Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-27 / 226. szám
—— Szemtől szembe Kosa Ferenc nOMKROVSZKY ÁDÁM Hatvan évvel ezelőtt a Nyíregyháza környéki tanyavilágon született, s ifjúkora e tájhoz kötődik. Ezek az emlékek sorra vissza-visszatértek Kosa Ferenc filmjeiben. „ ' azé. f „Szinte valamennyi munkámban vannak szabolcsi vonatkozások” - mondja. „Sorsok, arcok, képek, amit életem első húsz esztendejében megéltem. Ez tör fel a Tízezer napban, a Küldetésben, az Utolsó szó jogán című filmben, a Mérkőzésben és természetesen A másik ember című kétrészes darabban. A műalkotás folyamatában még ha akarna, sem tudna az ember szülőföldjétől elszakadni. Bennem pedig igen erős kötődések vannak.” Sorolhatnánk tovább emlékezetes filmjeit: az ítélet, a Nincs idő vagy a Hószakadás címűt, s még mindig távol vagyunk a teljességtől. Pedig az elmúlt nyolc esztendőben már nem szaporodott a filmjeinek a száma. -Nem hiányzik a filmkészítés? - kérdeztük Kása Ferenctöl.- Persze hogy hiányzik - válaszolta. - De már néhány éve a magyar szellemi életről készülő törvények megalkotásában veszek részt. Ez roppant kemény munka, napi 12-15 órás elfoglaltságot ad. Emellett nem lehet sem könyvet írni, sem filmet rendezni. A hátralévő életemben azonban még szeretném, ha lehetőségem nyílna erre.- Min múlik ez? Hiszen immáron - lassan nyolc éve - a második parlamenti ciklusban is politikai szerepet vállalt azzal, hogy országgyűlési képviselő lett. Indul-e a jövő évi választásokon is?- Még nem döntöttem. Mérlegelnem kell, hogy a hátralévő időszakban miként használhatok a leginkább a hazának. Még vívódom, mi lenne a szerencsés: visszatérni a filmművészethez vagy a törvényhozásban érvényre juttatni a humánus, nemzeti és demokratikus eszméket, melyekhez kötődöm.- Halk szavú habitusához mennyire illik a politikusi pálya?- Én nem vagyok politikus. Nem is akarok az lenni. Különösen az idegen számomra, amit itt nálunk a politika ürügyén tapasztalok. Sokan ugyanis úgy értelmezik a politikát, mint acsarkodást, mások ócsárlását, s ez ráadásul hatalomvággyal társul.- Mit akar országgyűlési képviselőként megvalósítani?- Számomra a politika egy közösség együttes gondolkodási, cselekvési kísérlete. Társadalmi méretű cselekvés, sok köze van a tudományhoz, a művészethez. Amit én itt a magam csöndes gondolkodásával a közéletben képviselek, az ember- elvű - és nem hatalomelvű - gondolkodás. Amióta a parlamentben dolgozom, lett volna alkalmam bizonyos állami, politikai pozíciókat megpályázni, de soha eszembe nem jutott. Sőt, ha felmerült a nevem egy-két fontos pozícióval kapcsolatban, mindig elhárítottam, mert nem kívánok sem bársonyszéket, sem hatalmi pozíciót. Független akarok maradni, s a magam szilárd baloldali elkötelezettségével szeretnék segíteni az emberibb, szabadabb Magyarország megteremtésében.- Ha Ön nem akar is helyzetbe kerülni, van-e esély az ilyen emberelvű gondolkodás érvényesítésére?- Ehhez a csöndes emberi logikához az is hozzátartozik, hogy az ember titokban sem áhítozik valamiféle hatalmi pozícióról. Vagy komolyan veszi, hogy tisztességgel szolgál egy nemzetet, vagy nem veszi komolyan. A csöndes emberi szó és a hatalomelvűség egymást kizárja. Azt nem lehet csinálni, hogy hatalmi harcot indítsunk az emberi szó győzedelmeskedéséért. A célnak és az eszköznek szinkronban kell lenni.- S így célhoz érnek?- Eleinte azt hittem, hogy sokkal több az esélye az ilyen gondolkodásnak. Ez a parlament nem ilyen összetételű. A politizálást sokan a hangoskodással tévesztik össze, a csendesebbek pedig inkább hallgatnak. Az országon az segítene, ha az emberelvű politizálás kerekedne a hatalomelvű poltizálás fölé. Olyan embereknek kellene irányítani az országot, akik szolgálatban gondolkodnak. Mint ahogy ezt Kossuth Lajos ránk hagyományozta.- Mit tart saját eredményeinek, ha az elmúlt nyolc esztendőről kérdezem?- Volt valami közöm ahhoz, hogy Magyarországon a rendszerváltás csöndesen és vér nélkül zajlott le. Ahhoz is volt közöm, hogy a demokratikus magyar baloldal életben maradt. Ezeket a vállalásaimat a továbbiakban is szem előtt tartom.- Baloldali, nemzeti, emberarcú - e fogalmakra hivatkozik. Nem magányos farkas, amikor a parlamentben e hármasságot akarja képviselni?- Vagyunk azért, s én nemcsak a szocialista párton belül gondolkodom. A folyosókon, bizottsági munkában nem vagyunk kevesen, akik így tudunk egymással beszélni. De tény: mégsem vagyunk elegen. S a baj az. hogy nem ezek az emberek határozzák meg az általános hangnemet, akiknek ilyen a léptékük. Tartok tőle, hogy a következő választások után olyan politikai erők fognak irányítani, amelyektől az emberi logika távol áll. De az is lehet, hogy az ország szavazópolgárai úgy gondolják majd, hogy nem a hangoskodókat, az acsarkodókat, a melldöngetőket és a hatalomvágyókat választják meg képviselőnek, hanem a csöndesebb szavú, de hiteles embereket. Megjelenik kefhetenkén! kiüti ja Inform Stúdió t*i;uv Kft. Kdelds v/erkewt»>: TttrHiúfmr PoMactm: 4001 Debrecen,: Pl. ?* felelőn: <52» 410-587: fax:.i52» Tájak, városok rejtett fényben A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közepén fekvő település a Kraszna folyó és Bakta- lórántháza között található, és elsősorban a Vay Ádám Múzeum miatt érdemes a figyelemre. Nevére az első magyarázatot Szirmai Antal adta, aki szerint Vaja „nevezetét veszi a magyarok Pannóniába lett utolsó bejövetelétől fogva, most is fiú ágon virágzó Voja, most Way nemzetségből”. Szabolcs megye egyik legértékesebb műemléke és legjelentősebb történeti emléke a Vay-várkastély, ma kiemelt állami tulajdonban van. Eredete a 16. század elejéig vezethető vissza. A 17. század közepén nagy átalakításokat végeztek az épületen, majd a későbbiekben is többször átépítették. A Vay család több tagja beírta nevét a magyar történelembe. Közülük Vay László és Ádám a Rákóczi-szabadságharc idején játszott fontos A Vay- kastély egyik terme Fotó: Archív szerepet. Vay Ádám (1656-1719) Rákóczi Ferenc udvari marsallja, Munkács és más várak kapitánya volt, a fejedelmet a száműzetésbe is követte. Társaságukban Rákóczi többször megfordult a vajai kastélyban. Az 1969- ben alapított múzeum a Rákóczi-kor kutatásának és a Rákóczi-hagyományok ápolásának a központja. A helyreállított épületben több állandó kiállítás tekinthető meg, így a Vay Ádám-em- lékszoba, a 30 éves a Vay Ádám Múzeum, Vántus István vajai születésű zeneszerző emlékkiállítása és a Rákóczi- korabeli bútorokat bemutató gyűjtemény. A múzeum két különálló kötetben a minap jelentette meg a Százéves a vajai freskó című, illetve a II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, valamint Vay Ádám hamvai hazahozatalának 90. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak anyagát. A közelmúltban kezdődtek azok a munkálatok, amelyek célja az északi torony teljes felújítása. A kiállításokat emiatt átrendezték, a helyreállítás várhatóan 1998 nyarán fejeződik be. Cím: 4562 Vaja, Damjanich u. 75. Tel.: (44)385-297. Nyitva tartás: április l.-október 31.: 9-17, november l.-március 31.: 8-16. Ne törődjön az idővel! percdíja csak 12 Ft! Felejtse el az óráját és készüljön fel a hétvégi hosszú-hosszú, kötetlen beszélgetésekre! Mert a Pannon GSM előfizetőinek a belföldi beszélgetés percdíja az év végéig minden hétvégén csak 12 forint a szokásos 26 forint helyett. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 l 464 6020-as, a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! A kedvezmény 1997. december 31-ig minden hétvégén szombat 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig érvényes. Az árak AFA nélkül értendők! TTTTT Al ilvOnalT^^^^^i Vaja
