Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

1997. szeptember 30., kedd HATTER Tudósaink dolgozni akarnak Nem szabad, hogy szakadék legyen a társadalom és a tudomány között Kevesebb pénz — Minél kevesebb a pénz, annál nagyobb a tudósok felelőssége, hiszen meg kell fon­tolni, mire költsék. Nem a természeti kin­csek jelentik egy or­szág gazdagságát, ha­nem a tudományos erőforrások — mond­ta. — Elvárja a tudo­mány magas szintű művelését; a nemzet­közi kapcsolatok épí­tését; az európai integ­rálódás elősegítését; az ország gazdasági felemel­kedésének előmozdítását; a magyar tudományosság felka­rolását a határainkon kívül; a korszerű nemzet- és történe­lemfelfogás kimunkálását; a tudás eljuttatását a széles nép­rétegekhez, mert nem szabad, hogy szakadék legyen a társa­dalom és a tudomány között. Végül fontos feladata a tudo­mány művelőinek a nyelvmű­velés ügyének a felkarolása, hiszen az angolnyelvűség nagy veszélyt jelent már nap­jainkban is. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós” — ír­ta valamikor Bessenyei György, aki programadó írása­iban már a tizennyolcadik szá­zadban felhívta a figyelmet a tudomány magyar nyelvűsé­gének a megteremtésére. Tisztújítás A délelőtt záró akkordjaként sor került a tisztújításra is. En­Kecskés Mihály és Berényi Dénes Elek Emil felvétele már-Bereg Megyei Tudomá­nyos Testületé létrehozásának számos indoka közül néhányat kiemelve mindenek előtt a me­gye, hazánk észak-keleti régi­ójának, az ún. hármas határ­szögnek halmozottan hátrá­nyos helyzetét kell megemlí­tenünk. Ezen kívül azt a tényt, amit a megye és székhelye, Nyíregyháza megyei jogú város, vezetője, a főiskolák, a kutatóhelyek és a szakembe­rek szélesebb köre által régóta felismert és elfogadott, hogy tudományos hozzájárulás nél­kül tartós gazdasági-társadal­mi felemelkedés nem remél­hető. Szintén fontos tényező a ku­tatással foglalkozó idősebb és fiatalabb generációnak az a fo­kozódó tudományos igénye, amely tevékenységük szín­vonalának emelésére, kutatási feltételeiknek, lehetőségeik­nek javítására, eredményeik ben jelentékenyebb tá­mogatást nyújtani a testületnek. U Miben különbö­zött a mostani tudo­mányos ülés a koráb­biaktól? — A mostani tiszt­újító közgyűlés is volt, meg kellett választani a tisztségviselőket. Egyébként szeretném hozzátenni, hogy a ve­zetőség a munkájáért semmiféle anyagi el­lenszolgáltatást nem kap. O A tudóstalálkozó az ünnepek közé tarto­zik. Aztán — úgy gon­dolom — minden megy a maga megszo­kott útján. — Október 10-11. között megrendezzük a XII. mikrobiológiai tudományos ülést, ok­tóber 17-18. között a II. területfejlesztési és összefogása a Tudományos Testület égisze alatt. Utánpótlás — Az öt éve megalakult Tu­dományos Testület egyik leg­nagyobb érdeme, hogy sike­rült a megyében, a Romániá­ban, a Kárpátalján és Szlová­kiában élő magyar kutatókat megnyerni a testület főbb cél­kitűzéseinek. Ugyanígy fon­tosnak tartom, hogy a Magyar- országról elszármazott tudó­sok is bekapcsolódtak a testü­let munkájába. A tudományos utánpótlás területén sikerült hathatós segítséget nyújtani. Országos viszonylatban a tes­tületet a legjobbak között érté­kelik, országosan példaértékű­nek