Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
1997. szeptember 25. csütörtök HATTER Legyen, ki megfogja a kezüket A rendellenességek a picinyeknél kezelhetők legtöbb eséllyel • Türelem és szeretet A közelmúltban rendezték meg az ÉFOÉSZ VII. megyei sporttalálkozóját Balázs Attila felvétele Györke László Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége megyei szervezetének a Korai Fejlesztő és Tanulást Segítő Központja két éve kapott a várostól épületet. Ma már többé-kevésbé rendezett körülmények között folyik itt a szakmai munka. A központ életre keltője és mindenese Tárnái Ottóné, Zsóka néni, az ÉFOÉSZ megyei szervezetének 1980 óta titkára, aki nemrég vehette át a Frim Jakab arany emlékérmet szakmai munkájának elismeréseképpen. Bár a központ nyíregyházi, még senkit sem küldtek el. aki a megye bármely pontjáról elhozta ide gyermekét. A központban gyógypedagógus, pszichológus, óvoda- pedagógus, gyógytestnevelő és gyógypedagógiai asszisztens végzi a fejlesztő foglalkozásokat akár kiscsoportos, akár egyéni formában. Teljes körű — Az a célunk és feladatunk — mondja Tamai Ottóné —, hogy a legkisebbeknél tapasztalható fejlődési rendellenességeket gyógypedagógiai eszközökkel kezeljük, fejlesszük a képességeket. Eredményesek csak akkor lehetünk, ha mindezt a családdal és más intézményekkel együtt tesszük. A fejlesztő foglalkozások ambuláns formában, a szülőnek mint partnernek a bevonásával folyik. Szeretném hangsúlyozni, hogy akkor számíthatunk jobb eredményre, ha a fejlesztő foglalkozásokat minél korábban, lehetőleg hároméves kor alatt elkezdhetjük. Tavaly hatvan gyermekkel foglalkoztak rendszeresen, az idén számuk emelkedett. Volt olyan hatéves gyermek, aki az itteni foglalkozások hatására csak nemrég szólalt meg. Valószínűleg az „áttörés” korábban megtörténik, ha hamarabb hozza el az anyuka-apuka a csöppséget. Melegség Körbejárjuk azt a néhány helyiséget, ahol a foglalkozásokat tartják. A szerényen, de tervszerűen és a célnak megfelelően berendezett szobák barátságosak, otthonosak. A családias melegséghez persze nem kis mértékben járul hozzá az a végtelen türelem és szeretet, amellyel a gyerekeket körülveszik. A tornaszoba még üres, de hamarosan megtelik, hiszen keddenként kora délután a gyógyító testmozgásé a főszerep. Iskolaelőkészítő képesség- fejlesztő terápiás játékok, írás, olvasás előkészítésében is hatékony segítséget tudnak nyújtani. Érdekes, hogy a kézműves tevékenységek is eredményesek lehetnek. Vannak olyan gyerekek, akiket például meg kell tanítani tanulni. Ennek több formája van, többek között olyan, mint az ideg- rendszert fejlesztő mozgásterápia, a logopédiai foglalkozások, a speciális matematikai képességfejlesztések. — Az egész megyéből fogadjuk az autista, autisztikus tüneteket mutató gyerekeket — mondja Zsóka néni. — Egyénre szabott program alapján törekszünk sokoldalú fejlesztésükre, az autisztikus személyiségjegyek oldására, enyhítésére. Minden gyerekhez meg kell találni a kulcsot. Nincs mindenkire egyformán alkalmazható recept. Segítjük az intézményes keretek között nem oktatható, nevelhető tanköteles korú autista gyerekeket az osztályozó vizsgára való felkészülésükben. Nagy öröm ért nemrég, hiszen Nyírbátorban két, korábban autis- taként kezelt gyermeket is felvettek a „rendes” iskolába, ahol befogadták őket. Van több nyíregyházi gyermek is, akik szintén most mentek át olyan iskolába, ahol magasabbak a követelmények. Minden ilyen gyermeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy bizonyítási lehetősége legyen: többre képes. Látható eredmények Eredményesek a speciális foglalkozások természetesen csak úgy lehetnek, ha a szülők is elsajátítják a fejlesztő módszereket, tehát őket is fel kell készíteni. A központban pedig mód és lehetőség van a rendszeres szakmai segítségnyújtásra. A központ szakemberei a megfelelő iskolatípus megválasztásához is adnak tanácsot. Sőt, az integrált nevelésre vállalkozó pedagógusok is nyitott ajtókra találnak itt. A sorsokat nyomon követik, hogy munkájuk eredményét ellenőrizni tudják. Ez nem csupán gesztus, szinte szakmai kötelességnek tekintik. Az intézményesítés folyamatában bizonyos körzetesíté- si tendencia figyelhető meg. Jó hír, hogy Nyíregyházán például a katolikus egyház támogatásával napközi otthon kialakítására nyílik mód a Közép utcában. Ám a központra — véli Tamai