színészek, az eddigi csapat?- Ma már nincsenek szerződtetett társulatok. Vállalkozók lettünk, saj­nos. A csapat alkalmialg verbuválódik össze, minden bizonnyal akadnak, akikkel szívesen dolgoznék együtt, s lesznek olyanok is, akikkel nem...- Mit gondol: mennyi segítséget jelenthet az igazgatói állás elnyeré­séhez az a politikai tőke, amit a kor­mányzó szocialista pártban felhal­mozott?- Ez inkább hátrány! A művészeti életben nem lehet állandóan politi­zálni. Ezt demonstrálandó tavaly megrendeztem a Kossuth vagy Széchenyi című darabot, amelyet Varga László, akkori keresztény- demokrata (ma fideszes) képviselő írt, a díszleteket pedig az SZDSZ-es Rajk László tervezte.- Lassan négy éve „közéleti ember”, az MSZP országgyűlési kép­viselője. Aki ráadásul 1994-ben a választásokon a szabaddemokraták elsőszámú politikusát verte meg.- Azt hiszem, mivel Pető Iván igazi politikus, csak egy nem vérbeli politikus győzhette le. Jó húzása volt a szocialista pártnak, hogy egy saját szakmájában sikeres embert állított vele szembe. Én pedig úgy érzem, hogy - hála Istennek - a sikeressé­gem nem változott.- Pedig úgy gondolnánk, hogy egy művész, aki pártpolitikusként tűnik fel, az óhatatlanul veszít a népszerű­ségéből.- Árgus szemekkel figyeltem, hogy én is így járok-e. Ezért is léptem fel annyiszor. De megnyugodtam. A sok-sok felkérés, a sikerek azt bizo­nyítják, hogy nem kell félnem.- Voltak-e sikerei a parlament­ben?- Ez a négy év nagy önfegyelemre tanított. Emellett a saját szakmámnak sokat tudtam segíteni. A korkedvez­ményes nyugdíjazás például már a színészeknek is jár. Komoly siker a -Kiváló Művész" és „Érdemes Mű­vész" címek visszaállításának eléré­se. Én indítottam el azt a törvényja­vaslatot, amely életjáradékot biztosí­tana nyugdíjazás után e kitüntetések birtokosainak.- Ön 1980-ban lett Érdemes Művész, hét évvel később pedig meg­kapta a Kiváló Művész címet is.- Ezeknek nincs köze az előter­jesztéshez, az én számomra ez nem jelent nagy változást. De sok-sok olyan képzőművészt, iparművészt ismerek, akik nagyon rossz körül­mények között élnek. Nekik a szó szoros értelmében létfontosságú ez az új törvény.- Sok középkorú színésznő panaszkodik: karrierjét megtörte az. hogy a színpadi szerzők e korosztályt nem kényeztetik el jó szerepekkel.- Sajnos, igazuk van, amígy egy színdarabban tíz férfiszerep van, addig négy női, s abból is három fiatal. De én nem panaszkodhatom, hiszen jelenleg a Vidám Színpadon a Furcsa pár, a Józsefvárosban a Gyar­mati István zeneszerző barátommal közösen írt Hármasban c. zenés víg­játék egyik női főszerepét játszom. Igaz, ami igaz, mindkettőt én ren­deztem.- S közben van ideje mesekönyvet, diétás könyvet is írni. Ugye ez utóbbi arról szólt, hogy miként lehet lefogy­ni?- Öt éve írtam, s hatásosságát bizo­nyítja, hogy 32 kilót fogytam anno. Sajnos, ezekkel az ülő foglalatossá­gokkal legalább tíz kilót visszahíz­tam. De jövőre új életet kezdek: a képviselőválasztásokon nem indu­lok. Egyszerűen fizikailag nem tart­ható, amit most művelek. Nem is ér­tem, hogy csinálom. Maecenas^ hol vagy? Köztereken látványosan Nyíregyházán a mecenatúra tekintetében a telepü­lésgazdagító, látványos köztéri alkotások vannak kitüntetett pozícióban - állítja több helyi alkotó is (nemrégiben adtak egy huszár szobrot, mely azonnal a városlakók kedvence lett - részben alapítványi, részben önkormányzati pénzből készül­hetett el). Az egyéb művészeti ágak művelőitől nemigen szokás „intézményesen” vásárolni, bár a kisplasztikával, éremművészettel