Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-08 / 209. szám
1997. szeptember 8., hétfő HÁTTÉR Tulajdonrendezés fejszével Evés közben jött meg az étvágy • Eredménytelen jelzések • Engedély nélkül Györke László Olcsvaapáti, Olcsva (KM) — A Szamos Olcsvaapátinál hatalmas kanyart írt le, míg nem szabályozták azt a szakaszt, ahol csaknem önmagába ömlött vissza a folyó. A holtág övezte földterületet hívják Olcsvai-, illetve Számos-szigetnek. Tehát az eredetileg Olcsvához tartozó terület a folyamszabályozás után a Szamoson túlra került. 1991-ben a vízügyi igazgatóság a mintegy 9 hektáros területet átadta az olcsvai önkormányzatnak. — Az mindnyájunk számára világos volt — mondja Huszti József, Olcsva polgármestere —, hogy a folyón túlra került területen igen nehéz lett volna akár megőrizni, akár kitermelni az egyébként vágásra érett erdőt, hiszen kompon kellett volna átszállítani a fát Olcsvá- ra. Eladták A fenti, logikus érveket elfogadva olyan döntést hozott az olcsvai képviselő-testület, hogy eladja a fent említett területet, s helyette másutt vásárol, ugyancsak erdőt. Az üzlet tavaly létre is jött. Az Olcsvai- szigetnek azt a részét, amely az olcsvai önkormányzaté volt, mátészalkaiak vették meg. Ám, hogy a dolog ne legyen ilyen egyszerű: négy, kárpótlási jeggyel bíró családnak is volt itt mintegy hat hektárnyi birtokrésze. A társaság ebből ellicitált négy hektárt. De még így is maradt más tulajdonú terület a szigeten. Még ez sem lett volna világra szóló probléma, csakhogy a fenti társaság — illetve megbízottjuk? — nekiesett az erdőnek, s annyira megnőtt az étvágyuk, hogy nem várták meg a tulajdonrendezést, hanem vágtak mindent, ami útjukba került. Halász Csaba. Olcsvaapáti polgármestere már ez év január 20-án levelet küldött az olcsvai polgármesteri hivatalnak, melyben kéri a szomszéd falu vezetőit: az „úgynevezett Olcsvai-szigeten a fakitermelést ne kezdjék meg addig, ameddig a tulajdonhatár egymás között nincs kijelölve és nincs rendezve, azaz takarózva.” Hasonló tartalmú jelzést juttatott el a fehérgyarmati, vásárosnaményi földhivatalhoz, a megyei főügyészséghez is. Az erdőfelügyelőségtől azt kérte Halász Csaba, hogy tartsák meg a szemlét, állítsák le a fakitermelést mindaddig, míg a határvonal nem tisztázódik. Tette ezt azért, mert az „olcs- vaapátiaknak az Olcsvai-szigeten mintegy 3,5 hektárnyi erdőterületük van, melyen senkinek nincs joga fakitermelést végezni, hisz engedélye sem lehet’'. A közérdekű bejelentésre július 15-én a megyei főügyészség válaszolt, miszerint a „főügyészség saját hatáskörben büntető eljárást csak a közérdekű bejelentése vizsgálatára a Nyíregyházi Erdőfelügyelőségnél indult közigazgatási eljárás jogerős befejezésétől függően rendel el.” Egyben ígéretet tett arra, hogy az ügy elintézésének törvényességét a Nyíregyházi Erdőfelügyelőségnél figyelemmel kíséri. Rendőrségi feljelentés Bittó Gyula, Olcsvaapáti jegyzője július 23-án az erdőfelügyelőséghez újabb levelet küldött, melyben kérte: „mérjék fel, milyen nagyságú olcsvaapáti illetőségű területről termeltek ki fát.” — Idejében próbáltunk intézkedni — mondja nem kis bosszúsággal a hangjában Halász Csaba. — Mindhiába. A mai napig vágják és hordják el a fát. Rendőrségi feljelentést is tettünk több ízben, de ha a rendőrség megjelenik a terepen. a favágók azon nyomban felszívódnak. Kintjártunkkor sem találkoztunk senkivel, csupán a megrakott vontató, illetve egy emelővel ellátott, szintén megrakott tehergépkocsi vesztegelt az erdőszélen. — Ha a töltésen észreveszik. hogy valaki közeledik, elbújnak a sűrűben — teszi hozzá a polgármester, aki augusztus 30-án már egyenesen Kuncze Gábor belügyminiszternek írt ez ügyben. Kiss János erdőfelügyelő jól ismeri az ügyet. Egy légifelvételen jól látható, melyik területről is van szó. Tény és való, hogy az olcsvaapátiaknak van egy rész erdejük a szóban forgó területen. — Mi a tulajdonosokkal állunk kapcsolatban, nem a fakitermelőkkel. Ahhoz, hogy valaki erdőn fát termeljen ki. nem elég tulajdonosnak lennie, a kezelői jogot