tartják; közel 700 tagja van, 10 szekcióban, 39 mun­kabizottságban végzik tevé­kenységüket. □ Milyen anyagi eszközök­kel rendelkezik a testület? gazdasági regionális nemzet­közi konferenciát. November 14-15-én Kárpát-medencei magyar professzorok találko­zóját rendezzük meg Nyíregy­házán. November 28-29-én Nagybányán kerül sor a II. Multidiszciplináris tudomá­nyos ülésre. Ezek a legköze­lebbi programok. — Az új elnökség még na­gyobb erővel kezd hozzá, hogy a hiányosságokat meg­szüntesse, és minél jobban szolgálja a megye és Nyíregy­háza tudományos érdekeit. A testület ehhez kíván hozzájá­rulni. Olyan döntések előké­szítését tudjuk segíteni, ame­lyek az itteni gazdasági élet ja­vítását szolgálják. A területfej­lesztési program kidolgozásá­ban is részt vettek a testület tagjai. Több felkérést szeret­nénk kapni, mert szeretnénk hatékonyabban részt venni a megye és a város életében. nek eredményeként megvá­lasztották a tisztségviselőket. A Tudományos Testület elnö­ke ismét Kecskés Mihály lett, alelnökei Erdész Sándor és Szabó Péter. A megválasztott elnök elmondta, hogy azzal az elkötelezettséggel szeretnének továbbra is dolgozni, ahogy öt évvel ezelőtt a megalakulás­kor tették. A választás után rövid nyi­latkozatra kértük Kecskés Mi­hály professzort. — Az MTA Szabolcs-Szat­megvitatására, közlésére, tu­dományos továbbképzésük meggyorsítására irányul és a megyéből, országból való ki­tekintést az eddigieknél foko­zottabb mértékben teszi szük­ségessé. A megalakulás célja a me­gyéből elszármazott kutatók és a megye tudományos életé­nek fejlesztését szívügyüknek tekintő, ide kötődő szakembe­rek, valamint a megyében élő tehetséges kutató gárda azo­nos cél érdekében történő Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Tudományos Testületének közgyűléssel egybekötött tudományos ülésére került sor pénteken és szombaton Nyíregyházán. A köszöntők után pénteken délelőtt Kecskés Mihály pro­fesszor, a Tudományos Testü­let elnöke felidézte az indulás pillanatait és részletesen beszélt az elért eredményekről is. Az első napi elő­adások közül érdemes kiemelni Berényi Dé­nes akadémikusét, aki arról szólt, hogy mit vár el ma az ország a tudománytól. M ár előző napon tudtam, hogy e nap. a reggeli órákban el kell utaznom. Ezért eldöntöttem, hogy a szokásos reggeli sétámat a megszokottól korábbi idő­pontban teszem meg. Hajnali öt óra körül ébredtem. Rend­be raktam az ágyamat, majd leszűrtem az egész éjjel a csuporban ázó fagyöngyteát. Feltettem a kávéfőzőt, majd egy kanálnyi akácmézzel megízesítettem a teát és éhomra felhajtottam. Amíg a kávé lefőtt, elrágcsáltam egy szeletnyi sajtot és néhány kó­kuszos kekszet. Megfogad­tam egy pályatársam taná­csát és már hetek óta nem gyújtok rá úgy a napi első ci­garettára, hogy az éhgyo­morra történjen. Azóta jobb az egész napi közérzetem. Amire a kávé lefőtt és ki­töltöttem belőle egy csészé­nyit, az ablakon kinézve lát­tam, hogy oszladozik az éj­szaka és a derengés megkez­dődött. A kiöntőből a mara­dék kávét beletöltöttem a ter­moszba. rágyújtottam az első cigarettámra és előszólítot­tam a kutyámat. Nem is na­vastag ködcsíkok voltak. Úgy nézett ki, mint amikor a füg­gönyre piét hajtogat a ház