foglalkozók, a fotó- és egyéb alkalihazott művészet képviselői ebből a szempontból még előnyös helyzetben vannak. A grafikusok, festők ellenben igencsak magukra utaltak. Az itteni felfogás szerint a kiállítási lehetőségek biztosítása is része az art-pártolásnak - de alig van ma már magas presztízsű, sokrétű keresztmetszetet biztosító tárlathely. A hozzáértők és az érintettek véleménye az, hogy jótékony hatása lenne, lehetne egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozásának. S bizonyára motiválná, inspirálná a művészeket, ha szakértőén menedzselnék őket. A szabolcsi megyeszékhelynek hat testvérvárosa van - ezt az adottságot csak részben használják ki a nyíregyházi művészek bemu­tatására, műveik külföldi megismertetésére. Vásárlások, egy komoly értéket felhalmozó gyűjtemény és a művészet me­nedzselése - ebben áll a nagy titok. Ezek egy része nem vagy nem csak pénzkérdés. Bár Nyíregyháza - s erről tett bőven tanúbizonyságot - mindig érzékeny volt a művészetek befo­gadása, támogatása iránt. S ez most sincs egyébként más­ként... Sz. J. (folytatás az első oldalról) Miskolc önkormányzata 1991 óta különíti el költ­ségvetéséből a Mecénás Alapot, melynek összege évente növekszik ugyan, de még mindig nem éri el a nyolc- millió forintot. Az alapból pályázni lehet kiadvány meg­jelentetésére, működő együtte­sek életben tartására, valamint rendezvények szervezésére. Az érdeklődés óriási, az idén csaknem háromszáz pályázat érkezett, melyek bármilyen szerény igénnyel számolva is összesen hetvenmillió forintot céloztak meg. A közgyűlésnek sokkal több kérelmet kell tehát elutasítani, mint ahányat meg­szavazhat, és e szolid keretből még tartalékolnia is kell az olyan elmaradhatatlan sorozat­rendezvényekre, mint például a könyvhét. A kényszerű szűk­markúság ellenére Miskolc közművelődési szakemberei úgy ítélik meg, hogy a képvi­selők nagylelkűek, ha a kul­túráról van szó. Ezt bizonyítja, hogy megszavaztak egy pici rubrikát, egy - céllal megjelölt — kiskaput a Mecénás Alap­ban, és ez teszi lehetővé, hogy dixilendtalálkozó, Kaláka-fesz­tivál legyen a városban, vagy itt adjadnak randevút egymásnak a legjobb kamarakórusok. A megyei közgyűlés két évvel ezelőtt megszüntette Mecénás Alapját, azóta cigány fiatalok tanulmányi ösztön­díjára költi az ötmillió forintot. A múzeumok megyei igaz­gatósága most mégis a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzattól remél na­gyobb összeget, hogy meg tudja jelentetni reprezentatív könyvét a megye népművésze­téről. A könyv előállításához félmillió forinttal hozzájárul a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. is, de itt most milliókról van szó. A költségvetésből juttattott összeg egyébiránt csak a mú­zeumok fenntartására elég, a szakmai munkára, a kiadvá­nyokra, a kiállításokra már más forrásokat kell keresniük. A pályázati lehetőségek bővülnek, de tízből csak egy a „nyerő”, és vélemények sze­rint a lobbiérdekek dominál­nak. Három régebbi mecénást említenek a múzeumban, két borsodit és egy - kecskemétit. Igazi mecénások voltak, nem verték nagy dobra a nevüket. Most is jelentkezett egy úr, hogy ad havi százezer forintot az ároktői régészeti feltárá­sokra. A Miskolci MissionART Galériát két fiatal művészet- történész alapította 1990-ben. Koncepciójuk: náluk ne csak tulajdonost cseréljenek a ké­pek, hanem művészettörténeti szempontok érvényesüljenek ebben a sajátos kereskedelem­ben. Nagybányai programjuk­ról lettek ismertek, nemrég nyílt tárlatuk a németországi Kempenben, amely