Ottóné — továbbra is szükség lesz, hiszen a szülőknek meg kell adni a választási lehetőséget. Ugyanúgy, miként a rendesen fejlődő gyermek esetében sincs kötelezően meghatározott tanintézet. ♦ ♦ ♦ Elbúcsúzván az előszobában megállít egy szülő: — Azt feltétlenül tessék megírni, hogy Zsóka néni szülőpárti. — Ne úgy mondd — szól a mellett álló —, hanem hogy gyerekpárti. Rászorítva O * * nmagában az a tény, hogy országunkat, mint az Európai Unióba, illetve a NATO-ba történő felvétel szempontjából egyik legreményteljesebb éllovast jelölték meg illetékes helyekről, kedvező fényt vetett a magyar kormányra is. Az érintettek ilyen visszajelzések után automatikusan javuló közérzete azonban nem adhat helyt túlzott elégedettségnek. Továbbra is gondok forrása ugyanis az EU-átlaghoz képest alacsony bruttó nemzeti termék előállításunk, s a környezet- és fogyasztóvédelem helyzete. Ä meglehetősen siralmas magyarországi kömyezet- szennyezettségi viszonyokról adatok sora árulkodik. így például a lakosság nagyobbik fele szennyezett területen él, s egy „ma született” magyar férfi várható életkora nem több, mint hetvenöt évvel ezelőtt volt. Alapvetően a levegőszennyezettségnek tudható be, hogy a lakosság 40 százaléka hajlamos az allergiára és ha az ivóvizeink károsanyag tartalmát is hozzá vesszük, már nem véletlen, hogy bő évtizede Magyarország vezeti a daganatos halálozási világstatisztikát. Lényegében nincs ütőképes rendszere nálunk a fogyasztóvédelemnek sem — állítják a vezetői —, pedig az előbbi szomorú adatokkal nem nehéz összefüggésbe hozni a fejlett országokban remekül működő — a fogyasztók egészségét is védő — szervezet hazai hiányát. Nyugaton például pontosan tudják a vásárlók, hogy panaszaikkal hová forduljanak, míg nálunk e téren meglehetősen kaotikus állapotok uralkodnak. Ezért nagyon időszerű, hogy törvény szabályozza a vásárlói jogokat és kötelezettségeket. A jelenlegi közel másfél száz jogszabály útvesztőjében kellene ugyanis eligazodnia annak, aki sérelmére orvoslást keres, ha úgy érzi, hogy a kereskedők vagy a szolgáltatók megkárosították. Csak üdvözölni lehet, ha e kérdésekben eredményt csikar ki az ország vezetéséből az Európai Unió, azzal ugyanis legalább minden magyar jól jár. Galambos Béla Te, Boris! Gyulának a sportcsarnokban a nyugdíjjal kapcsolatos emelésről tett kijelentése nem csak választási ígéret lesz? Ferter János karikatúrája A tudás ára S zerencsére közhellyé változott a mondás, miszerint egy nemzet ereje a kiművelt fők sokaságában rejlik. Igaz, napjainkban is szívósan tartja magát az a hit is, hogy csak a fizikai munka tekinthető munkának. Pedig efölött a nézet fölött régen eljárt az idő. Ha a kormányzat komolyan gondolja, hogy Európához való unalomig emlegetett csatlakozásunk valóban szükségszerű lépése ennek az évtizednek, akkor az is világos: az eddigieknél sokkal többet kell fordítani a szürkeállomány teljesítőképességének a javítására. Úgy tűnik: az ezredfordulóig évente 500-600 új tudományos fokozat kiadása várható Magyarországon. Az lenne a jó, ha a tudományos fokozatot szerzők legjobbjait a magyar kutatási-fejlesztési intézményhálózatban lehetne tovább foglalkoztatni. Jelenleg különféle ösztöndíjak segítik a kutatással foglalkozókat. A Bolyai-ösztöndíj teremt hidat a doktori hallgatók és az érett, kiváló kutatók-oktatók Széchenyi Professzori Ösztöndíja között. A Bolyai-ösztöndíj létrehozásával a kormány kiteljesíti a kiemelkedő tudományos-fejlesztési tevékenységgel társítható anyagi megbecsülés versenyrendszerét, amelynek kialakításához 1996-ban kezdett. A Bolyai-ösztöndíj a tárgyévet megelőző évi legkisebb kötelező munkabér háromszorosa, szja-köteles jövedelem, amelynek fedezetére 300 millió forint szerepel az MTA költségvetésében. A napokban adták át a Széchenyi-ösztöndíjakat azoknak a pályájuk delelőjén lévő professzoroknak, tanároknak, akik tudományos munkájukkal a leginkább rászolgáltak erre. Nagy öröm, hogy megyénkből is vannak a nyertes pályázók között. Úgy látszik, megmozdult valami a tudományosság támogatása területén. Talán belátják a döntéshozók, hogy érdemes átvenni külföldről azt a tapasztalatot is, amely igazolja: az oktatásra, a tudományos kutatásra fordított összeg sokszorosan megtérül. Csak reménykedni lehet, hogy a mostani döntés nem válik semmissé a következő évi választások után sem. Nagy István Attila □