asszonya. Az országúihoz értünk, amikor a napkorong pereme a látóhatár alján előbukkant, A lángoló rét gyón kellett szólítani, mert már az ajtó előtt topogott út­ra készen. A hajnal kimondottan csí­pős volt. Még nem volt dér sem a kertben, sem az út mel­letti nyálfás avarán, de a madarak és a rovarok mind eltűntek. Végigmentünk a fa- gyalsövénnyel szegélyezett úton, át a galériaerdőn, a futballpálya mellett, egészen az országúiig. A pályát rit- kás, egészen vékony, szinte tüllszerű köd takarta. Ezen a ködtakarón néhol hosszanti. megfestve az ég alját. Ezen egy kicsit elméláztunk, majd megfigyeltünk az éjszakai kó­borlásukból hazatérő kutyá­kat, macskákat, és mi is ha­zafelé vettük az útirányt. Elhagyva a galériaerdőt, a nagy platántól visszanéztem és elakadt a lélegzetem a gyönyörűségtől. Hatalmas fényárban tündökölt a rét, amelyen a futballpálya fek­szik. Ahogy a felkelő nap su­garai megvilágították a fel­szálló köd szemcséit, úgy lát­szott, hogy mindent elárasz­tó, olthatatlan lánggal lobog a rét fölötti levegő. Ebben a lobogásban eltűnt a futball- kapu, eltűnt a pályát körülve­vő korlát, és eltűntek az út melletti kertek a rajtuk lévő házakkal együtt. A fényben egy fekete árny mozgott, talán egy haza­igyekvő kutyának az árnyéka, vagy valami más, valami egészen valótlannak tűnő je­lenség. Azután ez a valószí­nűtlen árny pillanatok alatt eltűnt, mintha elemésztő vol­na a tűzben és valamikori ottléte is valószínűtlenné vált. Ez a fényes lobogás volt az egyetlen valóság. Nem lehetett tőle megsza­badulni. Meg kellett várni, amíg a Nap feljebb kúszik a pályáján és eltűnik ez a láto­más. Nem csoda, hogy a Brocken hegység lakói az ilyen jelenségben, a brocken- tüneményben találkoztak az elfelejtett ősök árnyaival. Nézőpont Táblabíróságok Z súfolt időszak elé néz az igazságszolgáltatás. Hol­naptól lép hatályba az alkotmánynak az igazságügy átalakítására vonatkozó része, két hete, szeptember 15-étől alkalmazzák a bírák a módosított, s ezzel megszi­gorított Büntető Törvénykönyvet. És a sornak ezzel nincs vége, hiszen az igazságszolgáltatási reform kilenc cso­magból áll. Mit jelent a holnap kezdődő reform az igazságszolgálta­tásban? Megváltozik a bírósági rendszer, a mostani három helyett négy szinten döntenek majd, az eddigi legfelsőbb bírósági, megyei, valamint helyi bírósági szintek közé be­lép a táblabíróság, igaz egyelőre csak Budapesten, Szege­den és Pécsen működik majd. Lesz később Debrecenben és Győrben is, egyelőre azonban — minden bizonnyal anyagi és személyi okok miatt — csak három táblabíróság létrehozására volt lehetőség. Lényegében mindegy is lenne nekünk itt a keleti vége­ken, ha nem jelentené ez azt, hogy megint az itt élő embe­reknek kell igazságukért oda-vissza majdnem hatszáz ki­lométert utazni. Az is igaz, hogy nem jut minden ügy a táblabírák elé, s ha eléri a reform a célját, hogy tudniillik meggyorsul általa a bírósági eljárás, akkor megérte a több éves előkészítő munka. Ma ugyanis a magyar bíróságokon minden ötödik per egy évnél tovább tart, aktahegyek hal­mozódnak a bírák előtt, mert bonyolultabbak is az ügyek, meg majdnem száz olyan jogszabály lépett életbe az el­múlt hat évben, ami új feladatot