is meg kell szereznie. De még ez sem jogosítja fel arra. hogy kivágja az erdőt, ehhez a felügyelőség engedélye szükséges. Az engedélyt akkor kaphatja meg a kezelői joggal is rendelkező erdőtulajdonos, ha az érintett terület az erdőgazdálkodási üzemtervnek megfelelően vágásra érett. Egyben kötelezettséget vállal, hogy megfelelő fajtákkal újratelepíti, felújítja az erdőt. Zűrzavaros állapot — A konkrét esetben a tulajdonos az erdőkezelői jogot sem szerezte meg, nemhogy kitermelési engedélye lett volna. Ezért a felügyelőség az új erdőtörvény szerint erdőgazdálkodási bírságot szabott ki a tulajdonosra. Az azonban fellebbezett. Egyébként erdővédelmi bírságot is kiszabhatunk abban az esetben, ha nem a tulajdonos károsítja az erdőt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy idegen területre tévedtek, akkor már bűncselekményről van szó. A szakember véleménye szerint a községhatárt már régen ki kellett volna jelölni a helyszínen is, nemcsak a térképen. De ez mind a mai napig nem történt meg, s ezt a zűrzavaros állapotot használják ki a fatolvajok. Csak remélhető, hogy az arra hivatott szervek végre nyakon csípik a fatolvajokat, akik — becslékes szerint — eddig mintegy két hektárnyi erdőt pusztítottak le az olcsvaapátia- kéból.---------------------------------------—--------------í £.'-4 i I "fai ■mm M ielőtt felszárad a harmat, a fák, a bokrok ágai között kifeszített nedves pókhálók úgy ragyognak a kora reggeli napfényben, mint finom mívű gyémánt diadémok. Szeptember van. A felkelő nap már hosszabban időzik a horizont peremén. Nem sürgős az éjszakai harmatot felszántania. A nyár, a kánikulai hőséget augusztus végén néhány nap alatt letudta. Aminek be kellett érnie, az beérett és be is lett takarítva. A sarjúrendek megszáradtak és most takaros kazlakban sorakoznak a gazdák udvarán. A még szüretre váró gyümölcsöknek az őszi meleg elegendő a be- éréshez. Szeptemberben a pókokra vadászgató madarak, a rozsdafarkú, az erdei pinty, a tücsökmadár és a mindenütt ott lábatlankodó többi poszátaféle megkezdte vonulását déli otthona felé, ahol akkor is megtalálja az élelmét, amikor itt a pókoknak már minden nyomát eltüntette a tél. De egyenlőre még semmi észrevettem, hogy a soron következő gesztenyefa és e fa között is van kifeszítve egy háló, a földtől kb. két méter magasan. A körkörös hálót jr mm É ■ n W mm W mm Pókhálós ősz gond. A pókok tobzódnak az őszi melegben és a gondtalanul röpdöső apró rovarokban. Ellenségeik, a rájuk vadászó madarak megritkultak, így gondtalanul örülhetnek a pótlét örömeinek. Ebben a kora reggeli fényben egy fiatal vadgesztenye- fán, amelyik még nincs három méter magas sem, hat harmattól csillogó pókhálót találtam. Mivel a hálók egymás alatt, a fácska minden oldalán lettek kiépítve, a fa úgy nézett ki, mint egy emeletes ház, ahol a lakásokban égve hagyták a lámpát. Azután mind alul, mind felül, mint egy-egy rögzítőzsinór, fénylő. rugalmas szál tartotta. És ezeknek a tartószálaknak az ottléte a csodálatos, hiszen a két fa közötti távolság legalább hat méternyi. Hallottam, illene olvastam szakértőktől ezekről az áthidalásokról, hogy a pók ilyen távolságra hogyan szokta eljuttatni a szálat a megfelelő helyre. A magyarázat valahogy úgy szól, hogy a pók egy rövid kiinduló szálat enged ki magából. Ott hintázik a végén, majd amikor egy megfelelő szél á másik fa felé lódítja, a szálat folyamatosan engedi, amíg ki nem köt a célpontban. Ezt a magyarázatot akkor sem hittem el. és most. hogy egy ideje figyelem a pókokat, továbbra sem hiszem. Mert a szerencsétlen keresztespók. amikor teljes védtelenül ott hintázik a kiindulószál végén, a megfelelő irányú szélre várva, a különböző irányú szelektől úgy belegabalyodik a saját fonalába, mint nagymama a pamutba. A z igazság az, hogy erre a dologra én sem tudok elfogadható, igaz magyarázatot. Egész nyáron figyeltem a terasz ciniái fölé hálóját építő, borostyán színű pókot, mégse tudtam megfigyelni, hogy a csatorna két sarka között hogyan feszítette ki a tartószálat. Reggelre ott volt az elkészült háló. Talán nem is kell mindenhez magyarázat, elég ha tetszik. Trükkös adomány H ogy kell nagyvonalúan adni? Úgy, hogy az adományozónak ne kerüljön semmibe, aki pedig nem kapott, ne reklamálhasson miatta. A nyíregyházi képviselő-testület dolgozta ki ezt a trükkös ötletet, amikor egyik rendeletében engedélyezte, hogy a mezőgazdasági kistermelők a város néhány pontján szabadon árusíthassanak közterületen. A rendelet mellékletében tizennégy helyet soroltak fel, például a strandfürdő és a sóstói úti kórház bejárata melletti területet, a Korányi közi, az örökösföldi ABC melletti területet, stb. A rendelet elődje jó másfél évtizeddel ezelőtt látott napvilágot, így mind a kistermelők, mind a vevők megismerték már a lehetőségeket. Itt talált vevőre a kiskertekben termelt alig permetezett kukacos alma, az olyan paprika, amit a piacra nem visz ki a termelő, ennek ellenére mindenki elégedett volt; a kisnyugdíjas néhány százassal kiegészítette jövedelmét, a kispénzű vevő pedig hozzájut a zöldséghez, gyümölcshöz, ha nem is első osztályú az az áru. A boltok és a kistermelők szépen megfértek egymás mellett egészen a Profi idetelepedéséig. Itt aztán úgy felborult a béke, a város önkormányzata a bolt akaratához igazította ajándékozó kedvét, s azóta ez a döntés a város más pontján is kísért. Például a Toldi utcai ABC melletti területen. Míg állami bolt volt az ABC, addig nem bánták, hogy ott árulnak a kistermelők, amióta azonban egy kft. a bolt gazdája, azóta olyannyira nemkívánatos személyeknek minősítették a kistermelőket, hogy ha másutt hetekig nem látni közterület-felügyelőket, ott rendszeresen por- tyáznak, s büntetik az idős asszonyokat. Annak csak örülni lehetne, hogy elűzték a zug pálinka- és cigarettaárusokat, de annak már nem, hogy kívánságra rendelettel szüntetik meg a versenysemlegességet. Ilyen alapon a temető melletti virágboltosok is száműzhetnék a saját kertjükben termelt virágot árusítókat, a régi kereskedők is megakadályozhatnák környékükön új boltok nyitását. A város pedig adhatná a segélyeket a kitiltott nyugdíjasoknak. Balogh József — Papa! A diri keres a suliból... Ferter János rajza Semmi pánik S zinte hihetetlen, de úgyszólván minden marad a régiben. Már ami az adórendszert illeti. Nincs ugyanis semmi mellbe vágó változás a kormány által elfogadásra javasolt jövő esztendei adótörvény-módosításokban. Úgy tűnik nem kell attól tartani, hogy a múlt évi jelentős és végre a zsebünkben nem oly mélyen kotorászó adózási változások után valamiféle „visszarendeződés” következne be. Nézzük most csupán a mindenkit érdeklő szja-t — lassacskán a magyar ábc-t is így fogják az iskolában tanítani: sz, j, á. b. c... —, vagyis a személyi jövedelemadót. Az szja törvénytervezet adóemelkedést nem tartalmaz, összességében a lakossági teher — ha csak kevéssel is, de — 21,8-ról mégis csak 21,2 százalékra csökken. A kormányzat szándékai szerint elsődleges szempont a kiszámíthatóság és a stabilitás biztosítása. Ennek érdekében az adótáblát nem kívánják módosítani, sem a sávok, sem a kulcsok nem változnak. Viszont az adójóváírás a bérjövedelem 20 százaléka, de legfeljebb havi 4000 forint lesz, ami azt jelenti, hogy a felső határ havi 400 forinttal lesz magasabb. A legjelentősebb változások a nyugdíjreformmal függenek össze: a 7 százalékos nyugdíjjárulék egy részét — 25 százalékát — adókedvezményként lehet majd érvényesíteni, azaz levonható lesz az adóból. Az önkéntes nyugdíj- pénztári befizetéseknél igénybe vehető adókedvezményhez hasonló illeti majd meg az állampolgárokat az önkéntes tőkefedezeti többletfizetések után is. Az sem rossz ötlet, hogy jövőre csökkenne az egyéni vállalkozások adminisztrációs terhe, ugyanis bővül az átalányadózást választható tevékenységek köre, s egy sor nyilvántartás egyszerűsödik. A kis földtulajdonnal rendelkezőkön segít, egyúttal a „zsebszerződések” ellen, a legális földbérlet irányába hat az a változás, hogy adómentes lesz a földbérletből származó bevétel a három hektárnál nem nagyobb termőföldtulajdonosoknak. Galambos Béla