igen közel van Hollandiához, de Köln­höz, Essenhez és Düsseldorf­hoz is, tehát sok látogatóra számíthatnak. Az ott kiállított ötvenkilenc képnek húsz szá­zaléka a MissionART anyaga (a többi német műgyűjtőké), de e kényes holmit egészen különleges módon lehet csak eljuttatni a célhoz. A Malév „szállt” a rendelkezésükre. A rendkívül igényes, akármilyen összehasonlításban is helytálló katalógusban a Borsodi Nyomda, valamint a D & D segítette őket. Kezdetben támogatták még őket helyi alapítványok is, ám ez már a múlté. Ebben a galéria támogat művészeket. Díjakat alapítottak a Miskolci Grafikai Biennáléra, a Mis­kolci Téli Tárlatra, valamint a Győri Grafikai Biennáléra. Mecénásai a Fülep Lajos- ösztöndíjnak is, ezt az ELTE olyan művészettörténész hall­gatói kapják, akik a kortárs művészet tanulmányozásában a legjobbak. Juttatnak a Miskolci Művésztelepen élő fiatal, tehetséges képzőművé­szeknek is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar a karmesterkurzus prospektusához és a nyári szabadtéri koncertek megren­dezéséhez kapott négyszáz- ezer forintot a városi Mecénás Alaptól. Tavaly Schiff András koncertjére tíz cég adott össze mintegy félmilliót. A mecéná­sok általában egy-egy sikeres­nek ígérkező hangversenyre áldoznak, kivétel ez alól az OTP Rt. megyei igazgatósága, amely hat éve rendszeresen segíti a város zenei életét. Az ÉMÁSZ és a Matáv egy-egy reprezentatív produkciót szpon­zorál az utóbbi években, s bár biztosan nem számíthat e jóte­vőkre a Nemzeti Filharmónia megyei kirendeltsége, máris postázta a leveleket a szóba jövőknek, hogy 1998. február 22-én fellép Miskolcon a King Singers. Az OTP egyébként kivétel a pénzintézetek sorá­ban, a budapesti székhelyű bankok és biztosítók bármi­lyen eredményesek is a me­gyében, nem áldoznak a helyi kultúrára. Nagy szerencséje a Zemp­léni Művészeti Napok ren­dezőinek, hogy az Antenna Hungária egyik prominens vezetője beleszeretett e tájba: a cég öt éve támogatja a kul­turális rendezvényeket, és most hivatalos ígéretet tett, hogy a következő három év­ben jelentős összeggel járul hozzá a programhoz. Az ösz- szeget üzleti titokként kezelik. A Miskolci Nemzeti Szín­ház támogatására néhány ma is meglévő és már megszűnt cég alapítványt tett 1991-ben: a „Hódolván Tháliának” alapítvány ma is él, de ennél sokkal jelentősebb összeggel van jelen a mostani évadban is a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. S bár a színház igen jó rek­lámhordozó, a TVK erre nem tart igényt. Más kérdés, hogy a színház azért rányomtatja a plakátokra önzetlen mecénása nevét. Rajta kívül több kisebb magáncég is kimutatja ra­gaszkodását, speciális kellé­kekkel, pl. virággal, minden este friss kolbásszal enyhíti a gazdasági terheket. Öt éve gördült fel a függöny a miskol­ci páholybérlők előtt, s az idei évadra már háromszáz szék kelt el hetven-, ötven- vagy harmincezer forinttért. Az arany-, ezüst- és bronzpáho­lyok bérlői között kevés még a magánszemély, inkább a cégek jutalmazzák egy-egy páholybérlettel megbecsült munkatársaikat - s közben a színháznak is jót tesznek. Az a bérlőknek köszönetképpen minden évben elkészíti a ,Jiálafalat”, amelyen aranyba, ezüstbe, bronzba gravírozzák a neveket. Lévay Györgyi Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf.: 72 Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985 Aki ott volt, szerette, aki kimaradt... Magyar Szalon a Műcsarnokban Fotó: Nagy Gábor A parlamentben Fotó: Nagy Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom