Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-29 / 227. szám
Pro és kontra Hárman az Európai Unióról Kovács László ügyvezető igazgató: — Még soknak is tar- t o m a z Euró- p a i Unió- v a I kapcsolatos információkat, ahogy mondják, már a csapból is az EU folyik. Magyar emberként akár sértődött is lehetnék, amikor szinte azt súj- kolják belénk, hogy Európába megyünk, mintha most nem ott lennénk. A csatlakozásról szólva: nagyon kemények az elvárások, s olyan feltételeket szabnak, amelyek teljesítéséhez a gazdaság fontos területeiről kell pénzalapokat elvonni. Féltem a már így is tönkretett mezőgazdaságunkat, és bizonytalan vagyok: nem válunk-e modern rabszolgákká? Szeretnék optimista lenni. Kondrátné Takács Katalin virágbolti eladó: — Nem igazán fog - I al - koztat a ma- g a s politika szintjén az EU-csatlakozás, részben azért, mert a napi munka mellett kevés idő jut az effajta elmélkedésre, másrészt nem érzékelem, hogy a ielen gondjai közepette ebben valamiféle szerepem is lenne, vagy lehetne. Két általános iskolás lányunk van, természetesen szeretném tudni biztonságban a jövőjüket, kiskoruktól gyűjtjük az ifjúsági betétet. Az anyagiakon túl az erkölcsi nevelésüket is fontosnak tartjuk, ám a világ most másféle értékrendet kínál. Az érdekel: tudom-e majd taníttatni őket. Kiss Lajos gimnazista: — Az Európai Unióval legtöbbet a föld- rajzó- r á n fog - lal kozunk, kielemezve az abban rejlő, elsősorban is gazdaságpolitikai lehetőségeinket. A nagypolitika, a tájékoztatás szintjén úgy gondolom, kevésbé kap szerepet a ma kisemberének véleménye. Személy szerint én helyeslem a csatlakozást, hiszen másféle esélyt nemigen látni az ország elő- rébbjutásában. Úgy gondolom, hogy az európaisághoz nekünk kellő sanszunk van, persze sok mindent kell még tennünk érte. Jobb életet várok tőle, nyelveket kell tanulnunk, fejleszteni kell a technikai színvonalat, s főleg az informatikát. Lefler György SAz évszázad esélye (Folytatás az előző oldalról.) — A schengeni egyezmény nem jelenti feltétlenül új határvonalak létesü- lését, azonban az is tény, a határellenőrzés folyamatában új módszerek bevezetésére lesz szükség. Ezeket a metódusokat — hasonlóan az új helyzetben alkalmazandó határ menti együttműködés módszereihez — mostanság munkálják ki a szakértői munkacsoportok. A határőrség speciális kiképzését is valóban el kell kezdenünk, ezért is sürgetjük a belügyi és külügyi tárca fokozottabb együttműködését. A vámosok átképzése mindenesetre már megkezdődött. ♦ Nagyok a reményeink az uniós tagsággal kapcsolatban. Vajon nem csalódhatunk-e nagyot a 2002. esztendő után? — A kétségtelen előnyök mellett — s ezt kár lenne tagadni — az integrációnak lesznek vesztesei is. Potenciálisan az iskolázatlanok tömegét fenyegeti leginkább veszély, hiszen legjobb esetben is csak perspektíva nélküli munka juthat nekik. Rajtuk kívül alapvető gondot okozhat majd a kistelepüléseken élők ügye. Számukra a csatíakozásig ki kell találni valamit! Ugyanakkor a mai kényszervállalkozók közül sokan — éppen az újabb lehetőségek okán — fennmaradhatnak, ám arra is fel kell készülnünk, hogy egész iparágak szűnhetnek meg. Úgy vélem,ya ma viszonylag fejletlen és határ menti régiók — mint amilyen az ország északkeleti része — kifejezetten nyerhet (külön támogatások, felzárkóztató programok) az uniós csatlakozással, a hátrányból tehát előnyt lehet kovácsolni. Most még van idő arra, hogy a társadalom felkészüljön, s elkerülje a kellemetlen meglepetést. Ehhez az is szükséges, hogy őszintén beszéljünk az EU-taqsággal járó nyereség mellett a veszteségről is! Kovács Bertalan EURÓPAI UNIÓ. A Kelet-Magyarország melléklete. Szerkesztette: Marik Sándor Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. EURÓPAI UNIÓ 1997. szeptember 29., hétfő Kineset ér az információ Vigyázat, bármit lefölözhetnek! ✓ Naprakészen az Európai Unióból Tetten érhető-e a kereskedő számára valamilyen változás egy adott ország Európai Unióba történő belépését követően? Ha igen, a megváltozott körülmények követésében lehet-e egyáltalán naprakész valaki? A mi EU-tagságunk esetén milyen lehetőségek nyílnak meg a mezőgazdaságunk előtt? — kérdeztük S y olyan üzletembertől, inek cége hosszabb ideje kereskedik nyugateurópai partnerekkel, s így átélte Ausztia, vagy éppen Finnország EU-csatlakozását. — Amikor egy ország belép az EU-ba, kénytelen lemondani addigi „hovatartozásáról", s automatikusan át kell vennie az európai uniós belső szabályokat — osztja meg velünk saját kereskedelmi tapasztalatait Mónus István a nyíregyházi Continvest Kft. ügyvezetője. — Például a korábbi EFTA-tag Finnországgal volt egy szabadkereskedelmi megállapodása Magyarországnak, amely abban a pillanatban érvényét vesztette, mihelyt a finnek EU-tagokká váltak. Onnantól kezdve, a magyar agrártermék importját addig kevésbé korlátozó Finnország kénytelen volt felénk is szigorítani, hiszen a nekünk kiosztott brüssszeli kvótákat neki is figyelembe kell vennie. Ha minimálisan is, de — mint Európai Unióba szállítóknak — megnőtt a mi kötelező admipélda: amíg az EU belső piacain volt elegendő saját szilva, addig annak a fölhasználását szorgalmazta, s nem engedte be könnyű feltételek- kelkülföldről — tőlünk — ezt nisztrációnk is. Származási igazolás kell ugyanis azóta a kivitelhez bizonyítandó: Magyarországon termelték az árut. — Egy ország unós csatlakozásával importkorlátozásokat is köteles életbe léptetni, hiszen az Európai Ünió igen keményen védi külső országoktól a tagok belső agrárgazdaságát. Emelt vámtételekkel, mennyiségi kvótákkal és lefölözésekkel igyekszik visszaszorítani a határain kívülről érkező importot, ugyanakkor támogatásokkal igyekszik versenyképessé tenni, így fokozni saját exportját. Egy friss nyár végi Van, aki szereti... Euroszkeptikusok és realisták Lengyelországban mókát készít elő a médiák számára, vitákat kezdeményez és szervez Európa állapotáról, a lengyel külpolitika helyzetéről. Az Európa mozgalom egyik leghatékonyabb rendezvényeként tartják számon a Schuman Alapítvány által évenként szervezett „Európa Napokat". A varsói liberális publicista emlékeztet, hogy Nyugat-Eu- rópában 1948 óta ténykedik európai integrációt szorgalmazó mozgalom. Százezrek tevékenykednek sokezer intézmény, társaság és klub keretei között. Franciaországban, Németországban, a Benelux államokban minden nagyobb város és nagyközség iskoláiban működik — ha más nem — legalább egy kis Európa-párti csoport. A. Wielowieyski úgy ítéli meg, hogy ezekben a nyugati társadalmakban fontos integráló tényező a gazdasági közeg, miután az együttműködés gyakorlati haszna a legtisztábban az eurorégiók példáján érzékelhető. Csakhogy még ezen a téren is nagyon sok a tennivaló. „Nyugathoz tartozásunk történelmi tudatát sem tudás, sem tapasztalat nem támasztja alá az európai együttélésről" — mondja a lengyel közíró és hozzáteszi, hogy meglehetősen sekélves a NATO-tagsá- got és a közös európaiságot támogatók motivációja, miután ez jobbára csak az Oroszországtól való félelmen és a nyugati jólét iránti vonzalmakon alapul. Szilágyi Szabolcs, Varsó Profi reklám Varsóban — amatőr kommentárral: LENGYEL- ORSZÁG A LENGYELEKE Két tábor létezik Lengyel- országban: az „euro-lel- keseké" és az „euro-kriti- kusoké". Az utóbbiakat euroszkeptikusoknak is szokás nevezni. Néhány hete a borúlátók az egyik jobboldali varsói napilapban (Zycie Warszawy) társaságuk megalapításának szándékát is jelezték. Kiderült, hogy jobbára a kereszténynemzeti ZChN volt parlamenti képviselői az opponensek. Ugyanez a lap egy másik, liberális jobboldali szerző, Zdzislaw Najder, Walesa egykori tanácsadója tollából olyan írást közölt, amely igencsak