ad a bíróknak. De a tisztességes embereknek még nagyobb vágya, hogy érvényesüljön a nagyobb szigor. Nem követnek el újabb bűncselekményeket a súlyos bűnt elkövetők, ha ritkábban juthatnak feltételes szabadságra, ha a bűnszervezetek tag­jai keményebb büntetést kapnak, ha büntetik a jogosulat­lan pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenysé­get, ha a nemi erkölcs elleni bűncselekményekért több évet kell ülni, s ha egyelőre nem is változtatták meg az autólo­pás minősítését, s maradt a jogtalan használat, legalább a kiszabható szabadságvesztés ideje emelkedik. Balogh József Heti beszédtéma Ferter János rajza Szomszédaink nyelvén O lvasom egy közúti igazoltatással kapcsolatos inci­dens-hírben: magyar rendőrök — szolnokiak, pes­tiek (?), az alább kifejtendők szempontjából indi- ferens — neves, román állampolgárságú szobrászt ösztö­kéltek úti okmányai bemutatására. Mit ad Isten, megént- csak azok a sokat emlegetett nyelvi kommunikációs zava­rok vezettek oda: az eset némiképp bedurvult, s bár jogsze­rű, de mégiscsak kellemetlen érzéseket, gondolatokat, hor- gasabb indulatokat keltő dolgok is történtének (hivatalos személy cselekvésbeni akadályozása, előállítás, kölcsönös magyarázkodás). Merthogy: a kövek-bronzok jeles formá- zója franciául mondta a magáét, a honi közeg prominensei magyarul. így aztán nem jött létre se konszenzus, se kon­taktus. Egyszerűbb lett volna az egész, ha valaki a mieink közül bírja a románt, vagy, mint — a fáma erről is szól — a feltételezhetően magyarul is beszélő (különböző, ha­zánkban meglevő, üzleti kapcsolatai révén ez sem kizárt) művész rebeg egy-két mondatot szép anyanyelvűnkön. Igaz is, fordult meg busa fejemben az affér ürügyén: mi­ért nem ösztönözzük idegen nyelvet tanuló utódainkat — az alsófokú intézmények kisdiákjaitól az egyetemi hallga­tókig —, hogy — feladva a divattal (és a létező praktikum­mal) kétségtelenül összefüggő indíttatásukat — az angol, a német, a francia helyett, sőt, inkább mellettük: az ukránt, a románt, a szlovákot, a horvát vagy szerb nyelvet igyekez­zenek elsajátítani. Törekvés persze van. Megyénkben is. Nemrég éppen a nyíregyházi szlovák kisebbségi önkor­mányzat adott át a mandabokori nebulóknak taneszközö­ket, hogy eredményesebben gyakorolhassák a tirpák ősla­kosság nyelvét: a szlovákot. Megyeszékhelyünk tanárkép­zőjén ukrán-ruszin filológiai tanszék működik. Van gim­náziumunk, a baktai, ahol ukránból már érettségiztek. Hasznos, jó példák. Miért? A válasz nem kétséges: hogy félrehallások, belemagyarázások, rosszul értelmezések he­lyett pontosabban (meg)értsük közvetlen szomszédainkat — legyen bármiről szó. Hága vízlépcsős döntése után erre még óriási szükségünk lehet. KáüaiJános — A Tudományos Testüle­tet a megye 1993 óta kettő-, a város egymillióval támogatja. Ez az összeg reálértéken ma már nincsen akkora, mint 1993-ban. Szerencsére intéz­ményektől, különféle cégektől kapunk még támogatást, pél­dául térítésmentesen vendég­szobát, a rendezvényekhez ter­meket, autóbuszokat. Egyéb­ként Zilahi József, a közgyűlés elnöke elmondta, hogy Csabai Lászlónévai együtt mérlegelni fogják, hogyan lehetne a jövő­ImOfniliCrffllrCTr

Next

/
Oldalképek
Tartalom