pozitívnak, de gyengeségeket sem nélkülözőnek minősíti a lengyelek európai integrációs törekvéseit. A szező szerint az egyik legsúlyosabb hiba, hogy hiányzik Lengyelországban egy széles körű Európa-párti társadalmi mozgalom. Az azonos politikai opcióból származó kétféle megítéléshez illeszthetjük a liberális Szabadság Úniót (Balcero- wicz prof. pártját) reprezentáló publicista Andrzej Wielowieyski véleményét (akit egyébként múlt vasárnap újraválasztottak szejm-képvi- selőnek). Az Európa Mozgalmak Lengyelországi Tanácsának elnökeként ő is visszafogottnak ítéli a lengyelek Európa-pártiságát. „Az Európa mozgalom a 90- es évek elejétől bontakozik. 250-nál több központot, szervezetet és klubot számlál. Ezek sajnos csupán kis szigetek a passzivitás és a közömbösség tengerében. Az Európa Mozgatom Lengyel Tanácsa 1993 óta működik és vesz részt az Európai Föderáció munkájában. Segíti a klubokat, szervezeteket, közreműködik tanfolyamok szervezésében, ajánló prograA számítógép nélkülözhetetlen a napi munkához Martyn Péter felvétele a gyümölcsöt. Mihelyt szüksége lett rá, azonnaí lazított a korlátozáson. A brüsszeli EU-adminisztráció viszont csak bizonyos késéssel tudja követni a piaci eseményeket, így a szabályozásában bekövetkező változásokhoz nagyon nehéz alkalmazkodni. — Hogyan lehet naprakész az ember EU-ból? Nos én például igénybe veszem elsősorban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium információs csatornáit, valamint a külföldi partnerem adott ország piacára vonatkozó friss híreit. Kevésbé naprakész, de azért némiképp használható a terméktanácsok által begyűjtött információk sora. A legnagyobb baj, hoqy előre senki nem tudja megmondani, milyen szabályozásbeli változás lép érvénybe, így azután előfordul, hogy egy konkrét gyümölcs-, vagy zöldségszállítmány éppen beleszalad a váratlanul életbe lépő lefölözésbe. A kvóta kimerülését nem tudják Brüsszelben csak utólag regisztrálni, s ha a bevihető kedvezményezett össz- mennyiségen felül becsúszott egy-két kamionnyi áru, arra utólag vetik ki a büntető vámot. Ez viszont az addigi összes szállítás hasznát is elviheti. — Kétségtelenül hatalmas lehetőségek nyílnának meg a magyar termékek számára az ország uniós tagságával előttünk is kitárulkozó óriási piacon. Csupán azt nem látom még, kik lesznek, akik a kívánt mennyiségben megtermelik majd a közös piacon eladható termékeket. Kétségtelen, hogy meg vannak a komparatív előnyeink, s én hiszek a magyar adottságok érvényesülésében. Egy biztos azonban: a lehetőségek kihasználásához nagyon kell a tőke a mezőgazdaság számára és egy olyan szemléletű termelői kör, amelynek a tagjai minden szükséges információ birtokában képesek európai és világpiacban gondolkodni. Galambos Béla Egy kis illem Egyes országok viselkedés- kultúrája, etikettje, protokollja az egy földrajzi egységhez tartozó nációknál is meglehetős eltérést mutat. Amíg például Angliában egykönnyen megharagudhatnak ránk, ha vacsora közben üzletről beszélünk, addig Olaszországban az számít udvariatlanságnak, ha a nap bármely szakában a belpolitika iránt érdeklődünk. A görögök „berágnak", ha a görög-török viszonyt egyáltalán ' szóba hozzuk, a törököket akkor haragítjuk magunkra, ha a kurdokról, a ciprusiakról, örményekről kérdezősködünk. Az angolok ellenszenvét egészen biztosan megunkra vonjuk, ha kritizáljuk az időjárást. Finnországban illetlenség túlságosan pontosnak Tenni, a németeknél ellenben hagyományosan ez az egyik legtiszteletreméltóbb tulajdonság. A dánok és a svájciak nem bírják a tudálékoskodást, az olaszok az érzeiemmentes- séget és azt, ha valaki a tésztafélék evése közben kést használ. Svédországba nem i Ildomos nyárra üzleti utat szervezni, és a vendéglátó egészségére koccintani. ....................................................................................M.IM.-I.
